Hazánk, 1900. június (7. évfolyam, 128-152. szám)

1900-06-01 / 128. szám

HAZANY. 128. szám. Elnök felhívja a magyar egyeztető albizottságot, hogy a délután négy órakor tartandó záró ülésen tegyen jelentést. Bezárás: Ma délután négy órakor volt a főrendiházban Szi­lágyi Dezső elnöklete mellett a magyar delegáció záró­ülése. Az ülés megnyitása és a jegyzőkönyv hitelesítése után az elnök felhívta az egyeztető 7-es albizottság előadóját, hogy tegye meg jelentését. Münnich Aurél előadó előterjesztette az egyez­tető albizottság jelentését, mely szerint a határoza­tok megegyeznek. A delegáció tudomásul veszi és szentesítésre fel­terjeszti. Szilágyi Dezső elnök lendületes szavakban em­lékezik meg a delegáció működéséről s a jegyző­könyv hitelesítése után az ülést bezárja. A gazdasági munkás- és cselédpénztár. — A földmivelési bizottság ü­lése. — Budapest, május 31. A képviselőház földmivelési bizottsága ma Bedő Albert elnöklésével tartott ülésében, melyen a kor­mány részéről Darányi miniszter, a földművelési mi­nisztérium részéről Kiss Pál államtitkár és Bartóky tanácsos és mint a minisztérium képviselője a napi­renden levő törvényjavaslattal összefüggő mathema­­tikai kérdésekre nézve König Gyula miniszteri ta­nácsos volt jelen, tárgyalás alá vette a gazdasági munkás- és cselédpénztárról szóló törvényjavaslatot. Szily Pongrác előadó tüzetesen ismerteti a tör­vényjavaslat célját és főbb intézkedéseit, nevezete­sen azon szempontokat, melyek a belépés kötelezővé tétele ellen szólanak. A törvényjavaslatot, mely ki­tűzött nemes feladatának minden irányban megfelel, általánosságban elfogadásra ajánlja. Darányi miniszter utal arra, hogy a kormány a szóban forgó intézmény létesítésére a munkásokkal szemben annak idején kötelezettséget vállalt, amelyek beváltására a mostani nyugalmas időpontot tartja a legalkalmasabbnak. Köszönetet mond a bizottság­nak azért, hogy még a mostani szünetek alatt össze­ülvén, lehetővé tette, hogy a javaslat már a jövő hó folyamán letárgyaltassék, amire a kormány különös súlyt fektet. Kiemeli azután, hogy a számítások, amelyekre a törvényjavaslat fektetve van, a le­hető legreálisabbak. Ha az intézmény akként fog fej­lődni, amint a szóló reméli, előreláthatólag maguk a munkások fogják kívánni a belépés kötele­zővé tételét, azonban mindjárt kezdetben ezzel jönni, nézete szerint nem lett volna célszerű. Szólónak az a reménysége, hogy e javaslat intézkedései úgy a munkaadóknak, mint a munkásoknak megelégedésé­vel fognak találkozni. A javaslat bizonyos nemét az autonómiának állapítja meg, amelynek értelmében először fognak együtt tanácskozni a munkaadók és munkások. Szociális szempontból nem lehet kicsi­nyelni ennek erkölcsi hatását. Az intézmény fejlődé­sével előreláthatólag tetemes összegek fognak össze­gyűlni, amelyekben a szövetkezeti, intézmény eléggé meg nem becsülhető új tőkeforrást kap. Az össze­gyűlő pénzek ezen az úton is a szegény emberek sorsának javítására fognak szolgálni. A bizottság ezek után általánosságban egyhangú­lag elfogadta a törvényjavaslatot. A részletes tárgyalás során, amelyben a miniszte­ren, a minisztérium képviselőjén, az elnökön és az előadón kívül gróf Vass Béla, Gyárfás Endre, Farkas József, Papp Elek, Leidenfrost László és Örley Kál­mán bizottsági tagok és a házszabályok által bizto­sított felszólalási jog alapján Nagy Gyula képviselő vett részt, aki nem tagja a bizottságnak, a követ­kező módosításokkal fogadta el a bizottság a törvény­­javaslat szakaszait. A 11. §-ból töröltetett azon­ rendelkezés, amely szerint a pénztár nem köteles a segélyt kiszolgál­­tatni, ha a baleset a tag részegsége következtében történt. Ugyanazon szakasz ama rendelkezésében, amely szerint a pénztár «nem köteles a segélyt ki­szolgáltatni, ha a baleset katonai szolgálat közben a történt, a «katonai