Hazánk, 1901. április (8. évfolyam, 79-102. szám)

1901-04-23 / 96. szám

HAZÁNK. 96. szám. hintókon az udvarhölgyek és gróf Cappy őrnagy szolgálattételre beosztott tiszt kíséretében na­gyobb sétakocsikázást tettek a budai oldalon. Kihajtattak a zugligeti útra, onnan pedig vissza­térve a Margit-szigetre. Itt rövid sétát tettek s 12 órakor tértek vissza a királyi palotába. Mária Valéria és Gizella főhercegasszonyok reggel 8 órakor csendes misét hallgattak s a délelőtt folyamán több látogatást fogadtak. Délután 6 órakor szűkebb körű udvari ebéd lesz. Ő Felsége a királynál ma az általános kihallgatás során megjelentek. Schlauch Lőrinc bíboros, Sa­­massa József érsek, Tisza Kálmán, gróf Apportyi Sándor, Dessewffy Sándor püspök, Gromon Dezső államtitkár, gróf Károlyi Sándor, őrgróf Pallavi­­ch­y Ede és báró Píréz Béla titkos tanácsosok, Zsilinszky Mihály államtitkár, Miklós Ödön volt államtitkár, báró Horeczky Ferenc c. püspök, dr. Mikit­a Sándor­ prépost, Bernátsky Ferenc apát, Bulgár Ferenc országválési képviselő, Oberschall Adolf, a királyi tábla elnöke, Radisics Jenő minisz­teri tanácsos, Lánczy Leó udvari tanácsos, Márkus József főpolgármester, Halmos János polgármester, Pálffy István pozsonyi gróf, gróf Mallath György, Klobusiczky Tibor, báró Radvánszky Géza, dr. Szmrecsányi Béla, Várady Géza, Fejér Elemér, Kőszeghy József, Kőszegh­y Sándor, gróf Apponyi Gyula, gróf Eltz Jakab, Horváth Mihály és Dénes, gróf Hunyady László és Kazy József ka­marások, Ghiczig Emma alapítványi hölgy, Lud­­mann Gyula, Bykowski Vitold lovag, Rat­­kovics János, Tappainer József és Vuko­vics János, ezredesek, Nagy Jenő és gróf Lázár István főispánok, Csatáriy Frigyes főfelügyelő, Kö­ve­sdy Albert és Thaly Zsigmond kir. tanácsosok, dr. Iszlay József tanár, Füller Kamill műipariskolai igazgató, dr. Fodor Ármin kir. táblai bíró, Hamza Géza törvényszéki elnök, Hamza Ágost államvasúti főfelügyelő, dr. Földvári­ József min. titkár, Cser­háti Jenő gyárigazgató, Simon Jakab tőzsdetanácsos, W­eiss Manfred gyáros, Frischntalm Jakab igazgató, Fesztig Gyula építész, Rock István, Láng László és Copány Márton gyárosok, dr. Szalardi Mór, Dán Leó udvari szállító, Dunkel János udvari zene­­műkereskedő, dr. Tószegi Aladár, Faragó Ödön tanár, Lipcséiy József és Köszler Károly titkárok. Ő Felsége háziorvosa, dr. Kerzl József főorvossá neveztetett ki és a mai általános kihallgatáson meg­jelent ő Felsége előtt, hogy a legfelsőbb kitüntetést megköszönje.­­ (Udvari és személyi hirek.) Ferenc Fer­dinand főherceg, aki Mürzzuschlagból váratla­nul Bécsbe érkezett, már szombaton ismét eluta­zott a neubergi vadászterületre, fájd­ vadászatra. — Luitpold bajor régens herceg lányával, Teréz hercegnővel, hír szerint a jövő hó, közepe táján Bécsbe érkezik, hol 10—12 napot töltenek. Ez időben Bécsben lesz a király is, aki május 12-ig időzik Magyarországban. — Erzsébet főhercegnő, a spanyol régens királyné anyja, München­ből több hónapi tartózkodásra Meránba érke­zett s a Bavaria-villába szállt. — Brüsszeli táv­iratok jelentik, hogy az orleansi herceg, aki most feleségével Sevillában tartózkodik, még július előtt