Hazánk, 1901. április (8. évfolyam, 79-102. szám)
1901-04-07 / 84. szám
HAZÁNK. 84. szám. Simára borotvált arcú utat vitt a vonat Bécs felé. Azt mondták neki, hogy «vagy pajzsai, vagy pajzson.» Nagy érdek volt hát veszélyeztetve. Még az örökös mosoly is eltűnt a holdvilágos arcról. Nagyszámú zsurnalista utazott vele. Ezeknek a kedvéért — meg is mondták igen magas helyen — nem ártott volna egy kis hallgató magyart intonálni. Eh, mindegy! A sima arcú úr pompásan végezte dolgát. Derült mosolylyal tért haza Bécsből. A romák a Rákóczy-indulót harsogtatták. Miért is ne ? Hiszen akkor minden cigánynak jutott valami, ha értett a tányérozáshoz! De jó, hogy tudták a Rákóczy-nótát azok a cigányok ! Bel kár, hogy még mindig nem tanulták meg a Chopin gyászindulóját! Mert rövid idők múltával már ez is szükséges lett volna ...* Sok, sok nagyim robogott azóta is Budapestről Bécsbe, Bécsből Budapestre, akiknek furcsa nótákat zakatolt útközben a kocsi kereke. Néha a «Gott Erhaltet», néha nagyon is rebellis nótákat. Ezeket a saját lelki állapotuk sugalla. Hiszen az élet a kegyelmes urakra nézve sem egyéb, mint. . . hangulat. Hanem az érsekújvári cigányok felé babonásan tekintgettek ő exellenciáik. Hátha ezek az együgyű fickók tudnak, értenek valamit a politikai nótákhoz? Ah, dehogy értenek! Mit tudhatta az érsekújvári cigány, mit szeretnek hallani például Bécsben, vagy . . . Dobokában ? Mert hajh! egy ilyen bécsi itt nagy patáliát vert föl már némely dobokai szívben, amely még a Bimbó utcában sem tudott lecsillapodni! Mit tudják ezek a füstös morék, hogy ők adják szent Dávid szerepét? Mikor valami Bécsbe siető nagyúrnak muzsikálnak, többnyire elhegedülte szent Dávid is Magyarországnak valami jogát, valami javát...* Vagy talán nem is olyan ostobák a morék, aminöknek látszanak ? Nincs abban lehetetlenség, hogy a műsoruk tárgyában — ha már az érsekújvári magisztrátus tudatlan ebben a dologban — egyenesen Bécsbe intéznek diplomáciai jegyzéket. . . Vagy ha Budapesten valami palotaforradalom készülne, akkor a Lloyd-klub vajdája, a jó Frici báró vállalkozik erre. Nem lenne csoda, intendáns volt valamikor, tud a cigánynyal bánni! * Mert hajh! mindig volt és mindig lészen Bécsbe robogó magyar, aki nem miniszteri minőségben utazik Bécsbe és tárcával felruházva tér vissza, ennél fogva lesz olyan is, aki miniszteri minőségben utazik oda és egyszerű magyar ember állapotában tér vissza. Mikor azonban a még egyszerű magyar, először kapja a várva-várt meghívót, nem gondolja meg némelyikük, hogy bátran válthatná meg mindjárt a retour jegyét is. Nem is kell hosszú érvénynyel bírnia .. Lám, a kereskedelmi miniszter máris keresi zsebében azt a retourjegyet. .. módjában van, mert ő utalványozza másoknak is. Az érsekujvári cigányok máris legszebb indulójukra készülnek. Szakértőnek húzzák majd. A Hegedűsnek, aki a bohémből lett miniszterré, de cugot kapott az Adrián és most jó, hogy van annyija, hogy nem tér visza a cigányok közé. Azok miatt bukik, akik sokat tányéroztak a Hegedűsnél. No meg azért, amert egyszer — kontrás létével— megpróbálkozott a nagybőgőn ! A cigányok oly kicsiségek, hogy nem bukhatnak, vagy ha baj éri, nem húzhatják le oly magasból, mint azokat a nagy urakat, akiknek ők húzzák. ... Érsekújvári cigányok! Vigyázzatok a vonatokra! Ha nagy urat szállítanak Bécsbe, ma Amerika erkölcsei. Azok az illúziók, amelyeket valaha az Egyesült Államoknak erkölcsi és politikai helyzetéről tápláltunk, lassan kint szétfoszlanak. Az ideált politikai és társadalmi tekintetben Amerikában is, úgy látszik, csak mulólag sikerült megvalósítani s most már az ellene támadó törekvések hatása alatt a politikai szabadság szinte semmivé zsugorodik össze s ezzel kapcsolatosan az erkölcsök hanyatlása sűrűn észlelhető. Nem