Hazánk, 1901. február (8. évfolyam, 28-51. szám)
1901-02-19 / 43. szám
HAZÁNK. 43. szám, tette, kicsinyelte őket az ő érzésük szerint. íme, most maga kénytelen belátni, hogy a művészek nélkül tehetetlen. Ez nekik erkölcsi elégtételük s Hockra nézve szomorú kritika. Épp ezért önérzetük nem engedi, hogy vele kezet fogjanak. Tartsa meg csak magának Hock János a dicsőségét, de a művészek támogatására ne számítson. — így végezte a nyílt levelet Zala György. A nyílt levélnek most váratlan következménye támadt. Gróf Andrássy Tivadar, a Képzőművészeti Társulat elnöke, az igazgatósághoz intézett levelében bejelentette lemondását elnöki tisztségéről. Hasonlóképpen lemondott a társulatban viselt választmányi tagságáról a volt elnök fivére, gróf Andrássy Gyula is, ki a Nemzeti Szalonnak elnöke. Tudvalevő, hogy Hock nyílt levele gróf Andrássy Tivadarhoz volt intézve. Ennélfogva gróf Andrássy Tivadar a tudta nélkül megjelent Zala-féle válaszban állásfoglalást látott maga ellen. Ez idézte elő lemondását és vele kétségtelenül a válságot a Műcsarnokban. * Hangverseny a Vígszínházban. Az építőiparosok segédszemélyzete javára szombaton felemelt helyárakkal rendezett hangversenyt adott a Vígszínház. Rendes szokás szerint, a felemelt helyárak egy csomó közönséget el is riasztottak a színházból s a ház csak mérsékelten telt meg. Pedig Burmester Willy remek hegedűjátéka és Hilgermann Laura dalai megérdemelték volna a tele házat is, eltekintve attól, hogy Mocsáry Béla «Szálká»-ját és Heltai— Makai «Királyné apród»-ját élvezetes, friss előadásban kaptuk nyitányul és záradékul. Burmestert magasztalni annyi volna, mint vizet önteni a Dunába, e nagy mesternek Budapesten csak bámulói vannak. Csodásan édes cantilénája, az «e» húron bemutatott merész fogásai, hajszál finom üveghangjai, szédítő technikája és a játékában megnyilatkozó melegség különösen a «Faust» egyvelegben a «g» húron játszott etűdben és a záradékul előadott Hubay-féle «Csárdajelenet»-ben érvényesült s ragadta zajosnálzajosabb tapsokra a közönséget. Hilgermann Laura asszony egész sereg német dallal lepett meg, kiválóan szépen Abt Ferenc dalait adva elő, utánuk két magyar dalt is énekelt, melyek természetesen nagy lelkesedést keltettek. Mayer tanár zongoraszáma, a közönség nem nagy gyászára, elmaradt. K. g. *A miniszterelnök a Nemzeti Szalonban. Széll Kálmán miniszterelnök délben megjelent a Nemzeti Szalonban,vele volt Lukács László pénzügyminiszter is. A miniszterelnök alaposan megnézte a nemzetközi kiállítást, teljes két órát töltve ott és teljes elismerését fejezte ki a később megérkezett Hock Jánosnak. Távozásakor Széll Kálmán, valamint Lukács László pénzügyminiszter ismételve elismerésüket fejezték le a Nemzeti Szalon vezetőségének a sikerült, magas nívójú kiállítás rendezéséért. A Nemzeti Szalon kiállítását tegnap is igen sokan látogatták és késő estig több százan fordultak meg a fényesen világított termekben. Holnaptól, hétfőtől kezdve a belépődíj már csak egy korona a kiállításba, mely esti 8 óráig nyitva van. * Saharet. Csupa exotikum, csupa excentrikum Saharet kisasszony táncorgiája, mert valóban annak nevezhetjük Saharet kisasszonynak a Postás fiú tegnap esti