Brüsszelbe jön. — Báró Fejérváry Géza honvédelmi miniszter a király meghívására szer­dán Budapestre érkezik. Fejérváryt a király csü­törtökön magánkihallgatáson fogadja. — Szinga­­puri távirat jelenti, hogy az angol trónörököst és nejét megérkezésükkor nagyon lelkesen fo­gadta a lakosság. A nap folyamán a trónörökös maláji szultánokat és rájákat fogadott. — Rómá­ból jelentik, hogy a Gorriere della Sera jelen­tése szerint Günther herceg, Sidneyből jövet, úgy nyilatkozott a nápolyi konzul előtt, hogy Vilmos császár a születendő olasz trónörökös keresztelőjére okvetlenül Rómába utazik. — Korányi Frigyes dr. egyetemi tanár, aki beteg­sége helyreállítása végett huzamosabb ideig Meránban időzött, ma a fővárosba visszaér­kezett. — (Báró D’Estournelles Budapesten.) Báró D'Estourneles, aki ma délután fél öt órakor tartja meg felolvasását az Akadémiában, Eberhardon gróf Apponyi Albert vendége volt, akinél ez alkalomból nagyobb társaság volt hivatalos. A kiváló felolvasó vendég ma délután két órakor érkezett Budapestre gróf Apponyi Alberttal, az interparlamentáris magyar csoport elnökével. A felolvasás iránt az előkelő tár­saság köreiben oly nagy az érdeklődés, hogy a fel­olvasó aktus a magyar vendégszeretetnek és az ideális dolgok iránt való lelkesedésnek igazi ün­nepe lesz.­­ (A gör. keleti főegyházmegye zsinata,­ mint Nagy-Szebenből írják, tegnap kezdődött. A zsinatot, melyet Metianu metropolita nyitott meg, istentiszte­let előzte meg. A zsinat megválasztotta az elnöksé­get és a bizottságokat, azután előterjesztették a me­­tropoliai konzisztórium javaslatait. A zsinaton 43 képviselő volt jelen. • — (A pekingi palotaégés). Pekingi távirat jelenti, hogy Schwarzhoff tábornokot, a tűzvész áldozatát tegnap temették el katonai pompával, az összes nem­zetek csapatainak részvételével. Ez alkalommal Noaille márki francia nagykövet — mint Berlinből jelentik — megkérte Bülow birodalmi kancellárt, hogy tolmácsolja a császár előtt Loubet elnök és a francia kormány részvétét a pekingi tűzvész és Schwarzhoff tábornok halála alkalmából.­­ (Az «Irgalom Házá­»nak megnyitása.) A gyó­gyíthatatlan betegek részére özvegy San Marco her­cegné szül. nagyszentmiklósi Nákó Miléva által az országban alapított első kórházat: a főváros III. ke­rületében, a Fényes Elek­ utcában épült «Irgalom Iláza»-t dr. Kohl Medárd püspök 1901. évi április hó 23-ik napján délelőtt kilenc órakor fogja meg­áldani és a betegek számára megnyitni. A zárókő le­tételének ünnepe később fog megtartatni.­­ (Agyonlőtt városi képviselő.) Prágából jelen­tik : Paruzek kereskedőt, városi képviselőt és a fo­gyasztási adóbérlet kezelőjét tegnap délután 4 óra tájban, mikor családjával a Belvedere környékén sé­tált, egy Warm nevű ember, aki azelőtt a fogyasz­tási adóbérletnél volt alkalmazva, revolverrel agyon­lőtte. A gyilkos nyugodtan elfogatta magát és ki­jelentette, hogy elbocsátása miatt akart boszút állani. — (Rossz viccre jó vicc.) Rosenberg Jakab — aki bérl­i a Róziáson — igen kitűnő alakja­ a «Bo­lond Istók»-nak. A derék Jakab a nevezett lap vasár­napi számában megemlékezik ama bizonyos «rossz viccről» és elkövetőjéről, ki