szolgálat» kifejezés «tényleges katonai szolgálat»-tal cseréltetett fel. A 20. §. azon rendelkezésében, mely szerint ha a tag legalább öt évi tagság után h­ázastárs vagy le­­származók hátrahagyása nélkül hal meg, a pénztár az elhalt tag temetési költsége fejében összesen 200 korona temetési segélyt ad, h­a 200 korona helyett 100 korona állapíttatik meg. A 28. §. azon rendelkezése, mely szerint a helyi bizottságba négy tagot a községi adófizetők közül a képviselőtestület választ, megtoldatott azzal, hogy «törvényhatósági joggal bíró városokban, Budapesten és Fiuméban a tanács jelöl ki.» A 34. §. azon rendelkezése, mely szerint a pénz­tárt illető befizetések a magyar postatakarékpénztár cheque- és clearing-forgalma útján fizetendők be, ekként módosíttatott i­s a pénztárt illető befizetések és a pénztár által történt kifizetések a magyar ki­rályi postatakarékpénztár cheque- és clearing-for­galma útján és ennek közvetítésével is eszközöl­­hetők. A törvényjavaslat többi szakaszainak érdemleges módosítás nélkül való elfogadásával az ülés vé­get ért. KÜLFÖLD, Budapest, máj. 31. A kínai forradalom, miután évek óta a hamu alatt lappangott s kisebb mérvű zendülésekben jelentkezett, most igen komoly formákat kezd ölteni. Az úgynevezett boxerek, akik eddigelé csupán a keresztény missziókat bántalmazták, úgy látszik céltudatos vezetőre tettek szert, meg­verték a kormány csapatait s most Peking ellen vonulnak. Kínában olyan zavaros a helyzet, hogy az odavaló diplomáciai testület rendkívüli intézkedésekre gondol. Az anya­császárnőnek sokat emlegetett egész erélyére lesz szüksége, ha rendet akar teremteni. Az idegenek ellen izzó gyűlölet fogja el a menyei birodalom benszülött lakosságát s az idegenek, az európaiak beözönléséért a kormányt teszik felelőssé. A kormány megnyitotta az ide­genek előtt Kína kikötőit, később földterülete­ket engedett át nekik, majd pedig vasúti és ipari koncessziókat kaptak. A dinasztia származási helye, Mandsuria, az oroszok hatalmában van. 1850-ben, a Taip­ing felkelése idején, kicsi volt a forradalmárok száma, Siutsue vezetésé­vel. Eleinte azt hitték, hogy kudarcot vall a felke­lés, mert a vezér kidobatta házából a kínai bálvá­nyokat, sőt egy kínai szentélyt is, mely pedig cso­datevéséről híres búcsújáró hely volt, le is rombol­tatott. De Siutsuen a keresztények tömeges le­­mészároltatásával elhárította magáról a vádat, mintha keresztény volna s erre mindenfelől tó­dultak táborába az elégedetlenek, akik pedig igen sokan vannak Kinában. Ő is megverte a kormány csapatait és bevonul Nankingba. Kiná­ban korhadt minden s nem állhat ellen erőtelje­sebb csapásoknak. Az európai államok képviselői most úgy­látszik hajlandók arra, hogy csapatokat rekviráljanak Kínába. A császárné, ha ebbe beleegyezik, veszedelmes alternatíva elé kerül. Mert bevallaná vele tehetetlenségét és gyönge­­ségét a fölkelőkkel szemben, másrészt pedig jogcímet szolgáltatna a fölkelőknek arra, hogy a haza megmentőinek, fölszabadítóinak hirdessék magukat. Rendkívül fontos Japán magatartása. A mi­­kádó kormányát azzal gyanúsítják, hogy keze belejátszik a kínai forradalom szitásába. Ha pedig Japán beleavatkoznék, a politikai kérdések egész sora merülne föl, amelyek között Amerika magatartása elsőrendű szerepet játszik. Franciaország lemondott hadügyminiszterét, Galliffet tábornokot általánosan a Dreyfus-ügy legújabb áldozatának tekintik. És el nem zárkóz­hatunk az impressziótól, hogy a kollektivizmus minisztériuma ellen indított hadjáratban, túlbuz­­galomból, maguk a nacionalisták idézik föl az odiozus rémképet. A nacionalizmus tudvalevőleg a francia haza­fiak tömörülését jelenti a tekintély elvének meg­mentésére, a föltolakodó forradalmi szocializmus ellen a tulajdonjog védelmére s a legszentebb nem­zeti hagyományok ápolására. Ezt hirdetik és ezt vallják