Hazánk, 1899. december (6. évfolyam, 288-313. szám)
1899-12-01 / 288. szám
288 SZÁM BUDAPEST, PÉNTEK HAZÁNK 1899. DECZEMBER 1. 3 Elnök erre felhívja az országos bizottságot az albizottságok megválasztására, a minek megtörténte után az ülést az albizottságok megalakulása czéljából felfüggeszti. Elnök az ülést újból megnyitván, jelenti, hogy az albizottságok a következőképen alakultak meg: a költségvetési albizottság elnökké Wodianer Albert bárót, előadóvá Szerb Györgyöt ; a naplóbíró bizottság elnökké Kussevich Szvetozárt, előadóvá Gáli Józsefet; a külügyi albizottság elnökké Tisza Kálmánt, előadóvá Fálk Miksát; a pénzügyi albizottság elnökké Harkányi Frigyes bárót, előadóvá Szerb Györgyöt ; a hadügyi albizottság elnökké Szilágyi Dezsőt, előadóvá Münnich Aurélt; a tengerészeti albizottság elnökké Pallavicini Ede őrgrófot, előadóvá Teleki Sándor grófot választotta meg. Ezzel úgy az országos bizottság, mint a megválasztott albizottságok megalakulván, az alakulás eredmények Felségének, valamint a birodalmi tanácsban képviselt országok és királyságok országos bizottságának a külügyminiszter útján fog tudomására hozatni. Az osztrák delegáczió megalakulása Bécs, nov. 30. A reichsrath delegácziója ma ülést tartott. Elnökké Vetter von der Libergrófot választották meg, alelnökké Javorski lovagot, mind a kettőt egyhangúlag. Vetter gróf köszönetet mond megválasztásáért és azt mondja, hogy a delegátusok feladatukat teljes kötelességérzettel és azzal a hazafiassággal fogják teljesíteni, mely ebben a delegáczióban a monarchia hatalmi állásának és külső tekintélyének megóvása és érintetlen védőképessége érdekében irányadó. Miután a szónok kifejezést adott a legmélyebb gyásznak és fájdalomnak a császárné halála felett, háromszoros „hoch“-ot kiáltott őfelségére, amit a delegáczió tagjai lelkesülten ismételtek. Pacati és társai a legutóbbi szerbiai elítélések ügyében interpellálnak. Kérdik, hajlandó-e a külügyminiszter befolyását érvényesíteni a szerb kormánynál ebben az irányban, hogy az elítéltek megkegyelmezését siettesse. Goluchowski gróf külügyminiszter sajnálja, hogy az interpellálók kezdeményezésének nem felelhet meg. A hazaárulási perben történt elítélés feltétlenül belső szerb ügy, melyhez nekünk semmi közünk és melybe beavatkozni semmi jogunk nincsen. Mi nem tűrnék el, úgymond, hogy valaki bírósági ítéletek ellen nálunk kifogásokat emeljen. Ugyanezt a jogát a szerbeknek is el kell ismernünk és semmi tekintetben sem diplomácziai, sem más módon be nem avatkozhatunk. A delegáció azután megválasztotta a költségvetési bizottságot. Vidéki közigazgatás. Képviselőválasztási fuvardíjak. Zemplénvármegye törvényhatósága mostanában készítette el szabályrendeletét a választók fuvardíjáról. Eszerint tíz kilométerig öt korona, húszig, harminczig hét, negyveg nyolc, és ezen felül tíz korona annak a fuvarnak a díja, amely legalább három választót visz. Minden további kilométerért öt korona jár a fuvarosnak. Debreczen vitás poldója, Szeged városa átiratban arra kérte az ország összes törvényhatóságait, hogy a közigazgatási szolgálatnak küszöbön levő reformja alkalmából oly értelmű rendelkezés iktattassék törvénybe, hogy annak értelmében a törvényhatósági városoknak az állami funkciók teljesítésére fordított költségei az állam által megtéríttessenek. A felirat van, amelyet a belügyminiszterhez óhajt Szeged felterjeszteni, hivatkozik a városok szorult anyagi viszonyaira, így kiemeli azt, hogy Debreczen az egyetlen város, mely nem fizet pótadót. Ebben — mint Debreczenből írják — téved Szeged, mert körülbelül 40 perczent pótadót fizik a 21 millió vagyonnal biró Debrecennek lakói. Egy jegyző fegyelmije. Szegeden 1898. deczember havában a polgármesteri irodából eltűnt 1000 forint, melyet évekkel előbb ipari czélokra küldött a belügyminiszter. A polgármesteri iroda vezetője, Szendrey Pál tanácsjegyző ellen fegyelmi