Hazánk, 1900. október (7. évfolyam, 232-257. szám)
1900-10-04 / 234. szám
HAZÁNK. 234. szám. _________________ÍO___________________ _____1 Csütörtök, 1900. október 4. Biztosnak 44 kilós súlyával nagyon sok kilátása volt a győzelemre, mi le is tipeltük lapunkban, épp azért csodálkozunk a horribilis kvótán, melyet még indokolatlanabbá tesz az, hogy csütörtökön egyik futamban úgy istállója, mint az ahhoz közelállók rendkívül erősen fogadták. Az egyes futamok eredménye a következő volt: IV. Kétévesek nagy handicapja. 6000 korona. Táv. Táv: 1400 méter. Schossberger Lajos Biztos a (lov. Mándi) első. Akárhogy második, Timor harmadik. Futottak még: Erős, Saffi, Jász, Nereus, Csillag, spectabilis, Schwajdnitz, Vieux Garçon, Szemrevaló, Igric, Szárnyas, Baedecker. Tot. 10: 696. Helyre 50 : 636, 152 és 184. V. Eladóverseny. 2000 korona. Táv: 1000 méter. Mauthner V. Idája (lov. Southey) első, Pattogó második, Rózsi harmadik. Futottak még: Megaere, Intruder, Remek és Ordur. Tot. 10 : 58. Helyret 50 : 74, 78 és 68. VI. Nursery-Handicap. 3000 korona. Táv: 1000 méter. Péchy A. Hangyáin (lov. Wilton), első, Booky második, Pirosító harmadik. Futottak még: Nachtwächter, Maida, Florestan, Oppositio, Anita, Jagello, Parole, Mary Diamond, Ignatieff, Kosmopolit, Famulus, Vőlegény és Jambó. Tot. 10 : 52. Helyre 50 : 86, 146 és 192. Hetedik nap. A holnapi programm főszáma a Lovaregyleti díj lesz, melyben Attila ismét összetalálkozik Sobri-val és Kartal-al, de ezúttal rá nézve meglehetősen súlyos teherviszonyok közt s igy nem lehetetlen, hogy Sobri végre revancheot vehet rajta előbbi vereségeiért. Kartal-t Morgán fogja lovagolni, de még igy sem bízunk benne. I. Felleg II. — Pithya — Dunur. II. Antonius — Péchy-istálló. III. Attila — Sobri — Kartal. IV. Pharister — Gagarin. V. Hippokrates — Liszt Ferenc. VI. Sandy — Mr. John — Joubert. X A Magyar Athletikai Klub jubiláris programmja. Negyedszázados fennállása alkalmából a Magyar Athletikai Klub több ünnepélyt rendez. Ezek elseje a vasárnap október hó 7-én d. e. 11 órakor a váci utcai városháza közgyűlési termében tartandó közgyűlés, mely alkalommal gróf Széchenyi Imre alelnök tartja az ünnepi beszédet, ezt délután 3 órakor az Orczy-kertben a Klub emlékversenye követi, melyen az 1875. első versenye számaiban vesznek részt a Klub tagjai. A verseny meghívott közönség előtt fog lefolyni. Este társasvacsora a Hungária-szálló külön éttermében. Jelentkezés okt. 5-éig. Október 6-ától a M. A. K. kaszinóhelyiségeiben (VIII. Szentkirályi utca 22.) délelőtt 11—1, délután 4—8-ig megtekinthető a Klub kiállítása (versenydíjak, érmek, fényképfelvételek stb. gyüjeménye.) Október 14-én délután fél 3 órakor nemzetközi viadal az Orczy-kertben. r X A Ferencvárosi Torna-Klub és az Óbudai Torna-Egylet tegnapi football-matche félbeszakítás folytán eldöntetlen maradt. Az első félidő 1:1 eredménynyel végződött. Ez a match igazi pendantja volt a B. T. K. és a W. A. K. múlt vasárnapi bécsi mérkőzésének. Az óbudaiak Musikantja itt is lovagias jószívűséggel vette pártfogásába a gyengébbet, minek az lett a következése, hogy a második félidőben a ferencvárosiak egyhangú és határozott tiltakozásuk ellenére fentartott bírói ítélet miatt teljes egyetértéssel fölényük dacára abbahagyták a játékot. Az őszi meeting pótnapja. A magyar lovaregylet legutóbbi ülésén elhatározta, hogy az idei őszi meetinget megtoldja egy versenynappal. Vasárnapra, e hó 14-ére tűzték ki a pótnapot, melynek futamait és versenypropozícióit a napokban teszi közzé a lovaregylet titkársága. