Hazánk, 1903. március (10. évfolyam, 52-77. szám)
1903-03-01 / 52. szám
HAZÁNK. 52. szám. referált a segédkönyvtárnoki állásra vonatkozó pályázat dolgában. A bizottság azutánfolyóügyeket intézett el. A polgári perrendtartás. A képviselőház igazságügyi bizottsága Fabiny Teofil elnöklésével folytatta a polgári perrendtartás törvényjavaslatának tárgyalását. Szivák Imre a napirend előtt azt az óhajtását fejezte ki, hogy a tisztviselők fizetésrendezésről szóló törvényjavaslatnak a bírákra és a bírósági tisztviselőkre vonatkozó részét igazságügyi szempontból az igazságügyi bizottság is bírálja meg. Plász Sándor igazságügyi miniszternek és a bizottság több tagjának felszólalása után a bizottság a határozatait mellőzte és áttért a napirendre. A bizottság a 194. szakasztól a 207. szakaszig haladt és így az érdemleges tárgyalás előkészítésére vonatkozó rendelkezések legnagyobb részét is elintézte. A legtöbb szakaszt változatlanul fogadta el a bizottság. A tárgyalást március 3-án délután öt órakor folytatják. A magyar honosság, Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter Bács-Bodrog-, Torontáli Temes- és Krassó-Szörény megyék tanfelügyelőihez a következő körrendeletét intézte. Figyelemmel az 1883 . I. törvénycikk 15. szakaszára, melynél fogva állami tisztségre csak az nevezhető ki, aki magyar állampolgár, ennélfogva felhívom a királyi tanfelügyelőséget, hogy az állami kisdedóvodák, állami elemi iskoláknál az óvónői, illetve tanítói állomásokra kiírandó pályázati hirdetésekben jövőben mindenkor kösse ki azt, hogy a pályázók magyar honosságukat igazolni kötelesek. Kinevezésre, sőt helyettesítésre is a királyi tanfelügyelőség mindig csak magyar honost hozhat javaslatba — és teendő javaslatában azt a körülményt, hogy a javaslatba hozott óvónő, tanító, tanítónő magyar honos-e, mindenkor külön is hangsúlyozni köteles. Javaslatai alkalmával tehát ne elégedjék meg Magyarországon szerzett tanképesítő okmány bemutatásával, — mert ilyet külföldi honos is megszerezhet, — hanem az okmány nyomán és adatai alapján követelje az érdekelt fél magyar honosságának beigazolását is. Ügyeljen továbbá a királyi tanfelügyelőség arra, hogy a fentírt rendelkezések a községi népoktatási intézeteknél hirdetendő tanítói, tanítónői pályázatokba is bevézessenek. Budapesten, 1903. évi február hó 17-én. Wlassics Gyula s. k. Az ujoncjutalék osztrák törvénye. Bécsből táviratozzék, hogy a hivatalos Wiener Zeitung mai száma közli már az ujoncjutalék megállapításáról szóló szentesített törvényt. A Budapesti Napló támadása. A néprontó sajtó ellen írott közleményei miatt ismételt támadások érték Buday Barnát, a «Hazánk» felelős szerkesztőjét, ki az ügy személyes részének elintézésére a képviselőház két gavallér tagját kérte fel. ORSZÁGGYŰLÉS, Budapest, február 28 Személyes kérdéssel kezdődött a mai ülés. Münnich Aurél megcáfolta Kovács Pálnak tegnap mondott azon állítását, hogy a választások alatt kibocsájtott programbeszédjében a katonai javaslatok megszavazását nem helyeselte. E felszólalásnál sokkal érdekesebb volt a napirend előtti vitának második része, amire gróf Welsersheimb osztrák honvédelmi miniszternek az osztrák parlamentben a hadseregről mondott beszéde adott okot. Az ellenzékről a leghatározottabban