Hazánk, 1901. április (8. évfolyam, 79-102. szám)

1901-04-07 / 84. szám

HAZÁNK. 84. szám. Simára borotvált arcú utat vitt a vonat Bécs felé. Azt mondták neki, hogy «vagy pajzsai, vagy pajzson.» Nagy érdek volt hát veszélyeztetve. Még az örökös mosoly is eltűnt a holdvilágos arcról. Nagyszámú zsurnalista utazott vele. Ezeknek a kedvéért — meg is mondták igen magas he­lyen — nem ártott volna egy kis hallgató ma­gyart intonálni. Eh, mindegy! A sima arcú úr pompásan vé­gezte dolgát. Derült mosolylyal tért haza B­écs­ből. A romák a Rákóczy-indulót harsogtatták. Miért is ne ? Hiszen ak­kor minden cigánynak ju­tott valami, ha értett a tányérozáshoz! De jó, hogy tudták a Rákóczy-nótát azok a cigányok ! Bel kár, hogy még mindig nem tanul­ták meg a Chopin­ gyászindulóját! Mert rövid idők múltával már ez is szükséges lett volna ...* Sok, sok nagyim robogott azóta is Budapestről Bécsbe, Bécsből Budapestre, akiknek furcsa nó­tákat zakatolt útközben a kocsi kereke. Néha a «Gott Erhaltet», néha nagyon is rebellis nótá­kat. Ezeket a saját lelki állapotuk sugalla. Hi­szen az élet a kegyelmes urakra nézve sem egyéb, mint. . . hangulat. Hanem az érsekújvári cigányok felé baboná­san tekintgettek ő exellenciáik. Hátha ezek az együgyű fickók tudnak, értenek valamit a politi­kai nótákhoz? Ah, dehogy értenek! Mit tudhatta az érsekúj­vári cigány, mit szeretnek hallani például Bécs­ben, vagy . . . Dobokában ? Mert hajh! egy ilyen bécsi itt nagy patáliát vert föl már némely do­bokai szívben, amely még a Bimbó­ utcában sem tudott lecsillapodni! Mit tudják ezek a füstös morék, hogy ők ad­ják szent Dávid szerepét? Mikor valami Bécsbe siető nagyúrnak muzsikálnak, többnyire elhege­dülte szent Dávid is Magyarországnak valami jogát, valami javát...* Vagy talán nem is olyan ostobák a morék, aminöknek látszanak ? Nincs abban lehetetlenség, hogy a műsoruk tárgyában — ha már az érsekújvári magisztrá­tus tudatlan ebben a dologban — egyenesen Bécsbe intéznek diplomáciai jegyzéket. . . Vagy ha Budapesten valami palotaforradalom készülne, akkor a Lloyd-klub vajdája, a jó Frici báró vál­lalkozik erre. Nem lenne csoda, intendáns volt valamikor, tud a cigánynyal bánni! * Mert hajh! mindig volt és mindig lészen Bécsbe robogó magyar, aki nem miniszteri mi­nőségben utazik Bécsbe és tárcával felruházva tér vissza, ennél fogva lesz olyan is, aki minisz­teri minőségben utazik oda és egyszerű magyar ember állapotában tér vissza. Mikor azonban a még egyszerű magyar, elő­ször kapja a várva-várt meghívót, nem gondolja meg némelyikük, hogy bátran válthatná meg mindjárt a retour jegyét is. Nem is kell hosszú érvénynyel bírnia­­ .. Lám, a kereskedelmi miniszter máris keresi zsebében azt a retourj­egyet. .. módjában van, mert ő utalványozza másoknak is.­­ Az érsekujvári cigányok máris legszebb in­dulójukra készülnek. Szakértőnek húzzák majd. A Hegedűsnek, aki a bohémből lett miniszterré, de cugot kapott az Adrián és most jó, hogy van annyija, hogy nem tér visza a cigányok közé. Azok miatt bukik, akik sokat tányéroztak a Hegedűsnél. No meg azért, amert egyszer — kontrás létéve­l— megpróbálkozott a nagy­bőgőn ! A cigányok oly kicsiségek, hogy nem bukhat­nak, vagy ha baj éri, nem húzhatják le oly ma­gasból, mint azokat a nagy urakat, akiknek ők húzzák. ... Érsekújvári cigányok! Vigyázzatok a vo­natokra! Ha nagy urat szállítanak Bécsbe, ma­ Amerika erkölcsei. Azok az illúziók, amelyeket valaha az Egyesült­ Államoknak erkölcsi és politikai helyzetéről táp­láltunk, lassan kint szétfoszlanak. Az ideált poli­tikai és társadalmi tekintetben Amerikában is, úgy látszik, csak mulólag sikerült megvalósítani s most már az ellene támadó törekvések hatása alatt a politikai szabadság szinte semmivé zsu­gorodik össze s ezzel kapcsolatosan az erköl­csök hanyatlása sűrűn