Hazánk, 1901. március (8. évfolyam, 52-77. szám)

1901-03-19 / 67. szám

HAZÁNK, 67. szám. és közoktatásügyi minisztert is terheli a fele­lősség. Ismételjük, a kereszt helyén van s annak ott is kell maradnia. Más megoldás itt nem lehet és nincs. A ma reggel e kérdésben történt ifjúsági mozgalomról a következőket jelentik tudósítóink: Az egyetemen ismét f­elújultak a keresztkérdés iz­galmai. Nemrég a kereszt­tördelés megismételt merényleté­vel izgatták fel az ifjak kedélyeit. Most ennek ellenkezője történt nagy feltűnést keltő alakban. A kereszttördelésért nem kapott elégtételt a­­felzúdult ifjúság, most visszahelyezték a keresztet maguk az ifjak, ha önnhatalm­ilag is. A készülődés. Reggel 7 órakor mintegy 100 egyetemi hallgató az egyetem minden egyes tantermeibe fölszegezte a­­ keresztet. E tárgyban már tegnap értekezlet tartatott, amelyen egyhangúlag elhatározták a kereszt vissza­­­helyezését, megállapodván abban is, hogy a mozga­lomnak nem lesz felekezeti jellege. Ma reggel az ajtókra nagy plakátokat függesztettek fel, mely felhí­vást tartalmazott az egyetemi hallgatókhoz. A felhívás elmondja, hogy a budapesti keresz­tén­y egyetemi ifjúság nagy bizottsága illesze vissza méltó és jogosan megillető helyére a keresztet. A plakát menete az, hogy a mozgalmat pártoló ifjak nem egy felekezet fiai,­­nem­­politikai vagy felekezeti pártok befolyásolt vagy sugalmazott eszközei, min­den politikai párttól és felekezetiül független, gon­dolkozásban és cselekedetben önálló, egyedül saját lelkének szent meggyőződését és jogérzetét követő fiatal emberek». Tisztán éreznek és gondolkoznak —■ de­ egyszersmind a magyar közéletet és közérzelmet pókhálójával bevonó hazug és veszedelmes kozmo­polita szellemtől mentek. A tantermekben. Kivált az egyik teremben, ahol Szentmiklósi Már­ton tanár római jogi előadásának kezdetét várták, heves jelenetek fejlődtek ki. A hallgatóság egy része erőszakkal ellenállott a kereszt kitűzésének. A ke­resztet feltűzőknek azonban végre mégis sikerült a keresztet kifüggeszteni. Egymás után érkeztek meg a tanárok is, akkor már a szolgák dr. Margittai tanácsjegyző megbízásából a­­tantermeket bezárták. Csupán Ballagi Aladár, Ság­hi Gyula, Kovács Gyula és Antal Gyula tanárok tantermei voltak nyitva, mert ezeket az ifjúság már jó eleve zsúfolásig megtöltötte. Dr. Ballagi Aladár kinyittatta saját termét és ő­ tartotta meg az első elő­adást a kereszt alatt. Kovács Gyula tanár arra való hivatkozással szakította félbe előadását,­ hogy a jogi­kar a kereszt felfűzése ellen nyilatkozott. A második emeleti IX-es számú tanteremnél szin­tén erős tüntetések folytak. Itt Tharand-nak kellett volna prelegálnia. Az ifjúság az ajtónak dőlt, hogy azt bezúzza, azonban csupán a kilincset törték le. Kilenc óra után megérkezett dr. Mariska Vilmos a jogi kar dékánja, kinek 9—10 között órát kellett tartania. Értesülve a történtekről, rögtön jelentést küldött a rektornak és egybehívta a jogi kar tanárait. Megérkeztek ezalatt más tanárok is, akik közül azon­ban csupán dr. Ferdinándy Géza tartotta meg előadá­sát. A többi tanár bejelentette, hogy az izgalmak csillapodásáig nem tart