Hazánk, 1899. október (6. évfolyam, 236-261. szám)

1899-10-01 / 236. szám

­­6. SZÁM. tfaiJAREST, VASÁRNAP. hazaik­o 1899. OKTOBER 1 . Meggyilkolt házaló. Sopronból táviratozzák, hogy tegnap este az eszterházai vasúti állomás mellett egy házalót két csavargó meggyilkolt s elrabolta az öt forintnyi készpénzét. A házaló jajkiáltásaira odafutott a felesége, a kinek bezúzták a fejét. A csendőrség keresi a gyilkosokat. — Elfogott betörő. A VIII. kerületi kapitányság teg­nap kitűnő fogást csinált, kézrekerítette ugyanis Feigl György faczér keresik­edősegédet, a­kit nem kevesebb mint 37 ízben elkövetett betöréses lopásért köröznek. A mikor a József-körut és Baross-utcza sarkán posztoló rendőr felismerte és el akarta fogni, a hatalmas termetű betörő a rendőrt a szó­ szoros értelmében elverte és csak az utczai járók segítségével lehetett megfékezni. — Lövöldöző diák. Fogarason, mint levelezőnk táv­­iratozza, Bogdán nevű tanuló rálőtt Kühne tanárjára, mert könyvvitelből megbuktatta. A diák golyója s­zért té­vesztett.­­ Virág a postán. A képes levelezőlapok divatja most olyan állomásig jutott el, ahol kiengesztel minden ízléstelenséget, amit a jegye alatt elkövettek. Galántai Gyula olyan levelezőlapokat hozott forgalomba, amelyek­kél élővirágokat szállíthatni tovább. Pompás kivitelben, igazán poétikus keretben állítják ki a levelezőlapok, a­melyek bizonyára széles körben fognak elterjedni. — RENDŐRI HÍREK. Öngyilkos leány. Megírtuk, hogy tegnapelőtt a Margit-hídról egy fiatal leány a Du­nába ugrott. Ma a rendőrség megtudta, hogy a leány Knöpfer (Kovács) Gizella, a Vas­ utcza 18. szám alatt lakó órásnak a leánya, aki szerelmi bánatában lett ön­­gyikossá Holttestét egy a rendőrséghez érkezett távirat szerint Budafokon fogták ki ma reggel. — Életunt ügy­nök. Reiter Mór Jakab ügynök ma éjjel Árpád­ utcza 8. szám alatt levő lakásán egy papirvágó ollóval szivén szúrta magát és meghalt. Régen betegeskedett és felesé­gét a napokban vitték a Lipótmezőre. Ezért vált meg önként az élettől — Szerelmes csaposlegény. Lessiák Fülöp csaposlegény ma délután egynegyed 6 órakor a Molnár­ utcza 16 szám alatt levő ház udvarán jobb halán­tékán lőtte magát. Eszméletlen állapotban vitték a Rókus­­kórházba. Lassiák szerelmes volt, de viszont nem szeret­ték. Ezért busult el annyira, hogy a forgópisztolyhoz nyúlt. — Halálos ebéd. Ma délelőtt 11 órakor a Hun­­gária-út­ egyik vendéglőjében Lindtner Aladár műegyetemi hallgató levesébe cziankálit öntött és a levest úgy ette meg. Szörnyű kinok között halt meg a hely­szinén. Öngyil­kos­ságának okát nem tudják. — RÖVID HÍREK. Kisháza és Kocsuba kö­zötti országúton Patukán Jánost, Kocsuba község biráját ismeretlenek orvul agyonlőtték. A gyilkost keresik. — Kisjenőn Hirsch Jenő községi jegyző ismeretlen okból főbelőtte magát. Nagy-Bajomban. Merász Károly és csa­ládja gombamérgezés következtében meghalt. MŰVÉSZET, TUDOMÁNY, IRODALOM. — Tóth Béla új könyve. Most négy éve, hogy Tóth Béla, a magyar írók legmagyarabbika összegyűjtötte a magyarság szállóigéit. Ez a gyűjtemény, a­mely „Szájról-szájra“ czímmel je­lent meg, valóságos eseménye volt irodalmunk­nak. A nagy siker buzdíthatta arra Tóth Bélát, hogy egy második kötetben (,,Mende-mondák‘) a világtörténet furcsaságait adja közre. Most meg­jelent harmadik ilyen irányú munkája, a „Ma­gyar ritkaságok“ pedig apróságokról, kisebb je­lentőségű, a legenda ködében megnövekedett magyar