kisebb ember, mint Marc Twain idézi a North American Rewiew-ban a következőket: Nem lehet szándékunk leírni azokat a borzasztó támadásokat, amelyeket a politika nevében a keleti államokban a humanizmus ellen elkövetnek. De utalni kell arra, hogy az újvilág gyönyörű metropolisában az ember, asszony és gyermekkel szemben micsoda pusztítást és romlást idéznek elő. Névvel, az idő és hely megnevezésével szolgálhatunk azoknak, akik kételkednek. Tapasztalataink eredményeit adjuk elő egyszerűen, túlzás nékül. A városnak — New-Yorknak ■ — vannak egyes részei, ahol egy-egy ember annyira úz, hogy beleegyezése nélkül sem törvényes, sem törvénytelen üzletet folytatni nem lehet, ahol a törvényellenes üzletet bátorítják, a törvényeseket pedig terrorizálják, ahol az éjjel utcákon oly jelenetek játszódnak le, melyeket leírni alig lehet és amelyekkel szemben a rendőrség inkább bátorítólag lép fel, ahol a gyermekek nevelése a prostitúció ismertetésével és ifjú leányok megrontásával kezdődik. Következik ezután oly jeleneteknek leirása, melyeket itt vissza nem adhatunk s amelyekre vonatkozólag elég talán annyit idézni, hogy eredmény gyanánt az ifjú nemzedéknek erkölcsi és fizikai teljes megromlása, a venerikus bajok kora elterjedése áll elő s ahol nagy kivétel, ha a gyilkosokat, rablókat és tolvajokat megfenyítik. Mindez pedig történik a politika nevében, egyes, különben is hatalmas emberek befolyásának erősítésére a nagy, szabad és boldognak hirdetett köztársaságban, amely azzal kecsegtetett bennünket, hogy megvalósítja a politikai szabadságnak, a morálnak és vagyoni emelkedésnek ideálját. Holott ma már csak az utóbbi irányban dolgozik s a Mammon imádásának áldozatul esett a többi eszmény, ismeretköre s öntudatosabban élvezhesse a népszínműveket. Valójában a népelőadásoknak művészi értéke is van, mert a magyar népszínmű alakjait hűebben, találóbban, eredetibben aligha tudja elénk állítani, mint maga a nép fia, amelyből veszi a színmű alakjait. Az oberammergaui passió-játékok is art vallanak. Hogy a népben mily becses tulajdonságok szunnyadnak, Ugra földesura azon tervet tűzte ki maga elé. A falu lakosságából kiválasztja az arra alkalmasokat s betaníttatja és előadatja velük a Falu rosszát, melynek igazi népszinmű alakjai vannak. Ezt az előadást a nyári hónapokban, valamelyik ünnep alkalmával egymásután kétszer tartanák meg Nagyváradon, a Szigligeti-színházban, amelyet kétségtelenül át fognak adni e célra, miután a jövedelmet — előreláthatólag tetemeset — Bölöny József a város jótékony céljaira: árvaházra, gyermekkórházra stb. ajánlja fel. De nemcsak a népelőadás lesz érdekessége ennek az estének, nemcsak a falusi levegő fog hatni üdén, hanem a két főszereplő: Feledi Lajos szerepében maga Bölöny József jelenik meg a színpadon s aki ismeri az ő tipikus, magyaros alakját, szép hangját, melylyel baráti körben annyi elismerést aratott, azonnal tisztában lesz vele, hogy a kísérlet nem műkedvelői színvonalon fog állani, hanem igazi művészi, eredeti s magyaros alakítás lesz. A másik szerepet, a híres Göndör Sándort a kolozsvári társadalom előkelő alakja, Fráter Lóránt főhadnagy fogja alakítani. Fráter Lóránt bravúros hegedűművész, bohém ember, kompozitőr, akinek «Szolgahűség» című népszínműve legutóbb nagy sikert aratott a kolozsvári színházban. Ez lesz az igazi Göndör Sándor, a duhaj, a hódító, nótás betyár. Ez a két szereplés művészi tekintetben is jelentős lehet, mert mindkét műkedvelőben megvan a ritka kincs: a magyar géniusz szelleme. * Endre és Johanna. A jövő hét szombatján április 13-án kerül színre a Nemzeti Színházban új betanulással először Rákosi Jenő történeti színműve az Endre és Johanna, amelyet utoljára tíz esztendővel ezelőtt adtak. Az Endre és Johannában lép fel