észlelhető. Nem kisebb ember, mint Marc Twain idézi a North Ame­rican Rewiew-ban a következőket: Nem lehet szándékunk leírni azokat a borzasztó támadásokat, amelyeket a politika nevében a keleti államokban a humanizmus ellen elkövetnek. De utalni kell arra, hogy az újvilág gyönyörű metropolisában az ember, asszony és gyermekkel szemben micsoda pusztítást és romlást idéznek elő. Névvel, az idő és hely megnevezésével szolgálhatunk azoknak, akik kételkednek. Tapasztalataink eredményeit adjuk elő egyszerűen, túlzás né­kül. A városnak — New-York­nak ■ — vannak egyes részei, ahol egy-egy em­ber annyira úz, hogy beleegyezése nélkül sem törvényes, sem törvénytelen üzletet folytatni nem le­het, ahol a törvényellenes üzletet bátorítják, a törvé­nyeseket pedig terrorizálják, ahol az éjjel utcákon oly jelenetek játszódnak le, melyeket leírni alig lehet és amelyekkel szemben a rendőrség inkább bátorí­tólag lép fel, ahol a gyermekek nevelése a prosti­túció ismertetésével és ifjú leányok megrontásával kezdődik. Következik ezután oly jeleneteknek leirása, melye­ket itt vissza nem adhatunk s amelyekre vonatkozó­lag elég talán annyit idézni, hogy eredmény gyanánt az ifjú nemzedéknek erkölcsi és fizikai teljes meg­romlása, a venerikus bajok kora elterjedése áll elő s ahol nagy kivétel, ha a gyilkosokat, rablókat és tolvajokat megfenyítik. Mindez pedig történik a poli­tika nevében, egyes, különben is hatalmas emberek befolyásának erősítésére a nagy, szabad és boldognak hirdetett köztársaságban, amely azzal kecsegtetett bennünket, hogy megvalósítja a politikai szabadság­nak, a morálnak és vagyoni emelkedésnek ideálját. Holott ma már csak az utóbbi irányban dolgozik s a Mammon imádásának áldozatul esett a többi eszmény, ismeretköre s öntudatosabban élvezhesse a nép­színműveket. Valójában a népelőadásoknak mű­vészi értéke is van, mert a magyar népszínmű alakjait hűebben, találóbban, eredetibben aligha tudja elénk állítani, mint maga a nép fia, amely­ből veszi a színmű alakjait. Az oberammergaui passió-játékok is art vallanak. Hogy a népben mily becses tulajdonságok szunnyadnak, Ugra földesura azon tervet tűzte ki maga elé. A falu lakosságából kiválasztja az arra alkalma­sokat s betaníttatja és előadatja velük a Falu rosszát, melynek igazi népszinmű­ alakjai vannak. Ezt az előadást a nyári hónapokban, valamelyik ünnep alkalmával egymásután kétszer tartanák meg Nagyváradon, a Szigligeti-színházban, ame­lyet kétségtelenül át fognak adni e célra, miután a jövedelmet — előreláthatólag tetemeset — Bölöny József a város jótékony céljaira: árva­házra, gyermekkórházra stb. ajánlja fel. De nem­csak a népelőadás lesz érdekessége ennek az estének, nemcsak a falusi levegő fog hatni üdén, hanem a két főszereplő: Feledi Lajos szerepé­ben maga Bölöny József jelenik meg a színpa­don s aki ismeri az ő tipikus, magyaros alak­ját, szép hangját, melylyel baráti körben annyi elismerést aratott, azonnal tisztában lesz vele, hogy a kísérlet nem műkedvelői színvonalon fog állani, hanem igazi művészi, eredeti s magyaros alakítás lesz. A másik szerepet, a híres Göndör Sándort a kolozsvári társadalom előkelő alakja, Fráter Lóránt főhadnagy fogja alakítani. Fráter Lóránt bravúros hegedűművész, bohém­ ember, kompozitőr, akinek «Szolgahűség» című nép­színműve legutóbb nagy sikert aratott a kolozs­vári színházban. Ez lesz az igazi Göndör Sándor, a duhaj, a hódító, nótás betyár. Ez a két sze­replés művészi tekintetben is jelentős lehet, mert mindkét műkedvelőben megvan a ritka kincs: a magyar géniusz szelleme. * Endre és Johanna. A jövő hét szombatján április 13-án kerül színre a Nemzeti Színházban új betanulással először Rákosi Jenő történeti színműve az Endre és Johanna, amelyet utoljára tíz eszten­dővel ezelőtt adtak. Az Endre és Johannában lép fel először mint