ritkaságokról ad hű képet,­­ a­melyek egy-egy kor gondolkodását is híven visz­­szatükrözik. A képekkel és hasonmásokkal ellá­tott, szép kiállítású kötet olyan művészi egész, a­mely a magyarság kenyeres asztaláról leejtett morzsákat, az apró, fénylő porszemeket hatal­masoknak, nagyoknak tünteti föl. A ragyogó tollú szerző munkájának előszavában el igyek­szik magáról hárítani a tudós czímét, ám a­ki a könyvét végig olvas°a, elámul azon a tudáson, melyről magyarázatai, vitás kérdéseket eldöntő fejtegetései tanúskodnak. Hangya szorgalommal kereste össze a legelrejtettebb adatokat, mintha egész életét aprólékos keresgéléssel töltötte volna, aztán megvizsgálja a kritika legélesebben mutató szemüvegén keresztül, mintha a kritika, a bonczolgatás, elemzés volna egyetlen hivatása. Rejtett, homályos zugokban kutat, de figyelmét el nem kerüli semmi, koholt nyelvemlékeinktől kezdve, a magyar Faustig, a magyar eredetű kocsitól, a szőnyi ikrekig tárgyalja könyvében mindazt, a mi ritkaság hazánkban valaha feltű­nést keltett, a­mi nemcsak ritkaságánál, de specziális magyar vonásainál fogva is érdekes. Történetíró, gyűjtő, filológus, pszichológus és első­rangú elbeszélő Tóth Béla egy személyben. Az ő tollában érdekessé válik a legtudományosabb fejtegetés, színessé a legaprólékosabb elemzés. A­ki a tudós pontosságát, megbízhatóságát ke­resi könyvében, az a legnagyobb megelégedéssel fog benne elmerülni; a­ki pedig szórakozni akar mellette, úgy fogja olvasni, mint a legérdekesebb elbeszélést a humort sem nélkülözvén, minthogy azokban az anekdotaszerű elbeszélésekben a leg­előnyösebben érvényesül zamatos előadása és nyelvének bája, lebilincselő szépségei La­punk mai számának irodalmi mellékletén kö­zöljük mutatóba e könyvből az „Arany-venyige“ czimü részt. ,,A román nemzetiségi törekvések tör­ténete és jelenlegi állapota'' II. kötet. Irta Jancsó Benedek. Budapest, 1899. Ára 6 forint. Jancsó Benedek rendszeres művéből, melyben a román nemzetiségi kérdésre vonatkozó tanul­mányait foglalta össze, elhagyta a sajtót már a II. kötet is. E 800 lapnyi terjedelmű II. kötet három nagy fejezetre oszlik: 1. A Hóra-világ. 2. A román nemzetiségi­ eszme kifejlődése. 3. Az 1848—49-ki román lázadás. „A Hóra-világ“ czímű fejezetben, támaszkodva az előbbi korszak felekezeti mozgalmainak elem­zéséből nyert eredményekre, azt mutatja ki, hogy általában II. József politikai, de különösen tervbe vett szocziális és agrárius reformjai minő hatással voltak a román nemzetiségi eszme fejlődésére. A vonatkozó történelmi források s a forrásokat felhasználó irodalom alapján elbeszéli­k a Hóra-lázadás egész történetét. „ A román nemzetiségi eszme kifejlődése“ czímű rész tizenegy fejezetében a Hóra-lázadás levere­­tésétől az 1848. márczius 15-ig terjedő korszak eseményeivel foglalkozva, valóságos román műve­lődési és politikai történetet ir. Tömérdek uj adat és anyag van e részben feldolgozva, mely­nek párjára nemcsak a magyar, de a román irodalomban sem akadunk. Az 50 éves kötetnek majdnem fele — 23 év — az 1848—49-iki román lázadással foglalkozik. Valóságos monográfiája ez a románság 1848/49-ki viselt dolgainak. Czélja nem egyes hatásvadászó jelenetek kiragadása volt a megdöbbentő és véres eseményekben annyira gazdag kor történetéből, hanem megírni e lázadás oknyomozó történetét. E II. kötet is, mint az első, az E. M. K. E. támogatásával jelent meg. Az E. M. K. E.