Hazánk, 1901. március (8. évfolyam, 52-77. szám)
1901-03-30 / 77. szám
HAZÁNK. 77. szám. & ■ —“Halaszszuk el a döntést mindörökre — indítványozza nagy derültség közt Molnár Józsiás. Heltai Ferenc » ezután azt bizonyítja, hogy dacára a 14 százalékos osztaléknak, az Adria anyagi helyzete mégsem rézssás. Foglalkozik Rakovszky, Major, Polónyi beszédeivel. Szavait még a kormánypárt sem igen hallgatja s az elnök többször csöngetni kénytelen. A javaslatot elfogadásra ajánlja. Rakovszky István a zárszó jogával élve, nagyon röviden kíván szólni, hogy még ma megejthető legyen a névszerinti szavazás, ez a miniszter és az előadó beszédei nem győzték meg. Az egész kérdésaz opció körül fordul meg. Statisztikából bizonyítja, hogy az Adria tárlatai nem felelnek meg a mi érdekeinknek és mégis a szegény nép filléreiből szubvenciót adunk ennek a társulatnak. Rátér az opció kérdésére. Megengedhetlennek tartja, hogy egy miniszter hozzájáruljon egy szerződéssel ahhoz, hogy egy idegen bank 4.750.000 koronát kapjon az állam vagyonából minden ellenszolgáltatás nélkül. .. — Igaz! Ügy van! mondják az ellenzéken. — Hogy segédkezet nyújtson ahhoz, — folytatja a szónok ■— hogy az Adria a Bankverein fenhatósága alá kerüljön. A miniszterelnöknek nincs szíve, nincs ereje, hogy bevárja a javaslatnál való tévedését és megvonja az országot egy nagy károsodástól. A javaslatot nem fogadja el. Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter, ha bármely kedvezőbb megoldást találna, bizonyára ahhoz alkalmazkodnék. , Polónyi : Keresse ! Hegedűs Sándor: Kerestem, de nem találtam. Álljon elő Polónyi egy kedvezőbb javaslattal, rögtön hozzájárul. — Nem vagyok miniszter még, mondja Polónyi nagy derültség közt, a miniszter pedig kijelenti, hogy mi az opció dolgában egy krajcárral sem vagyunk megterhelve. A szegény népre hivatkoznak. Az a szegény nép akkor boldogul, ha lesz olcsó exportunk és jutányos importunk. Ajánlja a költségvetést még egyszer elfogadásra. (Helyeslés.) Elnök : Most már következik a szavazás. . Gróf Zichy Aladár aziránt tesz előterjesztést, hogy azok a képviselők, akik az Adriánál érdekelve vannak, ne szavazhassanak. Patányi Géza: Minden képviselőnek joga van minden kérdésben szavazni. Erre nézve nem lehet határozatot hozni. Elnök: Határozatot hozni itt nem lehet. Miután úgyis névszerinti szavazás lesz, mindenki megtudhatja, hogy ki szavaz. (Helyeslés.) A határozati javaslatokra fektette a kérdést, melyeket a nagy többség elvetett. Öt perc szünet után következett a névszerinti szavazás. Sorshúzás útján az A betűnél kezdték, mire azonnal megszületett az ellenzéken szokásos bonmot. — Cudar dolog ez az Adria. Gróf Esterházy Sándor olvassa a neveket. A legfőbb név után Regele irodaigazgató adja meg aválaszt. — Nincs itt! Nincs itt! Az Adria igazgatóságához tartozó képviselők közül egy sem szavazott s kívülük is sok képviselő tartózkodott a szavazástól. A másodszori olvasás után az elnök kihirdette az eredményt. Eszerint: távol volt 292 képviselő. Igennel szavazott 130, nemmel 30 képviselő s így a javaslatot száz szótöbbséggel elfogadták, az elnök pedig az ülést a napirend megállapítása után bezárta. Iitván, a kerület képviselőjéül újból Tarajossy Sándort jelölték. A gyűlésből azután üdvözlő táviratot küldtek Széll Kálmán miniszterelnöknek, ragaszkodásukat és bizalmukat fejezvén ki iránta. Széll az üdvözletre a következő táviratban válaszolt: «Tegnap tartott gyűlésük alkalmából hozzám intézet meleghangú sürgönyüket őszintén köszönöm; bizalmuk és ragaszkodásuk kifejezésével nekem örömet okoztak, mert újabb bizonyságát adták annak, hogy tántoríthatatlan hívei zászlómnak, üdvözletüket szívesen viszonzom. Szelk. Az 1901. évi állami költségvetés. A hivatalos lap mai száma közli az 1901. évi költségvetésről szóló kimutatást. Az interparlamentáris konferencia magyar csoportja