visszautasították az osztrák miniszter felfogását s e tárgyban felszólalt Rátkay László, Pichler Győző, Ugron Gábor és Rakovszky István. Az ellenzéki felszólalásokra Széll Kálmán miniszterelnök válaszolt, aki kijelentette, hogy amit a kormány ígért a hadsereg kérdésében, ahhoz szigorúan tartja magát s nem törődik semmi más nyilatkozattal. A magyar kormány a törvény alapján áll s másnak, mint a királynak és a parlamentnek nem tartozik felelősséggel. A napirend előtti vita után rátértek a napirendre, a kérvények tárgyalására s a fedezetlen határidőüzlet betiltása tárgyában beadott kérvények körül oly terjedelmes vita fejlődött ki, hogy azt ma nem fejezték be, hanem elhalasztották a jövő szombatra. Fél három órakor rátértek az interpellációkra, melyek fél nügyig húzták ki a mai tanácskozást. Napirend, előtt személyes kérdés. Münnich Aurél személyes kérdésben kér szót. Tegnap Kovács Pál több képviselőt aposztrofált azért, mert a választókhoz intézett programbeszédjükben azon ígéretüket, hogy nem szavazzák meg a katonai javaslatot, nem tartották be. Szólóról is megemlékezett Kovács s amit róla mondott, az nem igaz. Ötödizben képviseli az iglói kerületet s mindenkor kinyomatta a választóihoz intézett programmbeszédét. A múlt választáskor is ily nyomtatott programmbeszédet intézett választóihoz, amelyben férfiasan megmondta, hogy a hadsereget fejleszteni kell, ami terheket von maga után. Láthatja tehát a Ház, hogy Kovács állítása ráfogás, arra pedig sohasem adott okot. Most látszik, kinek volt igaza. (Helyeslés a jobboldalon.) . Az osztrák honvédelmi miniszter, Rátkay László: Közeledik az az idő, mikor az alkotmány veszélyben lesz. Hogy a nemzet megértse felszólalásának az okát, elmondja a katonai javaslatok történetét. Fölemlíti a szabadelvű párt értekezletét a katonai javaslatok kérdésében, amikor Szentiványi Árpád két részre osztotta a javaslatot, t. i., hogy a második csoportban kielégíttetnek a nemzeti óhajok. Teljes helyesléssel találkoztak Szentiványi aspirációi. A honvédelmi miniszter Szentiványi követelményeire megígérte azoknak közeljövőben való életbeléptetését.. És mitörténik Ausztriában mindezen kijelentések után? Összeállnak az eddig legnagyobb ellenséges viszonytnállott pártok s szövetkeznek a magyarok elleni gyűlöletben a csehek betyároknak nevezik a magyarokat s nem akadt elnök az osztrák parlamentben, aki szót emelt volnna szidalmazásunk ellen. (ügy van.! Igaz! Zúdul fel a Ház egyhangúlag.) És elő áll tegnap az osztrák honvédelmi miniszter, aki pártok álláspontja alapján, a közös hadügyminiszter nevében kijelenti, hogy a császár akarata szerint ne csak hozzájárulásban, hanem lényegében is közös legyen a hadsereg. Sőt kijelentette, hogy a hadseregbe térjen vissza a régi hagyományos szellem. Már most vegyük a törvényt, ha itt szóvan a király személyéről, az elnök rögtön rendreutasítja a szónokot. Odaát pedig, mikor az osztrák honvédelmi miniszter a császári akaratot szembe állítja a magyar nemzet akaratával, nincs szó ez ellen. Ha tekintjük a mi kormányunk nyilatkozatát s a szabadelvű párt értekezletét, az osztrák honvédelmi miniszter hazudott. (Zajos helyeslés a bal- és a jobboldalon.) Elnök csak azt akarja mondani, hogy parlamentünk felsőbbségét mutassuk meg azzal is, hogy minél