Hazánk, 1901. február (8. évfolyam, 28-51. szám)

1901-02-20 / 44. szám

HAZÁNK. 44. szám. Még trencsin sem boldog — mi keresetünk Tien­­c­inben ?• — Van-e joga a főszolgabírónak valakit minden ok nélkül letartóztatni ? — Pr akszisom szerint . . . van! Úgy olvastuk a lapokban, hogy ez a kis­ kátészerű szóváltás a szolgabíró és bírája közt folyt le. Figyelemreméltó theóriája a régi rendszer szolga­­birájának, közigazgatásának. De az uj rendszernek éppen az a feladata, hogy az a theória a prakszisban többé ne üsse föl a fejét. g. i. IRODALOM És MŰVÉSZET. *A Petőfi-társaság Szálkszentmárton­ban. A szalkszentmártoni nagy vendéglőt, melyben Petőd Sándor 1845-ben lakott, a költő relief-mellké­­pével ellátott emléktáblával szándékozik megjelölni a község lakossága. Az emlékbizottság élén Be­­nyovszky Sándor orsz. képviselő áll, az ünnepélyes leleplezésen, mely március 15-én lesz, felolvasások tartására a Petőfi-társaságot kénén meg a szalkszent­­mártoniak. A szép ünnepélyen Ferenczi Zoltán, Petőy ismert életirója, alkalmi beszédet mond. Bar­tók Lajos és Váradi Antal pedig költeményeket szavalnak. * Főrangú műkedvelők: az Urániában. Az Urániában e hó 22-én délután ötödfél órakor jótékonycélú műkedvelő­ előadást tartanak a Mária Dorottya­ Egyesület tanítónői otthona javára. Az elő­adás védője gróf Csáky Albinné, a zenei előadáso­kat Pesacsendi Tódorné és Buttykay Ákos, a mű­vészi élőképeket Hegedűs László festőművész ren­dezi. Az előadást hangverseny nyitja meg, melyben Tordai Grail Erzsi Petőfitől, Zicoy Gézától és Koroda Páltól szaval. Gróf Pejacsevich Todomé Gioconda egyik áriását, majd Bizet Pastorale-tat énekli, Buttykay Ákos pedig Liszt Ferenc Faaws-keringőjét adja elő zongorán. Hangverseny után Tordai G­rail Erzsi A nap szakai című drámai jelenete kerül színre hét élőképpel. A mű zenéjét Tamássyné Gáli Anna írta. Az élőképekben Csáky Ili grófnő, gróf Csáky Györgyné, Széchényi Hanna, Lónyity Margit, Keglerich Ilona, Csáky Erzsébet grófnők, gróf Pejn­­ehevich Elemér, Teleki Edina és Almássy Huberta grófnők, Knas Rózsa bárónő, báró Orczy Andor, gróf Bodlati Rikárd, gróf leleki Géza, Pejacsevich Lili és Degenfeld, Katica grófnők, Eötvös Rolanda, Ilona, Szegedy Gina bárónők, Ksza Lajos, leleki Domokos, Degenfeld Kristóf, Leutrum grófok, báró Píréz Gyula, Miklós Ödön és Sztankovánszky Imre urak, gróf Esterházy Károlyné, Blaskovich Elemérné, Wenckheim László és Teleki Pál grófok, Szegedy Erzsébet bárónő, báró Radvánszky Albert, Pemcsevich Márta grófnő, gróf Széchényi Viktorné, Szent Ker­eszt­e1 Janka, Knas Clémence bárónők, Below-Schrattau Pál és Cziráky László grófok fognak résztvenni. Az elő­adást a nagy érdeklődésre való tekintettel másnap, február 23-án szintén délután ötödfél órakor meg­ismételik. • A Magyar Filozófiai­ Társaság felhí­vása. 1900. évben több fővárosi és vidéki tanár és író Budapesten tartott értekezleten arra a megálla­podásra jutott, hogy közéletünknek s irodalmunknak szüksége van egy olyan szabad egyesületre, mely tagjait a fi­ozófia kérdései iránt érdeklődő műveit nagyközönségből vegye