Hazánk, 1901. november (8. évfolyam, 258-283. szám)

1901-10-01 / 258. szám

HAZÁNK. 258. szám. ködni tartozik. Megvédeni azt más kép­telen. Mily gyönyörűen, nemesen és fensége­sen domborodik ki e magasztos hivatás abban a magas szárnyalású elnöki szék­foglalóban, mely ma a képviselőházban elhangzott. Ismételjük: a nemzeti jogok apotheozisa volt ez a beszéd, melyhez az igaz és hamisí­latlan alkotmányosság fen­­költ érzésének lobogó tüze adta a tényt és meleget. Lelkünk benső örömével üdvözöljük a képviselőház elnökét. Ennek a nemzetnek­­nem kívánhatunk nagyobb szerencsét, mint hogy képviselőháza újonan válasz­tott elnökéhez méltó legyen. Budapest, old. 31. A képviselőház legközelebbi ülését hétfőn, október 4-ikén tartja meg, melynek napirendjére ki van tűzve a királyi trónbeszéd másodszori felolvasása, három képviselőházi jegyző válasz­tása (egy a szabadelvű pártból, egy a néppárt­ból, egy a Kossuth-pártból), a kilenc bíráló­ bi­­zottság tagjainak, továbbá a gazdasági, az igaz­ságügyi, a kérvény,­, a könyvtári, a közgazda­­sági, a közigazgatási, közlekedési, közoktatási, mentelmi, naplóbíráló, összeférhetlenségi, pénz­ügyi, számvizsgáló, védelmi, vízügyi, zárszáma­dási, földművelési, valuta, országos ellenőrző és az Erzsébet-szobor bizottság tagjainak meg­választása. Magy­ar miniszterek Bécsben, Bécsből jelen­tik, Széll Kálmán és Lukács miniszterek jövő héten odaérkeznek, hogy az osztrák miniszterek­kel tárgyaljanak. Tömeges petíciók. Az október 2-án megejtett kép­viselőválasztások ellen a petíciók beadásának határ­ideje szombaton, november hó ,2-án esti 5­ órakor lejár. Az utolsó nap rohamos közeledése meglátszott ma­­a­ kir. Kúria iktatóhivatalában, amennyiben a petíciók beadásával megbízott ügyvédek tömege egymásnak adta a hivatal ajtajának kilincsét. Pe­tícióval támadták meg Örley Kálmán margittai képviselő mandátumát, beadta dr. Erőss Samu budapesti ügyvéd dr. Gorove László végvári képvi­selő mandátumát, beadta dr. Teller Márton buda­pesti ügyvéd, Lázár Menyhért gyergyó­ szent­miklósi mandátumát, benyújtotta Polónyi Géza, ifj. Eggen­­hoffer József nemes-ócsai képviselő mandátumát, BBgBB___­— Makkai Zsigmond huszonkilenc szavazata. A képviselőház mai ülésén, a jegyzők választá­sánál Makkai Zsigmond, az egyszerű székely­képviselő is kapott 29 szavazatot, dacára, hogy a Kossuth-párt hivatalos jelöltje Illyés Bálint volt. Makkai Zsigmond szavazatai nagyobbrészt a jobboldalról kerültek ki s ezzel azt akarták megértetni a Kossuth-párttal, hogy egyáltalán nem volt helyes dolog, még etikai szempontból sem, hogy ez a párt ellenjelöltet állított gróf Apponyi Albert ellen, akinek elnökségét nem­csak a képviselőház többsége, nemcsak a sajtó pártkülönbség nélkül, hanem Magyarország egész közvéleménye üdvözölte. Három pártértekezlet. Tegnap este a sza­badelvű párt, a Kossuth-párt és a néppárt érte­kezletet tartott, hogy megejtse a kijelöléseket a képviselőház tisztikarába és bizottságaiba. A közvélemény figyelme leginkább a szabadelvű párt értekezlete felé irányult, melyen Széll Kál­mán miniszterelnök üdvözölte lelkes beszéddel a pártot, amelyre Horánszky Nándor válaszolt a párt zugó éljenei közt. Házelnöknek nagy lel­kesedéssel gróf Apponyi Albertet jelölték ki. Az értekezletek lefolyása a következő volt: Az országos szabadelvű párt tegnap este tartott rendkívül népes értekezletét báró Podmaniczky Frigyes pártelnök a párttagok éljenzése között meg­nyitván, örömmel üdvözölte a párt tagjait s magát és tisztviselőtársait a párt kegyességébe ajánlotta, annak kijelentésével, hogy minden erejét és igyeke­zetét a párt szolgálatára fogja fordítani. Az általános éljenzéssel fogadott megnyitó után Széll Kálmán miniszterelnök állt szólásra. Örömmel üdvözli a párt tagjait az első összejö­vetel órájában, de hála is fakad szívében a párt iránt, mely a kormányt bizalmával megtiszteli és a párttagok küldői iránt is. (Éljenzés). A szóló fel­adata lett, hogy a választási