Hazánk, 1902. december (9. évfolyam, 284-308. szám)
1902-12-02 / 284. szám
HAZÁNK. 284. szám. napra azon tépelődniök, hogyan élhetnek meg csak a legszerényebben is. Pedig nekünk, ha a nagy tömeget úgy akarjuk beállítani a nemzettestbe, hogy az ott megfeleljen nemzetfenntartó rendeltetésének, akkor elmulaszthatatlan szükség, hogy kulturális hátramaradását kipótoljuk. De más tekintetben is feltétlenül szükségünk van elégedett tanítói karra. A mindinkább égetővé váló nemzetiségi kérdést ugyanis helyesen csak kulturális uton oldhatjuk meg s ennek a megoldásnak módozata pedig túlnyomó részben megint csak a tanítóság kezében van. Ebbéli nehéz feladatát azonban természetesen csak úgy végezheti sikeresen, ha menten minden gondtól, egész testtel-lélekkel erre áldozhatja idejét, munkásságát, amit mostani szomorú anyagi viszonyai között bizony nem kívánhatunk tőle. A tanítók anyagi helyzetének rendezése tehát nemcsak humanitárius, hanem nemzeti kérdés is egyúttal, épp azért csak ismételhetjük abbeli óhajunkat, hogy azt a képviselőház kedvezően intézzél. — V-4 Három község küldöttsége a kereskedelmi miniszternél. Erzsébetfalva, Kossuthfalva és Kispest községek küldöttsége járt a kereskedelmi miniszternél, akit arra kértek, hogy a kispesti villamos vasúttársaságnak a Budapest—Erzsébetfalváig terjedő villamos vasútra vonatkozó engedélyt ne hosszabbítsa meg, mert a társulat csak azért kéri az engedélyt, hogy más vállalkozó ki ne építhesse a kérdéses villamos vonalat. Láng Lajos kereskedelmi miniszter kijelentette, hogy csak abban az esetben adja meg az említett társulatnak az engedély meghosszabbítását, ha az kötelezi magát, hogy egy év alatt kiépíti s a budapest—Kispest—Kossuthfalva—erzsébetfalvai villamos vasutat.A nagyszalontai választás. Mint Nagyváradról távifotózzák, Nagyszalontán tegnap délután volt a képviselőjelölő gyűlés, amelyen Hentaller Lajos, Marjay, Rigó és Leszkay képviselők is jelen voltak. A választók Csorvássy István függetlenségi pártelnököt jelölték, aki azonban Balogh Mihály javára a jelöltségről lemondott, mire az értekezlet Balogh Mihályt jelölte. Balogh ellenjelöltje szintén függetlenségi programmal Halász Lajos lesz. Bihar megye központi választmánya a szalontai képviselőválasztást decemberére tűzte ki. Választási elnök Márton István sz. : összeférhetlenségiek és mentelmi ügyek. A kép-viselőház összeférhetlenségi bizottsága december10-én és 11-én délután 5 órakor az országház II.osztályú termében ülést tart. 10-én a dr. Lursz Károly, Lázár Menyhért és Szentiványi Árpád, 11-én pedig a Györffy Gyula képviselő ellen bejelentett összeférhetlenségi esetet veszik tárgyalás alá. A képviselőház mentelmi bizottsága december 5-én délután 4 órakor az országházban, III. oszt. teremben ülést tart. Tárgy: Bakó József, Hock János, Szüllő Géza, Salamon Géza, gr. Tisza István, Stakovszky István, Drakulics Pál, Jemkovics Béla, Molnár Jenő, Pichler Győző, Vészi József, Veszelovszky Ferenc, Ivánka Oszkár, Csávolszky Lajos, Vojnits Sándor, Isovaszy Márton, Papp Zoltán, Györffy Gyula, Hámory László, Eötvös Bálint mentelmi ügyei. Kérvények és feliratok. Gróf Apponyi Albert elnök a képviselőház mai ülésén bemutatta Komárom vári feliratát a vitás tengerszem ügyében; Fejér vármegye közönségének feliratát a nemzetiségi egyenjogúságról szóló 1868 : XLIV. törvénycikk módosítása iránt: Fejér, Arad és Győr vármegyék közönségének feliratait a Szerbiával kötött kereskedelmi szerződés megváltoztatása iránt; a berecki tanítótestületnek kérvényét a tanítók fizetésének rendezése tárgyában. Kiadatnak a kérvényi bizottságnak. Bemutatta továbbá Komárom város közönségének feliratát fáz újoncjutalék felemelésére és a póttartalékosok behívására vonatkozó törvényjavaslatok ellen. Kiadatnak a pénzügyi bizottságnak az említett javaslatokkal való tárgyalás és jelentéstétel végett. A horvát országgyűlésből, Zágrábból táviratozzák. [A tartománygyűlés mai ülésén napirenden van az indemnitásról szóló törvényjavaslat általános tárgyalása. Popovics István előadó elfogadásra ajánlja a javaslatot és azt mondja, hogy az indemnitás benyújtására az adott okot, hogy a pénzügyi egyezmény még nem készült el. Brestyénszky kiemeli, hogy a javaslat benyújtásának egyedüli okául a szükséget