s egyúttal bizottságot neve­zett ki ily irányú mozgalom indítására, a célba vett egyesület előkészítésére. Az ekként létrejött előké­szítő bizottság a műveit nagyközönséghez for­dul, midőn a Magyar Filozófiai Társaságba való belépést kéri A társaság tagjai: tiszteletbeliek, alapítók és rendesek. Az alapítók egyszers mindenkorra 200 ko­ronát, a rendes tagok évenkint 6­ koronát fizetnek a Társaság pénz árába, mely szolgáltatásért, a társulati jogok gyakorlása mellett, ingyen kapják­ a Társaság folyóiratát, egyéb kiadványait mérsékelt áron. A tag­sági bejelentések dr. Bokor Józsefhez, a Pallas- Lexikon szerkesztőjéhez (Budapest, IX. ker., Ferenc­­körút 1. sz.) vagy Kun Sámuelhez (Budapest, Athe­naeum nyomdai r.-t.) intézendők. • Új zenemű. Merkler Andor, jónevű zeneszer­zőnktől és a Magyarország ismert zenekritikusától finom kidolgozású, bájos «Berceuse» jelent meg, hegedűre és zongorára, Méry Béla kiadásában. A sikerült szerzemény ára 1 korona 50 fillér. * Sanderson Sibyll koloratur operaénekesnő az imént Berlinben páratlan nagy sikert aratott. Hangja és előadása emlékeztet Pattira és az összes berlini sajtó Patti legméltóbb utódjának nevezi a művésznőt. Budapesti hangversenye iránt nagy az érdeklődés. Jegyek a «Harmonia» zeneműkereskedés­­ben kaphatók. * A Magy. Kir. Természettudományi Társulat február 20-án, szerdán d. u. 5 órakor az egyetem első chemiai intézetében (VIII. Múzeum* körút 4.) nyilvános egyetemes szakfilést tart, melyen az érdeklődőket szívesen látja. Ezúttal Jablonowski József értekezik *A varjak mezőgazdasági jelentő­ségéről's bemutatásokkal. Utána választmányi ülés lesz. * Rothauser Teréz porosz kir. operaénekesnő holnap érkezik Budapestre és pénteken, február hó 22-én tartja meg a Royal-teremben dalestélyét Roth Ernesztin zongoraművésznő közreműködésével. A művésznő műsorát itt közöljük: Elvira áriája Don Juanból, Brahms 8 cigánydala (Budapesten először), Jensen: Kl­age mein Pandera, Am Ufer des Manza­­nares, Schubert: Auf dem Wasser zu singen, Grieg: Im Kahne, Löwe: Glockenthillmet’s Töchterlein, Schuhmann: Grillen, Nachtstück, Mendelssohn: Scherzo E-moll, Spinnerlied, Brahms: Intermezzo Es-moll, Herzfeld: Gavotte. Jegyek kisebb számban 2—10 koronáig kaphatók Méry Béla zeneműkereske­­désében, Andbrássy­ út 12. * Saharet az ínségesekért. A Magyar Szín­ház vendége, Miss S­a­haret, a rendes esti előadáso­kon kívül egy külön jótékonycélú előadás keretében is fel fog lépni, még­pedig vasárnap, február 24-én délután. Ezt az előadást a rendes esti helvátak mel­lett tartják meg. Szinte kerül a Primadonnák helyett, mely Szoyer Ilonka betegsége miat elmarad, Augot asszony leánya, melynek Hl. felvonásába illesztették be Lattáret fellépését. Az előadás jövedelmét, a művésznő kívánságára, az ingyenkenyér-alap javára fordítják. A délutáni előadáson kívül Sábáret részt vesz a vasárnap esti előadásban is, amikor is, az előre megállapított programmhoz híven, a Postás fiú kerül színre. 