Hazánk, 1902. április (9. évfolyam, 78-102. szám)
1902-04-29 / 101. szám
HAZÁNK. 101. szám. ————-------------1 polgárok ezreinek, millióinak a vándorbotot nyomhatja a kezébe. Óra figyelmeztetünk mindenkit, hogy modern állami létünk kiépítésében válságos ponthoz értünk, mely a krízis minden tünetét veti fölszinre. Ellenségeink, akik fölös számmal vannak, mozgolódnak, erőink pedig a végsőig feszültek, ellentálló képességünk majdnem teljesen kimerült. Ki parancsolhat rá a gazdára, hogy terhei alatt össze ne roskadjon? S ki tilthatja el a könnyebb felfogást attól, hogy e szomorú viszonyok közül el ne meneküljön ? A természetnek milyen vihara fujhatja el a ködös marazmust, mely közérzést országszerte fojtogatja ? S milyen Isten csodája teszi lehetővé, hogy ez a ország még elemi csapásokat is elviseljen? Azt hiszszük, legfőbb ideje, hogy nemzeti ellentálló képességünk fokozásáról gondoskodjunk. Az ellentálló képességünk ősforrása a mezőgazdaság s onnan a bomlás szomorú tünetei meredeznek. Pénz-, áru- és terményuzsora, földmobilizáció kivándorlás: megannyi szó, mely a nézet életfajának gyökereit pusztítja, agráriusok régen figyelmeztetnek nemztünk e nyílt sebeire, de a hivatalos fefogás eddig az volt, hogy oda se neki, az agrár fantaszták rémképeivel nem kell törődni. A bajok időközben odáig értek, hogy most már az országgyűlés kapuit ostromolják. Az utóbb bekövetkezett politikai rendszerváltozás a magyar államférfiaknak lehetővé teszi, a viszonyok pedig egyenesen parancsoló kötelességükké teszik, hogy jövendő gazdasági berendezkedésünknek a mezőgazdasági termelés védelmét, általa nemzeti ellenálló képességünk fokozását adják alapul. Budapest, április 28. hoz szólni fognak Molnár Jenő és még előreláthatólag többen az ellenzékről. Ezután következik a honvédelmi minisztérium költségvetésének tárgyalása, melyet Szerb György előadó ajánl elfogadására. E tárca költségvetésére a szélsőbalról s általán az ellenzékről erősen fegyverkeznek s eddigelé szólásra vannak feljegyezve Tóth János, gróf Wilczek Frigyes, Gabányi Miklós, Nessi Pál és Rákosi Viktor. * / Az uj kereskedelmi miniszter kinevezésére Széll Kálmán miniszterelnök ma hazaérkezett Bécsből. A képviselőház folyosóján a képviselők ma egész délelőtt azzal töltötték az időt, hogy a bécsi utazás eredményképpen az új kereskedelmi miniszter személyeelől tudakozódtak. Eleinte ugyanolyan tájékozatlanság mutatkozott, mint az előző napokban, de lassanként a kombinációk sorából kibontakozott most már határozottabb formában az a hír, hogy a kormány 'TSTdffy Ferenc államtitkárnak kereskelmi miniszterré való kinevezésében állapodott meg. A kinevezést valószínűleg a hivatalos lap szerdai száma konl közölni. A kereskedelmi államtitkárságot, ugyanezen hír szerint, a parlamentért feúvel lévő"szakférfiukat töltik be. ■ A delegációk alakulása. A magyar delegáció alakuló ülését május 6-án kedden délután három órakor fogják megtartani a főrendiház üléstermében. A magyar delegáció elnökévé Perczel Dezsőt fogja megválasztani, az Apponyi választói közt. Gróf Apponyi Albert, a képviselőház elnöke, már az év elején Jászberénybe óhajtott utazni, hogy megköszönje választóinak azt a páratlan ragaszkodást, melylyel minden erőszak, minden ravaszság ellenére diadalra emelték lobogóját. Akkor ezt a látogatást a téli időjárással járó kellemetlenségek miatt el kellett halasztani, szombaton azonban egy jászberényi polgárokból álló küldöttség tisztelgett gróf Apponyi Albertnél, hogy újból meghívja őt Jászberénybe. A megállapodás szerint Apponyi május 25-én, vasárnap reggel utazik Jászberénybe, mely