említették. Ezután a kormány működését kritizálja. Az okt. 27-iki báni rendeletről szólva, azt homlokegyenest ellenkezőnek mondja a végrehajtó hatalom elvével, mert belenyúl a törvényhozás hatáskörébe, amelyet a városi rendtartás értelmében a községek autonóm képviseletei gyakorolnak. A bán rendelete azonban a polgári és a büntetőtörvénykönyvvel is ellenkezik. A rendeletet a statárium befolyása alatt bocsátották ki és ezt a körülményt még Magyarországon is szigorúan elítélte Komjáthy képviselő. (Helyeslés bakói. Karambasics közbeszól: Magyar embernek kell védelmünkre kelnie! Vinkovics • Hiszen ti még jobb Interpelláció a német vámtarifáról. A berlini események élénken éreztetik hatásukat a magyar politikában. A lapok már Széll Kálmán miniszterelnök vasárnapi bécsi útját is összefüggésbe hozták a nevezetes gazdaságpolitikai fordulattal, mégpedig olyformán, hogy Széll erről tárgyalt Körber osztrák miniszterelnökkel. A berlini eseményeket mai képviselőházi beszédében Bartha Ödön már szóvá tette, a képviselőház folyosóin pedig élénken tárgyaltak a Kardorff-féle indítványról s a vele szemben való politikai teendőkről. Mint értesülünk, a függetlenségi párt részéről a képviselőház szerdai ülésén sürgős interpellációt fognak intézni a kormányhoz arról a magatartásról, amelyet a német vámtarifa közelfekvő elfogadásával és az ezáltal beálló gazdaságpolitikai helyzettel szemben akar elfoglalni. A legújabb bécsi hírek szerint Száll Kálmán miniszterelnök elsősorban a németországi események miatt utazott az osztrák fővárosba. A miniszterelnök ugyanis fogadta tegnap, egy bécsi újság munkatársát, akinek bécsi útja céljairól és eseményeiről a következőket mondotta: — Igazán elhiheti nekem, hogy nem a válsághírek miatt jöttem Bécsbe. Ezek a válsághírek egyszerűen ostobák. Válság egyáltalában nincsen, sem in partibus, sem in toto. Bécsi utazásom senkit sem lephet meg. Már három hét óta nem jutottam hozzá, hogy ő felségének az ügyekről jelentést tegyek s tulajdonképpen már múlt vasárnap kellett volna ide jönnöm, de a király gyöngélkedése miatt nem : volt lehetséges és Széchényi gróf már néhány nap előtt jelentette ő felségének, hogy ma ideérkezem. Mondhatom önnek, hogy a király ő felségét, hála Istennek, a legjobb egészségben találtam. Jelentést tettem neki az összes folyó ügyiekről, de ezeken kívül még egyéb nagyon foltos ügyek is voltak szőnyegen. Ezek alatt egyáltalában nem értem azokat, amelyekről az imént szóltam, hanem egészen más, igazán fontos események. Gondoljon csak legelsősorban a legújabb németországi eseményekre s ezzel körülbelül mindent megmondtam önnek. Bécsi mértékadó körökben azt hiszik, hogy a berlini események hatása siettetni fogja az osztrák-magyar gazdasági kiegyezés megkötését. rútlevél-ügy szabályozása. A képviselőházazságügyi bizottsága szombat délután öt órakor Hodossy Imre elnöklésével ülést tartott, melyen a kormányt Széll Kálmán miniszterelnök, Mohay Sándor államtitkár és Sélley miniszteri tanácsos képviselték. A bizottság az útlevél-ügyről szóló törvényjavaslatot tárgyalta, melyet Issekutz Győző ajánlott elfogadásra; a közigazgatási bizottságnak a javaslaton tett és elfogadott módosításait Lator Sándor előadó ismertette. Issekutz Győző, az igazságügyi bizottság előadója utalt arra, hogy e javaslatban törvény által még nem szabályozott útlevélügyünk nyer szabályozást s hogy e törvény az 1868. évi XXX. törvénycikk alapján Horvát-Szlavonországokra is kötelező lesz. Balta, Visontai és Szivák általánosságban elfogadták a javaslatot, a részletekre nézve egy és más aggodalmuk volt. Széll Kálmán miniszterelnök beható felvilágosításai után a részlet tekre tértek át s a javaslatot azután részleteiben is elfogadták a katonai javaslatok. A képviselőház pénzügyi bizottsága folyó évi december hó 2-án, kedden, délután 5 órakor ülést tart, melynek tárgysorozata: 1. Az 1889. évi VI. törvénycikk 14. §-ának módosításáról, illetve a közös hadsereg és a honvédség újonclétszámának megállapításáról (199. sz.) szóló és 2. az 1903. évben kiállítandó újoncok megajánlásáról és póttartalékosoknak a közös hadsereg és haditengerészet békelétszámának kiegészítése végett kivételesen leendő igénybevételéről szóló (200. sz.) honvédelmi miniszteri