Hazánk, 1902. október (9. évfolyam, 231-257. szám)

1902-10-16 / 244. szám

HAZÁNK. 24. szám. 6 ipari tulajdon nemz­etközi védelméről szóló javas­latával majdnem készen van; valamint be fogja ter­jeszteni a szabadalmi védjegy és mustra-oltalmi ügyekben Németországgal fennálló egyezmény mó­dosításáról szóló javaslatot; be fogja terjeszteni a házalási törvény­javaslatot, az ipari és gyári alkalmazottak betegség esetén való segélyezéséről szóló 1901. évi CIIV. törvénycikk módosításáról szóló­­javaslatot és a vicinális vasútakról szóló javasla­tot. A pénzügyminiszter a tél folyamán be fogja ter­jeszteni a bányatörvényről szóló javaslatot , az igazságügyminiszter be fogja terjeszteni a biztosítási törvényjavaslatot, a tagosításról szóló javaslatot, továbbá az uzsoratörvény revíziójáról szóló javas­latot (Élénk zajos helyeslés.) és amennyire lehet, a büntetőtörvénynek novelláris módosítására vonatkozó javaslatot. . A földművelésügyi miniszter úr azonkívül, amit már bejelentettem, a parcellázásról és a földbirtok­­ feldarabolásáról szóló javaslatokon kívül a mező­gazdaság egyes ágait érdeklő kisebb javaslatok­kal szándékozik a Ház elé állani; a kultuszminisz­ter úr elkészíti és a Ház elé fogja terjeszteni a kincsleletekről és a,, tanítók nyugdíjáról szóló ja­vaslatokat. Azt hiszem t. Ház, hogy ez a munkaprogramra, amelyet a t. Ház elé terjeszteni szerencsém volt, elég gazdag és oly fontos kérdéseket ölel fel, hogy csak szerencsét kívánhatok a t. Háznak, ha ezen munkaprogramul tárgyalásával elkészül. Ezek azok, amiket már ma tartottam szükséges­nek a kormány szándékainak tekintetében a t. Ház­nak tudtára adni. Ezek a javaslatok egyenként úgy, amint megjelöltem őket, annak idején a t. Ház asz­talára fognak letéttetni. (Mozgás a szélsőbaloldalon. Felkiáltások: Önálló vámterület!) A katholikus nagygyűlés. Budapest, okt. 15. Ötezer embernél több katholikus magyar jött el az ország fővárosába, hogy részt vegyen a III. országos katholikus nagygyűlés tanácskozá­sán. Ötezer tanácskozó egy gyűlésen s e szám még impozánsabbá válik, ha hozzáveszszük, hogy ez ötezer között ott vannak Vaszary Kolos her­­cegprímással élükön Magyarország katholikus társadalmának vezérférfiai. Ott vannak mindnyá­jan tekintet nélkül arra, hogy ki melyik orszá­gos politikai párthoz tartozik. Tegnap este a szent Gellért püspök vérével megáztatott Gellért­hegy ormán tizennyolc méter magas lángke­reszt gyulladt ki, hirdetve, hogy az ország szí­vébe gyűltek össze a magyar katholikusok, hogy megvitassák a hitéletükbe tartozó nagyjelentő­ségű közmivelődési kérdéseket. Tegnap este is­merkedési estély volt a Vigadó nagytermében ahol szeretetteljes harmóniába olvadtak össze a hazafias érzelmek megnyilvánulásai. Ma, a tulajdonképpeni nagygyűlésen if­jú gróf Zichy János, dr. Mihály­fi Ákos és báró Hornig Károly veszprémi püspök mondottak nagyobb je­lentőségű beszédeket. . A három napra terjedő nagygyűlés első és második napjáról a következőket jelentik tudó­sítónk : Első nap. Tegnap este kezdődött meg a Vigadó nagytermé­ben a III. országos katholikus nagygyűlés, amelyre közel ötezer tag jelentkezett, közte sok