alkalommal beszámoló beszédet is fog mondani. Apponyit beszámolójára a szabadelvű párt tagjai közül, de az ellenzék tagjai közül is számosan elkísérik. . ■jtHunyadmegye uj főispánja. Hunyadmegye töddigi főispánjának Bethlen Miklós grófnak Tofrontálmegye főispánjává történt kinevezése folytatán megüresedett hunyadmegyei főispánná, mint mi értesülünk, Barcsay Kálmán ország képviselőt nevezik ki. A minisztertanács a kinevezésbenn már megállapodott s azt a közelebbi napokban publikálni fogják. Nagyszombat a pánszláv képviselők ellen. Ismeretes az az államellenes izgatás, melyet a nemzetiségi programm alapján megválasztott zöld szász, négy tót és egy szerb képviselő űznek most a mentelmi jog védelme alatt, magában a magyar képviselőházban mondva el felháborító beszédeiket. A pánszláv képviselőknek egyike a hírhedt tót agitátor, Kollár Márton, aki ellen most állást foglalt saját őrületének becsületes, hazafias polgársága. Mint ugyanis Nagyszombatból táviratozzék, tegnap, várnap 600 nagyszombati választópolgár egybeült, hogy Kollár Mártonnak, a kerület országgyűlsi képviselőjének az országgyűlésen követett jótemzetiségű magatartásával szemben állást foglaljaak. A gyűlés elnöknek Borovánszkyt, előadónak Mondok dr.-t, jegyzőnek Alszeghyt választotta meg. Az előadó hatásos beszédben indokolta a következő határozati javaslatot, amelyet egyhangú lelkesedéssel fogadtak el . Nagy-Szombat szab. kir. város választópolgárai a Kollár Márton, e kerület országgyűlési képviselője által az országgyűlésen hangoztatott tót nemzetiségű elveket határozottan rosszalják és főleg azon az eljáráson, hogy a Ruzsiák-féle határozati javaslatot, mely egyenesen a magyar nemzeti állam létérdekét támadja meg, hozzájárulása jeléül aláírta, teljes megbotránkozásuknak adnak kifejezést. Minthogy pedig az 1868-ik évi XLIV. t.-c. a magyar nemzeti politika követelményeinek meg nem felel, azért annak módosítását elkerülhetlenül szükségesnek tartják és e célból Pozsony vármegye törvényhatósági bizottságát és ennek utján a haza többi törvényhatóságait az országgyűléshez való felirat intézése végett megkeresik. A vasárnap megszentelés", Dessewffy Sándort Csanádi püspök az egyházmegyéje körzetébe tartozó s valamennyi törvényhatósághoz átiratot intézett, hog akadályozzák meg a vasárnapnak mint a kérészi ténység ünnepének megszentségteleniését s tartsák meg mint törvényes szünnapot, még pedig annyiban, hogy az isteni tiszteletek alatt hivatalos községi dolgokat ne intézzenek, a korcsmázást egyáltalában eltiltsák, főképpen a gyermekeket a korcsmák és a ren. A képviselőház holnapi ülésén folytatják a Mexikóval kötendő kereskedelmi szerződés becikkelyezéséről szóló javaslat tárgyalását, melygyűjteményt gróf Zichy Ágost szelencéi mutatnak, külön kis szekrényben. Nagy részük nemes kövekből készült, agátból, onyxból, vannak berakott, vannak üvegből metszett és nemes ércből vésett szelencéi. Általában a burnót-szelence külön fényűzési tárgy volt a XIX. század közepéig, midőn a forradalom ezt is divaton kívül helyezi. A nagy francia forradalom eltörölte a régi udvari viseletét, a selyem, bársony férfi ruhát s helyébe a polgári frakkot állitá, az aranypaszamántot száműzte, s a pofoncsapott kalap helyére a polgári cylindert tette. A magyar forradalom a nemzeti viseletét helyezte szolgálaton kívül és kiüté az úriosztály kezéből a s tubákpikszist. Nagyapáink korában az igazi elegáns férfi háromfajta burnótszelencét hordott magával, igazi gavallért pici aranyszelence nélkül (a mellényzsebben hordozták ezt) el se lehetett képzelni. A jó öreg Baróti Szabó Dávid ezt írja