Hazánk, 1902. március (9. évfolyam, 52-77. szám)

1902-03-25 / 72. szám

HAZÁNK. 72. számi lekre vonatkozik. — Szent-Pétervárról jelentik. A hivatalos lapnak azt a tegnapi közleményét, amely Gorkij Maximnak az akadémia tiszteletbeli tagjává való megválasztását semmisnek nyilvánítja, az aka­démia maga adatta ki. — (A nemzetközi diákkongresszus.) Visoi, a romániai diákok egyesületének elnöke, mint a nagyszebeni Tribuna írja, a napokban Rómába utazott, hogy érintkezésbe lépjen az olasz diá­kokkal s tárgyaljon velük a Budapesten össze­ülő nemzetközi diákkongresszusról. Visoi ki­szállt Budapesten s itt értekezett Vécsey Ta­mással, a budapesti Tudományegyetem rektorá­val, nemkülönben az egyetem román hallgatói­val. Vécsey rektor állítólag kijelentette Visoi előtt, hogy most már végképp eláll attól, hogy a budapesti román hallgatókat a kongresszuson a magyar diákokkal való együttes részvételre szo­rítsa. A román egyetemi hallgatók viszont azt erő­sítették Visoi előtt, igenis a magyar diákok minden lehetőt elkövetnek arra, hogy a románok velük tartsanak a kongresszuson. Ugyancsak Buda­pesten hallotta Visoi azt is, hogy Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter érintkezésbe lépett Metianu nagyszebeni metropolitával s arra kérte a főpapot, bírja rá a román diáko­kat, hogy a magyarokkal együtt tartsanak a kongresszuson. Ha pedig a­ metropolita nem tesz eleget e kérésnek, Wlassics ki akarja eszközölni Románia kormányánál, hogy szün­tesse be a budapesti román egyetemi ifjak­­nak fizetett szubvenciókat. Erre a hírre azt jegyzi meg a Tribuna, hogy a budapesti román egyetemi hallgatók semmiféle szubvenciót sem élveznek a romániai kormánytól. Ugyancsak ki­jelenti ez az újság, hogy a hasábjain megjelent, azt a cikket, melyben a romániai és magyar­­országi román egyetemi hallgatók «etnográfiai csoportosulásának» eszméje először fölvetődött, nem Goga budapesti hallgató, hanem, egy külföldi, németországi egyetemen tanuló magyar­­országi román diák írta.­­ (Ügyvédi kamarai választások.) Három napig tartó szavazás után tegnap vasárnap déli 1 órakor­kor zárták le a szavazásokat az ügyvédi kamarában. A szavazatszedő bizottság délután 4 órától kevés megszakítással késő éjjelig dolgozott a beadott sza­vazatok összeszámlálásán. Leszavazott összesen 1078 ügyvéd. Elnöki állásra dr. Szivák Imre kapott 531, dr. Nagy Dezső 505 szavazatot. Alelnök lett : dr. Brüll Ignác 1024 szavazattal. Titkári állásra Pap József kapott 523, dr. Kenedy Géza 278 és dr. Bu­­rián Béla 249 szavazatot. Ügyészi állásra Pollák Illés 663, dr. Szmuk Lajos 387 szavazatot. Pénztá­ros lett dr. Novák Sándor 1047 szavazattal. Választ­mányi rendes tagok lettek: dr. König Vilmos, dr. Fittlér Dezső, dr. Messinger Simon, dr. So­mogyi Miksa, dr. Wittmann Mór, dr. Zsig­mondy Jenő, dr. Bihari Mór, dr. Barac Marcell dr. Arkay Kálmán, dr. Darányi Gyula, dr. Stern Sámuel és dr. Edvi Illés Károly. Választmányi pót­tagok lettek: dr. Gyöngyössy József, dr. Okolicsányi Géza, dr. Reich Ferenc, dr. Glücklich Emil, dr. Gru­ber Károly és dr. Neuschloss Tivadar.