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Kötélhalálra ítélve. Nemrég történt, hogy a sopron megyei Répce-Szemere községben meggyilkolták Lichtenstädter Sándor birtokost és a nejét. Mint Szombathelyről írják, tegnap ítélkezett az ottani törvényszék a rablószövetkezett felett, a gyilkosok főemberét Pete-Postás Jánost kötél általi halálra ítélte, Illés Antalra életfogytiglani fegyházat, Kovács Borbély József és testvérére, Jánosra 15—15 évi fegyházat rótt. A szép asszony kocsisa, Freystädtler Flórának panaszát akarta ma délelőtt tárgyalni a büntető törvényszék. Ezt a panaszt az excentrikus szépség a saját kocsisa Braun Károly ellen tette, azzal vádolván ezt, hogy egy városi hintókocsiját elsikkasztotta. Braun ugyanis átvett a panaszosnőtől egy kocsit. Ezt a kocsit a szép asszony kizárólag a maga számára készíttette. A kocsis nem sokat törődött ezzel a kocsival s annak rendeltetésével, hanem kapta magát s arra bérkocsiszámot kért s ezáltal azt közönséges vakkerré degradálta. Mikor a kocsit viszszakérte, a Braun azzal állott elő, hogy ezt a kocsit ő megvette Freystädtler Flórától. A budapesti büntető törvényszék ezen sikkasztási ügynek tárgyalására már vagy hat ízben tűzött ki tárgyalást, de azt sohasem lehetett megtartani, mert a panaszosnőnek soha sem lehetett az idézést kézbesíteni. Egyszer Budapesten, egyszer Bécsben, majd Nizzábantartózkodik s mire utána küldik a meghívót, akkor már a szép asszony rendesen elutazott máshová. Jelenleg Biarritzban tartózkodik s igy a Nizzába küldött idézvénye megint visszaérkezett. Ma azonban bejelentette védője, hogy e hó végén hazajön s ekkor be lehet idézni a tárgyalásra. A Hiányzó vasúti jegyek. Radnay Józsefné, született Bartos Emma pénztárosnő volt az államvasutaknál a keleti pályaudvar jegypénztárában. Tavaly decemberben váratlanul rovancsolták a pénztárt, s Radnavnénál 1600 korona hiányt fedeztek fel. Rögtön felfüggesztették állásától s a büntető törvényszék elé állították. Itt az asszony regényes védekezést adott elő. Ő — úgymond — nem fordította a hiányzó pénzt saját céljaira, hanem jó szivének áldozata. Tavaly őszszel ugyanis, a Kerepesiúton sétálván, egy ur követte, akit nem ismert. Az az ur később hozzája csatlakozott és bemutatkozott neki, hogy Szántó Józsefnek hivják s a Máv. jegynyomdájának alkalmazottja. Elvesztett 200 darab jegyfüzetet s ha azt nem pótolja, elveszti állását, pedig családos ember. Radnayné megsajnálta a szegényt s adott neki 30 jegyfüzetet. Ebből támadt a hiány. A törvényszék azonban e védekezésnek nem adott hitelt s Radnaynét öt hónapi fogságra és hivatalvesztésre ítélte. Ezt az ítéletet ma Bakos János biró előadása mellett ma a királyi Ítélőtábla is megerősítette. A francia munkáskamarák. A Hazánk tudósítása. Budapest, okt. 3. Tudvalevő, hogy a francia kereskedelmi minisztériumban már 1881. óta országos