hölgy is, akik mint pártoló tagok résztvehetnek a gyűlésen. A kongresszusi tagok legnagyobb része tegnap érkezett a fővárosba, ahol az összes pályaudvarokon és hajó­állomásokon rendezők várták őket feliratos táblákkal. A rendezők szolgálnak a vendégek útbaigazításával és gondoskodnak ellátásukról is. Tegnap a nagygyű­lés bevezetéséül az Országos Pázmány-egyesület választmányi ülést tartott, azután pedig a Magyar­­országi katholikus egyesületek országos szövet­sége tartotta közgyűlését. Este ismerkedő lakoma volt a Vigadóban. A nagygyűlés első nyilvános ülése ma délelőtt tíz órakor folyt le a Vigadóban. A Pázmány-egyesület gyűlése. A Pázmány-egyesület választmányi ülésén dr. Margalits Ede elnökölt. Az elnök indítványára a választmány elhatározta, hogy a nagyobb vidéki köz­pontokban vándorgyűléseket fognak rendezni. Az első gyűlés Pécsett lesz. Elhatározták még, hogy katholikus líceumot rendeznek országszerte annak kimutatására, hogy vallás nélkül nincs tudomány. Szilday János javaslatára elhatározták, hogy­­Jed­it cs­ka Pál érseki helynök­, Ruschek Antal és Mohi Antal választmányi tagokat kitüntetésük alkalmából a választmány jegyzőkönyvileg üdvözli, Schlauch Lőrinc emlékét pedig jegyzőkönyvben örökítik meg. Ernszt Sándor indítványára jegyzőkönyvileg üdvözlik Margalits Edét és dr. Kiss Jánost is, kiket a pápa legutóbb kitüntetett. Ezzel az ülés véget ért. A katholikus egyesületek szövetsége. A Pázmány-egyesület után a Magyarországi katho­­likus egyesületek országos szövetsége tartotta köz­gyűlését a Katholikus Kör dísztermében gróf Zichy János elnöklésével. Csávolszky József címzetes püspök mondott nagyhatású megnyitó beszédet. Azután Almássy János titkár fölolvasta az igazga­tótanács jelentését a II. katholikus nagygyűlés határo­zatainak végrehajtásáról. A jelentés szerint a szövetség mindenekelőtt központi irodát szervezett. Az igazgató­­tanácsnak a berendezkedés munkája után első gondja volt országos szervezetet teremteni a katholikus tár­sadalmi tevékenység számára, evégből összeköttetést létesített a vidék és központ közt. Minden esperesi ke­rületben képviselőségeket szervezett, úgy hogy ma 342 vezetőt állíthat a katholikus társadalmi mozgalmak élére. Tevékenységének nagy részét a múlt évi nagy­gyűlés határozatainak végrehajtása foglalta el: ke­resztény szellemű­ krajcáros napilapot indított, ter­jesztette a katholikus irodalmat, fölterjesztést inté­zett a vasárnapi munkaszünetről alkotott törvény revíziója dolgában és fölkarolta a mértékletességi ügyet. A közgyűlés az igazgatóság jelentését tudomásul vette. Azután az igazgatótanácsba megválasztották a következőket: Almássy János (Vác), Anderle József (Rákasd), Andor György dr. (Esztergom), Csöngedy Gyula (D.