­­ (Hajórajunk Spanyolországban.) Barce­lonából jelentik. Az osztrák-magyar hajóraj tisztjeinek tiszteletére a városi tanács a város­házán banketet adott, amelyen jelen voltak az összes hatóságok képviselői. A termet ez alka­lomból nagyszerűen feldiszítették. A lakoma alatt felköszöntőket mondottak Ferenc József császár és király ő felségére, valamint a régens-király­­néra, továbbá Ausztria-Magyarország és Spa­nyolország népeinek boldogulására.­­ A városi képviselet által az osztrák-magyar hajóraj tiszt­jeinek adott 140 terítékű lakomán a főka­pitány és a barceloni polgármester elnököl­tek. A polgármester Ferenc József császárt és királyt éltette. Ripper ellentengernagy Mária Krisztina régenskirálynét éltette. Az osztrák-ma­gyar tengerészek tegnap megnézték a várost. Néhányan Montserratba mentek. A barcelonai főkapitány Ripper ellentengernagyot megláto­gatta a Monarch fedélzetén.­­ (Az Otthon kör közgyűlése.) Az Otthon írók és hírlapírók köre tegnap délelőtt tartotta XI-ik évi rendes közgyűlését. Az elnök megnyitó beszédében rámutatott arra a munkára, amelyet a rendkívüli közgyűlés végzett. Az elnök ezután bemutatta a fő­titkári jelentést. Tudomásul vette a közgyűlés a zár­számadást és a költségvetést és a fölmentvényt min­den irányban megadta. Az elnök azután kihirdette az időközben lefolyt választás eredményét. A közgyűlés 23 választmányi tagot választott. — (Eltűnt fővárosi fogalmazó gyakornok.) Skri­­tecz Elek székesfővárosi fogalmazó gyakornok, aki ellen fegyelmi eljárást tettek folyamatba, a napokban eltűnt. Most fölszólítja őt, hirdetésileg, Halmos János polgármester, hogy 30 nap alatt jelentkezzék, mert különben ügyében ő nélküle hoznak határozatot.­­ (Scheinberger szabadulása.) Scheinber­­ger Mór, a hires aradi kávés, kit tudvalevőleg az adóhivatali panamában hat esztendei fegyházra ítéltek, immár a kiszabadulás előtt áll. Tegnap, vasárnap reggel 6 órakor telt le a büntetése, melyet a váci fegyházban töltött, úgy hírlik, hogy Aradra fog visszatérni.­­ (Meggyilkolt földbirtokos.) Nyíregyházá­ról táviratozzák: Láng Zsigmond kis­várdai földbirtokost Wahrmann Renée volt jószág­igazgatóját tegnap reggel kocsisa és kérése az istállóban agyonütötték, mert Láng állítólag teg­nap este megverte őket.­­ (Szentpéteri Sára ügye a budapesti törvény­szék előtt.) A férjgyilkosság vádja miatt életfogytig­lan elítélt Szentpéteri Sára bűnügyének a kir. ítélő­tábla által elrendelt új főtárgyalása valószínűleg a budapesti büntetőtörvényszék előtt fog végbe menni. Mint értesülünk, Szentpéteri Sára védője, dr. Kerekes Géza szolnoki ügyvéd kérvényt intézett az igazság­ügyminiszterhez, amelyben a nagy feltűnést keltő bűnügy tárgyalására a budapesti törvényszék delegá­lását kéri.­­ (Bányászok sztájkja.) Tiflisből jelentik: A hi­vatalos «Kaukas» közli, hogy batumi jelentések sze­rint a Rotschild-bányák munkásai e hó 17-én beszün­tették a munkát, mert követeléseiket visszautasítot­ták. A bányákat most bezárták. E hó 21-én 300 munkás gyűlt egybe a rendőri hivatal előtt és köve­telte a mozgalom e hó 20-án elfogott vezetőinek szabadonbocsátását. Minthogy az egybegyűltek a rendőrség felhívására, hogy oszoljanak szét, nem tá­voztak, több letartóztatás történt. E hó 22-én a tö­meg ki akarta szabadítani a foglyokat és megtámadta a fogházat és az ennek védelmére kirendelt gyalogos századot, miközben a katonákra lőttek és kövekkel dobálták őket. A katonaság önvédelemből tüzelt. Egy katona megsebesült, 30 rendzavarót megöltek.