-től kiküldött három bíráló egyhangúan és a legna­gyobb elismeréssel ajánlotta e könyvet az E. M. K. E. pártfogásába. „E munkájával —­ írja bírá­latában gróf Künn Géza — történelmi irodal­munk olyan művel gazdagodik, mely annak valódi nyeresége lesz. Mindazok a kellékek, melyek egy történeti műben megkívántatnak, benne megtalálhatók, u. m. a históriai igazságra irá­nyuló főtörekvés, mellyel együtt jár az elfogu­latlan tárgyilagos előadás, nyugodt megbírálása a szereplő személyeknek, eszméknek és törek­véseknek, a történt dolgoknak, a bizonyítékok hitelességére fektetett fősúly­­ az okszerűség ki­nyomozása, a történelmi fejlődésnek a részeket összekapcsoló egésze. Előadása épen oly élénk és vonzó, az érdeket mindvégig ébrentartó, mint a megelőző rész volt. A kellő arány ebben is mindvégig meg van tartva, sohasem hosszadal­mas, hanem a kellő határok közé szorított. A részek összecsatolása mesteri és benső össze­függés szerint való. Óhajtandó, hogy e munka mentői hamarabb közkézen forogjon s általa számos balitélet, ferdítés és egyoldalú felfogás mentői előbb elenyésztessék. Szádeczky Lajos tanár e munkát a magyar irodalom egyik leg­kitűnőbb termékének tartja, melyet nagy élve­zettel és tanulsággal olvashat tudós, politikus, államférfiu és minden műveit magyar. Moldo­­ván Gergely bírálata pedig abban konkludál, hogy e kötet is méltán csatolható azon sikerek­hez, melyeket Jancsó Benedek hasonló tárgyú tanulmányaival már elért. A mutatványból, amelyre még visszatérünk, „Vasárnap“ czímű mellékletünkön közöljük „A román határőrség akczióba vétele“ czímű feje­zetet. — Vámos Gizella, államilag képesített zenetanárnő zeneiskolájában most folynak a be­iratások. Nálunk — fájdalom — annyi hívatlan egyén kontárkodik a zenetanítás terén, hogy örö­mest veszünk tudomást az olyan intézetről, ahol a zenetanítás a modern zene­paedagogia szinvo­­lán áll és a növendékek minden irányban ala­pos és lelkiismeretes kiképzésben részesülnek. Ilyen intézet a Vámos Gizella tanárnő zeneisko­lája, amely ugyan még csak egy év óta áll fenn, de a rövid idő alatt is már oly szép ered­ményt mutatott fel, hogy megnyerte mind­azok bizalmát, akik az intézet működését figyelemmel kísérik. Az a növendékhangverseny, amelyet a tulajdonosnő az elmúlt iskolai évben a VI. ker. kaszinó dísztermében rendezett, fényes tanúbi­zonyságot tett a fiatal zeneiskola életrevalóságá­ról. Vámos Gizella zeneiskolájába fölvesznek úgy kezdő, mint haladó, mindkét nembeli növendé­keket és pedig az ének-, zongora-, hegedű-, mély hegedű-, gordonka-, gordon-, czimbalom-, fuvola- és czitera-tanszakokra. Az énekre, mely felkarolja az opera, operette és daléneket, csak oly növendékeket vesznek fel, akik 15 ik élet­i évüket már betöltötték. A növendékek számának rohamos szaporodása következtében az igazgató­­tulajdonosnő az idén újabb, kiváló erőkkel gyarapí­totta a tanári kart. A tanítást Vámos Gizella igaz­gatón kívül, aki maga is legjelesebb zongoratanár­nőink egyike, Huber Sándor zongoraművész, György Margit énektanárnő, Zsivány Józse, Payr Olga és Hegedűs Ferencz hegedűművé­szek, Rupnik Rezső gordonkaművész, Fejér Gyula czimbalomművész, Weinbaum Keresztély u m. kir. opera fuvolaművésze és Sturm Ferencz József cziteraművész végzik. Beiratási dij 2 frt tandíj az énekre 7, a többi tanszakra 5 frt ha­­vonkint. Beiratkozhatni mindennap d­­e. 9—1 és d. u. 3—9 óra közt az intézet helyiségében. Erzsébet-körút 8., I. emelet. ’ — Az Auróra-kör