harmadik felvonásában bemutatott táncát. Szédítően merész mozdulatok, amelyekben azonban a tánc ritmikusságának báját, gráciáját hiába keressük. A kisasszony egyik lábával a feje felett magasra tartott tamburint úgy pergeti, mint más a kezével. Teste valósággal elcsavarodik, lábát hihetetlen pózokba nyujtogatja s amikor kilibbent a színpadról, a kulisszák mögül, égnek meredt lábának lóbálásával köszönte meg a tapsot. Megengedjük, hogy Saharet kisasszony szuverénje az ilyen lábtánc aeamitásoknak, az izmokkal való bravúroknak, de van a megköszönésnek graciózusabb formája is, mint aminőt Saharet kisasszony produkált a Magyar Színház színpadján. * Színésznő vendégek vizsgája. Az országos szinitanoda növendékei tegnap vizsgáztak a Várszínház deszkáin. Ez alkalommal a «Liliomfi»-t adták, az Triházi Ede betartásában. A növendékek ügyesen és kedvvel játszottak, különösen Berlányi Vanda, Szentmiklósi Irén, Szőke és Stoll produkáltak reményt ígérő játékot. Nem tudjuk, való-e egy esti lapnak az a híre, hogy a Nemzeti Színház mellett fenntartott országos jellegű szinitanoda növendékeinek a statisztálása révén jutott jövedelmét egy magán-sziniiskola növendékei részére foglaltatik le, de ha ez a hír igaz, akkor a sziniakadémia hallgatóinak száma jövőre tetemesen meg fog csappani. E jövedelmet legalább is meg kell osztani a szinitanoda és a többi sziniiskola tehetségesebb, szegény növendékei közt. * Lakoma Herczeg Ferenc tiszteletére. A Pannonia-szálló különtermében ünnepelték vasárnap este az Ocskay bagadéros szerzőjét. Jelen voltak : Rákosi Jenő, Ábrányi Emil, Ambrus Zoltán, Malonyai Dezső, Endrődi Sándor, Rákosi Viktor, Kemnecey Jenő, Csajthay Ferenc és még többen a sajtó előkelő munkásai közül. A lakomán minden vendég a Rliihtbeck Károly csinos akvarelljeit kapta; a képek az Ocskay brigadéros egy-egy alakját vagy díszletét tüntették föl. A lakoma alatt Radics bandáiénak egyik tagja, Oláh klarinétos fújta a tárogatót és szebbnél-szebb kuruc nótákat csalt ki ebből a pompás hangszerből. Felköszöntőket mondtak: Rákosi Jenő, Rakosi Viktor, Kemecey Jenő, Endrődi Sándor sikerült kurucverset rögtönzött ezzel a refrainnel: «Jó reggelt, kurucok, jó éjszakát labancok!» A felköszöntőkre Herczeg Ferenc hosszabb tósztban válaszolt, melyben írói pályájának első kezdeteiről közölt érdekes intimitásokat. Herczeg Ferenc ünneplése különben összeesett a Singer és Wolfner cég fennállásának tizenhatodik évfordulójával s a jelen voltak ez ismert cég működéséről is rokonszenvesen emlékeztek meg. * Pálmas Ilka gyöngélkedése. A Népszínház igazgatósága a mára tűzött Nebántsvirág előadása helyett A modellt adatja elő a Népszínházban. A darabváltozás oka Pálmai Ilka gyöngélkedése. * A Petőfi Társaság tegnap, vasárnap délelőtt felolvasó ülést tartott az Akadémia kistermében Bartók Lajos elnöklete alatt. Nagyszámú közönség jelent meg. Bartók elnök üdvözlő szavai után Ferenczy Zoltán felolvasta «Petőfi és az Alföld» című értekezését. Előadja, hogy Petőfi költészete és az Alföld közt szoros kapcsolat van, az Alföld képeit beszövi történetébe, lírájába, épp úgy, mint elbeszéléseibe s leíró költeményeit csaknem kizárólag az Alföldről irta, melyekben épp úgy rajzolja hazáját, mint a rajtalevő életet. Szülőföldjét különösen mint a nyíltság, egyenesség és emberméltóság hazáját dicsőíti, mely e tulajdonait beoltja szülötteibe is. Ismerteti Petőfi leiró költeményeit s végül kiemeli, hogy a költő szobrának felállítására vonatkozó mozgalom indult meg az Alföld egy nagyobb városában, ez a mozgalom újra felveendő."