vizsgálatot indítottak ez ügyből kifolyólag. A vizsgálat olyan súlyos mulasztásokat látott fenforogni, melyek folytán az ezer forint miatt a felelősség áthárult Szendrey jegyző vállaira. Szendrey ezen öszszeget meg is térítette a városnak. A közigazgatási bizottság fegyelmi tanácsa, a fenforgó súlyos okok miatt méltónak találta Szendrey Pált a legszigorúbb ítéletre is, hogy a városi jegyző hivatalát veszítse. A fegyelmi tanács ezen határozatát az állásáról felfüggesztett jegyző megfelebbezte a belügyminiszterhez és ma, egy esztendő múltán, leérkezett a szomorú ügyben a miniszteri döntés. A belügyminiszter a fegyelmi tanácsnak a hivatalvesztésre hozott határozatát feloldotta. Egyidejűleg elrendelte, hogy az ügy iratai a királyi ügyészséghez áttétessenek. A miniszter a fegyelmi eljárás felfüggesztését is elrendelte addig, míg a bűnügyi eljárás jogerős ítélettel be nem fejeztetett. A miniszteri döntés nagy meglepetést keltett Szegeden, Sopron és a magyarosodás. Sopron város ma Simon Ödön főispán elnöklésével ülést tartott, melyen a lapokban szellőztetett ismeretes vita, mely a városi színügyi bizottság jegyzőkönyvi nyelve körül támadt, békés megoldást nyert. Több szónok, köztük Szilvásy Márton és Kanna József kiemelték a németajkúak hazafias magyar érzületét és a magyarosodásnak Sopronban nagyarányú hódító terjedését. Gebhardt polgármester a békés fejlődés szükségét hangsúlyozta, mire a közgyűlés Hoffmann Pál indítványát egyhangúlag elfogadta, hogy a tárgy felett napirendre tér. A közgyűlés egyúttal óhajtását fejezte ki, hogy a jegyzőkönyv jövőre magyarul vezettessék. A németajkúak lelkesedve szavaztak a magyar nyelv mellett. Kolozsvár költségvetése. A Kolozsvár városi képviselőtestület négy napi tárgyalás után letárgyalta a költségvetést. A pótadót 49 százalékban állapították meg. A közgyűlésen Kondor bizottsági tag indítványozta, hogy a város adóztassa meg a vasúti tisztviselőket is és vessen ki pótadót az új házakra. Az indítvány vitát keltett s végre kiadták a tanácsnak. KÜLFÖLD, Bpest, nov. 30. A német császári pár elhagyta Angliát. A „Hohenzollern“ a „God save the Queen“ hangjai mellett hagyta el Port Viktóriát és hét torpedózuzó adta meg neki a díszkiséretet az angol vizeken. Elutazása előtt 6000 márkát adományozott II. Vilmos Afrikában lévő ezredének. Az újságok búcsúzásul is rokonszenves czikkeket szentelnek a császárnak, csak a Daily News jegyzi meg, hogy a császárnak még egyet meg kell tenni: megakadályozni azt, hogy német tisztek csatlakozzanak a burokhoz. A Times azt mondja, hogy Vilmos császár, aki maga intézi külpolitikáját, közös érdekeket érintő politikai kérdéseket egyáltalán nem hozott szóba a királynővel való találkozásakor. A Morning Post azt mondja, hogy a császárnak a hollandiai királynővel való találkozása nem csak azt mutatja, hogy Németország teljesen semleges az angol-búr háborúban , hanem azt is, hogy Anglia és Hollandia közt nem szűnt meg a jó viszony. A császár különben épen jókor érkezik haza. Berlini jelentések szerint ugyanis, a kanczellárválság kezd egyre komolyabb lenni. Lukanusz, a kabinetiroda főnöke, a minap hosszasan tárgyalt Hohenlohe herczeggel és Miguel pénzügyminiszterrel, a kanczellár azután külön igen sokáig tárgyalt Miquellel■ A czentrumpárt sajtója most nagyon hevesen támadja az ősz kancellárt, míg a nemzeti liberális lapok a porosz képviselőház föloszlatását követelik arra az esetre, ha a csatornajavaslatot újból elvetnék, s a birodalmi gyűlés föloszlatását arra az esetre, ha a flotta javaslat sem megy keresztül. Vikáns császár, aki nem csak a külpolitikáját, hanem országának belső ügyeit is maga intézi , bizonyára rendet csinál majd és ha Hohenlohe megy, úgy ez az ő akarata, amely szent és sérthetetlen. Határozott formában megerősítik azt, hog az Egyesült Államok a számoai kérdésben akadályokat állanak. Az Unió erélyesen követeli a maga számára a