Hazánk, 1901. február (8. évfolyam, 28-51. szám)

1901-02-24 / 48. szám

, Kletz javaslatát, amely szerint Ménard indítványát önálló törvényjavaslat alakjában fogják tárgyalni. Az olasz kormány politikája. Az olasz kamara összeillésével, mint Rómából jelentik, Prinelli, az új külügyminiszter meg fogja ra­gadni a legelső alkalmat, hogy a kormány kül­politikájáról nyilatkozzék. Prinetti ki fogja jelen­teni, hogy a kormány külpolitikája a régi nyo­mokon halad. Az egész kabinetnek az a meg­győződése, hogy az adóreform életkérdés éppúgy a kabinetre, mint az egész országra. HAZÁNK. 48. szám._______________ FŐVÁROS. — A közúti vasút gyártelepe. A közúti vasúttársaság hatósági engedelem nélkül a Kelen­földön feerézabroncs-izzító, olvasztó, fémöntő és kér­­égető telepet létesített. A kelenföldi nyaralótulajdo­nosok utánjárására az I. kerületi elöljáróság följelen­tette az építési és telepengedély nélkül történt gyár­­alapítást a tanácsnál. A feljelentés következtében a tanács felhívta a társaságot, hogy mutassa be az építés terveit. A társaság eleget tett a felhívásnak s utólag megkérte az építési engedélyt is. A mérnöki hivatal a bemutatott tervek alapján ma azt javasolta, hogy az engedély utólagosan megadandó, a gyár­­kéményt azonban le kell bontani s olyan kémény építendő, amely az ötven méter sugarú körbe eső épületek legmagasabb tetőgerincénél legalább három méterrel magasabb. Amennyiben pedig a nyaraló­­övezetben létesített telep ellen egészségügyi szem­pontból kifogás merül fel, az I. kerületi elöljáróság mint elsőfokú egészségügyi hatóság a maga hatás­körében tegye meg a szükséges intézkedéseket. — A Gellérthegy robbantása. A főváros, miután a Gellérthegy veszedelmesnek tartott szikláit jó részben lebontatta, abbanhagyta a munkát. A robbantás folytatása előtt ugyanis szakértők útján m­eg akar aról győződni, hogy van-e sz­ükség a további sziklabontásra. A robbantást végzett vállal­kozó azonban nem akarja bevárni a szakértők eljárá­sának eredményét s arra kéne a tanácsot, hogy az eddigi munkáit fizesse ki. A mérnöki hivatal viszont ma azt javasolta, hogy a vállalkozót csak akkkor elé­gíthetik ki, ha a robbantással megbolygatott utakat, ledöntött kerítéseket rendbe hozza. Dupla vám. A vámvonalak kiterjesztése óta a szomszédos községek egy része: Kerepes, Cinkota,­­ Csiktarcsa, stb. kétszeres vámfizetés mellett juthat­­­­nak Kőbányára. Hosszas kérvényezés után a fő­város végre beleegyezett, hogy a külső Kerepesi-úttól a vámvonalon kívül uj utat nyit Kőbányára. Az uj út céljára a gróf Festetich Pál-féle hitbizo­­mányi birtokból kellene 400 négyszögölet megsze­rezni. A mérnöki hivatal azt ajánlotta a tanácsnak, hogy vagy kösse le tíz évi használatra a szükséges területet, vagy pedig sajátítsa ki mielőbb, mert az útra sürgős szükség van. — A főváros egészségügyi viszonyai. A t. főorvos az 1900. évi egészségi állapotról jelen­tést adott ki, amelyből ezeket az adatokat emeljük ki. A közegészségi viszonyok 1900. évben kedvezők voltak, amennyiben a születési esetek, számszerint 25601, 11978-at felülmúlják, a halálozási eseteket, amelyeknek száma 13623 volt. Közegészségügyi vi­szonyaink tetemes javulása mellett szól azon örven­detes körülmény is, hogy a legutóbbi népszámlálás adatai szerint az 1891. évtől 1900. évig terjedő idő­szakban a természetes szaporulat 67,185 lélekre rúg, holott az 1881. évtől 1890. évig terjedő időszak szaporulata csak 17,788 lélek volt.