Ő "maga is biztatni kívánta most a kételkedőket. Utána Somló Sándor olvasta fel Vértesy Jenő vendégnek «Egervári Mihály» című költői beszélyét, Zaradi Antal pedig a «Malomzúgás» című hangulatos kis versét. Utána Somló Sándor olvasta fel «Thökölyi Imre» című pályanyertes történeti drámájának első felvonását. A hazafias szellemtől átlengett mű felolvasása nagy tetszést keltett. Ezután a közönség széjjeloszlott, a Társaság pedig zárt ülésre ült össze. Ennek első pontja, a múltkori jegyzőkönyv hitelesítése után, felolvasták a mátészalkaiak levelét, melyben meghívják a Társaságot az ott tartandó emléktábla leleplezéséhez. Majd a beérkezett 101 lírai költeményt adták ki háromtagú bíráló-bizottságnak, melynek tagjai Somló Sándor, Váradi Antal és Prém József. * Uj könyves. Következő uj szépirodalmi művek jelentek meg: Ocskay brigadéros. Herczog Ferencnek hamar híressé vált négy felvonásos drámája könyvalakban is megjelent. (Budapest, 1901. Singer és Wolfner, 1641. ára 2 kor. 50 fill.) Előadásának alfalmából ismertettük. Bár csak tél lenne már. Megjelent magyar fordításban Ossip Stubinnak két kötetes regénye. (Az Athenaeum olvasótára IX. évf 7. 8.) Ara csinos vászonkötésben 2 korona. Déli fjordok. (Dalmácia álomképekben.) Irta: ifj. Hegedűs Sándor. Számos képpel. Az Athenaeum kiadása. Ára 3 korona. A könyvre visszatérünk, és lány vett részt a mulatságon, de táncról éjfélig szó sem lehetett A páholyokat a főváros előkelő hölgyei foglaltak el. Ott volt az egész közélet, élén a miniszterekkel s a hálózó fiatalság színe java. — A Katholikus Kör jelmezes mulatsággal fejezte be farsangját. Az estély, mint a kör mulatságai mindig, kitűnően sikerffii, aminek legjobb bizonyítéka az, hogy már ragyogott a nap égen, mikor a táncot befejezték. — Kitűnő mulatság volt az Építészeti rajzolók bálja is, mely a Royal-szálló dísztermében zajlott le. A négyest mintegy 120 pár táncolta. Tegnap tartotta az Izraelita nőegylet szokásos álarcos bálját, mely híven régi jó híréhez rendkívül népes volt. A Sas-kör saját palotájában zártkörű táncvigalmat rendez február 23-án, szombaton. Belépőjegyül a meghívók szolgálnak. Tiszteletjegyek Dobrovszky Ágost rendező-bizottsági elnöknél kaphatók (Egyetem u. 2. sz.). A VIII—IX. ker. Szr. Nőegylet február 20-iki hangversenyén és bálján közreműködnek: Szilágyi Arabella operaénekesnő, Kertész Ödön operaházi tag, Schweizer Elza zongoraművésznő, Gál Gyula a Vígszínház, Fedák Sári és Szirmai Imre a Népszínház tagjai és Recht Sándor hegedűművész. Jegyek még kaphatók az egyesületi pénztárnál Li, Kom utca 34. és este a pénztárnál is. A Fővárosi Iparos Kör folyó hó 24-én színielőadással egybekötött kedélyes estét rendez Kerepesi út 30. sz. alatti helyiségében. Színre kerül Géczy István Ördög mátkája című népszínműve. Farsangi mulatság a Ranolder-intézetben. A Ranolder-intézet