­­ (Villamos elgázolás.) A Városi Villamos egyik kocsija vasárnap délben tizenkét órakor a Népszínház­ utca 38. számú ház előtt elütötte Darinka Anna budapesti születésű négy éves leánykát. A gyermek a helyszínen meghalt rövid kínlódás után. A kocsivezető azzal véde­kezik, hogy a kis leány nekiszaladt a teljes me­netsebességgel robogó kocsinak, melyet már nem tudott megállítani, bár teljes erejéből féke­zett. A vizsgálatot megindították.­­ (Megőrült aljárásbiró.) Rémes jelenet folyt le vasárnap délelőtt a Gyorskocsi­ utca 8. számú házban. Dr. Ferenczffy István aljárásbiró hirtelen megőrült és kitört rajta a dühöngés. Lakásán összetört, zúzott mindent és revolverrel a kezében lelövéssel fenyegetett mindenkit,aki megközelíti. A házbeliek értesítők a tiszti orvost, dr. Janovics Sándort, aki hamarosan felkereste a megőrült eljárásbírót. Ferenczffy azonban a revolvert Janovicsra szegezve, elsütötte és nyomban utána a re­volverben még volt három golyót is kilőtte. Szeren­csére egy lövés sem talált. Ekkor ezután az őrült rá­vetette magát a tiszti orvosra és a revolverrel fején súlyos sebet ejtett. A legválságosabb percben érkez­tek a rendőrök. Az őrülttel ezek is alig bírtak, aki egy beretvával Hujber Ernő rendőrt megvágta. Végre, hosszas küzdelem után, sikerült lefogni és beszállítani a lipótmezei tébolydába. Dr. Ferenczffy István már régóta idegbajos, úgy, hogy éppen ez okból mintegy négy éve nyugdíjaztatta ma­­gát. Azt azonban, hogy súlyos agybaja is van, még kezelőorvosa sem sejtette. Egy időben sűrűn járt a Vígszínházba, hova erős vonzalom kötötte őt, melyet a színház egyik elsőrangú nőtagja iránt érzett. Az il­lető színésznő viszonozni is látszott Ferenczffy érzel­meit, később azonban elfordult tőle s szívével mást boldogított. Egy alkalommal erről Ferenczffy kétség­telen bizonyítékot szerzett s ez roppant lesujtólag hatott reá, mivel lelkének egész hevével szerette a színésznőt. Buskomorrá lett s ezzel fokozódott ideg­baja, míg végre ma kitört rajta az őrület. Ferenczffy budapesti születésű s édes­apjának a Vízivárosban van régi és jóhírnevű ügyvédi irodája. «­­ (A székesfej­érvári postalopás.) Székesfejérvári tudósítónk jelenti: A 38.000 koronás postalopás ügyében a nyomozás még mindig eredménytelenül folyik. Bérczi Béla, a budapesti államrendőrség kapi­tánya tegnap ismét Székesfejérvárott járt s váratlanul újból házkutatást tartott Szalai József postaszolgá­nál, de minden eredmény nélkül. Azonkívül a kérdé­ses napon a postán működésben volt tisztviselőket faggatta óraszámra s igyekezett keresztkérdésekkel zavarba hozni őket, de a legjobb akarat mellett sem lehetett őket gyanúba fogni, úgy látszik, hogy a budapesti postaigazgatóság négy napos késlekedése megb­őszülj a magát . (Elsülyedt torpedó.) Pólóból jelentik, hogy a napokban a fiumei vizeken gyakorlatokat végző osztrák-magyar torpedó­hajók között az «Elster» nevű gyors torpedó gőzös Veglia sziget közelében a parthoz ütődött s ennek folytán keletkezett nyitáson oly sok viz behatolt a hajóba, hogy pár perc alatt elmerült. A viz a sziget körül sekély és a Pólából érkezett «Büffel» nevű vontató és emelő gőzösnél? két napi nehéz munka után sikerült a hajót felszínre hozni és Pólába vontatni. A torpedó hajó kijavítását azonnal megkezdték.