küzdelmet a megtisz­tult atmoszférába bevezesse és a törvény e magasz­tos célját csorba nélkül megvalósítsa. Feladatát be­csületesen igyekezett megoldani, hogy a nemzeti aka­rat szabad és tiszta megnyilatkozása elé semmiféle oldalról, semmiféle akadály ne gördülhessen. (Éljen­­zés.) A nemzet döntött, a pálmát e pártnak ítélte, mely , bár régi, kipróbált harcosai közül sokat nélkülöz, ugyanolyan számban jött be, mint 1896-ban. E verdiktjével az ország kimondotta, hogy sorsát az 1867-ki közjogi alapon és szabadelvű irányban kí­vánja intéztetni. Kifejti a szóló, hogy bizalomnak kell uralkodnia a kormány részéről a párt irányá­ban, a párt részéről a kormány irányában és a párt­tagok részéről egymás irányában. A politikának attól az irányától, amelyet programmjában kifejtett s me­lyet az ország most magáévá tett, nem fog hajszál­nyira eltérni soha. (Taps.) A pártot­­szigorúan ezen a vonalon fogja vezetni s e törekvés szá­mára kéri a párt bizalomból fakadó támogatását. (Éljenzés.) Senkinek véleménye nem oly csekély, hogy vele megismerkedni ne kívánna. (Éljenzés.) De viszont épp oly határozottan kell kérnie, hogy amiben aztán megállapodnak, az úgy tekintessék és úgy érvénye­süljön is, mint­ a pártnak egyetemes akarata, amely a párt minden tagját kötelezi. (Taps és éljenzés.) Így fogja fel a pártfegyelmet, így fogunk hlven megfelelhetni a nemzeti akarat félreérthetetlen pa­rancsának s igy fog a diadal elválaszthatatlanul lobo­gónkhoz fűződni. (Élénk éljenzés.) Horánszky Nándor meleg köszönetet mond a miniszterelnök most elhangzott szavaiért. Amihe n egy súlyt helyez a bizalomra, amelynek ő kifejezést adott, éppen oly határozottsággal nyújtjuk neki mi, nyújtja e párt a maga bizalmát. Üdvözli a miniszter­­elnököt és kormányát, mint a nemzeti akarat szabad megnyilatkozásának letéteményeseit. Használ­ok ezt a kincset azzal a kitartással és erőtelj­ességgel, amelyet a mi támogatásunk fog nyújtani. Szívből kíván munkájukhoz erőt, egészséget és kitartást, mindenekfölött pedig sikert. (Általános lelkes él­jenzés.) Azután az értekezlet először is a párt tisztviselő­­karát és bizottságait alakította meg. Elnöknek újra megválasztatott báró Podmaniczky Frigyes, alel­­nöknek (a régi és újra egyhangúlag megválasztott Szentiványi Árpád mellé) Berzeviczy Albert és Apáthy Péter, a pártkör igazgatójának Dókus Ernő. A párt jegyzői karát kiegészítette az értekezlet­­a párt fiatalabb tagjai közül hat új taggal s megalakí­totta a párt igazgatóválasztmányát, végrehajtó-, kije­lölő- és hírlapbizottságait. Ezzel áttért az értekezlet a képviselőház tisztika­rának a kijelölésére. A Ház elnökévé percekig tartó éljenzés és taps között kijelölte gróf Apponyi Al­bertet, a Ház alelnökeivé Tallián Bélát és Dániel Gábort. A Ház jegyzői karára vonatkozólag hozzájá­rult az értekezlet a miniszterelnök ama javaslatához, hogy a Ház jegyzőinek száma nyolcról kilencre emeltessék és az új jegyzői állás a Kossuth-pártnak engedtessék át. A párt kebeléből kijelölte az értekez­let a Ház jegyzőinek: gróf Esterházy Kálmánt, Mol­nár Antalt, Nyegre Lászlót, Lázár Árpádot, Dedo­­vics Györgyöt és gróf Teleki Sándort. A függetlenségi és 48-as párt tegnap este 6 óra­­kor Kossuth Ferenc elnöklete alatt értekezletet tar­tott, melyen a párt tagjai majdnem teljes számban megjelentek. Az értekezlet elején Kossuth Ferenc indítványára elhatározták, hogy a hagyományhoz híven, november 1-én megkoszorúzzák a függetlenségi párt elhunyt tagjainak sírját. Thaly Kálmán megköszönte al­­elnökké történt megválasztását, Barabás Béla hiva­talosan előterjesztette, hogy két helyen­­választották meg. A párt úgy döntött, hogy a nagyváradi man­dátumot tartsa meg. Kossuth Ferenc elnök ezután előadta, hogy tár­gyalt Széll Kálmán miniszterelnökkel, ki ígéretet tett, hogy a Ház két jegyzőjét a függetlenségi párt­ból veszi. Majd az egyes bizottságokba való jelö­lést ejtették meg, valamint az elnöki és alelnöki tisztségre történt