viccével olyan nagy zenebonát támasztott a t. Házban. Így elmélkedik Rosenber­g, a .Jakab: «Inkább vettem volna Adria akciót, a kibe adj bele nem buktam volna. De a kisbecskereki képviselő úr edj kicsit bele bökött. Jaj, hodj ürültek ide lenn a medjébe és városba az em­berek ! «Ódj kell neki !» — mondatt ez, «régen meg­érdemelt!» — kiáltotta emez! «A törvényhozó ka­­malyság hiányzik belüle!» — h­angoztatták mind és hodj ne kijöhessen, a Steiner oreságok mindjárt küvet is leütöttek a nyakára, hodj jobban elme­­■ rül­jün. De mandak, annyi ürüm még nem lát­tam, mint akkor vált. Senki se nem sajnált ütet. Még a Blaskavits képviselő úr sajnált legoljabban, a ki ezt mondatta: «Szegény Ferkó, edj jó djerek, de nem lehet kamalyan venni s ezért is voló képvi­selőnek!» npen idj vigasztolták a forodalom után edj osszonságt,­ picinek a férjit bevitték a Kassza­­mátóba, mikor kérdett, hodj mit csinálnak ez a férjével, mondatt edj Auditor: «Ledjen nyogodt, fül nem okosztonok, — csak legfü­llebb adjon lőnek!» És a kandidálok ide djárnak most be a kerület, hodj a Pessenei úr nem füllép! Nem füllép — mandak — csak vigyázzanok, mert az füllép és sinál galibát. Én adj halottam, hodj n­int néppárti fog fellépni. De annyi bizamos, hodj Temesvárt és a m­edré­­ben mindenki ürülte, hodj o képviselii blomált ma­­gát oz drio-edjben. Én csak ezt szeretnék tudni, hodj alvasatt ü meg, hodj épen oz páriától edj harmodrész okcia a Hegedős őré? mer hodjho megalvasatt, akkor neki is van, mer onnyi okciából ki lehet venni edj pár,­o nélköl, hodj észre vedjenek!» Akik pedig úgy vélekednek, hogy a derék Rosen­berg Jakab személye talán összeköttetésbe hozható a nagy humorista egyéniségével, azok mindjárt kö­vetkeztetést vonhatnak eme jó viccekből arra is, miként érezheti magát egy inventár mameluk, aki kevésbé múlt, hogy minisztert nem buktatott a «rossz vicc»-ével!­­ (Letartóztatások Szegeden.) Karg József sze­gedi pénztárosnak Budapesten elkövetett öngyilkos­ságából kifolyólag a rendőrség Szegeden letartóztatta Fazekas Lajost, a betegsegélyzőpénztár volt pénz­­tárnokát és Balog Lázár jelenlegi ellenőrt. Karg ugyanis a rendőrséghez intézett levelében azt írta, hogy ezek kényszerítették a sikkasztásra. A vizsgá­lat folyik.­­ (Nazarénus rabok.) Azt a megdöbbentő adatot közük velünk, hogy a szegedi csillagbör­tönben 34 nazarénus szenved, akiket katonai szolgálatra hívtak be, de fegyvert fogni nem akartak. Amint büntetésüket leülik, ismét a ka­szárnyákba viszik és ha nem engedelmeskednek, még súlyosabb börtönt mérnek rájuk. Ezeken a szerencsétleneken segíteni kell Vajna Károly börtönigazgató ügyükben felterjesztést intézen az igazságügyminiszterhez és azt ajánlja, hogy a nazarénust olyan katonai szolgál­atra rendeljék be, amelyek fegyverfogást nem kívánnak. (Egész­ségügyi csapat, élelmezési raktárak, műhelyek, méntelepek,remonták stb) Ez a mód—jószándéka dacára — nem vezet célhoz, mert ily könnyí­tések esetében a köznép seregestül tódulna a nazarénusokhoz, csak azért, hogy kibújjanak a terhes katonai szolgálatok alól, még ha a rendesnél hosszabb szolgálati időre is köteleztetnek. Inkább a felvilágosítás erejével kellene az újhitűekre hatni. A szentírásra alapítják mostani magok tar­­tását, ugyancsak a szentírásból lehetne bebi­zonyítani, hogy a hazaszeretet és a honvédelem, kötelessége a kereszténynek. A nazarénusok az igazságot keresik a magok módja szerint; szek­tájuk terjeszkedésének tehát leginkább az fog gátat vetni, ha a nép végre rájön, hogy igazság érvényesül mindazon ügyekben, amelyek a hata­lommal érintkezésbe hozzák.