Hazánk, 1902. december (9. évfolyam, 284-308. szám)

1902-12-02 / 284. szám

HAZÁNK. 284. szám. napra azon tépelődniök, hogyan élhetnek meg csak a legszerényebben is. Pedig nekünk, ha a nagy tömeget úgy akarjuk beállítani a nem­zettestbe, hogy az ott megfeleljen nemzetfenn­tartó rendeltetésének, akkor elmulaszthatatlan szük­ség, hogy kulturális hátramaradását kipótoljuk. De más tekintetben is feltétlenül szükségünk van elégedett tanítói karra. A mindinkább égetővé váló nemzetiségi kérdést ugyanis helyesen csak kulturális uton oldhatjuk meg s ennek a megoldás­nak módozata pedig túlnyomó részben megint csak a tanítóság kezében van. Ebbéli nehéz feladatát azonban természetesen csak úgy végezheti sikeresen, ha menten minden gondtól, egész testtel-lélekkel erre áldozhatja idejét, munkásságát, amit mostani szo­morú anyagi viszonyai között bizony nem kívánha­tunk tőle. A tanítók anyagi helyzetének rendezése tehát nemcsak humanitárius, hanem nemzeti kérdés is egyúttal, épp azért csak ismételhetjük abbeli óha­junkat, hogy azt a képviselőház kedvezően intézzél. — V-4 Három község küldöttsége a kereskedelmi mi­niszternél. Erzsébetfalva, Kossuthfalva és Kispest községek küldöttsége járt a kereskedelmi miniszter­nél, akit arra kértek, hogy a kispesti villamos vasút­társaságnak a Budapest—Erzsébetfalváig terjedő vil­lamos vasútra vonatkozó engedélyt ne hosszabbítsa meg, mert a társulat csak azért kéri az engedélyt, hogy más vállalkozó ki ne építhesse a kérdéses vil­lamos vonalat. Láng Lajos kereskedelmi miniszter kijelentette, hogy csak abban az esetben adja meg az említett társulatnak az engedély meghosszabbítá­sát, ha az kötelezi magát, hogy egy év alatt kiépíti s a budapest—Kispest—Kossuthfalva—erzsébetfalvai vil­lamos vasutat.­­A nagyszalontai választás. Mint Nagyváradról táv­­ifotózzák, Nagyszalontán tegnap délután volt a kép­­viselőjelölő gyűlés, amelyen Hentaller Lajos, Marjay, Rigó és Leszkay képviselők is jelen voltak. A vá­lasztók Csorvássy István függetlenségi pártelnököt jelölték, aki azonban Balogh Mihály javára a jelölt­ségről lemondott, mire az értekezlet Balogh Mihályt je­lölte. Balogh ellenjelöltje szintén függetlenségi pro­grammal Halász Lajos lesz. Bihar megye központi vá­­lasztmánya a szalontai képviselőválasztást december­ére tűzte ki. Választási elnök Márton István sz. : összeférhetlenségiek és mentelmi ügyek. A kép-­viselőház összeférhetlenségi bizottsága december­­10-én és 11-én délután 5 órakor az országház II.­­osztályú termében ülést tart. 10-én a dr. Lursz Ká­roly, Lázár Menyhért és Szentiványi Árpád, 11-én pedig a Györffy Gyula képviselő ellen bejelentett összeférhetlenségi esetet veszik tárgyalás alá. A képviselőház mentelmi bizottsága december 5-én délután 4 órakor az országházban, III. oszt. terem­ben ülést tart. Tárgy: Bakó József, Hock János, Szül­lő Géza, Salamon Géza, gr. Tisza István, Sta­­kovszky István, Drakulics Pál, Jemkovics Béla, Molnár Jenő, Pichler Győző, Vészi József, Vesze­­lovszky Ferenc, Ivánka Oszkár, Csávolszky Lajos, Vojnits Sándor, Isovaszy Márton, Papp Zoltán,­­ Györffy Gyula, Hámory László, Eötvös Bálint mentelmi ügyei. Kérvények és feliratok. Gróf Apponyi Albert elnök a képviselőház mai ülésén