Hazánk, 1899. október (6. évfolyam, 236-261. szám)
1899-10-01 / 236. szám
6. SZÁM. tfaiJAREST, VASÁRNAP. hazaiko 1899. OKTOBER 1 . Meggyilkolt házaló. Sopronból táviratozzák, hogy tegnap este az eszterházai vasúti állomás mellett egy házalót két csavargó meggyilkolt s elrabolta az öt forintnyi készpénzét. A házaló jajkiáltásaira odafutott a felesége, a kinek bezúzták a fejét. A csendőrség keresi a gyilkosokat. — Elfogott betörő. A VIII. kerületi kapitányság tegnap kitűnő fogást csinált, kézrekerítette ugyanis Feigl György faczér keresikedősegédet, akit nem kevesebb mint 37 ízben elkövetett betöréses lopásért köröznek. A mikor a József-körut és Baross-utcza sarkán posztoló rendőr felismerte és el akarta fogni, a hatalmas termetű betörő a rendőrt a szó szoros értelmében elverte és csak az utczai járók segítségével lehetett megfékezni. — Lövöldöző diák. Fogarason, mint levelezőnk táviratozza, Bogdán nevű tanuló rálőtt Kühne tanárjára, mert könyvvitelből megbuktatta. A diák golyója szért tévesztett. Virág a postán. A képes levelezőlapok divatja most olyan állomásig jutott el, ahol kiengesztel minden ízléstelenséget, amit a jegye alatt elkövettek. Galántai Gyula olyan levelezőlapokat hozott forgalomba, amelyekkél élővirágokat szállíthatni tovább. Pompás kivitelben, igazán poétikus keretben állítják ki a levelezőlapok, amelyek bizonyára széles körben fognak elterjedni. — RENDŐRI HÍREK. Öngyilkos leány. Megírtuk, hogy tegnapelőtt a Margit-hídról egy fiatal leány a Dunába ugrott. Ma a rendőrség megtudta, hogy a leány Knöpfer (Kovács) Gizella, a Vas utcza 18. szám alatt lakó órásnak a leánya, aki szerelmi bánatában lett öngyikossá Holttestét egy a rendőrséghez érkezett távirat szerint Budafokon fogták ki ma reggel. — Életunt ügynök. Reiter Mór Jakab ügynök ma éjjel Árpád utcza 8. szám alatt levő lakásán egy papirvágó ollóval szivén szúrta magát és meghalt. Régen betegeskedett és feleségét a napokban vitték a Lipótmezőre. Ezért vált meg önként az élettől — Szerelmes csaposlegény. Lessiák Fülöp csaposlegény ma délután egynegyed 6 órakor a Molnár utcza 16 szám alatt levő ház udvarán jobb halántékán lőtte magát. Eszméletlen állapotban vitték a Rókuskórházba. Lassiák szerelmes volt, de viszont nem szerették. Ezért busult el annyira, hogy a forgópisztolyhoz nyúlt. — Halálos ebéd. Ma délelőtt 11 órakor a Hungária-út egyik vendéglőjében Lindtner Aladár műegyetemi hallgató levesébe cziankálit öntött és a levest úgy ette meg. Szörnyű kinok között halt meg a helyszinén. Öngyilkosságának okát nem tudják. — RÖVID HÍREK. Kisháza és Kocsuba közötti országúton Patukán Jánost, Kocsuba község biráját ismeretlenek orvul agyonlőtték. A gyilkost keresik. — Kisjenőn Hirsch Jenő községi jegyző ismeretlen okból főbelőtte magát. Nagy-Bajomban. Merász Károly és családja gombamérgezés következtében meghalt. MŰVÉSZET, TUDOMÁNY, IRODALOM. — Tóth Béla új könyve. Most négy éve, hogy Tóth Béla, a magyar írók legmagyarabbika összegyűjtötte a magyarság szállóigéit. Ez a gyűjtemény, amely „Szájról-szájra“ czímmel jelent meg, valóságos eseménye volt irodalmunknak. A nagy siker buzdíthatta arra Tóth Bélát, hogy egy második kötetben (,,Mende-mondák‘) a világtörténet furcsaságait adja közre. Most megjelent harmadik ilyen irányú munkája, a „Magyar ritkaságok“ pedig apróságokról, kisebb jelentőségű, a legenda ködében megnövekedett magyar ritkaságokról