elöljárósága színielőadást rendezett, melyen Krizsán Mihály igazgató, pápai kamarás, Eberling József tanár, dr. Magdics Ignác hittanár s az intézet volt számos növendéke is megjelent. Két darabot adtak elő: a Kakuk-ot meg a Kakas-t. Kedd, 1901. február 19. Farsang. Farsang utolsó szombatja volt a legmozgalmasabb napja az idei bálszezonnak. Három mulatságot is tartottak aznap, de azért mindegyikre jutott közönség bőven, pedig a kisebb mulatságok iránt is nagy volt a tánckedvelő fiatalság érdelődése. Legnépesebb volt természetesen a Juista-bal anynyira, hogy az Opera óriási helyisége is szűknek bizonyult. Összesen mintegy 550—600 szép asszony TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK.. — Főszolgabíró mint vádlott. Seper Kajetán a «Kispest Szentlőrinci Lapok» szerkesztője 3 évvel ezelőtt lapjában folyton súlyos vádakkal illette Kispest elöljáróságát, jegyzőjét és bíróját, Sepert a rágalmazások miatt négy ízben ítélték el pénz és szabadságbüntetésre. A kispestiek képviselőtestülete egyik ülésében kitiltó rendeletet is hozott Seper ellen. Ezt a határozatot Seper Ladányi László monori főszolgabírónál megfelebbezte. Az izgága ember később Ladányit is megrágalmazta, bár ez megígérte közbenjárását s pártfogását. Ladányi letartóztatta Sepert, azzal a megokolással, hogy másnap előterjesztheti ügyét a megyei urak előtt. Seper ezért feljelentette Ladányit, hogy őt a főszolgabíró 24 óráig fogva tartotta. A pestvidéki törvényszék ma tárgyalta ezt az ügyet Bánó bíró elnöklete alatt.. Délelőtt a vádlottat, majd Seper Kajetánt hallgatta ki a bíróság. KÖZGAZDASÁG. A betegsegélyező pénztárak. Tegnap folytatta tanácskozását a betegsegélyző pénztárak reformja dolgában összejött szaktanácskozás Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter elnöklete alatt. Az első felszólaló Neuschloss Ödön volt, aki az egyes betegpénztárakat lehetőségig egyesíteni óhajtja. A vállalati pénztárakat — bár ideálisaknak nem mondhatók — de mégis fentartandóknak tartja, ellenben a magánegyesületi pénztárak beolvasztandók a kerületi pénztárakba. A munkásbiztosító hivatalt örömmel üdvözli. A betegsegítő pénztárak járulékainak felemelését feltétlenül helyesli. Kucsera István kötelezővé óhajtaná tétetni a mezőgazdasági és erdőipari segédmunkások biztosítását is. Kirchknopf Frigyes azt tapasztalta, hogy ma a kerületi pénztáraknál nem a beteg munkás, hanem a pénztár érdeke van előtérben. A munkás orvost és gyógyszert nem kap s a táppénzt is csak hosszú utánjárás után kapja meg. Miután a vidéken is így volt, csak természetes, ha a munkások idegenkedtek a pénztártól, dr. Holesch István kívánja, hogy a pénztárnak tagja legyen minden munkás, a járulékok az egész országban egyenlők legyenek, valamint a segélyezés is legyen mindenütt egyforma. Rosenberg Gyula szerint a pénztárakat lehetőleg helyileg kell szervezni. Sarkati Lajos dr. elve az, hogy az életképes pénztárakat fenn kell tartani; hogy mi annak a pénztárnak a neve, az teljesen mellékes. A szövetség és biztos Felöslegessé toraik az inflemen használatát. A szájból kivenni nem kell, nem is lehet. Számos elismerő levélt jótállás. Wellner Gyula Budapest, VI. ker., Andrássy út 38.82