Hazánk, 1901. február (8. évfolyam, 28-51. szám)
1901-02-24 / 48. szám
, Kletz javaslatát, amely szerint Ménard indítványát önálló törvényjavaslat alakjában fogják tárgyalni. Az olasz kormány politikája. Az olasz kamara összeillésével, mint Rómából jelentik, Prinelli, az új külügyminiszter meg fogja ragadni a legelső alkalmat, hogy a kormány külpolitikájáról nyilatkozzék. Prinetti ki fogja jelenteni, hogy a kormány külpolitikája a régi nyomokon halad. Az egész kabinetnek az a meggyőződése, hogy az adóreform életkérdés éppúgy a kabinetre, mint az egész országra. HAZÁNK. 48. szám._______________ FŐVÁROS. — A közúti vasút gyártelepe. A közúti vasúttársaság hatósági engedelem nélkül a Kelenföldön feerézabroncs-izzító, olvasztó, fémöntő és kérégető telepet létesített. A kelenföldi nyaralótulajdonosok utánjárására az I. kerületi elöljáróság följelentette az építési és telepengedély nélkül történt gyáralapítást a tanácsnál. A feljelentés következtében a tanács felhívta a társaságot, hogy mutassa be az építés terveit. A társaság eleget tett a felhívásnak s utólag megkérte az építési engedélyt is. A mérnöki hivatal a bemutatott tervek alapján ma azt javasolta, hogy az engedély utólagosan megadandó, a gyárkéményt azonban le kell bontani s olyan kémény építendő, amely az ötven méter sugarú körbe eső épületek legmagasabb tetőgerincénél legalább három méterrel magasabb. Amennyiben pedig a nyaralóövezetben létesített telep ellen egészségügyi szempontból kifogás merül fel, az I. kerületi elöljáróság mint elsőfokú egészségügyi hatóság a maga hatáskörében tegye meg a szükséges intézkedéseket. — A Gellérthegy robbantása. A főváros, miután a Gellérthegy veszedelmesnek tartott szikláit jó részben lebontatta, abbanhagyta a munkát. A robbantás folytatása előtt ugyanis szakértők útján meg akar aról győződni, hogy van-e szükség a további sziklabontásra. A robbantást végzett vállalkozó azonban nem akarja bevárni a szakértők eljárásának eredményét s arra kéne a tanácsot, hogy az eddigi munkáit fizesse ki. A mérnöki hivatal viszont ma azt javasolta, hogy a vállalkozót csak akkkor elégíthetik ki, ha a robbantással megbolygatott utakat, ledöntött kerítéseket rendbe hozza. Dupla vám. A vámvonalak kiterjesztése óta a szomszédos községek egy része: Kerepes, Cinkota, Csiktarcsa, stb. kétszeres vámfizetés mellett juthatnak Kőbányára. Hosszas kérvényezés után a főváros végre beleegyezett, hogy a külső Kerepesi-úttól a vámvonalon kívül uj utat nyit Kőbányára. Az uj út céljára a gróf Festetich Pál-féle hitbizományi birtokból kellene 400 négyszögölet megszerezni. A mérnöki hivatal azt ajánlotta a tanácsnak, hogy vagy kösse le tíz évi használatra a szükséges területet, vagy pedig sajátítsa ki mielőbb, mert az útra sürgős szükség van. — A főváros egészségügyi viszonyai. A t. főorvos az 1900. évi egészségi állapotról jelentést adott ki, amelyből ezeket az adatokat emeljük ki. A közegészségi viszonyok 1900. évben kedvezők voltak, amennyiben a születési esetek, számszerint 25601, 11978-at felülmúlják, a halálozási eseteket, amelyeknek száma 13623 volt. Közegészségügyi viszonyaink tetemes javulása mellett szól azon örvendetes körülmény is, hogy a legutóbbi népszámlálás adatai szerint az 1891. évtől 1900. évig terjedő időszakban a természetes szaporulat 67,185 lélekre rúg, holott az 1881. évtől 1890. évig terjedő időszak szaporulata csak 17,788 lélek volt. Közegészségügyi