ma déli 12 órakor gróf Apponyi Albert elnöklete alatt ülést tartott a képviselőház I. számú üléstermében, melyen a csoport képviselő tagjain kívül jelen volt Ghiczy nyugalmazott altábornagy és Kanitz Gyula főrendiházi tag is. A távollevő Dessewffy Arisztid helyett Pázmándy Dénes bizatott meg a jegyzőköny vezetésével. Az elnök a Nobel-díjra vonatkozó előterjesztés után közölte a csoport tagjaival, hogy értesülvén arról, hogy Destournelles de Constant a bécsi békeegyesület meghívására április hó 18-án Bécsben a hágai békebíróság határozatainak jelentőségéről felolvasást fog tartani, a magyar csoport több tagjával folytatott megbeszélés alapján meghívta Destournelles de Constantot, hogy Budapesten is tartson felolvasást. Destournelles ígéretet tett Apponyinak erre nézve s értesítette, hogy április hó 21., 22. vagy 23-án a magyar csoportnak is rendelkezésére áll. Az elnök a 22-ikét ajánlja és indítványozza, hogy a felolvasást a magyar csoport rendezze az Akadémia nagytermében vagy az Újvárosháza közgyűlési termében, alkalmas időben. A csoport az elnöki proponálását tudomásul vette, valamint azt is, hogy az ingyenes felolvasásra, melyen hölgyek is jelen lehetnek, meghívókat fognak kibocsátani. A felolvasásra a notabilitásokon kívül a parlament mindkét házának összes tagjait meghívja a csoport. Az elnök indítványára még elhatározta a csoport, hogy Destournelles de Constant tiszteletére előadás után lakomát rendez. A felolvasás idejének és helyének pontos megállapítására, valamely annak rendezésére egy szűkebb bizottságot küldtek ki, melynek tagjai lettek Berzeviczy Albert vezetése mellett Desewffy Arisztid, Pázmándy Dénes, Bolgár Ferenc és Vészy József. Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítésére Münnich Aurél és Sághy Gyula kérettek föl, mire az ülés gróf Apponyi Albert éltetésével végett ért. Budapest, március 29. Az önálló vámterületért. Kassa város törvényhatósága tegnap délután tartotta Péchy főispán elnöklete alatt rendes havi közgyűlését. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta Heves vármegye átiratát a vámszövetség megszüntetése és önálló vámsorompó fölállítása ügyében. Debrecen város törvényhatósága csütörtökön közgyűlést tartott gróf Degenfeld főispán ,.elnöklete alatt. A közgyűlés szintén egyhangúlag elfogadta Heves vármegye átiratát az önálló vámterület dolgában. A keceliek Széll Kálmánhoz. A keceli kerület szabadelvű választói március 24-én nagygyűlést tartottak, amelyen a szabadelvű pártot újból megala- I '--'-—-z. A katholikus önkormányzat Budapest, márc. 29. A katholikus önkormányzatot előkészítő 27-es bizottság tegnap délután gróf Szapáry Gyula elnöklete alatt elintézte az egyházmegyei gyűlés és választás formájának kérdését. Az egyházmegyei gyűlésre vonatkozó javaslatot elvetették, a választást illetőleg a községenként való közvetlen választást fogadták el. Elsőnek az egyházmegyei gyűlés kérdéséhez Sághy Gyula szólalt föl, aki határozottan az egyházmegyei gyűlés eszméjét pártolta, mert e nélkül csak csonka autonómia létesülhet. Zichy Nándor gróf éppen olyan határozottan az egyházmegyei gyűlés ellen szólott, amelyre semmi szükség sincs, mert teendőit magához vonja az egyházmegyei tanács. A szavazásnál a többség Sághy Gyula, Hortoványi József, Györffy Gyula és Bakonyi Elek szavazata ellenében kimondta, hogy az egyházmegyei gyűlés szervezetét nem fogadja el. Következett a közvetlen vagy közvetett választás kérdésének tárgyalása. Sághy Gyula és Molnár János a közvetetten választás mellett szólalt fel. Samassa József a közvetett választás mellett van, ezt tartja helyesnek meggyőződése szerint és célszerűség, észszerűség szempontjából is. Nem lát semmi okot arra, hogy a közvetetlen választáshoz ragaszkodnak. Gróf Zichy Nándor szerint azért van ok a közvetetten választásra, mert a parókia vezetése alatt