kifogástalanabb hangon hangon beszéljünk. (Zajos a helyeslés.) Rátkay László: Ha így állanak a dolgok, nincs szükségünk a parlamentre, ereszszenek haza, ismerni fogjuk utainkat, amelyen jártunk. Felkiáltások szélsőbalról. Forradalmat csinálunk! ; Rátkay László: Történjen az, ami 48 előtt s 48-ban történt. (Zajos helyeslés a szélsőbaloldalon.) ír Széll Kálmán miniszterelnek: Azon nézetben van, hogyha történtek ilyen nyilatkozatok az osztrák képviselőházban, mélyen sajnálja, hogy nem akadt senki, álo kellő értékére redukálta volna azokat. Nem helyesli Rátkay szenvedélyes kifakadásait sem. Nem hivatott az osztrák parlamenttel foglalkozni, de az a nézete, hogy azon a törvény alapján állunk, mely a közös védelmet kimondja. Ez az 1867. évi XII. törvénycikk. Magyarországnak megvannak a fenntartott jogai, amelynek alapján a hadsereg intézményében részt vesz." Ennek a törvénynek a szigorú betartásáért felelős, másért nem. Ami ígéretet tettek a nemzeti óhajokra, azokat azért tették, hogy azt beváltsák. (Percekig tartó taps.) Kijelentések voltak: a közös intézmények mai jelvényei nem felelnek meg a magyarság érzelmeinek, másodszor a magyar tisztek magyar ezredekbe osztatnak be, s a katonai büntető törvénykönyvet revideálják. Ezekhez a kötelezettségekhez tartja magát a kormány. Az osztrák honvédelmi miniszter nyilatkozatában nem lát támadást Magyarország és a magyar törvény ellen. Ne akarjon a Ház messzebb menő jelentőséget adni az osztrák miniszter kijelentésének. (Helyeslés a jobboldalon.) Az 1867. évi álláspontot nem látja semmiben tángálva,, kéri a Házát, térjen fölötte papirendre. (Helyeslés a jobboldalon.) ■" V ° " Rákosi Viktor: Beszél a becsületes magyar ember és az egész magyar nemzet nevében. Körber osztrák miniszterelnök jó kiegyezéssel megvásárolta az ősz,trák parlamentet. Széll Kálmán: Én is jó kiegyezést csináltam. Rákosi Viktor: Körber aztán a jó kiegyezésért megkapta gyorsan a katonai javaslatokat. Az osztrákok vad gyűlöletté! "szövetkeztek ellenünk, ez az a kapocs, ami Ausztriát velünk összetartja. Gabányi Miklós: Ezt köszönhetjük gyáva kormányunknak. Elnök rendre inti Gabányit, hogy ilyen kifejezést ne használjon. Széll Kálmán: Sem mint kormány, sem mint egyén sohasem voltam gyáva. Kikérem magamnak az ilyen kifejezést. Rákosi Viktor: A király a korona fényét nem az Istentől kapja, hanem a megelégedett nép boldog arcának sugarától, a kiegyezéssel levágják egyik karunkat, a" katonai javaslatokkal a másik karunkat s azt akarják, hogy az oroszlán a fogaival védekezzék. (Zajos helyeslés a szélsőbaloldalon.) . Pichler Győző : Nem az a kérdés, mit beszéltek az osztrák urak házában, hanem az, hogy kik beszéltek. A nyilatkozat súlyát az teszi, hogy az osztrák honvédelmi miniszter beszélt a császár nevében. Rendkívül fontosnak tartja, mit mondott Csumetzky, az osztrák Deák Ferenc, Széll Kálmán kebelbarátja. És azt mondta, hogy osztja az eddigi felszólalásokat s védjék meg a koronának azt a korlátlan jogát, hogy a hadsereget egységesen vezethesse. Nem a függetlenségi párt követeléseit utasítják vissza az Osztrák urak házában, azt megteszi a mi szabadelvű pártunk, de visszautasítják tisztán a volt nemzeti párt s természetesen a mi kormányunk követeléseit. A nemzeti párt követelményeire most