Hazánk, 1901. február (8. évfolyam, 28-51. szám)
1901-02-23 / 47. szám
HAAiMt-47. szám, azé ennek az ideje. Thielmannn birodalmi államtitkár kinyilvánította a február 11-iki birodalmi gyűlésen, hogy már legközelebb közzé fogják tenni, mert a birodalom nyomdájában éjjel-nappal dolgoznak rajta. El lehetünk tehát arra készülve, hogy rövid idő múlva napvilágot fog látni. De annyi már kiszivárgott eddig is, hogy jelentékeny gabnavám-emelések lesznek ebben a tarifában. Ezek pedig legjobban Oroszországot fogják érni. Oroszország pedig nem hajlandó zsebrevágni azt a kedves ajándékot, amivel a németek megtisztelni akarják és máris hevesen tiltakozik. Az tény, hogy az orosz kereskedelmi forgalom 350 millió márkával előnyösebb a némettel szemben, és az oroszok többet veszthetnek a háborúban mint a német. De azért a német nagyipar mégis jajgat és a legmélyebb aggodalmainak ad kifejezést. Mert nagy piacát fogja elveszthetni. Az orosz nem tréfál és bármibe kerüljön, visszavág. A német agráriusok pedig tiltakoznak az ellen, hogy a német vámokba, mint Németország belügyébe, mások beleavatkozzanak. A híres Bismarki mondással felelnek vissza: Mi csak az Istentől félünk, mástól senkitől ezen a világon. Pesszimisták azt jósolgatják, hogy ebből a vámháborúból igazi háború fogja magát kinőni. Ez nem is lehetetlen. A 20-dik század anyagi érdekekért fogja véres háborúit megvívni. Minden jel erre mutat. De ez egyelőre nem jön szóba. A f kérdés az, hogy mit fogunk tenni iparba,s Németország árpánkra, állatainkra és erdészeti terményeinkre fogja emelt ,vámjaitalkalmazni ? Mit fogunk mi tenni, ha Németország, mely előbb sertéseinket szorította ki, most a szarvasmarha bevitelét is meg fogja akadályozni ? Minden jel arra mutat, hogy mi is a vámháború terére fogjunk lépni Ausztria nagyipara erre készül is már és az első, amit tenni akar, tönkre tegye a német cellulose gyárakat és így a német papírgyártást. Mi pedig tusában vettek részt a katonák buzdításával, magasra emelt feszülettel kezükben, mint ahogy később, 1849-ben hasonló lelkesültségű utódaik, Erdődi Imre, gróf Kreith József és mások tették. A Buda ostrománál ily módon kitűnt magyar papok névsorát a mű 80. lapján találjuk: külön kiemeljük abból Darasóczy Márton jezsuita atyát, ki a hadjáratban életét is veszté, Csatáry Athanázot, Munkácsy Miksát, Zách Antalt és Tüzes Gábor ferencrendi szerzeteseket. Bielik műve két részre oszlik: az I. rész a tábori lelkészet történetét az apostoli tábori helynökség fölállításáig (1773 dec 1.) adja elő a kinyomozhatólag legrégibb időktől, a második rész a helynökség felállításától napjainkig terjedő idővel foglalkozik. Az I. részben a régi Janczknechtek vallási ügyeinek elintézésére fölállított tábori káplánságig nyomozza szerző az intézmény eredetét s «az utolsó lovag» I. Miksa német császár rendelkezésére utal, ki minden lanczknechi zászlóaljnak rendelt káplánt a vallásos élet előmozdítására s az elvadulás meggátlására. «A káplán tudós, jámbor, keresztyén férfiú legyen» — mondja az 1475-iki hadikönyv — «aki a kapitány sátra előtt, hova a katonákat dobszóval hívja egybe, a tiszteket és a legénységet jámborságra és igazságosságra intse, garázdálkodásaikat szavakkal büntesse s őket keresztyéni félelemre és Istennek tetsző életmódra épületes beszédekben serkentse.» Elgondolható, mily mély hatású lehetett a káplán épületesfességfű a garázdálkodó, rabló, telik, hogy az ütközetbe menő ezrednek egész tömegben adja meg a bűnbocsánatot és feloldozást eddigi bűneik alól, előbb megkérdezvén hangosan az egész ezredtől, hogy megbánják-e eddig elkövetett bűneiket? Az ezrednek