Hazánk, 1901. december (8. évfolyam, 284-307. szám)

1901-12-01 / 284. szám

HAZÁNK. 284. szám. felékébe lépett. Ellene vethetik ennek, hogy katona­tiszt volt, tehát osztrák alattvaló. De hát a katona­ságnál való szolgálat nem magyar államszolgálat? Báró Gagera, a képviselő Magyarországon járt isko­lába, itt sorozták be a hadseregbe s a magyar állam­­polgárságát a katonai hatóság is elismerte. Részt vett az állam terheiben, mint minden más honpolgár. Azután Bácsmegyében telepedett le s szerepel a vi­rilisták lajstromában, mint megyebizottsági tag. Bi­zottsági tag pedig csak magyar állampolgár lehet. Szerepelt a rendes esküdtek sorában, pedig esküdt is csak magyar állampolgár lehet. Mindezek után sajátságosnak tűnhetik fel, hogy ő mégis magyar honpolgárságért folyamodott. Azért történt ez, mert írásait kutatva, észrevette, hogy őt az osztrák állam­polgárok közé vették­­el. Hogy semmi kétség sem legyen, ezért folyamodott honfiusításért. Reméli, hogy a Kúria a kérvényt el fogja utasítani. Negyedórás szünet után dr. Varanyi Gyula szólalt fel. Gagern magyar állampolgári minősége mellett felhozott első érv az, hogy a választók lajstromába fel van véve. A passzív választás esetei világosan ki vannak tüntetve a törvényben, így azon esetek is, amidőn a választó nem választható. Az 1879: L. tc. XV. §-a világosan megmondja, hogy aki 10 éven belül a honpolgári esküt le nem tette, az nem vá­lasztható. Második érvelés az, hogy báró Gagern atyja, Gagern Ottó porosz állampolgár, mint közös hadsereg­beli tiszt Magyarországba jött és itt különböző he­lyeken hosszabb ideig tartózkodott. A közös hadügy­miniszter által kiállított Grundbuchsblatt­ól kitűnik, hogy báró Gagern Ottó soha öt esztendeig Magyar­­országon nem tartózkodott és adót nem fizetett. Hogy anyja, szül. Bayn bárónő magyar származású, azt megcá­llja éppen a Nagy Dezső által becsatolt Tautscheinnal, amelyből kitűnik, hogy egy szász karaszki tisztnek a leánya. — Becsatolja báró Gagern Ottónak a cs. kir. osztrák helytartósághoz beadott kérvényét, amelyben az osztrák állam­polgárságért folyamodik és ennek kapcsán az alsó­­ausztriai helytartóságnak 1886-ban kelt leiratát, melyben az osztrák állampolgárságot neki és két kiskorú gyermeke számára megadja. Bemutatja Ga­gern Miksa bárónak a cs. kir. osztrák honvédségtől való elbocsátási okiratát, amelynek alapján szolgál­hatott csak a magyar hadseregben. A községi bizo­nyítványokból nem lehet következtetni semmire, mert a magyar honosság eléréséhez szükséges, hogy az idegen honos legalább 5 évig már adót fizetett és más polgári kötelezettségeket teljesített legyen. Beszédét azzal végzi, hogy a törvény helyesen intéz­kedik akkor, midőn kizárja azt az esetet, hogy ide­gen honosok az országba betódulva, idegen szívvel, idegen nézetekkel a magyar parlamentbe jussanak, mert ezáltal a haza válságos időben, nagy veszede­lemnek lenne kitéve. Kéri a választás érvénytele­nítését. A Kúria a határozat kimondását hétfőn délutánra halasztotta. KÜLFÖLD. Fordulat a délafrikai háborúban. Budapest, nov. 30. Egyszerre két fontos hírt kaptunk. Az egyik szerint —é­s ez a hír brüsszeli búr körökből származik — a transzváli kormány De Welt-et