Hazánk, 1902. május (9. évfolyam, 103-127. szám)

1902-05-01 / 103. szám

HAZÁNK. 103. szám. A szerb egyházi kongresszus. A szerb egy­házi kongresszus — mint Újvidékről írják — a lehető legizgalmasabbnak ígérkezik, melyen ismét megújulnak a Brankovics György patriarcha elleni vehemens támadások. A múlt hétfőn Újvidéken a kongresszusi programm megbeszé­lése céljából nagygyűlést tartottak a szerb radi­kálisok, melyen Horvát-Szlavonországok, továbbá Bosznia és Dalmácia lakossága mind képviselve volt, úgy, hogy a megjelentek számát mint­egy négyezerre lehet tenni. A tanácskozás minden incidens nélkül folyt le s azon megálla­pították, hogy a Branik-párt összesen 28, a klerikális párt pedig hat szavazattal lesz kép­viselve a kongresszuson, a többi mind radikális lesz. A gyülekezet többsége azt az óhajtást jut­tatta kifejezésre, hogy az egyházi és nemzeti alapok kezeléséből fönmaradt tiszta vagyon egy­házi és iskolai célokra fordíttassék. Csak egy­szer tört ki nagyobb zaj, amikor az egyik szó­nokot félbeszakították azzal a fölkiáltással:­ «Igenis, más gazdálkodást akarunk.» A gyűlés után lakoma volt, amelyen már szabad folyvást engedtek a Brankovics György patriarcha elleni kifakadásoknak. Jelentés a bosnyák vasutakról. A bosnyák vas­­utakról a képviselőházban benyújtott jelentés, melyet a pénzügyi bizottság részéről nyújtottak be, részle­tesen kiterjeszkedik azokra az okokra, melyek a vasútvonal irányát, valamint aránylag magas költ­ségeit elfogadhatóvá teszik és végül a követ­kező­­ konklúzióra jut: Tekintettel arra, hogy a megszállott tartományok területén fennálló vasút­hálózat kiegészítésére vonatkozó s a törvényjavas­latban kifejezést nyerő megállapodásoknál az ország érdekei teljes mérvben figyelembe vétettek, továbbá tekintettel arra, hogy a Szerajevótól a Lim völgyé­­ben az Uvac melletti Szandzsák határáig és Visegrád­­tól elágazólag a Rzava-völgyében a Vardiste melleti szerb határig, továbbá a Samactól Dobojig vezetendő vasutak a magyar korona országai közgazdasági, forgalmi és kereskedelmi érdekeit lényegesen elő­mozdítják , hogy ezen most említett vasút, mint szélesvágányu, a bugojnói vasúttal egyidejűleg lesz kiegészítendő; úgyszintén tekintettel ara, hogy ezen vasutak létesítése a jövő nagy keleti interna­­cionális forgalom megalkotására vezető első lépés leend, tekintve, hogy az építendő vasutak kiváló hadászati fontossággal bírnak és hogy az építési költségeknek a törvényjavaslat szerinti beszerzése megfelelő s a most épülő vasutak létesítésére a ma­gyar államvasutak pénzügyi megterheltetésével nem jár, mindezek­nél fogva a pénzügyi bizottság a tör­vényjavaslatnak úgy általánosságban, mint részletei­ben való elfogadását ajánlja. A külügyi expozé. Az osztrák delegáció legfonto­sabb bizottságának, a költségvetési bizottságnak el­nöke Chlumeczky lesz. Ez a bizottság már május 7-én megkezdi működését és sietteti tárgyalásait, mert a Reichsrathnak május 13-án ismét kezdődő tárgyalásain már a delegáció tagjai ismét Bécs­­ben akarnak lenni. Gróf Golachowski Agenor kül­ügyminiszter május 7-én délután az osztrák költség­­vetési bizottság ülésén mondja el expozéját. A románok politikai programmja. Szászvároson a román akció vezetői, élükön dr. Mihu Jánossal az 1881-iki román nemzeti programm revízióját sürgetik. Ez a programra tudvalevőleg a magyar alkotmány sarkalatos törvényeit sérti s meg nem valósítható problémákat foglal magában s magá­ból a román népet érintő közgazdasági irányzatot teljesen kiküszöbölte. Az 1881-iki programm ennél­fogva sohasem volt a román nép programja, hanem inkább a román intelligenciáé. A revizionisták most e programm alkotmányosabb értelemben való kiegészíté­­sét sürgetik, hogy így maga a nép is megérthesse. A brassói, lugosi és nagyszebeni vezetők azonban a régi programm föntartását óhajtják. Metianu érsek hívei, Kozma Párton és társai, az aradi tribunisták és az itteni román vezérek pártja ellenben a revízió mellett nyilatkoztak. Rácz és társai