pedig kötelessége hangosan egyhangú «igen»-nel felelni, mire a tábori pap a feloldozást megadja. A szolgálati szabályzat szagú bűnbánat persze sokat lendített a katonák lelki üdvösségén. Az udvari haditanács előterjesztésére Mária Terézia királynő elhatározza az apostoli tábori helynökség fölállítását, hogy a tábori lelkészeknek is meg legyen a maguk egyházi főnöke s a lelkészség mint testület szervezkedjék. A haditanács öt helynökség fölállítását kívánja, Mária Terézia beéri egygyel s ezt öOOOrt fizetéssel dr. Kerens Henrik ruremondoi címzetes püspök személyében ki is nevezi ; ezt aztán XVI. Kelemen pápa a püspököt megillető egyházi jogosítványnyal ellátja. E szokást ma is megtartották : a pápa erősíti meg a tábori püspököt (apostoli helynököt) s hét évről hét évre adja meg neki az egyházi jogosítványt. Meg kell itt említenem, hogy a magyar püspöki kar és élén a hercegprímás már 1777-ben óvást emelt az apostoli helynök joghatóságaiben, nem ismervén el Magyarországra kiterjedő jogosultságát, miután a magyar apostoli király és ennek papsága nem tartozik az Ausztriában székelő tábori helynök intézkedéseit tiszteletben tartani. Dr. Kerens püspök azonban ügyes modorával elcsillapíta a támadt vihart és háború magyar születésű, a jelenlegi helynök, dr. Belopotoczky Kálmán (született 1845-ben Rózsahegyen), kinek rendeletére e könyv napvilágot látott. Alsóbb hatóságok gyanánt a helynökség szervezésekor mindjárt tábori consistorium is adatott a püspök mellé, legfőbb egyházi törvényszékül, egyúttal házassági ügyekben a szentszékek hatáskörét is töltvén be. Az egyes országok tábori lelkészének élére tábori superiorok állittattak, kik hatásköre a megyés püspökökének felelt meg. Az első, magyarországi tábori superior Revitzky Antal, fekéri apát volt, az erdélyi részre pedig Lehmann Józsefet nevezte ki a királynő. Később ezek az őrnagyi rangnak megfelelő beosztást és díjazást nyertek. ’ Bielik könyve lelkiismeretesen adja elő a tábori lelkészség történeti fejlődését, meglehetős részletességgel, melyek ismertetése azonban nem tartozhatik cikkem keretébe. Kiemelendőnek csak az egyenesen bennünket, magyarokat érdeklő adatok néhányat tartom. A kötelességükön felül buzgó tábori papok közül is kitűnt az 1809-iki hadjáratban a 33. gyalogezred káplánja Névy József, ki a pordenonci, saeilei, majd később a drezdai, kulmi és lipcsei nagy ütközetben kiváló hősiességgel vett részt, ugyancsak a 83. gyalogezred káplánja, Cservény Dénes ezrede élén haladt 1866-ban Jicsinnél, Münchengrätznél és Königratznál, hol hadi fogságba is esett. Hasonlag kitüntette rangát az 51. gyalogezred káplánja, Aranyosi János is kiről ezredparancsnoka a legnagyobb dicse«»vlArításónP.Tl ( ^«(»fi (HOC előtérében. 0 tíiffí- je Szerbián fogunk egyetrúgni és marháját és sertéseit fogjuk kiszorítani. Ez annyival, minkább valószínű, mert a politikai viszonyok semmiféle kíméletet nem tanácsolnak. A krusedoli temetés is megmondhatója ennek. Az oroszszal ölelkező Szerbia nem várhat kegyeket a mellőzött Ausztriától. Az osztrák nagyipar ez ellen ugyan kézzel-lábbal fog dolgozni, mert elveszti a szerb piacot. Igen, de ebbe nekünk is van beleszólásunk. Nyugaton becsukni a kapukat, keleten meg nyitva tartani, a bolondnak lenne jó. Hiszen még "akkor is, ha becsukjuk a kelet kapuit, ne,künk csak a veszett fejsze nyele maradt Budapest, febr. 22. A keresztkérdés a képviselőházban. A képviselőhöz holnap valószínűleg viharos ülésnek lesz színhelye. Az egyetemi kereszttördelések dolgában ugyanis több néppárti felszólalás fog történni. Rakovszky István bejelentett beszédén kívül szólni fog Bozsik