a búr csapatok főfelügyelőjévé nevezte ki, aki ez új minőségében minden akadály nélkül beutazta a búr kommandók által megszállt kerületeket. A másik szerint — s ezt Londonból távírják — Ritchie belügyminiszter tegnap Croyban beszé­det mondott, amelyben azt hangoztatta, hogy teljesen elferdítették Salisbury-nak a Guild­­hodsban tett azt a nyilatkozatát, hogy a bu­roknak semmiféle függetlenséget nem lehet adt. Salisbury azt mondotta, hogy ezeknek a köztár­­sasásgoknak nem lehet többé olyan külön­lé­tük, mint eddig volt. A kormány nem aján­hat föl a buroknak még egyszer olyan föltételeket, amelyeket már egyszer visszautasítottak. Ha azonban valamelyik tábornok, aki a fegyveres búrokat képviseli, olyan ajánlatokat tenne, ame­lyek valamiképpen megfelelnek az annak idején visszautasított feltételeknek és azt fejeznék ki, hogy a burok beérik reprezentációs kormánynyal, akkor — mondja a miniszter — ez az ajánlat alapjául szolgálhatna a békekötésnek. Mi természetesebb, mint hogy ennek a két feltűnő hírnek egy időben való megjelenését ál­talánosságban arra magyarázzák, hogy az an­golok és­­ a búrok előzetesen megállapodtak a békealjvudozások megindítására nézve. Bár rész­ről ezért bízták az összes csapatok katonai ve­zetését egy emberre s angol részről ezért tettek olyan konciliáns nyilatkozatot, amilyen K­üchie belügyminiszteré. E jelekből következtetve va­lószínű, hogy mind a két félben megvan a haj­landóság a tárgyalások megkezdésére, bár előre látható, hogy az alkudozások ez alkalommal sem fognak sikerre vezetni. De Wett Botha és Krüger hozzájárulása nélkül semmiféle köte­lező ígéretet nem fog tenni, Kitchener pedig addig, amíg Chamberlain hivatalban van, elfo­gadható ajánlatot nem fog tehetni. Ha az angol hivatalos körök komolyan kívánják a békét, ak­kor a fenti két hírt meg kell toldaniuk egy har­madikkal : meg kell erősíteniök a Chamberlain és Kitchener lemondásáról szóló tudósítást. Ma érkezett távirataink a következők: Zürich, nov. 30. Egy angol szolgálatban levő svájci embernek levele szerint elesett vagy el­égott buroknál mindig angol fegyvert és angol lövőszert találtak. Az angolok tit­kos vizsgálatot folytattak, amelynek során kétségte­lenül megállapították, hogy a fegyvert angol cégek­től vásárolták és angol hajókon szállították el a buroknak. Az angol cégek megbízottjai bizonyos megállapított helyeken iraki egyenruh­ában vették­­ a fegyverszállítmányt s azután angol tiszteknek öltöz­ködve, kerülő utakon vitték el a különböző búr táborokba. London, nov. 30. A Times november 28-iki pretoriai kelet­tel leírást közöl az angol csapatok elhelye­zéséről, amelyek a nagy számú búrokat sakk­ban tartják és Botka Lajossal a Wildriver­­től Grelingstadig terjedő őrházvonaltól keletre érintkezésben vannak. A csapatok következőkép­pen vannak elosztva: 12 csapat a delagoai és a natáli vasút között operál. Kelet-Transzválban Methuen, Kekevich és Sickies parancsnoksága alatt portyáznak és a vasút mentén álló csapa­tokkal és a Maralies hegyek mentén lévő rend­őri őrségekkel együtt operálnak. A delagoai vas­úttól délre lévő koncentrációs csapatok vissza­vonták a vasútvonaltól északra lévő csapatrésze­ket, aminek az lett a