Hazánk, 1900. október (7. évfolyam, 232-257. szám)

1900-10-04 / 234. szám

HAZÁNK. 234. szám. _________________ÍO___________________ _____1 Csütörtök, 1900. október 4. Biztosnak 44 kilós súlyával nagyon sok kilátása­­ volt a győzelemre, mi le is tipeltük lapunkban, épp azért csodálkozunk a horribilis kvótán, melyet még indokolatlanabbá tesz az, hogy csütörtökön egyik futamban úgy istállója, mint az ahhoz közelállók rendkívül erősen fogadták. Az egyes futamok eredménye a következő volt: IV. Kétévesek nagy handicapja. 6000 korona. Táv. Táv: 1400 méter. Schossberger Lajos Biztos­ a (lov. Mándi) első. Akárhogy második, Timor harmadik. Futottak még: Erős, Saffi, Jász, Nereus, Csillag, spectabilis, Schwajdnitz, Vieux Garçon, Szemrevaló, Igric, Szárnyas, Baedecker. Tot. 10: 696. Helyre 50 : 636, 152 és 184. V. Eladóverseny. 2000 korona. Táv: 1000 méter. Mauthner V. Idá­ja (lov. Southey) első, Pattogó má­sodik, Rózsi harmadik. Futottak még: Megaere, Intruder, Remek és Ordur. Tot. 10 : 58. Helyre­t 50 : 74, 78 és 68. VI. Nursery-Handicap. 3000 korona. Táv: 1000 méter. Péchy A. Hangyáin (lov. Wilton), első, Booky második, Pirosító harmadik. Futottak még: Nachtwächter, Maida, Florestan, Oppositio, Anita, Jagello, Parole, Mary Diamond, Ignatieff, Kosmopolit, Famulus, Vőlegény és Jambó. Tot. 10 : 52. Helyre 50 : 86, 146 és 192. Hetedik nap. A holnapi programm főszáma a Lovaregyleti díj lesz, melyben Attila ismét összetalálkozik Sobri-val és Kartal-­al, de ezúttal rá nézve meglehetősen sú­lyos teherviszonyok közt s igy nem lehetetlen, hogy Sobri végre revancheot vehet rajta előbbi veresé­geiért. Kartal-t Morgán fogja lovagolni, de még igy sem bízunk benne. I. Felleg II. — Pithya — Du­nur. II. Antonius — Péchy-istálló. III. Attila — Sobri — Kartal. IV. Pharister — Gagarin. V. Hippokrates — Liszt Ferenc. VI. Sandy — Mr. John — Joubert. X A Magyar Athletikai Klub jubiláris programmja. Negyedszázados fennállása alkal­mából a Magyar Athletikai Klub több ünnepélyt ren­dez. Ezek elseje a vasárnap október hó 7-én d. e. 11 órakor a váci­ utcai városháza közgyűlési termé­ben tartandó közgyűlés, mely alkalommal gróf Szé­chenyi Imre alelnök tartja az ünnepi beszédet, ezt délután 3 órakor az Orczy-kertben a Klub emlékver­senye követi, melyen az 1875. első versenye számai­ban vesznek részt a Klub tagjai. A verseny meghí­vott közönség előtt fog lefolyni. Este társasvacsora a Hungária-szálló külön éttermében. Jelentkezés okt. 5-éig. Október 6-ától a M. A. K. kaszinóhelyiségei­ben (VIII. Szentkirályi­ utca 22.) délelőtt 11—1, dél­után 4—8-ig megtekinthető a Klub kiállítása (ver­senydíjak, érmek, fényképfelvételek stb. gyüjeménye.) Október 14-én délután fél 3 órakor nemzetközi viadal az Orczy-kertben. r X A­ Ferencvárosi Torna-Klub és az Óbudai Torna-Egylet tegnapi football-matche félbeszakítás folytán eldöntetlen maradt. Az első félidő 1:1 eredménynyel végződött. Ez a match igazi pendantja volt a B. T. K. és a W. A. K. múlt vasárnapi bécsi mérkőzésének. Az óbudaiak Musi­­kantja itt is lovagias jószívűséggel vette pártfogá­sába a gyengébbet, minek az lett a következése, hogy a második félidőben a ferencvárosiak egyhangú és határozott tiltakozásuk ellenére fentartott bírói ítélet miatt teljes egyetértéssel fölényük dacára abba­hagyták a játékot.