bemutatta Komárom vár­i feliratát a vitás tengerszem ügyében; Fejér vármegye közönségének feliratát a nemzetiségi egyen­jogúságról szóló 1868 : XLIV. törvénycikk módosí­tása iránt: Fejér, Arad és Győr vármegyék közönsé­gének feliratait a Szerbiával kötött kereskedelmi szerződés megváltoztatása iránt; a berecki tanító­testületnek kérvényét a tanítók fizetésének rendezése tárgyában. Kiadatnak a k­érvényi bizottságnak. Bemu­tatta továbbá Komárom város közönségének feliratát fáz újoncjutalék felemelésére és a póttartalékosok­­ behívására vonatkozó törvényj­avaslatok ellen. Ki­adatnak a pénzügyi bizottságnak az említett javas­latokkal való tárgyalás és jelentéstétel végett. A horvát országgyűlésből, Zágrábból táviratozzák. [A tartomány­gyűlés mai ülésén napirenden van az indemnitásról szóló törvényjavaslat általános tárgya­lása. Popovics István előadó elfogadásra ajánlja a javaslatot és azt mondja, hogy az indemnitás be­nyújtására az adott okot, hogy a pénzügyi egyez­mény még nem készült el. Brestyénszky kiemeli, hogy a javaslat benyújtásának egyedüli okául a szük­séget említették. Ezután a kormány működését kriti­zálja. Az okt. 27-iki báni rendeletről szólva, azt hom­lokegyenest ellenkezőnek mondja a végrehajtó hata­lom elvével, mert belenyúl a törvényhozás hatás­körébe, amelyet a városi rendtartás értelmében a községek autonóm képviseletei gyakorolnak. A bán rendelete azonban a polgári és a büntetőtörvény­könyvvel is ellenkezik. A rendeletet a statárium befolyása alatt bocsátották ki és ezt a körül­ményt még Magyarországon is szigorúan elítélte Komjáthy képviselő. (Helyeslés bakói. Karamba­­sics közbeszól: Magyar embernek kell védel­münkre kelnie! Vinkovics • Hiszen ti még jobb Interpelláció a német vámtarifáról. A ber­lini események élénken éreztetik hatásukat a­ magyar politikában. A lapok már Széll Kálmán miniszterelnök vasárnapi bécsi útját is összefüg­gésbe hozták a nevezetes gazdaságpolitikai for­dulattal, még­pedig olyformán, hogy Széll erről­ tárgyalt Körber osztrák miniszterelnökkel. A berlini eseményeket mai képviselőházi beszédé­ben Bartha Ödön már szóvá tette, a képviselő­ház folyosóin pedig élénken tárgyaltak a Kar­­dorff-féle indítványról s a vele szemben való politikai teendőkről. Mint értesülünk, a függet­lenségi párt részéről a képviselőház szerdai ülé­sén sürgős interpellációt fognak intézni a kor­mányhoz arról a magatartásról, amelyet a né­met vámtarifa közelfekvő elfogadásával és az ezáltal beálló gazdaságpolitikai helyzettel szem­ben akar elfoglalni. A legújabb bécsi hírek szerint Száll Kálmán miniszterelnök első­sorban a németországi ese­mények miatt utazott az osztrák fővárosba. A mi­niszterelnök ugyanis fogadta tegnap, egy bécsi újság munkatársát, akinek bécsi útja céljairól és eseményeiről a következőket mondotta: — Igazán elhiheti nekem, hogy nem a válsághírek miatt jöttem Bécsbe. Ezek a válsághírek egyszerűen ostobák. Válság egyáltalában nincsen, sem in par­­tibus, sem in toto. Bécsi utazásom senkit sem lep­het meg. Már három hét óta nem jutottam hozzá, hogy ő felségének az ügyekről jelentést tegyek s tulajdonképpen már múlt vasárnap kellett volna ide jönnöm, de a király gyöngélkedése miatt nem :­ volt lehetséges és