Hazánk, 1903. április (10. évfolyam, 78-102. szám)

1903-04-25 / 98. szám

HAZÁNK, 98. szám. séklésekkel is előmozdítani hajlandók, ellenezték azonban a nyerskender-vámot, amelynek szerintük pamut­vám nélkül amúgy sem volna hatása. A kiegyezési bizottságban Böhm-Bawerk pénzügy­­miniszter utalt arra, hogy a kormánynak sikerült a magyar kormánynval folytatott tárgyalások folyamán kieszközölni a vám jövedéki általánynak új sz­bályo­­zását, amely, mint a miniszter számszerűleg kimu­tatja, Ausztriára nézve a mérlegnek évenként tisztán 300.000 koronával való javulását jelenti. Kérte, hogy vessék el Ploj indítványát, mely szerint a magyar vámjövedéki általány a javaslat 1,6 millió koro­nája helyett csak 1,3 millióban volna megállapítható. A délutáni ülésen Hoffmann utalt a mindinkább felhangzó panaszokra. A lojalitási záradékot nem tartja vívmánynak, hanem koncessziónak, mert ezáltal formálisan elismerik a magyar iparpártolást. Saj­nálja, hogy a kormány a választott bíróság eszmé­jével szemben elutasító magatartást tanúsít. Ma a korona látja el ezt a hálátlan szerepet és Ausztriá­ban általános a vélemény, hogy ebből rendszerint Magyarországnak van haszna, ami aligha válik hasznára Ausztriában a dinasztikus eszmének. Kaftan panaszkodott, hogy Magyarországon az állami szállításokból kizárják és rosszabb elbánás­ban részesítik az osztrák ipart, mint a külföldit és indítványozta, hogy hívják fel a kormányt, hogy mindazokat a törvényeket és intézkedéseket, amelye­ket Magyarország az ipar-, földmivelés- és kereske­delem előmozdítása céljából az első kiegyezés meg­kötése óta hozott, gondosan vizsgálja meg. Schalk a gazdasági különválás mellett foglal állást. Ellen­bogen szerint sokkal hasznosabb volna Magyar­­országgal kereskedelmi szerződést kötni. A ma­gyar ipar föllendülését nagyon túlbecsülik, mert pénze fogytán van. A vámbizottság elfogadta a kender, len és juta­cikkek tételeit és a nyers kender és len tételei feletti­­szavazást függőben hagyta. Azután az állatvámokat tárgyalták, amelyeknél több szónok a vámtételek emelését indítványozta. Agrárpolitikai elő­adás Pozsonyban. Pozsonyból jelentik, hogy ott a városi és vármegyei törvény­hatóság, a Pozsonyvármegyei Gazdasági Egyesület­ a jogakadémiai tanári kar képviselőiből alakult bi­zottság dr. Bernát Istvánt, a Magyar Gazdaszövet­ség igazgatóját, agrárpolitikai felolvasás tartására kérte fel. A május 2-án tartandó felolvasásra a bi­zottság egyben meghívta a magyar agrárpolitika vezéregyéniségeit is, ezek között gr. Károlyi Sándort, gr. Dessewffy Aurélt, gr. Zselénski Róbertet, gr. Szé­chenyi Imrét, gr. Majláth Józsefet, Bujanovics Sán­dort, Forster Gézát, Buday Barnát, Em­ődy Józsefet, Mérey Lajost és még többeket. Gazdák a katonai ellátásban. A borsodmegyei kisgazdák közvetítésében a­ Borsodvármegyei Gazda­sági Egyesület a katonai kincstárnak 303.000 kilo­gramm rozsot és 803.055 kilogramm zabot szállított a kassai katonai raktárba s ennek ellenében az egyesület a kisgazdáknak 142.767 koronát fizetett ki. Az egyesület elhatározta, hogy a jövőben is szállí­tani fog a katonai kincstárnak, mert ezt tagjaira nézve kedvezőnek találja. A Magyar Közgazdasági Társaság április 30-án délután hat órakor saját helyiségében (IV., Feren­ciek határa, II. lépcső) tartja meg évi közgyűlését a következő napirenddel: Elnöki megnyitó. Hieronymi