­Adony), Darányi Ferenc dr. (Pécs), De­­meczky Mihály dr. (Budapest), Erdőssy Károly, Horváth Alajos, Kaposi József, Korányi Antal (Bártfa), Margalits Ede dr., Mihályi­ Ákos dr., Nagy Cézár (Pozsony) Perémy Imre (Hatvan), Pelczner Imre (Tárnok), Rakovszky Istán, Bélay Kálmán, (Szirák), P. Soós István, Schiffer Ferenc, Tálos István (Po­zsony). Zichy János gróf záró szavaival a közgyűlés véget ért. Második nap. (Az ünnepi mise.) A katholikusok harmadik országos kongresszusá­nak mai második napja ünnepi istentisztelettel kez­dődött. Reggel 9 órakor az egyetemi templomban nagymise volt Veni Saneteval, amelyet gróf Csáki­ Károly váci püspök mondott fényes papi segédlettel. A templom színig megtelt a kongresszusra küldött vidéki deputátusokkal, az első padsorokban a katho­likus papság számos notabilitását ott láttuk. Mise után az egybegyűlteket a püspök megáldotta s ezzel vég­ződött az ünnepi istentisztelet. /A Vigadóban.) A templomból a közönség zászlók alatt a Vigadóba vonult, amelynek bejáratát, oszlopcsarnokát erre az alkalomra feldíszítették. A lépcsőcsarnokban délszaki növények közepette Szent István szobra állott, ez előtt vonult fel a kongresszus a nagyterembe, amely tíz órára a kongresszusi tanácskozás kezdetére zsu­­folásig megtelt a katholikus közélet notabilitásaival a vidéki katholikusok küldöttségeivel. Az első szék­sorokban hölgyek ültek, akik aránylag nagy számban vettek részt az ünnepi istentiszteletben is. Az emelvényen foglalt helyet az elnökség és a fő­papság. Ott voltak a többek között Rimély Károly besztercebányai, Bende Imre nyitrai, Szmrecsányi Pál szepesi, Várossy Gyula székesfehérvári, Szabó János szamosújvári, Bubich Zsigmond kassai, Hetyey Sámuel pécsi, Firczák Gyula munkácsi, gróf Csáky Károly váci püspök, Fehér Ipoly pannonhalmi főapát, dr. Takács Menyhért jászóvári prépost, Fraknói Vil­mos, Várady L. Árpád, Radnai Farkas címzetes püspökök, gróf Batthyány Vilmos kanonok, gróf Pon­­grácz Adolf vágujhelyi prépost, Molnár János pápai prelátus, Stieber Vince apátplébános, Magyar Gábor kegyesrendi rendfőnök, herceg Esterházy Miklós, gróf Sziráky Béla, Pallavicini Ede őrgróf, gróf Cseko­­nics Endre, gróf Zichy Nándor, gróf Zichy János gróf Wilczek Frigyes, Rakovszky István, gróf Zichy Aladár, báró Kaas Ivor, Major Ferenc, Blaskovics Ferenc országgyűlési képviselők, Margalits Ede, Gyürky Ödön, Cziklay Lajos, gróf Zichy Gyula pápai kamarás Rómából, Kanter Károly apátplebános stb. (A nagygyűlés.) Pontban 10 órakor a M. Kir. Opera énekkara Dombay Artur karnagy vezetése és orgonakisérete alatt elénekelte a Himnuszt és a pápai himnuszt. Az emelvényen elfoglalta helyét az elnökség. Gróf Zichy János a katholikus körök országos szövetségének elnöke, Boromissza Tibor és lovag Mad­yasovszky Lajos alelnökök, dr., Gyürky Ödön titkár. Ifj. gróf Zichy János a nagygyűlés I. nyilvános ülését a következő beszéddel nyitotta meg: A harmadik katholikus kongresszus fényes képe, mely élénkbe tárul, hatalmas bizonyítéka annak, hogy azon érdeklődés, melyet néhány évvel ezelőtt felébresztettünk, nemcsak hogy nem szunnyadt el ismét, hanem évről-évre öregbedik. A társadalom minden rétegét mélyen felszántotta azon tudat, hogy a magyar katholikus társadalomnak élni kell, mert az ő életerejétől függ nagyrészt a nemzet életereje is. (Helyeslés.) Az állami élet erejével fokozatosan kell fejlődni a katholikus társadalom erejének is, mert különben megbomlik a nemzet életének egyen­súlya. Ezt a tényt úgy látszik, végre megértették a magyar katholikusok. A katholikus