a Nemzeti Színház örökös taggá kine­vezett művésznője, Jászai Mari, aki Erzsébet király­nőt fogja játszani; ugyancsak ez alkalommal mutat­kozik be a budapesti közönségnek Mária szerepében T. Halmi Margit, a Nemzeti Színháznak újonnan szerződött tagja. Johannát P. Márkus Emília, Endrét Beregi Oszkár fogja játszani. * Francia operette-társulat a Magyar Színház­ban. Április 17-én egy elsőrangú francia operette­­társulat kezdi meg négy estére terjedő vendégszerep­lését a Magyar Színházban. A társulat stárja Made­moiselle Mealy, a párisi Théatre des variétés hires primadonnája. A Théatre Francais bonvivantja Henri Lamory is tagja a személyzetnek. * Színházi műsorok. Nemzeti Színház. Hétfőn délután: A dolovai nábob leánya. Este: Demimonde. — Kedden: A bor. — Szerdán: A bölcső. Barátság­ból. — Csütörtökön: Moritori. — Pénteken: A bor. — Szombaton: Endre és Johanna. — Vasárnap délután: A peleskei nótárius. Este : Endre és Jo­hanna. M. kir. Operaház. Hétfőn: Lujza. — Kedden: Hamlet. — Szerdán: Tévedt nő. — Csütörtökön: Hunyadi László. — Pénteken nincs előadás. — Szombaton: Afrikai nő. —■ Vasárnap: Hoffmann meséi. Népszínház. Hétfőn délután: Éjjel az erdőben. Este: Cirkuszélet. — Kedden: Cirkuszélet. — Szer­dán: Cirkuszélet. — Csütörtökön délután: 1848. Este : Huszárcsiny (Pálmaival.) — Pénteken: Veres­­hajú. — Szombaton: Mézeshetek (először.) —Vasár­nap délután: Ingyenélők. Este: Mézeshetek. Vígszínház. Hétfőn délután: Az Arany Kakas. Este: Ocskay brigadéros. — Kedden: Ocskay briga­­déros. Szerdán: Ocskay brigadéros. — Csütörtökön: Ocskay brigadéros. — Pénteken: Ocskay brigadéros. — Szombaton: Ocskay brigadéros. — Vasárnap dél­után: Osztrigás Mich Este: Ocskay brigadéros. Magyar Színház. Hétfőn délután: A postásfiú (a Zuávok felléptével). Este : Az asszonyregement Zuávok felléptével). — Kedden: A postás fiú (a Zuávok felléptével). — Szerdán: Az asszonyregement (a Zuávok felléptével). — Csütörtökön: A postás fiú (a Zuávok felléptével). — Pénteken: Az asszonyrege­ment (a Zuávok felléptével). — Szombaton: A postás fiú (a Zuávok felléptével). — Vasárnap délután: A postás fiú. Este: Az asszonyregement (a Zuávok fel­léptével). _____________________ _­­ Vasárnap, 1901. április 7. gyar nótára gyújtsatok! Hogy csengjen a fülekbe akkor is, amikor uruk és parancsolójuk, a feje­delem előtt állanak! Visszafelé menet mindegy, akár operettet, akár bécsi keringőt muzsikáltok. Oh, be, ha­mar kimegy az eszéből annyi nagy magyar ur­nak a szegény magyar nóta, amely marad ami volt, vagyis szomorú ... «háromszáz esz­tendő óta­­» g. i. SZÍNHÁZ. * Két színház bevétele. Két állami színház, a M. kir. Operaház és a Nemzeti Színház most hozza nyilvánosságra március havi bevételeinek ki­mutatását. E kimutatás szerint az Operaházban a 20 előadás bevétele volt 40.864 korona, hatezer koronával több, mint a múlt év megfelelő időszaká­ban ; a Nemzeti Színházban a 81 esti és 6 délutáni előadás 66.000 korona bevételt eredményezett, tizen­kétezer koronával többet, mint tavaly márciusban.­­ Hírek a Nemzeti Színházból. Húsvét ünnepé­nek második napján, hétfőn este a hirdetett Peleskei nótárius helyett közbejött akadályok miatt a Demi­monde kerül színre. A Peleskei nótáriust a jövő hét vasárnapján, április 14-én adják mérsékelt helyárak­kal délutáni előadásban.­­ A bor, a jövő hét mű­során is háromszor szerepel, még­pedig, vasárnap este, kedden és pénteken. * Műkedvelő intendáns. Nagyváradról Bölöny Józsefnek, a volt kolozsvári intendáns­nak érdekes tervét közük velünk. Bölöny József terve ugyanaz, amelyet a pusztaszenttornyai Istenben boldogult Justh Zsigmond megvalósí­tott, ő is a nép fiaival adatott elő népszínmű­veket, hogy ezzel művelődjék a nép, táguljon AZ­ ELSŐHONVÉD ZENEKAR estén­­kint a NEW­ YORK kávéházban hangversenyez* Bon túráin ben

Next