meg a kandidálás. A párt elhatá­rozta, hogy Apponyi Alberttel szemben az elnökségre jelöltet állít Komjáthy Béla személyében. Alelnöknek jelölte Barabás Bélát és Tóth Jánost. jegyzőnek Illyés Bálintot. Az országgyűlési néppárt szintén tegnap délután tartotta értekezletét gróf Zichy János elnöklete alatt, a párttagok majdnem teljes számban jelentek meg. Az értekezleten az egyes bizottságokba való jelölést ejtették meg, met az ősz, a szomorú hervadás oly sokat mondó költészete. Nem tudom, hogyan jutott a halottak ünnepe az ősz idényre, de tagadhatlanul költői gondolat volt. A halál eszménye csupán a hervadásban találhat kifejezést. Nagyszerű gondolat volt, meg­­hajlok a naptár és mestere előtt. E szomorú és mégis várva várt napnak okvetlen szükséges volt az ősz melancholikus hervadása, az alulni készülő természet szomorú sóhaja és az a méla­­bús hangulat, mely ilyenkor az egész természetre reá nehezedik. Ilyen háttérrel sokkal fogékonyabb a lelkünk a gyászhoz, a szomorú emlékezethez és a köny önként csordul ki szemeinkből. Én is ilyen napon szeretnék meghalni. El­alunni az alvó természettel, lefeltünni a mély sírba, melyre hulló virágszirom és sárguló falevél borul. . . Mily édes lesz ott megpihenni . . . És tavasz jöttén . . . Nem, nekünk nincs fel­támadás ! A természet felkel téli álmából, ünne­pet ül diadala felett, végig csinálja mester­művét és újra meg újra visszatér a rövid pihe­nésre. A mi álmunk, a mi pihenésünk Örök. Ezért tépjük le az ősz virágait, hintsük be velük szeretteink sírját, mert ki tudja meddig te­hetjük! " Jövőre úgy lehet, mások hintik be a mi sírun­kat virággal. A enyémre csak vadvirágot tegyetek, azt sze­retem én. " Péntek, 1901. november 1. beadta ugyancsak Polónyi Géza, Konkoly Thege Miklós tatai képviselő mandátumát, egyidejűleg Csetke Béla tatai választási elnök ellen pa­naszt emelt Pék Antal és társai nevében dr. Spetz Ferenc budapesti ügyvéd, megtámadták továbbá gróf Dessewffy Emil szenici képviselő mandá­tumát beadta dr. Tetétleni Ármin ügyvéd, báró Harkányi János facseti képviselő mandátumát, beadta Friedmann Bernát ügyvéd, Balasek János verbói képviselő, Wittmann János új­­szent-annai­, Tormay Károly baranya-szt.györgyi­, dr. Egry Dezső pécsváradi, Dókus Ernő sátoralja­újhelyi képviselők mandátumát, ez utóbbival egy­idejűleg Csapó Lajos és társai panaszt emelnek id.­ Meczner Gyula és Miklóssy István választási elnö­kök ellen. — Fassie Tódor magyar-csékei képviselő ellen dr. Bácskay Albert budapesti ügyvéd ad be ma petíciót. Fassie ellenjelöltje ár. Kovács Dénes volt. Székesfej­érvárról jelentik, hogy báró Mandorff Géza hívei elhatározták, hogy petícióval támadják­­ meg gróf Zichy Jenő mandátumát. A­ biztosítékot a választók adták össze. — Nagybecskerekről je­lentik: Vucsetics István bokái római katholikus lelkész és társai kérvénynyel megtámadták gróf Karácsonyi Jenő zichyfalvai mandátumát. A kér­vényt meghatalmazott ügyvédeik utján már be­nyújtották a Kúriához. A képviselőház ülése. Budapest, október 31. Elnök- és tisztikarválasztás. Már tíz óra előtt zsong-bong a folyosó a képvise­lők seregétől. Az elnökválasztás iránt mindenki ér­deklődik, még a karzat is, mely ismét megtelik, különösen a hölgyek sokaságával, akiknek körében, a középső hölgy-karzaton ott van gróf Apponyi Albertné is, a Károlyi grófnők társaságában. Az eredmény különben kétségtelen, már a folyo­­sókon is felhangzik az egyes csoportok közt: — Éljen gróf Apponyi Albert, Apponyi elnökségét különben minden párt körében lelkes örömmel üdvözlik s a Kossuth-párt által elvi szempontból történt ellenjelölést nincs aki komolyan számba venné, még a Kossuth-pártiak sem. A kép­viselő urak közül egyébként azokon látszik erős izgatottság, akiknek mandátumát megpeticionálták, vagy akiknek megbízó levele ellen az osztályok­nak volt kifogása. Tudvalevőleg Makkai Zsigmond mandátuma is a megtámadottak között van, de a vastag székely büszkén veri a mellét.

Next