­­ Az őszi meeting pótnapja. A magyar lovaregylet legutóbbi ülésén elhatározta, hogy az idei őszi meetinget megtoldja egy versenynappal. Vasárnapra, e hó 14-ére tűzték ki a pótnapot, melynek futamait és versenypropozícióit a napokban teszi közzé a lovaregylet titkársága. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK.­ ­ Kötélhalálra ítélve. Nemrég történt, hogy a sopron megyei Répce-Szemere községben meggyil­kolták Lichtenstädter Sándor birtokost és a nejét. Mint Szombathelyről írják, tegnap ítélkezett az ottani törvényszék a rablószövetkezett felett, a gyilkosok főemberét Pete-Postás Jánost kötél általi halálra ítélte, Illés Antalra életfogytiglani fegyházat, Kovács Borbély József és testvérére, Jánosra 15—15 évi fegyházat rótt.­­ A szép asszony kocsisa, Freystädtler Flórának panaszát akarta ma délelőtt tárgyalni a büntető törvényszék. Ezt a panaszt az excentrikus szépség a saját kocsisa Braun Károly ellen tette, azzal vádolván ezt, hogy egy városi hintó­kocsiját elsikkasztotta. Braun ugyanis átvett a panaszosnőtől egy kocsit. Ezt a kocsit a szép asszony kizárólag a maga számára készíttette. A kocsis nem sokat törő­dött ezzel a kocsival s annak rendeltetésével, hanem kapta magát s arra bérkocsiszámot kért s ezáltal azt közönséges vakkerré degradálta. Mikor a kocsit visz­­szakérte, a Braun azzal állott elő, hogy ezt a kocsit ő megvette Freystädtler Flórától. A budapesti bün­tető törvényszék ezen sikkasztási ügynek tárgyalására már vagy hat ízben tűzött ki tárgyalást, de azt soha­sem lehetett megtartani, mert a panaszosnőnek soha sem lehetett az idézést kézbesíteni. Egyszer Buda­pesten, egyszer Bécsben, majd Nizzában­­tartózkodik s mire utána küldik a meghívót, akkor már a szép asszony rendesen elutazott máshová. Jelenleg Biar­­ritzban tartózkodik s igy a Nizzába küldött idéz­­vénye megint visszaérkezett. Ma azonban bejelen­tette védője, hogy e hó végén hazajön s ekkor be lehet idézni a tárgyalásra.­­ A Hiányzó vasúti jegyek. Radnay Jó­­zsefné, született Bartos Emma pénztárosnő volt az államvasutaknál a keleti pályaudvar jegypénztárában. Tavaly decemberben váratlanul rovancsolták a pénz­tárt, s Radnavnénál 1600 korona hiányt fedeztek fel. Rögtön felfüggesztették állásától s­­ a büntető törvényszék elé állították. Itt az asszony regényes védekezést adott elő. Ő — úgymond — nem fordí­totta a hiányzó pénzt saját céljaira, hanem jó szi­vének áldozata. Tavaly őszszel ugyanis, a Kerepesi­­úton sétálván, egy ur követte, akit nem ismert. Az az ur később hozzája csatlakozott és bemutatkozott neki, hogy Szántó Józsefnek hivják s a Máv. jegy­nyomdájának alkalmazottja. Elvesztett 200 darab jegyfüzetet s ha azt nem pótolja, elveszti állását, pedig családos ember. Radnayné megsajnálta a sze­gényt s adott neki 30 jegyfüzetet. Ebből támadt a hiány. A törvényszék azonban e védekezésnek nem adott hitelt s Radnaynét öt hónapi fogságra és hiva­talvesztésre ítélte. Ezt az ítéletet ma Bakos János biró előadása mellett ma a királyi Ítélőtábla is meg­erősítette. A francia munkáskamarák. A Hazánk tudósítása. Budapest, okt. 3. Tudvalevő, hogy a francia kereskedelmi miniszté­riumban már 1881. óta országos tanácskozó