7 Szerda, 1901. február 20. SPORT. X Labdarúgás. B. T. C. — M. U. E. labdarúgó mérkőzése képezi mást sportköreinkben az érdeklődés tárgyát, melyet megokol azon körülmény, hogy eddig lefolyt kisebb mérkőzéseink után végre két egyenrangú rivális küzdelmében gyönyörködhetünk. A vasárnapi mérkőzés a Szövetségi bajnokság 11. küzdelmét van hivatva eldönteni, melynek győztese valószínű nyer­tese lesz egyszersmind a bajnokságnak. Mind a Budapesti Torna-Club, mind a Magyar Úszó­ Egyesü­­let erősen készül a viadalra s legjobb játékosainak célszerű elhelyezésével igyekszik chance-ait nö­velni. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. — Bartha Miklós sajtópöre. Bartha Miklós orsz. képviselő nevében Visoptai Soma sajtópert indított a Magyar Szó című politikai napilap ellen rágalmazás és becsületsértés vétségéért. A nevezett lap ugyanis múlt évi december 30-án megjelent számában azt írta, hogy Széll Kálmán miniszterelnök 60.000 forintot adott Bartha Miklósnak a célból, hogy váltóadósságait rendezze. Visontai beadványá­ban már most kijelentette fele nevében, hogy a bizo­nyításnak teljes mértékben helyt ad, sőt maga is vállalkozik a negatív bizonyításra s kéri Széll Kál­­mán miniszterelnököt tanuul kihallgatni arra, várjon adott-e valamikor pénzt bármily formában , bár­milyen célra Bartha Miklósnak. A Krivány sorsa. Amint tudjuk, Krivány Já­nost kilenc évi fegy­házr­a ítélték, a két évi vizsgá­lati fogság beszámításával. Ezután még egy pere következik, melynek befejeztével életfogytiglani­­ sza­badulásra ítélik. Neje ugyanis válópert indított ellene. Krivány a börtönben mindent elkövetett, hogy a fe­leségével találkozhassék, neje azonban nem óhaj­totta a találkozást s nem hajlandó tovább viselni a megbélyegzett ember nevét sem. A bíróság ítélete után azonnal megindította férje ellen a válópert. Az ítélet, melyet ebben a perben hoz majd a bíróság, befejezi Krivány János büntetését.­­ Elitélt szolgabiró. Tegnap hoztunk tudó­sítás­ a Ladányi László, monoti szolgabiró ügyéről, ki ellen Seper Kajetán személyes szabadságának megsértése címén, egy asszony pedig vesztegetésért emelt panaszt. A kispesti állapotokra rendkívül jel­lemző ügyben a budapest-vidéki törvényszék dr. Vargha József királyi alügyész vádindítványa és Polonyi Géza védőbeszéde után Ladányi Lászlót a vesztegetés alól fölmentette, személyes szabadság megsértéséért azonban száz korona pénzbüntetésre ítélte. Az ügyész és a vádlott felebbezett. KÖZGAZDASÁG. A székely kivándorlás. Budapest, febr. II. Az U. M. G. É. kivándorlási bizottsága gróf Zselénski Róbert elnöklete alatt ülést tartott. Buday Barna előadó tett először is jelentést a múlt ülés határozatainak a végrehajtásáról. Eszerint a megin­dított akció máris a legszélesebb mederben halad előre. A kivándorlás okait, körülményeit az összes lelkészeknek, gazdasági és más egyéb egyesületek­nek szétküldött kérdőlapok segélyével igyekszik a bizottság felderíteni. Az előadó javaslatára ezután újabban beválasztottak a bizottságba: Szántó Elek, Fodor Albert, Csetey György, Gáspár Gyula, Szakács Péter, Nagy Elek, Szentkirályi István, Marton János, Nagy Zoltán, Kemény­ff­y Katinka. Az ülés tárgysorozatába a