­­ (A braganzai herceg balesete.) Ferencz József braganzai herceget, a debreceni Vilmos huszárezred hadnagyát komoly veszedelem fenyegette a napokban Debrecenben. A herceg, aki itt abban szenvedélyes híve az automobil-sportnak, automobiljával éppen akkor ért a kis­vasút sínpárjához, amikor a Vonat közeledett. A herceg, aki egyedül ült az automobilon, hirtelen fordulni akart. Az összeütközést el is kerülte így, kocsija azonban neki­vágódott a fasornak, úgy, hogy az első tengely eltört. A herceg még az ütközés előtt kiugrott az automobilból és egy bérkocsira ülve, távozott a kiváncsiak nagy tömege elől.­­ («Kérek intelligens embert!») A telefon olyan, mint a közélet: szívesebben hallgatják és könn­reb­­ben értik meg annak a szavát, aki nem használ nagyon magas hangot. Emellett tanúskodik a követ­kező krónikás adoma. Megcsendül a «Magyar Nemzet» című lap tele­fonja, még­pedig idegesen, hevesen. A telefon körül van éppen Kessler József, aki szokott előzékenységével odalép, kezéb­e veszi a kagylót és hallgat. Beksics Gusztáv kiáltoz nagy idegesen valamit. A nagy hangkifejtés miatt szót sem értem­ a szavából. — Nem értem, méltóságos uram! kiált vissza a jeles színikritikus. Beksics erre még jobban üvölt. — Szót sem értek, szól fokozódó kétségbeeséssel Kessler. — Kérek intelligensebb embert! üvölt végre magánkívül Beksics. Kessler József szerény ember, visszavonul és a telefonhoz küldi Adorján Sándor felelős szerkesztőt. Beksics újra üvölt, de Adorján is csak azt feleli: — Szót sem értek az egészből . . . — Kérek intelligensebb embert! dörgi megint a neki bőszült Timóleon. — Még nálam is intelligensebb embert? Ennek már fele sem tréfa! Jelen van a red­akció­ban Hegedűs Sándor, aki akkoriban ugyan még nem volt miniszter, de már elég intelligens ember hitében állott. Ő lép a dühösen berregő, csengő telefonhoz és hallgatja Beksicset. — Egy szót sem érteni a lármás beszédből — szól Hegedűs Sándor is. — Kérek intelligensebb embert! zeng vissza a sebzett oroszlán ordításával Beksics ... De már erre Hegedűs Sándor is kijött a flegma­­ból, pedig Beksics nem is «rossz vicc»-ből türelmet­lenkedett és olyas­valamit kiáltott Beksicsnek, ami­ben mindennek titulálta, csak «intelligens emberi­nek nem. Aztán végre megértették egymást! (..) — (Zsidóellenes tüntetés.) Algírból táviratoztak, hogy tegnap ott zsidóellenes tüntetések voltak. Az antiszemiták megdobálták a zsidók egyesületi helyi­ségét. A megtámadottak a tüntetők közé lőttek és egy embert súlyosan megsebesítettek. A csendőrség szétverte a tüntetőket és néhány embert letartóz­tatott. Kedd, 1901. április 23.­ ---------------------------------------------------------------------­

Next