ad hű képet, amelyek egy-egy kor gondolkodását is híven viszszatükrözik. A képekkel és hasonmásokkal ellátott, szép kiállítású kötet olyan művészi egész, amely a magyarság kenyeres asztaláról leejtett morzsákat, az apró, fénylő porszemeket hatalmasoknak, nagyoknak tünteti föl. A ragyogó tollú szerző munkájának előszavában el igyekszik magáról hárítani a tudós czímét, ám aki a könyvét végig olvas°a, elámul azon a tudáson, melyről magyarázatai, vitás kérdéseket eldöntő fejtegetései tanúskodnak. Hangya szorgalommal kereste össze a legelrejtettebb adatokat, mintha egész életét aprólékos keresgéléssel töltötte volna, aztán megvizsgálja a kritika legélesebben mutató szemüvegén keresztül, mintha a kritika, a bonczolgatás, elemzés volna egyetlen hivatása. Rejtett, homályos zugokban kutat, de figyelmét el nem kerüli semmi, koholt nyelvemlékeinktől kezdve, a magyar Faustig, a magyar eredetű kocsitól, a szőnyi ikrekig tárgyalja könyvében mindazt, a mi ritkaság hazánkban valaha feltűnést keltett, ami nemcsak ritkaságánál, de specziális magyar vonásainál fogva is érdekes. Történetíró, gyűjtő, filológus, pszichológus és elsőrangú elbeszélő Tóth Béla egy személyben. Az ő tollában érdekessé válik a legtudományosabb fejtegetés, színessé a legaprólékosabb elemzés. Aki a tudós pontosságát, megbízhatóságát keresi könyvében, az a legnagyobb megelégedéssel fog benne elmerülni; aki pedig szórakozni akar mellette, úgy fogja olvasni, mint a legérdekesebb elbeszélést a humort sem nélkülözvén, minthogy azokban az anekdotaszerű elbeszélésekben a legelőnyösebben érvényesül zamatos előadása és nyelvének bája, lebilincselő szépségei Lapunk mai számának irodalmi mellékletén közöljük mutatóba e könyvből az „Arany-venyige“ czimü részt. ,,A román nemzetiségi törekvések története és jelenlegi állapota'' II. kötet. Irta Jancsó Benedek. Budapest, 1899. Ára 6 forint. Jancsó Benedek rendszeres művéből, melyben a román nemzetiségi kérdésre vonatkozó tanulmányait foglalta össze, elhagyta a sajtót már a II. kötet is. E 800 lapnyi terjedelmű II. kötet három nagy fejezetre oszlik: 1. A Hóra-világ. 2. A román nemzetiségi eszme kifejlődése. 3. Az 1848—49-ki román lázadás. „A Hóra-világ“ czímű fejezetben, támaszkodva az előbbi korszak felekezeti mozgalmainak elemzéséből nyert eredményekre, azt mutatja ki, hogy általában II. József politikai, de különösen tervbe vett szocziális és agrárius reformjai minő hatással voltak a román nemzetiségi eszme fejlődésére. A vonatkozó történelmi források s a forrásokat felhasználó irodalom alapján elbeszélik a Hóra-lázadás egész történetét. „ A román nemzetiségi eszme kifejlődése“ czímű rész tizenegy fejezetében a Hóra-lázadás leveretésétől az 1848. márczius 15-ig terjedő korszak eseményeivel foglalkozva, valóságos román művelődési és politikai történetet ir. Tömérdek uj adat és anyag van e részben feldolgozva, melynek párjára nemcsak a magyar, de a román irodalomban sem akadunk. Az 50 éves kötetnek majdnem fele — 23 év — az 1848—49-iki román lázadással foglalkozik. Valóságos monográfiája ez a románság 1848/49-ki viselt dolgainak. Czélja nem egyes hatásvadászó jelenetek kiragadása volt a megdöbbentő és véres eseményekben annyira gazdag kor történetéből, hanem megírni e lázadás oknyomozó történetét. E II. kötet is, mint az első, az E. M. K. E. támogatásával jelent meg. Az E. M. K. E.