előadást. Tíz óra tájban a kereszt akcióját ellenzők éktelen orditozással nekirohantak a keresztfeltűző ifjúságnak és a beugolták mindaddig, amíg a rektori hivatal ajtaja Margalits mögött bezárult. A nők és a kereszt. Ugyanakkor a második emeleten a női hallgatók szobájában is nagy tüntetés volt. A hölgyek nagy része azt követelte, hogy az ő szobájukban is fü­g­­geszszék­ fel a keresztet, ami nagy éljenzés köze­pette nemsokára meg is történt. Az ifjak azóta tüntető lelkesedéssel fogadják lelkes hölgykollégáikat. Az egyetemi tanács és a rektor. Tíz óra tájban megérkezett Kisfaludy A. Béla rektor és nyomban intézkedett,, hogy az egyetemi tanácsot délre, utána pedig a szenátust összehívják. Az egyetemi tanács ennek folytán délelőtt 11 óra­kor összeült rendkívüli ülésre. A tanács azt határozta, hogy ez ügyben a vizs­gálat rendes mederben, az egyetem törvényei sze­rint fog lefolyni. Egy kőnyomatos lap értesülése szerint dr. Kis­faludy Béla, az Egyetem rektora a ma délelőtti előadások meg nem tartása tárgyában következőleg­­nyilatkozott: — Nem áll az, — mondja a rektor , hogy az egyetemi tanárok azért nem tartották meg előadásaikat, mert az ifjúság egyik töredéke, bár erőszakosan is, a tantermek­­falaira keresz­teket függesztett ki. Az előadások pusztán azért nem tartódtak meg, mert a tüntető zaj­ban, lármában azokat nyugodtan megtartani nem lehetett. Ebben a dologban egyébként az egyetemi tanács fog határozni. Az ellenakció. A képviselőház folyosóin nagy feltűnést keltett néhány egyetemi ifjú megjelenése. Visontai Soma és Pichler Győző képviselőket keresték föl, akik ál­lítólag megígérték támogatásukat a kereszt felfűzés elleni akcióban. (!'?) Az egyetemi ifjúságnak az a része, mely a ke­­reszt­ feltűzést ellenzi, ma délben a Gentral-ká­­véház­ban gyűlést tartott és permanens­ bizott­­­­sággá alakultak. Nagy zajjal tiltakoztak a ke­reszt felfűzése ellen. Elhatározták, hogy egy kül­döttség Gonda Henrik joghallgató vezetésével ma délután fölkeresi a függetlenségi párti kört, hogy a függetlenségi képviselőket ügyüknek megnyerjék. A magát «liberálisnak» nevező csoport is feliratot intéz a tanácshoz a visszahelyezett kereszt levétele tárgyában. Az Egyetemi Körben. Az Egyetemi Kör, a tüntetések ideje alatt teljesen üres maradt, mert a hallgatóság teljes számmal az egyetemen volt. A hangulat délután mégis az, hogy a kereszt vissza­helyezését helyesli az egyetemi ifjúság zöme. Újabb részletek. Lapunk zártakor tudósítónk még a következőkről értesít benünket: A kereszt kitűzése érdekében a keresztény Újak mintegy három hét óta készülődnek. Éppen nem csi­náltak titkot abból, hogy a tantermekben a keresztet ki akarják tűzni. Sőt mi több, a keresztek egy ré­szét és a felfovásokat magáit az egyetemi szolgák helyezték el. A délelőtti és kora délutáni órákban az izgalmak oly nagy fokra hágtak, hogy tettlegességek fordultak elő. A rektor végre elrendelte az egyetem kapuinak lezárulását. Most is zárva vannak a kapuk. Mint feljegyzésre méltó dolgot említjük meg itt, hogy Margittay tanácsjegyző, egy bölcsészethallgató­­h­oz, aki épp a kereszt kitűzésén fáradozott, a követk­­­kező szavakat