következménye, hogy a burok megint visszatértek Ro­os-Senekal szom­szédságába. Qranjé északkeleti részében Elliot tábornok operál. Ott kilenc csapat a menekülő búr kommandókat üldözi. Határozott haladás konstatálható ugyan, de az országnak őrházak­kal való ellátását még tökéletesebben kell vég­rehajtani, hogy az angolok nagyobb sikereket érhessenek el. Ez minden esetre nehéz dolog lesz. Több katonaságra van szükség, nem azért, hogy mindjárt döntő csatát vívhassanak, hanem azért, hogy a burok ellentállását minél előbb megtörjék. Gróf Revertara visszavonulása. Vatikáni nagykövetünk visszavonulását már évek óta re­besgetik. Most a rebesgetésnek vége szakadt, mert gróf Revertera tényleg visszalépett s helyét gróf Szécsen foglalta el, aki eddig a külügy­minisztériumban az első osztálytanácsosi állást töltötte be. Revertera távozását vatikáni körök­ben nem szívesen veszik, de végre is belátják, hogy a 74 éves öreg úr rászolgált a nyuga­lomra. Annál kevésbbé sajnálják azonban nyuga­lomba vonulását Bécs szabadelvű körei, amelyek Reverterában inkább a Vatikán politikai érdekei­nek szolgáját, mint egy nagyhatalom nagykövetét látták. Minden felmerült vitás ügyben Rampolla pártjára állott, pedig Rampolla bíboros a nem­zetközi politikát nem a hármas­ szövetség szelle­mében vezette, hanem lépten-nyomon bebizo­nyította, hogy az alliánsznak kedvez. S a bécsi lapok gróf Szécsentől nem sokat várnak, abból indulván ki, hogy külügyi hivatalunk nem is igen kiván energikus képviselőt küldeni a Vati­kánba. Elég ha van, valaki a pápa udvaránál, aki simulékony természettel és kifogástalan ele­ganciával csak arra ügyel, hogy ellentétek ne merüljenek fel, vagy ha fel is merülnek, elsimít­­tassanak. S erre a mandátumra nagyon alkal­masnak hiszik gróf­ Szécsent. A San Girolamo intézet ügye még mindig kísért. Legutóbb Montenegro is felszólalt a Vatikánnál s jogainak respektálását kérte. A Bot. Corr. értesülése szerint ennek a felszólalásnak meg is volt az ered­ménye, mert a pápa legközelebb trévét ad ki, amelyben a «Slavorum genteris-bullát a monte­­negróiak reklamációja értelmében fogja magyarázni.­ ­ Vasárnap, 1901. december­­i TÁVIRATOK. A coloni zavarok. Washington, nov. 29. A panamai amerikai konzulnak, Gudger-nak egy távirata azt jelenti, hogy a liberálisok vereséget szenvedtek és a kormány elfoglalta Colont. A németek kínai expedíciója. Berlin, nov. 30. A kelet-ázsiai expedíció 1902. évi költségelőirányzata 11.504.824 márka bevételt tüntet fel. Ez a Kína részéről fizetendő kártérítésnek első részlete. A kiadások a hadügyi tárcánál 75,490.000 márkával, a tengerészetinél 18,000.000 márkával ki­sebbek. Kína első részfizetéseiből a magánszemélyek és társaságok kárát fogják megtéríteni, amelyek ösz­­szesen 13,484.644 márkára rúgnak, mely összeg pót­lólag érkező bejelentésekkel 15.000.000 márkára is emelkedhetnek. A helyzet Kis-Ázsiában. Konstantinápoly, nov. 30. Az A­pence de Constan­tinople hivatalos információ alapján konstatálja, hogy az a hír, hogy Szkutariban (Albánia) és Bejrútban a helyzet nyugtalanító, teljesen alaptalan. Annak a kö­rülménynek, hogy Kazim basa elhagyta tíz kutarit, az a magyarázata, hogy más állásra hívták meg. FŐVÁROS. -!