Az „Auróra“ irodalmi és művé­szeti kör, mely Bartók Lajos elnök, Beksics Gusztávné és Porzsolt Kálmán alelnökök vezetése alatt működik, a következő évadban az eddiginél is erősebb tevékenységet akar kifejteni. Főképen a művészetek iránt való érdek­lődést, mely a közönségben most van ébredőben, akarja minél inkább fejleszteni s a fiatal tehetségek pártolását tűzi ki czéljául. A kör október hó 11-től kezdődőleg min­den második szerdán a Nemzeti Szálló dísztermében fog estélyt tartani. — E. .Kovács Gyula utódja. Kolozsvárról írja tudósítónk, hogy E. Kovács Gyula helyének betöltése jelenleg a kolozsvári Nemzeti Színház igazgatóságát foglalkoztatja. A színház igazgató­sága, a­mint értesülünk, élénk örömmel fogadta Szacsvay Imrének, a budapesti Nemzeti Színház tagjának azon ajánlatát, hogy E. Kovács Gyula szerepkörét hajlandó volna betölteni. A tárgya­lások ez irányban már meg is indultak. — Sarah Bernhard a Magyar Színház­ban. A Magyar Színházban október 16-án kezdi meg négy napos vendégjátékát Sarah Bernhardt. A világhírű művésznő többek között a Hamlet­­ben fog fellépni. — Nemzeti Színház. Szerdán, október hó 4-én meg­kezdik a fővárosi tanuló ifjúságnak rendezendő délutáni előadások sorozatát. Ez előadásokat a jövőben Erődi Béla tankerületi főigazgató és Verédi Károly tanfelügyelő felügyelete alá tartozó középiskolák ifjúsága felváltva fogja látogatni. A sort a tanfelügyelőség alatt álló isko­.­lák kezdik meg szerdán, amikor Katona „Bánk bán“-ja kerül színre. A második előadás október 11-én Szigligeti „II. Rákóczi Ferencz fogsága“ czímű drámája lesz. A Vár­színházban csütörtökön, október 5-én kezdik meg az elő­adásokat Pailleron „Ahol unatkoznak“ czímü vígjátékával. Szombaton, 7-én Csiky Gergelynek 4 év óta nem adott „Stomfay-család“ czimü 3 felvonásos színműve kerül színre, részben új szereposztással. Héthársy Berta szerepét Szacsvayné, Ágnest Helvey Laura, Mar­gitot Ligeti Juliska, Stomfay Bernátnét Lendvayné, Idát Vízvári Mariska, fogja játszani. Ez új szereplőkön kívül még Szacsvay, Zilahy, Gabányi, Dezső, Hetényi, Vízvári, Ujh­ázy, Egressi és Vizváriné játszák a főszerepeket. Vasárnap 8-án Shaks­­pere „Szentivánéji álom“ czímű tündéri vígjátékát adják; délután 2 és fél órakor pedig Csíki „Nagymama" czímü vígjátéka kerül színre általános bérletszünetben leszállított helyárakkal. Voss­ „Szegény Mária“ czimű 5 felvonásos színműve, amelyet­ Timári Szaniszló fordított magyarra, f. hó 13-án pénteken kerül először színre a következő szerep­­osztással : Don Camillo-Fano herczege Császár: Marchesa Belaso- Maria­ leánya — P. Márkus Emilia, Donna Luretta: Pau­­layné, Yvonnené-Szacsvayné, Lucia : Török Irma — Mase­­lon Malbi: Nagy Ibolya Loqui gróf: Bercsényi, Vaultantio Lombardi lovag : Náday , Enrico-Rocco , Mihályfi. — Kamarai zene. Grünfeld, Berkovits, Riedl Bürger vonósnégyes társasága, a­mely immár zenei életünknek egyik kiváló tényezője, népszerű kamara-hangversenyeinek V. évfolyamát rendezi ebben az évadban. A hangversenyeket, úgy mint eddig, vasárnap délutánonkint a Royal-szálló dísztermében tartják meg. Közre fognak működni a jóhirű négyes-társaságon kívül a következő művészek és művésznők: Ehrenstein Lujza cs. és kir. udv. énekesnő, Grosz Gizella zongora­művésznő az első, Dióssyné H. Berta m. kir. operaénekesnő és Polónyi Elemér zongoraművész a második, Eibenschütz Ilona zongoraművésznő a harmadik, Ampitz Zsófia zongoraművésznő a

Next