törvényjavaslatok. Kedd, 1902. december 2. magyarok akartak lenni! Harambasics: Szégyene Magyarországnak, hogy a jobboldaliak magyarok akarnak lenni!) Szóló szerint a kormány az oka annak, hogy a szeptemberi zavargásokra került a dolog, mert közege, a rendőrség, nem teljesítette kötelességét. Azután áttér a tüntetések ismertetésére és szemére veti a polgármesternek, hogy nem tiltakozott a tüntetések ellen, nem hívta össze a községtanácsot. A költségvetést nem szavazza meg. Vrbanics kifejti, hogy Széll Kálmán megsértette a kiegyezés 46. §-ában foglalt azt a rendelkezést, amidőn a delegációban kijelentette, hogy a Budapesten felállítandó horvát szakosztályokat beszüntette. A tüntetések a rendőrség erélytelensége következtében fajultak el fosztogatássá. A költségvetést nem szavazza meg. Legközelebbi ülés holnap. A függetlenségi párt Zemplénben, Sátoraljaújhelyről jelentik, hogy tegnap délután öt órakor tartották meg ott Kossuth Ferenc felhívására a zemplén megyei függetlenségi párt szervező gyűlését, amelyen részt vettek Krasznay Ferenc, Benedek János, Mezössy Béla országgyűlési képviselők is.A gyűlést Matolai Etele üdvözölte, majd Krasznay Ferenc foglalta el az elnöki széket és hosszabb beszédben ismertette a szervezkedés szükségességét. Beszéltek még Benedek János, Mezőssy Béla, Fried Lajos dr. és Székely Albert dr., aki határozati javaslatot terjesztett elő, amelyben a gyűlés kimondja a függetlenségi párt megalakulását. A határozati javaslatot egyhangúlag elfogadta a gyűlés. A párt tiszteletbeli elnökévé Matolai Etelét, központi elnöknek Pekáry Gyulát, vidéki elnöknek pedig Miklós Bélát választották meg. A gyűlés után banker volt. ORSZÁGGYŰLÉS. Budapest dec. 1. Barta Ödönnek sikerült ma az egész ülést kibeszélni. Csupa ismétlésekbe bocsátkozott a paktum magyarázatával s mindama kitérésekben, melyekkel az Ausztriával való gazdasági kiegyezésünket pártja álláspontja szerint magyarázta. Hosszasan foglalkozott a horvát kérdéssel s ennek fejtegetésében rátüzelt a horvát bánra, akire ráfogta, hogy ő idézte elő a szerbség ellen kitört anarchista üldözéseket. Mindezt ellenmondás nélkül beszélhette el, mert egy horvát képviselő sem volt jelen. Végül egy határozati javaslatot nyújtott be. Az ülés végén Vészi József egy kis háborúról gondoskodott. Gabányi közbeszólása miatt személyes kérdésben szólalt fel, amire a függetlenségi párt egyhangúlag kivonult a teremből. Ezzel az ülés 2 óra 10 perckor véget ért. A képviselőház ülése* Elnök : Gróf Apponyi Albert. Jegyzők: Nyegre László, gróf Teleky Sándor, Endrei Gyula. Elnök megnyitja az ülést s a múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után előterjeszti az irományokat. Az indemnity. Barta Ödön: Beszédje anyagát szűkíteni kénytelen az előtte elhangzott kimerítő beszédek után. Három dologra terjeszkedik ki: először arra, hogy a kormány nem valósította meg a magyar állam kiépítési munkáját, melyben nem szabad szünetelni, hanem folyton fejleszteni, amiben azonban visszaesést lát. Másodszor a miniszterelnökkel szemben igazolni iparkodik, hogy az 1899. évi XXX. törvénycikk rendelkezése következtében, a kormány kitér a törvény kötelezettsége elől. Harmadszor szól az ország gazdasági helyzetének kidomboritásáról s végül a katonaságról. Foglalkozik Horvátországnak Magyarországhoz való viszonyról. A fölszólalt horvát képviselők itt a Házban jó hazafiaknak vallják magukat, otthon pedig hallgatnak, mert a nagy Horvátország álmodozói nemengedik szóhoz jutni. Rámutat a horvátoknak legutóbbi zendülésére a szerbek ellen, amely üldözésnek megvolt a célzatossága. Békés polgárok kiirtására fognak fegyvert, kérdi, rendezett viszonyokkal bíró ország az ilyen, ahol ily események történnek. És kormányzásra hivatott férfi-e az, akilget megenged? A mai bán nem méltó a helyére, bécsi szólással mondja neki, gegensbaden. Az ily zavargások, anarchistikus állapotok nem vezetnek az önálló magyar állam kiépítésére. Horvátországban élénken lobognak a szeparatisztikus törekvések. Megtagadják a magyar állam jogát. Rátér azután a kiegyezés kérdésére. Az Ausztriával fennálló viszonyban lépten-nyomon olyan törvényeket találunk, amelyek eltérnek a magyar törvény szövegétől, pedig egyezményes törvények. Ezt veszedelmes dolognak találja