először mint a Nemzeti Színház örökös taggá kinevezett művésznője, Jászai Mari, aki Erzsébet királynőt fogja játszani; ugyancsak ez alkalommal mutatkozik be a budapesti közönségnek Mária szerepében T. Halmi Margit, a Nemzeti Színháznak újonnan szerződött tagja. Johannát P. Márkus Emília, Endrét Beregi Oszkár fogja játszani. * Francia operette-társulat a Magyar Színházban. Április 17-én egy elsőrangú francia operettetársulat kezdi meg négy estére terjedő vendégszereplését a Magyar Színházban. A társulat stárja Mademoiselle Mealy, a párisi Théatre des variétés hires primadonnája. A Théatre Francais bonvivantja Henri Lamory is tagja a személyzetnek. * Színházi műsorok. Nemzeti Színház. Hétfőn délután: A dolovai nábob leánya. Este: Demimonde. — Kedden: A bor. — Szerdán: A bölcső. Barátságból. — Csütörtökön: Moritori. — Pénteken: A bor. — Szombaton: Endre és Johanna. — Vasárnap délután: A peleskei nótárius. Este : Endre és Johanna. M. kir. Operaház. Hétfőn: Lujza. — Kedden: Hamlet. — Szerdán: Tévedt nő. — Csütörtökön: Hunyadi László. — Pénteken nincs előadás. — Szombaton: Afrikai nő. —■ Vasárnap: Hoffmann meséi. Népszínház. Hétfőn délután: Éjjel az erdőben. Este: Cirkuszélet. — Kedden: Cirkuszélet. — Szerdán: Cirkuszélet. — Csütörtökön délután: 1848. Este : Huszárcsiny (Pálmaival.) — Pénteken: Vereshajú. — Szombaton: Mézeshetek (először.) —Vasárnap délután: Ingyenélők. Este: Mézeshetek. Vígszínház. Hétfőn délután: Az Arany Kakas. Este: Ocskay brigadéros. — Kedden: Ocskay brigadéros. Szerdán: Ocskay brigadéros. — Csütörtökön: Ocskay brigadéros. — Pénteken: Ocskay brigadéros. — Szombaton: Ocskay brigadéros. — Vasárnap délután: Osztrigás Mich Este: Ocskay brigadéros. Magyar Színház. Hétfőn délután: A postásfiú (a Zuávok felléptével). Este : Az asszonyregement Zuávok felléptével). — Kedden: A postás fiú (a Zuávok felléptével). — Szerdán: Az asszonyregement (a Zuávok felléptével). — Csütörtökön: A postás fiú (a Zuávok felléptével). — Pénteken: Az asszonyregement (a Zuávok felléptével). — Szombaton: A postás fiú (a Zuávok felléptével). — Vasárnap délután: A postás fiú. Este: Az asszonyregement (a Zuávok felléptével). _____________________ _ Vasárnap, 1901. április 7. gyar nótára gyújtsatok! Hogy csengjen a fülekbe akkor is, amikor uruk és parancsolójuk, a fejedelem előtt állanak! Visszafelé menet mindegy, akár operettet, akár bécsi keringőt muzsikáltok. Oh, be, hamar kimegy az eszéből annyi nagy magyar urnak a szegény magyar nóta, amely marad ami volt, vagyis szomorú ... «háromszáz esztendő óta» g. i. SZÍNHÁZ. * Két színház bevétele. Két állami színház, a M. kir. Operaház és a Nemzeti Színház most hozza nyilvánosságra március havi bevételeinek kimutatását. E kimutatás szerint az Operaházban a 20 előadás bevétele volt 40.864 korona, hatezer koronával több, mint a múlt év megfelelő időszakában ; a Nemzeti Színházban a 81 esti és 6 délutáni előadás 66.000 korona bevételt eredményezett, tizenkétezer koronával többet, mint tavaly márciusban. Hírek a Nemzeti Színházból. Húsvét ünnepének második napján, hétfőn este a hirdetett Peleskei nótárius helyett közbejött akadályok miatt a Demimonde kerül színre. A Peleskei nótáriust a jövő hét vasárnapján, április 14-én adják mérsékelt helyárakkal délutáni előadásban. A bor, a jövő hét műsorán is háromszor szerepel, mégpedig, vasárnap este, kedden és pénteken. * Műkedvelő intendáns. Nagyváradról Bölöny Józsefnek, a volt kolozsvári intendánsnak érdekes tervét közük velünk. Bölöny József terve ugyanaz, amelyet a pusztaszenttornyai Istenben boldogult Justh Zsigmond megvalósított, ő is a nép fiaival adatott elő népszínműveket, hogy ezzel művelődjék a nép, táguljon AZ ELSŐHONVÉD ZENEKAR esténkint a NEW YORK kávéházban hangversenyez* Bon túráin ben