tanácskozó hatóság áll fenn, amelynek az a speciális feladata, hogy az ipari munka ügyét megbeszélje, vizsgálódásokat eszközöljön, törvényjavaslatokat dolgozzon ki, vagy azok tárgyában véleményt nyilvánítson ; ez az úgynevezett «Conseil supérieur du travail.» A kereskedelmi miniszter tavaly ezen eredetileg teljesen független testületet az érdekelt körök szabad választótestületévé alakította át, melybe a munkaadók és munkaválalók 22—22 tagot választanak, 22 tag pedig más körökből kerül ki. Ez utóbbiak állásuknál fogva tagjai a testületnek, mint illetékes miniszteri hivatalnokok, a parlament delegátusai, kereskedelmi kamarák elnökei stb. Ezek közül csupán hármat nevez ki a miniszter; ezen jogánál fogva Millerand egy asszonyt is juttatott a legmagasabb munkatanácsba. Ezen központi testület oldalán hasonló szervezetű helyi korporációk működnek, amelyek bizonyos tekintetben ugyan segédorgánumai a központnak, saját kerületükben azonban önálló szerepet töltenek be. Egy, a kereskedelmi miniszter indítványára kiadott és szeptember 17-én kelt kormányrendelet szabályozza organizációjukat. Ezen úgynevezett «Conseils du travail» csupán abban különböznek a német munkáskamaráktól, hogy a paritás alapján vannak munkásokból és munkaadókból összeállítva. A munkáskamarák felállításának kérdése most Franciaországban is napirenden van. A legfőbb munkatanács már 1895-ben foglalkozott a «Conseils du travail» mintájára való testületek felállításának tervezetével. Ezen időben a belga ipari és munkatanácsok mintájára akarták azokat létesíteni. A Millerand kereskedelmi miniszter által elfogadott tervezet egészen ezen teljesen végre nem hajtott terven alapszik, csupán néhány, az utóbbiakban nem szereplő gyakorlat, például a kollektív viszályokban való egyeztetés hiányzik belőle részben. Az új munkáskamarákat oly helyeken alapítják, amelyeken azokra legnagyobb szükség van, illetékességük területét pedig az ipari viszonyok mérlegelésével szabják ki. Különös feladataik: 1. A kormánynak és érdekelteknek minden az ipari munka viszonyait illető felvilágosítás megadása. 2. A legfőbb munkatanács által kivánt s a kereskedelmi miniszter által elrendelt ankéteken való közreműködés. 3. Minden kerületben a helyileg szokásos bérre és munkaidőre vonatkozó tabellák vezetése, amelyek a közmunkák védőklauzuláira, vonatkozó adminisztratív rendelkezéseknek szolgálnak alapul. 4. A munkanélküliség leküzdésére szolgáló rendszabályoknak a hatóságok elé terjesztése. 5. A kerületükön levő különböző szociálpolitikai intézményeket illető állami szubvenciók kiosztása. 6. Évi jelentések a törvényes munkásvédelem és elérendő javítások tárgyában. A kamarák és a kormány a rendes helyi hatóságok közvetítésével érintkeznek. Szervezetük a következő: Minden munkáskamara az egyes iparágaknak részére külön alakított osztályokból képződik. Az osztályok tagjainak száma 6—12 közt váltakozik; felében munkaadók, felében munkavállalók, választják pedig mindkét kategória szakszövetkezetei. Fakultative az ipartörvényszékek delegátusai is oszthatók melléjük, akiket szintén egyenlő számmal választanak a munkások és munkaadók közül. Ez utóbbi berendezés azonban csupán átmeneti rendszabálynak tekinthető