viszonyaink javulását jelzi továbbá azon körülmény, hogy mig a főváros egyesítésekor, 1874. évben a halálozási coefficiens 1000 lakos után 43*4 volt, addig 10 évre 1884. évben 30*6-ra, 1894. évben 23 6-ra, a múlt 1899. évben 224-re és az 1900. évben 1905-re szállott le. Az egészségügy javítására tett fontosabb intézkedések: A csatornahálózatot összesen 57 utcában 24162 méter hosszúsásban terjesztették ki. A vízvezetéket kitenesztették 58 utcában. Létesítettek 4 új parkot és 13 utcát és teret befásítottak. Az orvosok száma 1296, a szülésznők száma 853. a Kelenföld iskolája. A tabáni iskolaszék régóta kéri a fővárost, hogy a kelenföldi elemi iskola és kertészeti gyakorló telep részére adjon helyet. Az iskolaszék újabb sürgetésére a tanács utasította ma a mérnöki hivatalt, hogy az iskola céljaira kért területet haladéktalarul jelölje ki. 5 . Vasárnap, 1901. február 24. VIDÉKI KÖZÉLET. Arad fejlődése. Budapest, február 23. Figyelemmel kisérjük a vidék és a vidéki városok fejlődését s e tekintetben a komoly vidéki sajtóban is találunk haszonnal értékesíthető felvilágosításokat és adatokat. Hazánk egyik legnevezetesebb városának, Aradnak fejlődésére vonatkozó érdekes feljegyzéseket olvasunk, melyek a már befejezett népszámlálás eredményeire támaszkodnak. Aradon már e hó 10-én begyűltek az adatok , 18-án felülvizsgálat alá kerültek. A megejtett népszámlálás a város lakosságát 53.833 főre teszi, ami örvendetes haladást mutat, legalább az első tekintetre. Az a 11.780, mond tizenegyezerhétszáznyolcvan lélek, amennyivel a mostani népszámlálás többet mutat föl a 10 év előttinél, igen szép szám, megfelel 28 százaléknyi szaporulatnak, amilyennel Budapesten kívül alig dicsekszik még valamely város Magyarországon. Csupán csak az a kérdés, hogy ez a szaporulat a városnak cserejéből fakadó belterjes gyarapodás-e vagy pedig a vagyontalan, a megélhetés feltételeitől elesett vidéki proletárság idemeneküléséből származott szegény népség ? Mert ez utóbbi esetben nem jelent sokat az 50 ezeren felül emelkedett szám. Mert Arad városa a 12.600 főnyi szaporulattal sem lett a 10 év előtti állapotokhoz képest sem a forgalmában élénkebb, sem az adóképességére nézve erősebb. Még nincsenek ugyan kéznél azok az adatok, amelyek alapján kimutatható, hogy a ma 12.000 lélekből mennyi vehető Arad megvolt lakosságának saját szaporodása képen és mennyire tehető a bevándorlottak száma, de ha az 1880 és 1890 közötti országos szaporulatot veszszük irányadóul, mely 13 millió 729 ezerről 15 millió 133 ezerre emelte a szorosabb értelemben vett Magyarország lakosságát s mely a kamatok kamatja mellett 1 százaléknak felel meg, akkor csak 4500-ra tehetjük Arad város lakosságának a bevándorlás nélküli gyarapodását, ami pedig nagyon is előnyösen van számítva, miután nagyobb városokban a szaporodás sohasem éri el a vidékét. A 12.000 főnyi gyarapodásnak tehát kétharmad része minden bizonynyal bevándorlós, mégpedig a szegényebb, vagyontalan néposztályból való. Mert hiszen a 10 év óta Arad lakosságának sem adóképessége lényegesen nem emelkedett, sem piacának, általában ipara és kereskedelmének forgalma nem gyarapodott. Erre vall különben az a körülmény is, hogy azok a városrészek, melyek lakossága részben baromtenyésztés meg földműveléssel foglalkozik, nem gyarapodtak. Végül pedig az avigyen kemély címen ismert jótékony vállalkozás akciója alkalmából a legszegényebb néposz.