Ferenc is s valószínűleg ő nyújtja be majd a néppárt határozati javaslatát, hogy az egyetem helyiségeibe a kereszt visszaállítandó. Erre a javaslatra névszerinti szavazást is kér a néppárt, hogy a választás előtt tudja meg az ország közönsége, hogy kik tisztelik a kereszténység szimbólumát. Ugyane kérdésben Szilágyi Dezső és a közoktatásügyi miniszter felszólalása is várható. Gróf Tisza István kultúrpolitikai beszéde némely hullámban újból és újból felvetődik a kultusztárca vitája során. Felszámolnak é leszámolnak a nemes gróf elméleteivel, vitatkoznak vele s szóhoz juttatják az inkompatibil hasaitól megszabadult grófot, aki leereszkedik kisemberek védelméig, mikor a leánykiházasitól termeire kér orvoslást, amit a kormány a közienjárás nélkül megadott. Nagyon helyénvalónak rtjuk, hogy a nemes gróf kultur és szociálpolitikája viták anyagát képezi. Különösen óhajta-juk, hogy számoljon le a parlament érdemlesen gróf Tisza István germanophobiájával. Siért a gróf Tisza István kultúrpolitikai beszéde egyenesen arra hívja fel a törvényhozást, hogy ütni kell a németet. De miért ? Ezt fa gróf nem tárta a képviselőhöz elé Általánosságban tartott kijelentései arra engednek követelkeztetni, hogy gróf Tisza István azért fegyverkezett fel az egyetem ellen, mert attól tart, hogy az egyetemről indulhat ki olyan tudományos mozgalom, amely a Schwartz Gusztávok és társaik rideg római merkantilis isa i . Szombat 1901. február 23. helyett a gyengédebb védelmet biztosító germán jognak csinálhatna propagandát. Amire bizony nagy szükség van, annál nagyobb, mert éppen nálunk kellene a jogélet fejlődését abba a mederbe terelni, amely nem csak az erőebb jogának a biztosításával törődik, hanem mgadja a jogosult védelmet a gyengébbnek. A nyitrai igazságügyi palota. ilye jól írják nekünk: Nyitra város képviselőtestüje folyó hó 20-án tartott közgyűlésében egyhngúlag elhatározta, hogy a nyitrán építendő gazságügyi palota kérdésében monstre küldöttséget meneszt Széll Kálmán miniszterelnökhöz és Pless Sándor igazságügyminiszterhez. A küldöttséget dr. Rudnay Sándor polgármester fogja vezetni, de szónokul egyhangúlag Mérey Lajos volt országgyűlési képviselőt választották. A küldöttségben résztvevők évét eddig már 50 tag írta alá. Csatlakozásra hívták fel a megyebeli országgyűlési képviselőket és más nyitramegyei notabilitásokat. A küldöttségnek célja, hogy azt igazságügyi palotát ne a városon kívül, a temetői és kavicsbányák mellé, hanem a város belterültén építsék. I ——-------------—|........ ■ 1 Az összeférhetlenség. Budapest, febr. Az összeférhetlenségi kérdés baja lehet a mai a i parlamentnek, amely fogantatott erkölcstelenségben s megszületett erőszakban, de ez a kérdés nem húzódhatik át a következő országgyűlésre. Miért ? Annak az oka igen egyszerű. Mert nem lehet a választók elé állni azzal a programmal, hogy az üzlet és politika mai összebonyolódásában együtt tartassék. Ugyan kérdjük teljes tisztelettel a legösszeférhetlenebb dignitáriusaitól a mai státusnak : ki mer odaállani azzal a vallomással a választók elé, hogy én törvényt akarok alkotni az élet minden vonatkozásában és egyúttal vagy meg akarom tartani összes üzleti állásaimat, vagy ha pedig ilyenek nincsenek, hasonlókat akarok szerezni Dacára annak, hogy a közéleti erkölcstan nagyon mély megsülyedését észleljük az egész vonalon , azt elképzelhetlennek tartjuk, hogy ilyen új választási programmokkal ki lehessen lépni jó nyilvánosság elé. És mert nem lehet választani az összeférhetlenségi kérdés megoldása nélkül: arra vagyunk joggal kiváncsiak, mire valók azok a színfal mögötti cselszövések.