­­ (Az albérlő miatt.) Czinki Mátyás napszámos az este Bécsi­ út 5. szám alatti lakásán összeveszett valami családi ügy felett albérlőjével, Viták Pál nap­­számossal. Czinki felesége a civódásban az albérlő­nek fogta pártját, ami fölött annyira elkeseredett­­ férj, hogy felakasztotta magát. Az asszony amikor megtudta férje öngyilkossági kísérletét, késsel fel akarta vágni az ereit. Czinkit még idején lemetsze­­ték, az asszony pedig csak kissé sebesitette magy magát. — (Kis gyermekek veszedelme.) Rosner Henrik tyukszemvágó kétéves Imre nevű fia a Haris-hazar első emeletéről az ablakon keresztül a félemelet folyosóra esett. Agyrázkódást szenvedett. — Kuruc­ János tízéves fiú a Tűzoltó-utca közepén játszott , nem vette észre a közeledő motoros kocsit, amely elütötte. A kis­fiú a vállán sebesült meg.­­ (Körözött csaló.) A baseli rendőrhatóság fa­­fangos csalót köröz s megkereste a budapesti főka­­pitányságot is, hogyha a szökevény, aki nejével uta­zik, Budapestre jönne, nyomban tartóztassák le.­­ csaló neve Houne Zourek Flattau. Oroszországban született 1869-ben. Családos ember, egy kétéves leánykája van és a feleségét Anblja Wahr­mand-nak hívják. Houne Zornek Flattau va­gyonbukott kereskedő volt és nagy nyomorban éltek. Foglalkozást nem kapott, furfangosan kieszes csalással azonban nagy vagyon birtokába jutott, ud­varolni kezdett Time Bella cselédleánynak, aki egy Brunschwig Rosine nevű dúsgazdag magánzónőné szolgált. Heves szerelmi vallomások között rábírta Timet arra, hogy asszonya értékpapírjait ellopja, azt ígérve a leánynak, hogy együtt szöknek meg. A leány hallgatott a csábító szóra és asszonyánál szászhúszezer franknál többet érő papimit ellopta A leány át is adta az ellopott értékpapírokat Flat­taunak. Flattau ezekből az értékpapírokból március 8-án öt darab svájci vasúti kötvényt adott el 4950 frankért egy bázeli banknak. A leány természetesen hiába várta Flattaut, aki bár megszökött ugyan, de a feleségével. A rászedett leányt a bázeli rendőrség letartóztatta, a házaspárt pedig körözi.­ ­ Kedd, 1902. március 25. SZÍNHÁZ. * «A feleség», Bartha Miklós drámája saját­­ságos sorsban részesült a Vígszínházban. Előze­­tesen elhatározott dolog volt, hogy a Bartha politikai irányával nem rokonszenvező embertö­meg (s ilyen több van, mint az ellenkező) köhö­géssel, orrfúvással, diskurzussal fogja zavarni a darabot. Ennek azonban némileg elejét lehetett venni az által, hogy midőn a magyar ciklus szá­zadik előadására a zenekar Kölcsey-Erkel Hum­­nuszát játszotta, néhány erőteljes hang a közön­séget fölállásra késztette, mire a tervezett tünte­tés élét letörték. Nyíltan tehát nem lehetett ellene semmit tenni, a szándékos figyelmetlenség terére léptek tehát át és sok hazafias frázisnál s a komoly helyzeteknél is halk suttogások és mosoly­gások keletkeztek,­­ ellenhangulatul. Bartha da­rabja természetesen nem francia körmönfontsággal kieszelt sikamlós bohózat, hanem a magyar elnyo­matás korszakában játszó tisztességes, komoly dráma, melynek itt sok súlyosabb tartalmú esz­méi vannak, mintsem hogy azt a színpad hatá­sosan megbízná. A két első felvonás vége lirai-

Next