e mozgalomból folyólag bizalmas értekezletre fogják egybehívni a román nemzeti párt tagjait, hogy határozatot hoz­zanak. Ezen a bizalmas értekezleten szóba fog ke­rülni a román nemzeti programm revíziója és ettől az értekezlettől függ sok tekintetben a románoknak jövőben követendő magatartása is. A magyar-horvát pénzügyi egyezmény. A horvát regnikoláris bizottság, mint Zágrábból jelentik, meg­állapította a magyar bizottsághoz átküldendő üzene­tet, melyet május közepén fognak közzé tenni. Egyide­jűleg közzé teszik dr. Urbanics előadói tervezetét és dr. Frank javaslatát Az első Horvátország pénzügyi függetlenségének kimondását kívánja, míg dr. Frank a horvát-magyar pénzügyi egyezmény részleteit tár­gyalja és radikális megoldási módokat ajánl. Az állami tisztviselő meghatározása. A törvé­nyes gyakorlatban sok zavart okoz az, hogy a köz­hivatalnok definíciója egy törvényben sincs meg sza­batosan. Ezeknek a zavaroknak kikerülése végett a pénzügyminiszter egy fölmerült esetből kifolyólag kö­vetkezőképp határozta meg az államhivatalnok törvényes fogalmát. Állami alkalmazottnak az tekintendő, aki az ál­lamnál oly szolgálati viszonyba lép, amelynek egyik különös ismérve, hogy az állam által alkalmazott egyén, hacsak kineveztetése időhöz nincs kötve, fegyelmi vagy büntető után hozott és hivatalvesz­tést kimondó határozat nélkül alkalmazásától meg nem fosztható. Két választás. Deésről írják: A függetlenségi és 48-as párt megkezdte tevékenységét a választásra. Pádig János a jelöltséget elfogadta és a Kossuth Ferencnél eljárt tizennyolcas küldöttség azt a bizta­tást kapta, hogy a központ is támogatni fogja.­ A pécsváradi kerületben, melynek megbízó levelét a Kúria tudvalevőleg megsemmisítette, a független­ségi párt dr. Egry Béla pécsi ügyvédet jelölte az új választásra. A zirci képviselőválasztás­ Veszprémből távira­tozzék . A zirci képviselőválasztást Veszprém vármegye központi választmánya máris hó 12-re tűzte ki. A sza­­badelvű párt holnap tartja jelölő ülését Csesznek köz­ségben. Makfalvay Gézát, aki vasárnap és hétfőn már bejárta a kerületet, mindenütt rokonszenvesen fogadják. Jelölések a deési kerületben. Ifj. Daniel Tibor deési mandátuma megsemmisítése folytán a kerület­ben elrendelt új választásokra megkezdődtek a ké­­szülődések. A szabadelvűpártiak újból felléptetik Daniel Tibort, aki ekképpen egy félév alatt harmad­szor lesz jelölt, a függetlenségi párt pedig Rády Jánost léptette fel. Petíció: Báró Harkányi Frigyes facseti képviselő mandátuma ellen beadott petíciót a kérvényezők annak idején visszavonták. A törvényes határidőn belül azonban újabb tíz választó ismét kérvénynyel támadta meg a mandátumot, melynek tárgyalását a Kúria II. választási tanácsának elnöke, Vavrik Béla május hó 27-én d. e. 10 órára tűzte ki.­ ­ A képviselőház ülése: Budapest, ápr. 30. A mai ülés elején megválasztották a kvóta­bizottság és a delegációk tagjait, azután rátér­tek a honvédelmi költségvetés tárgyalására, melyhez elsőül a néppárt egyik legrokonszenve­sebb tagja, gróf Wilczek Frigyes szólott, rámu­tatván arra, hogy a katonaság szükségleteinek beszerzésénél teljesen mellőzik a közvetlen ter­melőket s ezzel indokolta meg azt is, hogy pártja megtagadja a költségvetés megszavazá­sát. A helyesléssel fogadott beszéd után Nessi Pál szólt a katonai oktatásról, a honvédség elnémetesítéséről s több olyan sérelemről, me­lyek felsorolásáért pártja folytonos helyeslésével találkozott. Élénk figyelem között beszélt ma Rákosi Viktor is. Újat nem igen mondott, de a t. Házat sike­rült gyakran megkacagtatnia, ami utóvégre jól is esett a költségvetés eléggé szürke hangulatában. Rákosi Viktort beszéde befejeztével pártja hosszasan megéljenezte. Münnich Aurél a hon­védség fejlődését állította az ellenzék támadá­saival szembe a szélső­jobboldal megújuló he­lyeslése között. Általában feltűnt, hogy az ellenzék, különösen a szélsőbal felhagyott a honvédelmi miniszter elleni kíméletlenebb támadásokkal. Már a folyo­sókon