Széchényi gróf már néhány nap előtt jelentette ő felségének, hogy ma­ ideérkezem. Mondhatom önnek, hogy a király ő felségét, hála Istennek, a legjobb egészségben találtam. Jelentést tettem neki az összes folyó ügyiekről, de ezeken kívül még egyéb nagyon f­oltos ügyek is voltak szőnyegen. Ezek alatt egyáltalában nem értem azokat, amelyekről az imént szóltam, hanem egészen más, igazán fontos események. Gon­doljon csak legelsősorban a legújabb német­országi eseményekre s ezzel körülbelül mindent megmondtam önnek. Bécsi mértékadó körökben azt hiszik, hogy a berlini események hatása siettetni fogja az osztrák-magyar gazdasági kiegyezés meg­kötését. rútlevél-ügy szabályozása. A képviselőház­azságügyi bizottsága szombat délután öt órakor Hodossy Imre elnöklésével ülést tartott, melyen a kormányt Széll Kálmán miniszterelnök, Mohay Sán­dor államtitkár és Sélley miniszteri tanácsos kép­viselték. A bizottság az útlevél-ügyről szóló tör­vényjavaslatot tárgyalta, melyet Issekutz Győző ajánlott elfogadásra; a közigazgatási bizottságnak a javaslaton tett és elfogadott módosításait Lator Sándor előadó ismertette. Issekutz Győző, az igaz­ságügyi bizottság előadója utalt arra, hogy e javas­latban törvény által még nem szabályozott útlevél­­ügyünk nyer szabályozást s hogy e törvény az 1868. évi XXX. törvénycikk alapján Horvát-Szlavonorszá­­gokra is kötelező lesz. Balta, Visontai és Szivák általánosságban elfogadták a javaslatot, a részletekre nézve egy és más aggodalmuk volt. Széll Kálmán miniszterelnök beható felvilágosításai után a részlet­ ­­ tekre tértek át s a javaslatot azután részleteiben is elfogadták a katonai javaslatok. A képviselőház pénzügyi bizottsága folyó évi december hó 2-án, kedden, dél­után 5 órakor ülést tart, melynek tárgysorozata: 1. Az 1889. évi VI. törvénycikk 14. §-ának módosí­tásáról, illetve a közös hadsereg és a honvédség újonc­létszámának megállapításáról (199. sz.) szóló és 2. az 1903. évben kiállítandó újoncok megajánlásáról és póttartalékosoknak a közös hadsereg és hadi­­tengerészet békelétszámának kiegészítése végett kivé­telesen leendő igénybevételéről szóló (200. sz.) hon­védelmi miniszteri törvényjavaslatok. Kedd, 1902. december 2. magyarok akartak lenni! Harambasics: Szégyene Magyarországnak, hogy a jobboldaliak magyarok akarnak lenni!) Szóló szerint a kormány az oka an­nak, hogy a szeptemberi zavargásokra került a do­log, mert közege, a rendőrség, nem teljesítette kö­telességét. Azután áttér a tüntetések ismertetésére és szemére veti a polgármesternek, hogy nem tilta­kozott a tüntetések ellen, nem hívta össze a község­tanácsot. A költségvetést nem szavazza meg. Vrbanics kifejti, hogy Széll Kálmán megsértette a kiegyezés 46. §-ában foglalt azt a rendelkezést, amidőn a dele­gációban kijelentette, hogy a Budapesten felállítandó horvát szakosztályokat beszüntette. A tüntetések a rendőrség erélytelensége következtében fajultak el fosztogatássá. A költségvetést nem szavazza meg. Legközelebbi ülés holnap. A függetlenségi párt Zemplénben, Sátoralja­újhelyről jelentik, hogy tegnap délután öt órakor tartották meg ott Kossuth Ferenc felhívására a zemplén megyei függetlenségi párt szervező gyűlését, amelyen részt vettek Krasznay Ferenc, Benedek János, Mezössy Béla országgyűlési képviselők is.