~ A pénzügyi és gazdasági bizottság ülése. A pénzügyi és gazdasági bizottság tegnap délután Matuska Alajos alpolgármester elnöklése alatt ülést tartott. Bejelentette az elnök, hogy Császár Jenő lemondott a pénzelhelyező bizottságban viselt tiszté­ről. A bizottság erre a helyre dr. Feleki Bélát kül­dötte ki. A városi javadalmi díjjegyzéket tárgyaló bizottságba a pénzügyi bizottságból kiküldötték; Heltai Ferencet, Schreyer Jakabot és Ludvigh Jánost. Javasolja a bizottság, hogy a kelenföldi iskola céljaira szerezzenek meg egy magántelket 80­0­0 korona vételárban. Az árvaszéki elnök kéri, hogy a székesfővárosi árvaszékhez szervezzenek két új ülnöki állást, egy árvaszéki gyakornoki állást meg szer­vezzenek át segédfogalmazói állássá. A javaslat­hoz azzal járult hozzá a pénzügyi és gazdasági bizottság, hogy két másodosztályú ülnöki állást szervezzenek 5000 korona fizetéssel és 1600 korona lakáspénzzel; a gyakornoki ánászati segéd fogalmazói állásra való átszervezését azonban akkorra kívánja halasztani a bizottság, amikor a közigazgatási fogal­mazó-gyakornoki állások átszervezése szőnyegre ke­rül. F­advary Antal helyettes főjegyző előterjesztette a javaslatot arra vonatkozólag, hogy a fővárosi házi­nyomda vezetőjével állandó szerződést kössenek s­őt nyugdíj jogosultsággal lássák el. A fizetésre nézve az a javaslat, hogy a nyomda vezetője 5400 korona fizetési és 1600 korona lakáspénzt kapjon. A szerződés ide­i tíz évre szólna, mindkét részről hat hónapi föl­mondással. Sokan szólottak a tárgyhoz, még­pedig többnyire ab­ban az irányban, hogy a nyomdavezetői áfást véglegesen kell ugyan szervezni, de tisztviselői állást nem kell belőle csinálni. Végre is azt határoz­ták, hogy a szerződéstervezet újabb kidolgozására albizo­tságot küldenek ki. Az óbudai irgalmas­ apácák iskolájuk villamos világítása berendezéséhez 3000 koronát kértek. A többség a költséget nem szavazta meg. Az Országos Baromfitenyésztő­ Egyesület az általa rendezett kiállítás költségeire jükó korona segélyt kér. A bizottság ezt a kérelmet is elutasította. Bérleti és költségfedezeti ügyek elintézése után az ülés véget ért. — Szabályrendelet a birtok-határok megjelö­léséről. Darányi Ignác földmi­velésügyi miniszter felhívta a főváros hatóságát, hogy sürgősen alkossa meg a mezőgazdaságról és mezőrendőrségről szóló törvény értelmében a birtok­határok megjelöléséről szóló szabályrendeletet.­­ A köztisztasági bizottság ma délelőtt ülést tar­tott Vid­a Imre tanácsos elnöklése mellett; előadó Dereng Gyula tanácsjegyző volt. A bizottság ma megál­lapított­a azt a járulékot, amelyet a villamos vasúti társaságok azért tartoznak fizetni, hogy a fő­város az ő vonalaik területéről is elfuvaroztatja a havat. A bizottság azt javasolja a tanácsnak, hogy a közúti vaspálya-társaságtól 8000 koro­nát, a villamos városi vasút-társaságtól pedig 4500 koronát követeljenek az idei téli évszakra. Minthogy a budai szemét efuvarozását a főváros házilagos kezelésbe vette, szükségessé vált a szemét-elfuvarozó övezetinek újból való m­egállapítása. A bizottság némi változtatással, az eddigi övezetet fogadta el. Az öve­zeten túl eső szereket, az illető háztulajdonosok

Next