beszélték, hogy a harcot mérsékelni fog­ják, mert hiszen báró Fejérváry Géza még min­dig beteg, az az erős testtartás csak külszín, de a hetvenéves ember érzi már a korral járó gyenge­ségeket. Báró Fejérváry honvédelmi miniszter mai nagy beszéde alatt is bár sen­ volt a szél­­báli közbeszólás, de nem volt köztük éles, mely vérig hatott volna. Ez a beszéd különben folyto­nos diskurálás s gyakran jóízű diskurzus volt az ellenzékkel, melynek nyomán gyakran támadt élénk derültség, bár egy kissé különös módon­ magyarázta meg a honvédelmi miniszter a tá­­gabb haza hadseregének hazaszeretetéről szóló fogalmat. Egyébként hirdette, hogy az első fő­elv, hogy legyen a hadseregben dinasztikus ér­zelem s azután a többi magától jön. A szélsőbal ez ellen a fölfogás ellen hevesen tiltakozott s Ráskay Lászlónak akkor süvített át egy éles közbeszólása, mikor a hon­védelmi miniszter kissé nagyon is belemelegedett a német nyelv szükségességének dicséretébe s védte a «Gotterhaltet», ellenben zajos neve­tés támadt, midőn arra a kérdésre, hogy mi lesz Ausztriával? azt felelte: — Hát tudom is én, hogy mi lesz ! A honvé­­delmi miniszter beszédének volt közgazdasági része is. Kilátásba helyezte, hogy a gyalogsági legénység egy részét — már akik otthon föld­­miveléssel foglalkoznak — a nyári nagy munka idején szabadságolják. Arra vonatkozólag azon­ban, hogy a hadsereg szükségletét közvetlenül a termelőtől szerezzék be, nem mondott semmi biztatót. A minisztert beszéde végén a jobboldal­ról zajosan megéljenezték, a szélsőbalról pedig azt kiáltozták a jobbra: — Amilyen a párt, olyan a minisztere. Báró Fejérváry Géza leült s a mellére mutatott, mondván, hogy ez a nagy beszéd nagyon ki­merítette. Tóth János személyes kérdésben való felszó­lalása és a honvédelmi miniszter viszonválasza után az ülés véget ért. Lefolyása a következő: Elnök: Gróf Apponyi Albert. Jegyzők: Nyegre László, gróf Teleki Sándor, és Illyés Bálint. . Elnök az ülést megnyitva, a következőkben ter­jeszti elő az irományokat: A főrendiház üzenete. Bemutatom a főrendiház elnökének átiratát, mely­ben értesít, hogy a közös ügyek tárgyalására kikül­dött orsz. bizottság tagjai a főrendiház részéről meg­választalak. Tudomásul vétetik. Valasek mandátuma. Bemutatom a ldr. Kúria elnökének átiratát, a vo­natkozó ítélettel, mely szerint Valasek János orsz. képviselő választásának érvénytelenítése tárgyában beadott kérvényt a Kúria elutasította. Tudomásul vétetik és miután nevezett képviselő el­len sem panasz, sem ki­ogás nem létetett, végleg iga­zolt képviselőnek jelentették ki. Kossuth Ferenc bejelenti, hogy a függetlenségi párt a delegáció tagjainak megválasztásában nem vesz részt. A mexikói szerződés. Elnök konstatálja, hogy a képviselőház harmadik olvasásban is megszavazta a kereskedelmi viszo­nyainknak Mexikóval való ideiglenes rendezéséről szóló törvényjavaslatot. A kvóta-bizottság. Elnök: Következik a közösügyi kiadásokhoz való hozzájárulás arányának megállapítása céljából kikül­dendő országos bizottság képviselőházi 10 tag­jának megválasztása. Névszerinti szavazással meg­választottak : Fálk Miksa, gróf Hadik János, Hegedűs Sándor, Hieronymi Károly, Hodossy Imre, Josipovich Géza, Láng Lajos, Major Ferenc, Scitovszky Já­nos, gróf Tisza István. A delegáció. Elnök: Következik most már a közös ügyek tár­gyalására hivatott országos bizottság képviselőházi 40 rendes és 10 póttagjának megválasztása. Meg­választottak : Rendes tagok: Gróf Andrássy Gyula, gróf Andrássy Tivadar, Beksics Gusztáv, Berzeviczy Albert, Bolgár Ferenc, báró Dániel Ernő, Dániel Gábor, Dedovics György, Dákus Ernő, Fáik Miksa, Finger Károly, Francisci Henrik, gróf Hadik-Bar­­kóczy Endre, Hegedűs Sándor, Hieronymi Károly, Hodossy Imre, Holló Lajos, Jakabffy Imre, Josi­povich Imre, Klobusitzky János, Kristoffy József, Kubinyi Géza, Láng Lajos, Miklós Ödön, Münnich Aurél, Okolicsányi László, Pap Géza, Perczel Dezső, Rakovszky István, Rosenberg Gyula, Sperec Csütörtök, 1902. május 1.

Next