-től kiküldött három bíráló egyhangúan és a legnagyobb elismeréssel ajánlotta e könyvet az E. M. K. E. pártfogásába. „E munkájával — írja bírálatában gróf Künn Géza — történelmi irodalmunk olyan művel gazdagodik, mely annak valódi nyeresége lesz. Mindazok a kellékek, melyek egy történeti műben megkívántatnak, benne megtalálhatók, u. m. a históriai igazságra irányuló főtörekvés, mellyel együtt jár az elfogulatlan tárgyilagos előadás, nyugodt megbírálása a szereplő személyeknek, eszméknek és törekvéseknek, a történt dolgoknak, a bizonyítékok hitelességére fektetett fősúly az okszerűség kinyomozása, a történelmi fejlődésnek a részeket összekapcsoló egésze. Előadása épen oly élénk és vonzó, az érdeket mindvégig ébrentartó, mint a megelőző rész volt. A kellő arány ebben is mindvégig meg van tartva, sohasem hosszadalmas, hanem a kellő határok közé szorított. A részek összecsatolása mesteri és benső összefüggés szerint való. Óhajtandó, hogy e munka mentői hamarabb közkézen forogjon s általa számos balitélet, ferdítés és egyoldalú felfogás mentői előbb elenyésztessék. Szádeczky Lajos tanár e munkát a magyar irodalom egyik legkitűnőbb termékének tartja, melyet nagy élvezettel és tanulsággal olvashat tudós, politikus, államférfiu és minden műveit magyar. Moldován Gergely bírálata pedig abban konkludál, hogy e kötet is méltán csatolható azon sikerekhez, melyeket Jancsó Benedek hasonló tárgyú tanulmányaival már elért. A mutatványból, amelyre még visszatérünk, „Vasárnap“ czímű mellékletünkön közöljük „A román határőrség akczióba vétele“ czímű fejezetet. — Vámos Gizella, államilag képesített zenetanárnő zeneiskolájában most folynak a beiratások. Nálunk — fájdalom — annyi hívatlan egyén kontárkodik a zenetanítás terén, hogy örömest veszünk tudomást az olyan intézetről, ahol a zenetanítás a modern zenepaedagogia szinvolán áll és a növendékek minden irányban alapos és lelkiismeretes kiképzésben részesülnek. Ilyen intézet a Vámos Gizella tanárnő zeneiskolája, amely ugyan még csak egy év óta áll fenn, de a rövid idő alatt is már oly szép eredményt mutatott fel, hogy megnyerte mindazok bizalmát, akik az intézet működését figyelemmel kísérik. Az a növendékhangverseny, amelyet a tulajdonosnő az elmúlt iskolai évben a VI. ker. kaszinó dísztermében rendezett, fényes tanúbizonyságot tett a fiatal zeneiskola életrevalóságáról. Vámos Gizella zeneiskolájába fölvesznek úgy kezdő, mint haladó, mindkét nembeli növendékeket és pedig az ének-, zongora-, hegedű-, mély hegedű-, gordonka-, gordon-, czimbalom-, fuvola- és czitera-tanszakokra. Az énekre, mely felkarolja az opera, operette és daléneket, csak oly növendékeket vesznek fel, akik 15 ik életi évüket már betöltötték. A növendékek számának rohamos szaporodása következtében az igazgatótulajdonosnő az idén újabb, kiváló erőkkel gyarapította a tanári kart. A tanítást Vámos Gizella igazgatón kívül, aki maga is legjelesebb zongoratanárnőink egyike, Huber Sándor zongoraművész, György Margit énektanárnő, Zsivány Józse, Payr Olga és Hegedűs Ferencz hegedűművészek, Rupnik Rezső gordonkaművész, Fejér Gyula czimbalomművész, Weinbaum Keresztély u m. kir. opera fuvolaművésze és Sturm Ferencz József cziteraművész végzik. Beiratási dij 2 frt tandíj az énekre 7, a többi tanszakra 5 frt havonkint. Beiratkozhatni mindennap de. 9—1 és d. u. 3—9 óra közt az intézet helyiségében. Erzsébet-körút 8., I. emelet. ’ — Az Auróra-kör