világnéz­et óriási keretben mozog. Kiterjed mindenre, mit az emberi agy és szív felfogni képes. A katholikus szellem univerzalitásánál fogva tehát egymaga tudván ön­magának egész világot alkotni, tényleg az a hatalom, mely egy emzet erkölcsi életnyilvánulását szabályozni képes. A­ katholikusok képezzenek egy testet az ország bíboros hercegprímásaának védnöksége alatt álló katholikus körök országos szövetségének kebelében, mely viszont ezen társadalmi körök óriási kon­glomerátumában a szív és az agy szerepet játszana. Ez a szövetség pedig egyesítse állandóan és szívja össze az összes egyletek képviselőit év­ről-évre ha csak pár napra is egy óriási tár­saságba, ahol egy pillanatra megszűnnek az egyéb társadalmi különbségek, egyik katholikust a másikkal csak katholicitása kötvén össze. (Élénk helyeslés.) A katholikus hitélet, tudomány, irodalom, mű­vészet, jótékonyság kérdései itt képezhetik meg­beszélésünk tárgyát, innen indulhatna ki nem egy, az egész nemzet üdvére irányított erkölcsi akció is, melynek alapja a hazafisággal szoro­san összeforrott katholikus érzés. (Zajos tetszés és éljenzés.) (A nagygyűlés megalakulása.­ Az elnöklő gróf bejelentette ezután, hogy a herceg­prímás a kongresszus védnökségét elfogadta. (Éljen­zés.) Egyúttal elhatározta a nagygyűlés, hogy a5 Fel­ségét hódoló táviratban üdvözli. Az elnök indítványára a nagygyűlés díszelnökökké választotta a következőket: herceg Esterházy Miklós, gróf Csekonics Endre, gróf Batthyány Iván, gróf Cziráky Béla, gróf Cziráky Antal, gróf Dessewffy Aurél, gróf Esterházy Miklós Móric, gróf Festetich Taszíló, Márkus József főpolgármester, gróf Mailáth György, őrgróf Pallavicini Ede, gróf Zselénski Ró­­­bert és gróf Zichy Nándor. A szakosztályok elnökei lettek: dr. Margalits Ede (I. osztály), Csávolszky József címz. püspök (II. osztály), dr. Zlinszky János (III. osztály). A nagygyűlés meghívására Mária Valéria főherceg­asszony — udvarhölgye utján — válaszolt Zichy János grófnak. A meghívást az országos katholikus kongresszusra, Mária Valéria főhercegasszony a leg­kegyelmesebben fogadta s érte ezennel köszönetét szeni. Ő fensége igen sajnálja, hogy nem jöhet Bu­dapestre s nem vehet részt a kongresszuson. (A titkári beszámoló.) Ezután Mihályi­ Ákos dr. tartott beszámoló beszé­det a múlt évi nagygyűlés határozatainak végrehaj­tásáról. Dr. Mihályfi Ákos cisztercita rendi theológiai ta­nár a múlt évi nagygyűlés határozatainak végrehaj­tásáról tartott előadást a napirend további során. Lelkes hangú bevezető szavak után vázolja, hogy előbb életre kellett kelteni a katholikus közvéle­ményt, amint ezt az előző kongresszusok tették, hogy aztán megjöjjön a cselekvés ideje. Ehhez pedig néhány buzgó férfiú munkálkodása nem elég, ide lelkes hadsereg kell, amely lelkesedését hitéből me­ríti. Visszapillantást vet az ellenreformáció korsza­kára, majd a jozefinizmusra, a 48-as időkre és az azt követő elnyomatás korszakára, amelyek mind pusztítólag, sorvasztólag hatottak a katholikus hit­életre. A kiegyezés után jöttek a modern kor átalaku­lt­­ásai, amelyek készületlenül találták a katolikusokat. Csütörtök, 1902. október 16.

Next