­­ Közegész­ségügyi viszonyaink javulását jelzi továbbá azon körülmény, hogy mig a főváros egyesítésekor, 1874. évben a halálozási coefficiens 1000 lakos után 43*4 volt, addig 10 évre 1884. évben 30*6-ra, 1894. évben 23­ 6-ra, a múlt 1899. évben 22­4-re és az 1900. évben 1905-re szállott le. Az egészségügy javítására tett fontosabb intézkedések: A csatorna­hálózatot összesen 57 utcában 24162 méter hosszú­­sásban terjesztették ki. A vízvezetéket kitenesztet­­ték 58 utcában. Létesítettek 4 új parkot és 13 utcát és teret befásítottak. Az orvosok száma 1296, a szü­lésznők száma 853. a Kelenföld iskolája. A tabáni iskolaszék régóta kéri a fővárost, hogy a kelenföldi elemi is­kola és kertészeti gyakorló telep részére adjon helyet. Az iskolaszék újabb sürgetésére a tanács utasította ma a mérnöki hivatalt, hogy az iskola céljaira kért területet haladéktalar­ul jelölje ki. 5 . Vasárnap, 1901. február 24. VIDÉKI KÖZÉLET. Arad fejlődése. Budapest, február 23. Figyelemmel kisérjük a vidék és a vidéki városok fejlődését s e tekintetben a komoly vidéki sajtóban is találunk haszonnal értékesíthető felvilágosításokat és adatokat. Hazánk egyik legnevezetesebb városának, Aradnak fejlődésére vonatkozó érdekes feljegyzéseket olva­sunk, melyek a már befejezett népszámlálás eredmé­nyeire támaszkodnak. Aradon már e hó 10-én begyűltek az adatok , 18-án felülvizsgálat alá kerültek. A megejtett nép­számlálás a város lakosságát 53.833 főre teszi, ami örvendetes haladást mutat, legalább az első te­­kintetre. Az a 11.780, mond tizenegyezerhétszáznyolcvan lélek, amennyivel a mostani népszámlálás többet mutat föl a 10 év előttinél, igen szép szám, meg­felel 28 százaléknyi szaporulatnak, amilyennel Bu­dapesten kívül alig dicsekszik még valamely város Magyarországon. Csupán csak az a kérdés, hogy ez a szaporulat a városnak cserejéből fakadó bel­terjes gyarapodás-e vagy pedig a vagyontalan, a megélhetés feltételeitől elesett vidéki proletárság idemeneküléséből származott szegény népség ? Mert ez utóbbi esetben nem jelent sokat az 50 ezeren felül emelkedett szám. Mert Arad városa a 12.600 főnyi szaporulattal sem lett a 10 év előtti állapotokhoz képest sem a forgalmában élénkebb, sem az adóképességére nézve erősebb. Még nincsenek ugyan kéznél azok az adatok, ame­lyek alapján kimutatható, hogy a ma 12.000 lélekből mennyi vehető Arad megvolt lakosságának saját sza­porodása képen és mennyire tehető a bevándorlottak száma, de ha az 1880 és 1890 közötti országos szaporulatot veszszük irányadóul, mely 13 millió 729 ezerről 15 millió 133 ezerre emelte a szorosabb ér­telemben vett Magyarország lakosságát s mely a ka­­matok kamatja mellett 1 százaléknak felel meg, akkor csak 4500-ra tehetjük Arad város lakosságának a bevándorlás nélküli gyarapodását, ami pedig nagyon is előnyösen van számítva, miután nagyobb városok­ban a szaporodás sohasem éri el a vidékét. A 12.000 főnyi gyarapodásnak tehát kétharmad része minden bizonynyal bevándorlós, még­pedig a szegényebb, vagyontalan néposztályból való. Mert hiszen a 10 év óta Arad lakosságának sem adóképessége lényegesen nem emelkedett, sem piacának, általában ipara és keres­kedelmének forgalma nem gyarapodott. Erre vall kü­lönben az a körülmény is, hogy azok a városrészek, melyek lakossága részben baromtenyésztés meg föld­műveléssel foglalkozik, nem gyarapodtak. Végül pe­dig az avigyen kemély címen ismert jótékony vállal­kozás akciója alkalmából a legszegényebb néposz.

Next