job Szombat, 1901. március 30. ban biztosítva van a katholikus érdek győzelme, mint a közvetett választásnál. Dr. Györffy Gyula, Pásztélyi Jenő és gróf Apponyi Albert a közvetetten választás mellett van. Samassa Józsefnek a közvetett választás helyességét fejtegető beszéde után Pásztélyi Jenő és gróf Apponyi Albert újra a közvetetten választás mellett szólalt föl, mire Samassa ismét fölszólalt és amerikai példára hivatkozva, kívánta a közvetett választást. Amerikának van egy testülete, a szenátus, amely azért funkcionál jól, mert közvetett után választják. Nálunk minő választás az, amidőn az ország egyik részéből annak másik részébe visznek jelöltet, oda, ahol soha sem látták s mégis megválasztják, mert a vezetők rászavaztatják a népet. Mit godolnak, az ily választásnál melyik jelölt győz, az-e, aki a túlvilági boldogságot, vagy az-e, aki a földi boldogságot ígéri? Bizony az, aki a földi boldogságot ígéri. Ez tehát azután a népakarat. Fentartja a véleményét a közvetett választásra. Gróf Zichy Nándor azt a közvetítő indítványt teszi, hogy válaszszanak az egyházközségi tanács tagjai. Samassa József elfogadja ezt a javaslatot. A többség gróf Zichy Nándor indítványát elveti és a közvetetten választás rendszerét fogadja el úgy, hogy községenkint válaszszanak. Az elnök erre az ülést berekesztette. A tanácskozást délután négy órakor folytatják. Az egyetemi keresztek, Budapest, március 29. Amint előre volt látható, még ma, a húsvéti vakáció előtt egy nappal is élénk érdeklődésben tartja az egyetem tanárait és hallgatóit a kereszt kérdése. Ma reggel 8 órakor dr. Bodnár Zsigmond a magyar irodalom rendkívüli tanára, a nagy gondolkozó tartott erről a kérdésről szerfölött érdekes, mély jelentőségű előadást egy egész órán át hallgatóinak. A XII. sz. terem egészen megtelt hallgatók,kai, akik között igen sokan voltak a fehér kereszttel ellátott keresztény egyetemi ifjúság nagybizottságának tagjai. Amint dr. Bodnár Zsigmond a terembe lépett, hosszantartó éljenzés és taps hangzott fel, amely után Köpösdy Dezső arra kérte a hírneves tudóst, hogy fejtse ki az általa fölfedezett erkölcstörvénye alapján az ifjúság keresztmozgalmának jelentőségét és feleljen különösen arra a kérdésre, hogy jogos-e a kereszt kitűzése és milyen következményei remélhetők ?» Erre Bodnár Zsigmond a keresztkérdés mellett az egész, mai társadalom nagy kérdéseit felölelő fényes előadást tartott, az ifjúság folyton megújuló és szűnni nem akaró éljenzései által kísérve. Bodnár előadásának eszmemenete röviden a következő: Bodnár előbb tömören, de nagy tudományos apparátussal vázolta az erkölcsi világ törvényszerű fejlődését, azután áttért a legújabb évtizedek szellemének ecsetelésére. Nagy vonásokban bemutatta az utolsó félszázad realizmusának fokozatos fejlődését és benne az individuum mind nagyobb érvényesülését az egyetemessel szemben. Majd bemutatta a jelenkor szellemi állapotát, vagyis a haldokló realizmus (az individualizmusra való törekvés) és a fokozatosan növekvő idealizmus (az egyetemességre való törekvés) közti elkeseredett harcot s benne az ifjúság mozgalmát, mint az ideális törekvések egyik tünetét. Az ifjúság azon kérdésére, várjon mozgalmuk jogosult-e, azt felelte, miszerint minden mozgalom, amely a világban történik, törvényszerű, szükségképp, tehát jogosult. Vázolta saját ifjúságának lefolyását, mely a liberalizmusért való harcban és lelkesedésben telt el, mikor mindannyiuk eszménye a jólét, a gazdagság, a háborítatlan gyönyörökben duskálkodó étet volt. A mai ifjúság légköre egészen más. Most az egyetemesért kezd lelkesedni a világ, most a nagy tettek korszaka következik. Önök — mondá — már nem fogják séha élvezetekben eltölthetni ifjúságukat, az önök ifjúsága a nagy társadalmi harctéren, esetleg a valóságos harctéren fog lefolyni. Ha eddig az individuum érdeke vezetett bennün