egyik költői levelében szerzetes társához : «Küldj jó burnótot, az enyém kifogyott a zsebemből, Megleled a csomagot az imazsámoly alatt.» E nélkül urat, úrnőt és papot nem lehetett látni a XIX. század negyvenes éveiben sem. Utálatos divat volt, mai szemünkkel nézve, de amely korban a «grippe» név alatt ismert betegség szintén divat volt, a tubákolást se lehetett elengedni. Ilyen szelence tehát tömérdek látható e kiállításban ; a hivatalos statisztika szerint 496 darab, ezek egyharmada azonban bonboniére. Ezeket szives örömmel nézzük. Minő kedvesek formában is, tele amorettekkel, mithologiai képekkel, aranyra vagy elefántcsontra festett silhouettekkel, magasak, laposak, állatalakuak (némelyik ölebet, teknősbékát stb. ábrázol) s mindegyik tömérdek szerelmi történetkét tudna mesélni. Kiválóan gazdag ezekben gr. Zichy Jenő gyűjteménye, melyben a másfél század alatt dívott szelence-formák legnagyobb része képviselve van. Igen díszes flakonokat állított ki báró Wodianer Albert, különösen egy azurkék tetejű, apró gyémántokkal kirakott illatszeres üvegcsét, épp ilyen melltűt és zsebórát. Gyűjteménye külön szekrénykében az egyik ablakban látható. B. Nikolits Fedor órákban excellál, úgy látszik az u. n. német órák gyűjtése képezi egyik szenvedélyét. Ezek között pár magyarországi mesterét is láttuk. Szintén önálló szekrényben látjuk gróf Esterházy Miklós Móric szelence- és óragyüjteményét, melynek miniaturejei családi arcképeket is tartalmaznak. Gróf Károlyi Alajosné kiválóan érdekes családi arcképgyüjteményt mutat be miniatureökben, ugyaniyen gyűjteményt látunk az Andrássy grófokról, a XVIII. századbeli aquarellektől kezdve Barabás Miklós művészi ecsetje finom műveiig. Kaczvinszky Lajos, a «Magyar Szemle» tulajdonosa szintén egész szekrényt tölt be saját műtárgyaival. Érdekes ezek között egy gyémántokkal, zafírokkal és smaragdokkal díszített, zárható kettős fedelű remek szentkép, mely Szűz Máriát ábrázolja, továbbá XIII. Leó pápa ifjúkori arcképe, b. Orczy Lőrinc és Kovacsics József írók arcképei s több igen becses szelence. Önmagában is nagy feltűnést kelt Enyedy Lukácsné sévresi porcellán-órája, mely megbecsülhetlen értékű műtárgy, bájos nőalakok csoportja, ritka formatökélyű terméke a művészeti iparnak. Bubics Zsigmond kassai püspök egész sereg történelmi becsű műtárgyat küldött, közöttük I. Napóleon császár édesanyjának burnótszelencéjét, melyet 1814 április havában ajándékozott egy hívének a Mont-Cenis csúcsán. Igen szép két aranyváza, piros korall-berakásokkal, néhány pici feszület és egyéb filigrán. Gróf Andrássy Gézáné kis zenélő szelencéje kitűnik aprólékos kidolgozásával, mely valóságos kis eleven színpad, mandolinon játszó színes alakok, szökőkutak, pávák stb., mind egy kis szelence keretében. Dr. Elischer Gyula és Nemeshegyi Béla éneklő kolibrikkel ellátott zenélő zsebszelencéket állítottak ki Benczúr Gyula két színezett faszobrot s néhány régi mester kisebb festményét. Az egyik kiváló figyelmet kelt a látogató hölgyek körében s szorgalmasan tudakozzák a latin tudománynyal gyanúsítható uraktól: — Mit jelent ez a felirat: «Amor omnia vincit » Szóval a közel ezer műtárgyból álló kiállítást igen érdemes megnézni, mert habár b. Liptay Béláné nagy gobelinje szintén Herkules munkáit ábrázolja, a legszendébb lány se lesz kénytelen elpirulni látásán. A szombat délutáni bemutatón a kiállító hölgyek teljesítik a háziasszonyok tisztét, saját inasaikkal szolgáltatván az az ötórai theát a meghívott, de válogatott közönségnek, mely szives elismerésével adózott a kiállítás bájos rendezőinek. Vén Las, Kedd, 1902. áprils 29.