intézte: — Masa ösztöndíjas, no, ezt majd megjegyzem ma­gamnak ! Egy kőnyomatos azt a hírt hozza, hogy Margalits Ede egyetemi tanár rendeletet adott ki a keresztek levétele tárgyában. Mint a legilletékesebb helyről je­lenthetjük, ez nem történt meg. — Kedd, 1901. március 19. Budapest, március 18. — (Udvari és személyi hírek.) A pápa mint Rómából jelentik, tegnap fogadta Mária Te­rézia főhercegnőt. Ferdinánd főherceg toszkánai nagyherceg leányát. — (Uj titkos tanácsos.) A király dr. raverai lovag Schmit Ernő cs. és kir. rendkívüli követnek saját kérelmére való végleges nyugalmazását jóváhagyta és nevezettnek ez alkalomból a titkos tanácsosi méltó­ságot díjmentesen adományozta. — (A német császár állapota.) Berlinből távira­­tozzák nekünk. A császár állapotáról ma reggel ki­adott orvosi jelentés igy szól: A seb behegedése már majdnem teljes. A daganat az arc jobbfelén ki­sebb, de még nem szűnt meg. A császár általános állapota jó.­­ (Előkelő ár­ver­ésők.) Csernátony hagyaté­kát árverezték vasárnap délelőtt. Előkelő urak társasága gyűlt ott egybe és meglepő szakérte­lemmel végezték tennivalóikat. Gajáry szerepelt mint egzekutor, Heltai volt a becsüs. Különösen olcsón vásároltak gróf Tisza István, Kóbor Ta­más, Pulszky Ágost, aki erős kritikai érzéket árult el, mert saját művét — mint műemléket — a kikiáltási ár tizedrészéért szerezte meg. Ré­gen rá kellett volna bízni a ország művásárlásait, mert feltehető, hogy az országnak is ily olcsón vásárolna. Az árverésből összesen 624 korona folyt be, Csernátony műtárgyai pedig nem kerül­tek hiénakézbe.­­ (Szabadságünnepek.) A Budapesti Újságírók Egyesü­lete a szokott fényűvel ülte meg tegnap a sajtószabadság lakomáját a Hungária-szállodában. Jelen voltak Hegedűs Sándor kereskedelmi minisz­ter, Perczel Dezső, a képviselőház elnöke, Tatlián Béla, alelnök, Rakovszky István, a főszámvevőszék elnöke, Beöthy Zsolt és Margalits Ede egyetemi tanárok, Vészi József, Láng Lajos, Vörös László, Emmer Kornél képviselők, írók, hírlapírók és mű­vészek nagy számmal. Az első felköszöntőt az egye­sület elnöke, Vészi József mondotta a királyra. Hoitsy Pál Széll Kálmán és Hegedűs Sándor mi­nisztereket éltette, Hegedűs Sándor a sajtót, Perczel Dezső Vészi Józsefet, Eötvös Károly Jókai Mórt kö­szöntötte fel. Végül Vészi József felolvasta Széll Kálmán miniszterelnök levelét, aki szép szavakkal méltatta a sajtó érdemeit. Az említetteken kívül is számos pohárköszöntő hangzott még el. Az V. kerületi­­munkáskaszinó tegnap este szép ünnepet rendezett saját helyiségében. Juhász László elnök és Steiner Béla méltatták március sp-ikének jelentőségét. A szociáldemokraták vasárnap délután 4 órakor vonultak ki Petőfi szobrához. A munkások végül tün­tetés nélkül oszlottak el — (Fodor József orvostanár) állapota tegnap óta nem változott. Szívműködése gyönge és nagy­ aggo­dalomra ad okot. Kezelőorvosai fölváltva gondozzák. — (Zászló-históriák.) A március tizenötödiki emlékünnepély országszerte legnagyobb rendben folyt le, mindenütt egyforma lelkesedéssel ünnepelték a nagy nap emlékét, csupán két helyen zavarta meg incidens az ünnepély hazafias méltóságát. Az