az a felelet a császár nevében, hogy nincs közös hadsereg, hanem egységes osztrák hadsereg. A császár azt mondja, hogy az én táboromban van Ausztria. Molnár Jenő: Csapjon bele a mennydörgős mennykő. (Zajos derültség.) Pichler Győző: Sem a miniszterelnök mai felszólalásában, sem a jobboldali szónokok nem cáfolták meg, hogy nincs osztrák hadsereg, hanem igenis van közös hadsereg. Papp Zoltán : Tisza Pista folyton monarchiáról beszélt. - 77 ’ .. . .. ■ Pichler Győző: A miniszterelnök nem tiltakozott az ellen, hogy az osztrák parlament elfogadta Lueger határozati javaslatát, mely szerint maradjanak meg a jelvények. A jobboldal nemzeti ideáljait kigúnyolták Ausztriában. (Zajos helyeslés a szélsőbalon.) Ugron Gábor: Tiltakoznunk kell és tiltakoznunk kellene mindnyájunknak azok ellen, amik Ausztriában elhangzottak. (Ügy van a baloldalon.) Mi soha Ausztriának belügyeibe nem avatkoztunk, (ügy van a bal és szzélsőbaloldalon.) És mi történt az osztrák parlamentben ? Az előbb lármás, hivatkozó, néhanapján egymást köpdöső és szitkozódó nagy férfiak a maguk kofoskodó vitatkozási modorát, lármáját és zaját, egy napra elhallgattatva, fordulnak az osztrák képviselőházban a magyar nemzet, a magyar nemzet törvényes álláspontja, a magyar nemzetnek törvényeiből folyó,jogai ellen. (Igaz! Úgy van a bal- és szélsőbaloldalon.) Akkor látjuk, hogy simán, de annál gonoszabb nyelven, nem a kakasoknak kukorékosával, nem az ebeknek vésztjelző vonításával, hanem a legsimább hangon és a leggonoszabb célzásokkal az osztrák főrendiházban egyenkint állanak fel a pártok vezérei, hogy hadat üzenjenek Magyarország jogainak és törvényeinek. (Úgy van a bal- és szélsőbaloldalon.) Az 1867. XII. 12. §-a a magyar törvényhozásnak tartja fenn a hadsereg időnkénti kiegészítését, az újoncok megajánlásának jogát, a megajánlás feltételeinek és a szolgálati időnek meghatározását, úgyszintén a katonaság elhelyezését, élelmezését az eddigi törvények alapján mind a törvényhozás, mind a kormányzat körében. Az osztrák parlamentben megtámadják Magyarországnak azt a jogát, amely teljesen belső kezelési jog, hogy t., miként fogja az újoncokat behajtani, miként fogja idebent az újoncozási kerületeket beosztani. Megtámadják és mint egy tábor sorakozva rohannak Magyarország ellen. (Igaz! Úgy van a szélsőbaloldalon. Egy hang: Mint a vérebek!) Azt kérdezem, miként jött létre az a nagy egyetértés. Csupa Magyarország ellen való gyűlöletből? Molnár Jenő: Ez az a bécsi kéz, a bécsi kantarilla ! Ugron Gábor : Ezt őseink kamarillának nevezték. Rakovszky István: Most katonai kamarilla a neve. Ugron Gábor : Ezt őseink próbálták leküzdeni, de soha ez a leküzdés nem sikerült. Miért ? Mert a magyar nemzet csak ritkán állt ellent nagy többségében, arra a nemzet nem volt hajlandó a maga egészében, hogy ellenálljon ezen törekvéseknek, ezen támadás 4 - Az ülés lefolyásáról a következőkben számolunk be: , • ■ .. • Elnök: gróf Apponyi Albert Jegyzők: Szőts Pál, Dedovits György, Rátkay László. Elnök az ülést megnyitja s a múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után előterjeszti az irományokat. Belicska Béni, az igazoló választmány előadója, bemutatja Rudnay Sándor nyitrai kerületben megálasztott képviselő megbízó levelét Vasárnap, 1903. március 1.