és csak ott élhetünk vele, ahol a választásra illetékes testületek nem fejlődtek kellően. Választhatók a kerületben létező mindkétnemű munkások és munkaadók, amennyiben elérték 25-ik esztendejüket és rovatlan előéletűek. A két kategória választásai teljesen elkülönítve történnek. A munkaadók testülete egyrészt, a munkavállalóké másrészt, zárt választókollégiumot képez. A választás vezetése, idejének kitűzése stb. a szakhatóság hatáskörébe tartozik. A megválasztott kamarai tagok hivatali periódusa két évre terjed. Minden osztály hónaponként legalább kétszer gyűl össze; az összes osztályokból alakított munkáskamara évenként egyszer tart összülést. Az osztályok elnökei és titkárai paritás szerint választatnak mindkét kategóriából. Oly esetekben, amelyekben az osztályokat a viszálykodó felek közvetítésre vagy döntésre hívják fel a munkakonfliktusokban, pontosan szem előtt tartandó a paritás szerinti összeállítás; ahol ez bármely okból nem lehetséges, annyi fiatalabb tag szavazatjogát vonják el, amennyi szükséges a munkaadók és munkavállalók szavazatainak egyenlőségéhez. A munkáskamarák organizációjára vonatkozó előírásokban Millerand urat azon, különben összes reformművein keresztül vonuló gondolat vezette, hogy a munkásmozgalomnak új rugót nyújtson, a munkásegyesületeknek pedig a praktikus tevékenység új terét nyissa meg. Amint indokolásában kiemeli, a munkaadóknak és munkavállalóknak a kamarákban megtestesített együttműködéséből az ipari és szociális béke legszebb eredményeit reményt. Az osztályok, mint szakértő-kollégiumok, kivált munkaviszályok esetében igen jótékony szerepet játszhatnak, bár hivatalosan ez irányban semmi iniciativát vagy tekintélyt nem remélhetnek. Sőt inkább szabadon szólítják fel őket a viszálykodó pártok s csupán működésök összességének révén tesznek szert annyi bizalomra és tekintélyre, hogy egyedüli természetes közvetítőkül és döntőbirákut fogadtatnak el és ezeknek gyakorlására önként szólittatnak fel. 1. 1. i&pss * 4 KÖZGAZDASÁG. Budapesti áru- és értéktőzsde. Az izraelita ünnep miatt a budapesti áru- és értéktőzsde ma zárva volt. A szegedi torontáli ármentesítő társulat, Nagy-Kikindán tartotta meg választmányi ülését, amelyen az 1901. évi költségelőirányzatot egyhangúlag elfogadta. Ez előirányzat szerint a szükséglet 1,029,023.82 koronát, a fedezet 1,039,410.99 koronát tesz. Elnöknek nagy lelkesedéssel újból Rónay Jenő, Torontál vármegye főispánja választatott meg. A választmányt a közgyűlés a következőkből állította össze: Báró Baich Iván, Zombory Antal Szeged város képviseletében, dr. Bogdán Zsivkó N.Kikinda képv., Friedrich István Nagyfalvi urad. képv., Báró Gerliczy Ferenc, Grubits Tivadar Csanád urad. képv., gróf Szápáry Pál, Heim Kristóf, Pap János Nagyfalu község képv., gróf Karátsonyi Aladár, Karátsonyi Andor, Lederer Arthur, Makra Imre, Orosz Mátyás tisza-szt.-miklósi urad. képv., Pillich Kálmán, Rankovits Szvetozar Arács község képv., Rónay Ernő, Rónay László, Martin János Szerb-Csanád község képv., Schwarze Eberhard n.szt.-miklósi urad. képv., Szavics Szilárd Basahid község képv., Tallián Béla, Tallián Jenő, Urbán Péter, Vihely Géza Grabácz község képv., Vollmann Ferenc Perjámos