székely kivándorlás kérdése lévén felvéve — előadó felveti a kérdést, várjon a bizottság csupán a székelyek kivándorlásá­val óhajt-e foglalkozni — esetleg az erdélyrészi többi lakosságéval is. A bizottság Forster Géza, Bujanovics Sándor és gróf Andrássy Sándor felszó­lalásai után elhatározta, hogy — miután az erdélyi részekben csupán a székely kivándorlás az, mely a magyarság tekintetében súlyos veszteséget jelent az országra — behatóan csupán a székely kivándorlás­sal foglalkozik, nem zárva ki természetesen, hogy a kivándorlási ügyben hozandó határozatai és intézke­dései az erdélyi részek nemzetiségi lakóit is ne érintsék. Részletesen ismertette ezután az előadó a székely gazdasági viszonyokat, az erdélyi kivándorlás mérvét, melyet részletes adatok híjján, évente hozzávetőle­gesen 10,1­00 főre lehet tenni. A székely kivándorlás keretét a román vámháborúra lehet visszavezetni, azóta pusztul a székelység, érdekében semmit se tettek. Konkrét javaslatokat nem tesz az előadó, csupán rámutat arra, hogy a válságos helyzetnek előidézője a rossz termelési viszonyok, az értékesí­tés pangása, az intenzív gazdálkodás hiánya. Kéri a bizottságot, jelölje ki a célt s a feladatokat, melye­­e téren megvalósítani akar. Az előadó javaslataira először Szilassy Zoltán emelt szót, hangsúlyozza, hogy az erdélyi részek legnagyobb baja az egyoldalú mezőgazdálkodás, s a gazdag hegyi legelők kihasználhatlanul hevernek. Kéri a bizottságot, hogy különösen ezt a kérdést tanulmányozza s igyekezzék, ahogy lehet e bajon segíteni. Gróf Andrássy Sándor: Kívánatosnak tartja, ha az egyes vidékek kivándorlási viszonyainak ismerői konkrét tapasztalataikat a bizottság elé terjesz­tenék. Az akció így sokkal sikerültebb lenne. Bujanovics Sándor: Rámutat arra, hogy a kiván­­dorlási mozgalom valósággal olyan, mintha egyes vidékek lakóin­­áz venne erőt. Azt hiszi, hogy pal­­itatív intézkedéseknek is lenne sikere, legnagyobb hibát a népiskolai nevelési rendszer fogyatékossá­gában látja. Balázs Árpád: A mezőgazdasági viszonyok javu­lásától várja a legtöbbet. Sokat vár a mezőgazda­­sági házi ipar meghonosításától is. Rámutat ezen­kívül szóló a székely lányok Romániába való export­jára, itt is sürgős intézkedésre van szükség, bár e téren maguknak a székelyeknek is ellentétes a nézetük. Szüksége van azonkívül vasutakra is a Székely­földnek. Dr. Baross János a Székelyföld kedvezőtlen bir­tokmegosztási viszonyairól szólva, fontosnak tartaná annak a kiderítését, hogy a birtokszétforgácsolódás milyen hatással van a kivándorlásra. Gróf Andrássy Sándor indítványozza, hogy kül­dessenek ki kérdőívek s amikor ezekre a válaszok beérkeznek, komolyan lehet eljárni. Egyébként hozzá­járul Szilassy indítványához, azzal a hozzáadással, hogy a kérdés ipari oldalról is vetessék fel a pro­gramaiba. Forster Géza hangsúlyozza, hogy a helyszínen való Fölöslegessé teszik az inglemez használatát. A szájból kivenni nem kell, nem is lehet. Számos elismerő levék jótállás. Wellner Gyula ■peoálúU : «Mipadist« nélkü­li malofzk «Vik­t—EW Budapest, VI. ker., Andrássy­ út 38.82

Next