­A gyűlést Matolai Etele üdvözölte, majd Krasznay Ferenc foglalta el az elnöki széket és hosszabb beszédben ismertette a szervezkedés szükségességét. Beszéltek még Benedek János, Mezőssy Béla, Fried Lajos dr. és Székely Albert dr., aki határozati javas­latot terjesztett elő, amelyben a gyűlés kimondja a függetlenségi párt megalakulását. A határozati javas­latot egyhangúlag elfogadta a gyűlés. A párt tiszte­letbeli elnökévé Matolai Etelét, központi elnöknek Pekáry Gyulát, vidéki elnöknek pedig Miklós Bélát választották meg. A gyűlés után banker volt. ORSZÁGGYŰLÉS. Budapest dec. 1. Bart­a Ödönnek sikerült ma az egész ülést kibeszélni. Csupa ismétlésekbe bocsátkozott a paktum magyarázatával s mindama kitérésekben, melyekkel az Ausztriával való gazdasági kiegye­zésünket pártja álláspontja szerint magyarázta. Hosszasan foglalkozott a horvát kérdéssel s ennek fejtegetésében rátüzelt a horvát bánra, akire ráfogta, hogy ő idézte elő a szerbség ellen kitört anarchista üldözéseket. Mindezt ellen­mondás nélkül beszélhette el, mert egy horvát képviselő sem volt jelen. Végül egy határozati javaslatot nyújtott be. Az ülés végén Vészi József egy kis háborúról gondoskodott. Gabányi közbeszólása miatt sze­mélyes kérdésben szólalt fel, amire a független­ségi párt egyhangúlag­­ kivonult a teremből. Ezzel az ülés 2 óra 10 perckor véget ért. A képviselőház ülése* Elnök : Gróf Apponyi Albert. Jegyzők: Nyegre László, gróf Teleky Sándor, Endrei­ Gyula. Elnök megnyitja az ülést s a múlt ülés jegyző­könyvének hitelesítése után előterjeszti az iromá­nyokat. Az indemnity. Barta Ödön: Beszédje anyagát szűkíteni kény­telen az előtte elhangzott kimerítő beszédek után. Három dologra terjeszkedik ki: először arra, hogy a kormány nem valósította meg a magyar állam kiépí­tési munkáját, melyben nem szabad szünetelni, ha­nem folyton fejleszteni, amiben azonban visszaesést lát. Másodszor a miniszterelnökkel szemben igazolni iparkodik, hogy az 1899. évi XXX. törvénycikk ren­delkezése következtében, a kormány kitér a törvény kötelezettsége elől. Harmadszor szól az ország gaz­dasági helyzetének kidomboritásáról s végül a kato­naságról. Foglalkozik Horvátországnak Magyarország­hoz való viszonyról. A fölszólalt horvát képviselők itt a Házban jó hazafiaknak vallják magukat, otthon pedig hallgat­nak, mert a nagy Horvátország álmodozói nem­­enge­dik szóhoz jutni. Rámutat a horvátoknak legutóbbi zendülésére a szerbek ellen, amely üldözésnek meg­volt a célzatossága. Békés polgárok kiirtására fog­nak fegyvert, kérdi, rendezett viszonyokkal bíró or­szág az ilyen, ahol ily események történnek. És kor­mányzásra hivatott férfi-e az, aki­lget megenged? A mai bán nem méltó a helyére, bécsi szólással mondja neki, gegens­baden. Az ily zavargások, anar­­chistikus állapotok nem vezetnek az önálló magyar állam kiépítésére. Horvátországban élénken lobognak a szeparatisztikus törekvések. Megtagadják a magyar állam jogát. Rátér azután a kiegyezés kérdésére. Az Ausztriával fennálló viszonyban lépten-nyo­­mon olyan törvényeket találunk, amelyek eltér­nek a magyar törvény szövegétől, pedig egyez­ményes törvények. Ezt veszedelmes dolognak találja

Next