Kusail nevű Karolina-szigetet. Az ügy elintézése immár felette sürgős és úgy Berlin, mint London politikai körei érthető érdeklődéssel tekintenek kimenetele elé. Skrydlov, orosz admirális, aki két évet töltött Krétán, mint az ottani orosz hajóraj parancsnoka, a minap visszatért Pétervárra. Elutazása előtt Konstantinápolyban fogadta a Rovszija pétervári újság tudósítóját s érdekes nyilatkozatokat tett előtte. Elmondotta, hogy az orosz csapatok (körülbelül ezer ember), azután az angol és az olasz csapatok még legalább két esztendeig, a krétai nemzetgyűlés első ülésének a végéig Krétán maradnak. Az olasz instruktorok addig kiképzik a múltiát annyira, hogy ez átveheti az ország védelmét. György herceget, mondotta azután Skrydlov, a mohamedánok épp úgy szeretik, mint a görögök s a herceg rendkívül tevékeny ember, csak kár, hogy a miniszterei folytonos viszálykodásban vannak egymással. A betelepített krétai görögök is folyton pártoskodnak. A muzulmánok magatartása passzív, az elégedetlenek kivándorlása még egyre tart s az emigráltak visszatérésére nem lehet többé számítani, legföljebb csak a legszegényebb emberek jönnek vissza, akiknek új otthonukban nincs semmijük s ragaszkodnak szülőföldjükhöz. Jelentőséges dolognak mondotta azután Skrydlov, hogy a szultán a minap fogadta őt s kitüntette a Medzsidje-renddel, mert a szultán azelőtt hallani sem akart Krétáról, sőt a lapoknak is meg van tiltva, hogy a szigetnek csak a nevét is említsék. Kitüntetését olybá veszi, hogy a szultán elismerte, hogy az oroszok a krétai mohamedánokkal méltányosan és emberségesen bánnak. Párisban ismét nagy tüntetés volt a köztársaság mellett. Az újonan megalakult köztársasági kereskedelmi és iparbizottság tegnap a Grand Hotel-ban gyűlést tartott Millerand kereskedelmi miniszter elnöklésével. A gyűlésen erősen tüntettek a monarkisták és reakcionáriusok ellen. Ott volt Baudin közmunkaügyi miniszter, Picard kiállítási főbiztos, a párisi kereskedelmi törvényszék elnöke, vidéki kereskedelmi kamarák képviselői, Freycinet, Brisson és még sok más képviselő. Millerand beszédet mondott, amelyben megköszönte a kereskedőknek és az iparosoknak, hogy a köztársaság mellett tüntettek, aztán azt mondta, hogy Waldeck-Rousseau bebizonyította, hogy egy franczia minisztériumban helyet foglalhatnak a köztársasági pártok összes frakciói. A szoczialisták is fölismerték annak szükségét, hogy a közös művön dolgozzanak. Millerand beszéde nagy tetszést aratott. Utána Brisson beszélt, aki a nemzeti szolidaritást ajánlotta. Üdvözölte a hadsereget és beszédét a köztársaság és a hadsereg éltetésével fejezte be. Végül Freydinet beszélt a javak igazságos fölosztásáról és a demokráczia üdvözítő hatásáról. Ez a Waldeck- Rousseau politikája: tüntetésekkel tenni nagggyá a korhadt köztársaságot ! Az osztrák képviselőház. (Távirati tudósítás.) Bécs, nov. 30. A reichsrath mai ülésén mindenekelőtt a tescheni lengyel gimnázium államosításáról szóló törvényjavaslatot tárgyalták A tárgyhoz többen szólottak hozzá, Kubik, Czecz, Kurtz, Szokolovszky a javaslatot védték, Demel, Türk és dr. Mayer ellene szólottak. Demel Galiczia tanügyi viszonyait ismerteti és azt mondja, hogy a lengyelek ott kulturmunkát végezhetnének. A szónok azzal végzi beszédét, hogy a kormány a gimnáziumot se át ne vegye se ne támogassa. (Élénk helyeslés és taps balról. A szónokát sokan üdvözlik.) Czecz (lengyel) az előtte szólóval polemizál és azt mondja, hogy a lengyeleket a nemzeti önfentartás kötelessége készteti arra hogy az indítvány sürgőssége mellett foglaljanak állást. A sziléziai tanügyi kormány és sok más tényező, köztük az egyháziak is, arra törekszenek, hogy Sziléziát germanizálják. A szónok pártja a leghatározottabban tiltakozik az ellen az ajánlat ellen, hogy a lengyel gyermekeket német iskolákba küldjék. A kormánynak régen kötelessége lett voln lengyel középiskolát ártani Szilé-