Francois Coppée, Jules Lemaitre, Melchior de Yocil­é, Frédéric Hasson, szellemi vezérei Péntek, 1900. június 1. a legkiválóbb francia hazafiak csoportjának, akik a nacionalista küzdelem lobogóját kibon­tották s olyan ellenállhatatlan ékesszólással és bravúros élánnal győzelemre vitték. Akik a legtisztesebb hagyományok megmenté­sére, a kedélyek megnyugtatására szövetkeztek, elhibázott taktikai fogásnak kell tartani­ok a tö­rekvést, mely a francia hazát újabb beláthatat­lan zavarok martalékául akarja odadobni. VIDÉKI KÖZIGAZGATÁS. (Kolozsvármegye közgyűlése.) Kolozsvár­ról írja tudósítónk: A megye tavaszi közgyűlése tegnap folyt le gróf Bélai Ákos főispán elnöklésével. Először a kormány leiratait tárgyalták. ,A belügy­minisztérium az újonnan épült megyeház építési költségeinek fedezéséhez 5800 korona segélylvel járult hozzá, amit a közgyűlés örömmel vett tudo­másul. A többi kormányleiratot egyhangúlag tudo­másul vették. A vármegyei telefonhálózat létesítése körül folyt még a legérdekesebb vita. A közgyűlés többek hozzászólása után hozzájárult ahhoz az in­dítványhoz, hogy a gyors és pontos közigazgatás szempontjából tegyék általánossá mihamarább a telefonhálózatot s e célra egy fél vagy háromnegyed százalékos pótadóval törlesztendő kölcsönt vegyenek fel. Végül a közgyűlés a Munkácsy emlékezetére teendő alapítványához 50 koronával hozzájárult. (Trencsén megye közgyűlése.) Trencsén vármegye törvényhatósági bizottsága Osztroluczky Géza főispán elnöklete alatt tegnap tartotta rendes tavaszi közgyűlését, melynek megnyitása után fel­olvasás alá került a miniszterelnöknek köszönő irata a vármegye üdvözlő feliratára. Ennek utána Széll Ignác államtitkárnak kitüntetése és Gulner Gyula államtitkárnak kineveztetése alkalmából való üdvöz­lését határozták el. A közigazgatás minden ágaza­tára részletesen kiterjeszkedő alispáni jelentést a közgyűlés tudomásul vette. Heves vármegye közön­ségének a járási közigazgatási tisztviselőknek a bűnvádi nyomozások alóli felmentése iránt, Buda­pest székesfőváros törvényhatósági bizottságának a tűzkárbiztosító-intézeteknek a tűzoltói kiadásokhoz való kötelező hozzájárulása iránt, valamint Hont és Zemplén vármegyéknek az olasz bor behozatali vámjának felemelése iránt a képviselőházhoz intézett átiratait hasonló feliratokkal pártolandóknak találja, míg Maros-Torda és Kolozs vármegyéknek az ország­gyűlési képviselők kiszemelése tárgyában és Zólyom vármegyének a kvóta felemelése ellen való tiltako­zás ügyében a törvényhatósághoz intézett köriratai egyszerűen tudomásul vétettek. A közgyűlés ezután estig tartó ülésén letárgyalta a hosszú tárgysoroza­tot, melynek során a beadott felebbezések elutasítása mellett miniszterileg jóváhagyott és a tisztviselői fizetésemelést tartalmazó 1900. évi vármegyei költ­ségelőirányzat is bemutattatott. TÁVIRATOK. A délafrikai Háború, London, máj. 31. A Daily Mail tudó­sítója, Posslyn, azt táviratozza Pretóriá­­ból ma délelőtt 11 óra 45 perckor, hogy az angolok két óra múlva ellenállás nél­kül megszállják Pretoriát. Krüger elnök Waterwaldovenbe ment. A polgármester felhatalmazást kapott az angolok fogadá­sára. Befolyásos polgárokból bizottság alakult, hogy a lakosság életét és vagyo­nát az interregnum alatt megvédje. Min­den nyugodt. Nagy népcsoportok várják az angolok megérkezését. London, máj. 31. A Reuter-ügynökség jelenti Pretoriából tegnapi kelettel. Johan­nesburgban angol tisztek vannak, akik a megadás feltételeit diktálják. Azt hiszik, hogy az angolok még ellentálásra talál­nak. Az angol elővéd fele úton van Jo­hannesburg és Pretória között. A polgár­­mester ma reggel népgyűlést hívott össze, amelyen bizottságot alakítottak a rend föntartására. Krüger elnök Waterwaldoven­­ben van. London, máj. 31. A Daily Mail jelenti Lourenco­ Marquezból tegnapi kelettel, hogy

Next