hatóság áll fenn, amelynek az a speciális feladata, hogy az ipari munka ügyét megbeszélje, vizsgálódásokat eszközöljön, törvényjavaslatokat dolgozzon ki, vagy azok tárgyában véleményt nyilvánítson ; ez az úgy­nevezett «Conseil supérieur du travail.» A kereske­delmi miniszter tavaly ezen eredetileg teljesen füg­getlen testületet az érdekelt körök szabad választó­testületévé alakította át, melybe a munkaadók és munkaválalók 22—22 tagot választanak, 22 tag pedig más körökből kerül ki. Ez utóbbiak állásuknál fogva tagjai a testületnek, mint illetékes miniszteri hivatal­nokok, a parlament delegátusai, kereskedelmi kama­rák elnökei stb. Ezek közül csupán hármat nevez ki a miniszter; ezen jogánál fogva Millerand egy asszonyt is juttatott a legmagasabb munkatanácsba. Ezen központi testület oldalán hasonló szervezetű helyi korporációk működnek, amelyek bizonyos te­kintetben ugyan segédorgánumai a központnak, saját kerületükben azonban önálló szerepet töltenek be. Egy, a kereskedelmi miniszter indítványára kiadott és szeptember 17-én kelt kormányrendelet szabá­lyozza organizációjukat. Ezen úgynevezett «Conseils du travail» csupán abban különböznek a német munkáskamaráktól, hogy a paritás alapján vannak munkásokból és munkaadókból összeállítva. A mun­káskamarák felállításának kérdése most Francia­­országban is napirenden van. A legfőbb munka­­tanács már 1895-ben foglalkozott a «Conseils du travail» mintájára való testületek felállításának ter­vezetével. Ezen időben a belga ipari és munkataná­csok mintájára akarták azokat létesíteni. A Millerand kereskedelmi miniszter által elfogadott tervezet egé­szen ezen teljesen végre nem hajtott terven alap­szik, csupán néhány, az utóbbiakban nem szereplő gyakorlat, például a kollektív viszályokban való egyeztetés hiányzik belőle részben. Az új munkás­kamarákat oly helyeken alapítják, amelyeken azokra legnagyobb szükség van, illetékes­ségük területét pedig az ipari viszonyok mérlegelé­sével szabják ki. Különös feladataik: 1. A kormánynak és érdekelteknek minden az ipari munka viszonyait illető felvilágosítás meg­adása. 2. A legfőbb munkatanács által kivánt s a keres­kedelmi miniszter által elrendelt ankéteken való közreműködés. 3. Minden kerületben a helyileg szokásos bérre és munkaidőre vonatkozó tabellák vezetése, amelyek a közmunkák védő­klauzuláira, vonatkozó adminisztra­tív rendelkezéseknek szolgálnak alapul. 4. A munkanélküliség leküzdésére szolgáló rend­szabályoknak a hatóságok elé terjesztése. 5. A kerületükön levő különböző szociál­poli­­tikai intézményeket illető állami szubvenciók ki­osztása. 6. Évi jelentések a törvényes munkásvédelem és elérendő javítások tárgyában. A kamarák és a kormány a rendes helyi hatósá­gok közvetítésével érintkeznek. Szervezetük a következő: Minden munkáskamara az egyes iparágaknak ré­szére külön alakított osztályokból képződik. Az osz­tályok tagjainak száma 6—12 közt váltakozik; felé­ben munkaadók, felében munkavállalók, választják pedig mindkét kategória szakszövetkezetei. Fakulta­­tive az ipartörvényszékek delegátusai is oszthatók melléjük, akiket szintén egyenlő számmal választanak a munkások és munkaadók közül. Ez utóbbi berendezés azonban csupán átmeneti rendszabálynak tekinthető