Az „Auróra“ irodalmi és művészeti kör, mely Bartók Lajos elnök, Beksics Gusztávné és Porzsolt Kálmán alelnökök vezetése alatt működik, a következő évadban az eddiginél is erősebb tevékenységet akar kifejteni. Főképen a művészetek iránt való érdeklődést, mely a közönségben most van ébredőben, akarja minél inkább fejleszteni s a fiatal tehetségek pártolását tűzi ki czéljául. A kör október hó 11-től kezdődőleg minden második szerdán a Nemzeti Szálló dísztermében fog estélyt tartani. — E. .Kovács Gyula utódja. Kolozsvárról írja tudósítónk, hogy E. Kovács Gyula helyének betöltése jelenleg a kolozsvári Nemzeti Színház igazgatóságát foglalkoztatja. A színház igazgatósága, amint értesülünk, élénk örömmel fogadta Szacsvay Imrének, a budapesti Nemzeti Színház tagjának azon ajánlatát, hogy E. Kovács Gyula szerepkörét hajlandó volna betölteni. A tárgyalások ez irányban már meg is indultak. — Sarah Bernhard a Magyar Színházban. A Magyar Színházban október 16-án kezdi meg négy napos vendégjátékát Sarah Bernhardt. A világhírű művésznő többek között a Hamletben fog fellépni. — Nemzeti Színház. Szerdán, október hó 4-én megkezdik a fővárosi tanuló ifjúságnak rendezendő délutáni előadások sorozatát. Ez előadásokat a jövőben Erődi Béla tankerületi főigazgató és Verédi Károly tanfelügyelő felügyelete alá tartozó középiskolák ifjúsága felváltva fogja látogatni. A sort a tanfelügyelőség alatt álló isko.lák kezdik meg szerdán, amikor Katona „Bánk bán“-ja kerül színre. A második előadás október 11-én Szigligeti „II. Rákóczi Ferencz fogsága“ czímű drámája lesz. A Várszínházban csütörtökön, október 5-én kezdik meg az előadásokat Pailleron „Ahol unatkoznak“ czímü vígjátékával. Szombaton, 7-én Csiky Gergelynek 4 év óta nem adott „Stomfay-család“ czimü 3 felvonásos színműve kerül színre, részben új szereposztással. Héthársy Berta szerepét Szacsvayné, Ágnest Helvey Laura, Margitot Ligeti Juliska, Stomfay Bernátnét Lendvayné, Idát Vízvári Mariska, fogja játszani. Ez új szereplőkön kívül még Szacsvay, Zilahy, Gabányi, Dezső, Hetényi, Vízvári, Ujházy, Egressi és Vizváriné játszák a főszerepeket. Vasárnap 8-án Shakspere „Szentivánéji álom“ czímű tündéri vígjátékát adják; délután 2 és fél órakor pedig Csíki „Nagymama" czímü vígjátéka kerül színre általános bérletszünetben leszállított helyárakkal. Voss „Szegény Mária“ czimű 5 felvonásos színműve, amelyet Timári Szaniszló fordított magyarra, f. hó 13-án pénteken kerül először színre a következő szereposztással : Don Camillo-Fano herczege Császár: Marchesa Belaso- Maria leánya — P. Márkus Emilia, Donna Luretta: Paulayné, Yvonnené-Szacsvayné, Lucia : Török Irma — Maselon Malbi: Nagy Ibolya Loqui gróf: Bercsényi, Vaultantio Lombardi lovag : Náday , Enrico-Rocco , Mihályfi. — Kamarai zene. Grünfeld, Berkovits, Riedl Bürger vonósnégyes társasága, amely immár zenei életünknek egyik kiváló tényezője, népszerű kamara-hangversenyeinek V. évfolyamát rendezi ebben az évadban. A hangversenyeket, úgy mint eddig, vasárnap délutánonkint a Royal-szálló dísztermében tartják meg. Közre fognak működni a jóhirű négyes-társaságon kívül a következő művészek és művésznők: Ehrenstein Lujza cs. és kir. udv. énekesnő, Grosz Gizella zongoraművésznő az első, Dióssyné H. Berta m. kir. operaénekesnő és Polónyi Elemér zongoraművész a második, Eibenschütz Ilona zongoraművésznő a harmadik, Ampitz Zsófia zongoraművésznő a