egyik Szegeden, a másik Kassán történt. Szegedről a következőket írják az esetről: Március tizenötö­dikén a trikolorral föllobogózott házak­­ sorai kö­zül kirítt egy kétszínű lobogó egy Karap­ utcai házon, melynek tulajdonosa Jannid Miklós színházi pénztáros. Az ünneplőbe öltözött nép észrevévén a fogyatékos színüi díszt a háztetőn, be akarta verni a ház ablakait, de még ideje korán bevonatta a tulaj­donos a zászlót, melyet a házmester a padlás homá­lyában felcserélt a nemzeti szintivel. Kassán pedig sárba tiporták s meggyalázták legszentebb szinü lobogónkat. Március idusát hirdette a háromszintű lobogó a kassai kereskedelmi és iparkamara erkélyén. A lobo­gót mint máskor is, nem húzták be az éjjelre. Haj­nal tájban az utca sarában, szétrongyolva találta­­ a lobogót, a főutcán cirkáló rendőr. Sárba taposták szentséglesen kezelt nemzeti jelvényünket.......... A letépett, sárba taposott zászlót a­­rendőrségre vitték, hol reggel a tulajdonos, a kassai kereske­delmi- és iparkamara egyik megbízottja átvette. A bűnt súlyosbítja, hogy a merényletet akkor követ­ték el, mikor a legnagyobb nap a szabadság megszü­letésének dicsőségét hirdette. A rendőrség a zászló­sértő kinyomozására a legszélesebb intézkedéseivel megtette. Akár éretlen suhanó meggondolatlan, csinye volt a zászlósértés, vagy magyarellenes tüntetést akart tenni titokban, gyáván, a hatóságnak a legnagyobb szigorral kell a vétkest megbüntetni.­­ (A Szent Imre Önképző­ Egyesület) folyó hó 16-án a márciusi nagy napok emlékezetének szen­telte felolvasó estéjét. Elsőnek Szíj­jártó László r. tag olvasta fel ez alkalomra irt költeményét «Magyarok, imája» címmel. Azután Lakatos Géza , főtitkár költői lendületű essayt olvasott fel, amelyben március 15-ke egykori és mai jelentőségét méltatta. Mindkét számot nagy lelkesedéssel fogadták az egybegyült tagok.­­ (A Lipótvárosi Kaszinó közgyűlése.) Művész hazája széles e világ és a hírnév or­szág­­útján járókelő internacionális művészek egyik betérője volt rendesen a Lipótvárosi Kaszinó. Ahány híres nemzetközi egyénisége van Euró­pának, az mind hangversenyezett, szavalt, cse­vegett stb. ebben a csillámló kaszinóban, amely ily bőkezűen gondoskodik a szellemi élvezetek ínyenceiről. Mert hogy előadásai ínyencségek legyenek, az rendesen a­ főkövetel­mény. Dr. Fálk Miksa elnökölt és igen nagy megelégedéssel emlékezett meg a lefolyt év összejöveteleinek programmjáról. A múlt év vé­gén a kaszinónak 1298 tagja volt, 26-tal több, mint egy évvel azelőtt.­­ (A Vendéglősök Országos Szövetsége) az alap­szabályait fölterjesztette a kereskedelemügyi minisz­terhez jóváhagyás végett. A miniszter most­ leiratilag tudatja, h­ogy az alapszabályok egynémelyik szakasza ellen kifogása van, így felveendőnek tartja, hogy a­ szövetség feloszlása esetén a vagyon közhasznú cé­lokra fordítandó.­ Töröltetni kívánja továbbá­ a ta­­noncügy országos szervezésére vonatkozó pontot, mert ennek a szervezése nem a vendéglősök­­országos szövetségéhez tartozik, hanem az ipartörvény­­kere­tébe. Az ellen azonban, hogy a szövetség a pincér­­tanulókat támogassa, szakszerű oktatásban részesítse, kifogást, nem tesz.

Next