és csak ott élhetünk vele, ahol a választásra illeté­kes testületek nem fejlődtek kellően. Választhatók a kerületben létező mindkétnemű munkások és munka­adók, amennyiben elérték 25-ik esztendejüket és rovatlan előéletűek. A két kategória választásai telje­­sen elkülönítve történnek. A munkaadók testülete egyrészt, a munkavállalóké másrészt, zárt választó­kollégiumot képez. A választás vezetése, idejének kitűzése stb. a szakhatóság hatáskörébe tartozik. A megválasztott kamarai tagok hivatali perió­dusa két évre terjed. Minden osztály hónapon­ként legalább kétszer gyűl össze; az összes osz­tályokból alakított munkáskamara évenként egyszer tart összülést. Az osztályok elnökei és titkárai pari­tás szerint választatnak mindkét kategóriából. Oly esetekben, amelyekben az osztályokat a viszálykodó felek közvetítésre vagy döntésre hívják fel a munka­­konfliktusokban, pontosan szem előtt tartandó a paritás szerinti összeállítás; ahol ez bármely okból nem lehetséges, annyi fiatalabb tag szavazatjogát vonják el, amennyi szükséges a munkaadók és munkavállalók szavazatainak egyenlőségéhez. A munkáskamarák organizációjára vonatkozó elő­írásokban Millerand urat azon, különben összes re­formművein keresztül vonuló gondolat vezette, hogy a munkásmozgalomnak új rugót nyújtson, a mun­kásegyesületeknek pedig a praktikus tevékenység új terét nyissa meg. Amint indokolásában kiemeli, a munkaadóknak és munkavállalóknak a kamarákban megtestesített együttműködéséből az ipari és szociá­lis béke legszebb eredményeit reményt. Az osztá­lyok, mint szakértő-kollégiumok, kivált munkaviszá­lyok esetében igen jótékony szerepet játszhatnak, bár hivatalosan ez irányban semmi iniciativát vagy te­kintélyt nem remélhetnek. Sőt inkább szabadon szó­lítják fel őket a viszálykodó pártok s csupán műkö­­désök összességének révén tesznek szert annyi bi­zalomra és tekintélyre, hogy egyedüli természetes közvetítőkül és döntőbirákut fogadtatnak el és ezek­nek gyakorlására önként szólittatnak fel. 1. 1. i&pss * 4 KÖZGAZDASÁG. Budapesti áru- és értéktőzsde. Az izrae­lita ünnep miatt a budapesti áru- és értéktőzsde ma zárva volt. A szegedi torontáli ármentesítő társu­lat, Nagy-Kikindán tartotta meg választmányi ülését, amelyen az 1901. évi költségelőirányzatot egyhan­gúlag elfogadta. Ez előirányzat szerint a szükséglet 1,029,023.82 koronát, a fedezet 1,039,410.99 koro­nát tesz. Elnöknek nagy lelkesedéssel újból Rónay Jenő, Torontál vármegye főispánja választatott meg. A választmányt a közgyűlés a következőkből állította össze: Báró Baich Iván, Zombory Antal Szeged vá­­ros képviseletében, dr. Bogdán Zsivkó N.­Kikinda képv., Friedrich István Nagy­falvi urad. képv., Báró Gerliczy Ferenc, Grubits Tivadar Csanád urad. képv., gróf Szápáry Pál, Heim Kristóf, Pap János Nagyfalu község képv., gróf Karátsonyi Aladár, Ka­­rátsonyi Andor, Lederer Arthur, Makra Imre, Orosz Mátyás tisza-szt.-miklósi urad. képv., Pillich Kálmán, Rankovits Szvetozar A­rács község képv., Rónay Ernő, Rónay László, Martin János Szerb-Csanád község képv., Schwarze Eberhard n.­szt.-miklósi urad. képv., Szavics Szilárd Basahid község képv., Tallián Béla, Tallián Jenő, Urbán Péter, Vihely Géza Grabácz község képv., Vollmann Ferenc Perjámos

Next