Károly előadása: Magyarország közgazdasági helyze­téről. Az igazgatóválasztmány jelentése. A számvizs­gálók jelentése az 1902. évi számadásról. A jelen évi költségvetés megállapítása. Az elnökség, a vá­lasztmány és a számvizsgálók választása. Indít­ványok. Reformok az Államvasutaknál. A Magyar Állam­vasutak szervezetében fontos újítást kezdtek meg tegnap. A reform végső célja az eddigi szövevényes ügyvitel egyszerűsítésével lehetőleg egyszerűsíteni a forgalmi igazgatást a M. Á. V. egész hatalmas háló­zatában. Ezt a célt azzal kezdte meg a kereskedelmi minisztérium, hogy eleintén csak a főváros terüle­tén, később a vidéken is feloszlatja a forgalmi fő­nökségeket. A budapesti jobbparti üzletvezetőség alá rendelt forgalmi főnökséget már megszüntették és személyzetét az üzletvezetőségbe osztották be. Legközelebb feloszlatják a két budapesti üzletveze­tőséget is, a jobbpartit és balpartit, még­pedig abból az okból, mert a M. Á. V. igazgatósága úgyis Buda­pesten székelvén, a két fővárosi üzletvezetőség mun­káját egész kényelmesen elvégezheti maga az igaz­gatóság is. A fővárosi üzletvezetőségek feloszlatásá­­val Pozsony városnak is teljesülni fog régi óhajtása: kap az ősi koronázó város is végre-valahára vasúti üzletvezetőséget. A tavaszi II. luxuslóvásárra eddig 490 lovat jelentettek be, ebből 20 négyes fogat, 68 hintós kettős, 106 jukker és 60 hátas ló. Az O. M. G. E. védősége alatt rendezett luxuslóvásárokra ily nagy bejelentés még nem volt. A legutóbbi két év emel­kedő luxusló forgalmát első­sorban a külföld nagy érdeklődésének lehet köszönni. A külföldi vevők jóval nagyobb árakat fizetnek a lovakért s ez idő szerint luxuslóvásárokon eladott lovak nagyobb része a külföldre kerül. A vásár 25-én kezdődik, a hivata­los megnyitás 26-án lesz. A jury, amely hivatva lesz a díjakat odaítélni, ápril 27-én hirdeti ki a bírálat eredményét. Délvidéki gazdák kirándulása. A Délvidéki Föld­­mivelők Gazdasági Egyesülete — mint Temesvárról jelentik — számos kisgazda tagjával kirándulást rendez május 4-én Tolna-Hőgyészre, hol ekkor díjazással egybekötött tenyész - szarvasmarhavásár lesz. A délvidéki gazdák nagyobb értékű teny­ész­marhát szándékoznak bevásárolni, mihez az egye­sület 5 éves törlesztésre 5 és félszázalékos kölcsönt ad a tagoknak. A kirándulás oda Dályán át irányul, vissza pedig Budapesten keresztül utaznak a kirán­dulók, hogy a délvidéki gazdáknak alkalmuk legyen megismerkedni a fővárossal. Szibéria vaskivitele, Tomszkban tejgazda­sági kongresszust tartottak, melyen elhatározták, hogy a vajkivitelt egy állandó központi irodá­val bonyolíttatják le, melynek ügynökei lesznek Londonban és Kopenhágában és amely a vajat ólomzáras hordókban fogja elszállítani. A Baromfitenyésztők Országos Egyesülete ez évi május havi igazgatóválasztmányi ülésére május 4-én ül össze a Köztelek tanácstermében. Ez az ülés, mely gróf Teleki Józsefné elnöklete alatt tartatik meg, hivatva lesz megállapítani elsősorban az őszi baromfikiállítások határidejét, azok terjedelmét s a rendezés mikéntjét. Ennek érdekében május 2-án a miskolci, nagybecskereki és kaposvári baromfi­­kiállítások rendezőbizottsága Pirkner János állat­­tenyésztési főfelügyelő elnöklete alatt ülést tart, amelyen megbeszélésre kerül a részletes programm. A kiállítások iránt érdeklődök szíves figyelmébe ajánljuk, hogy, a kiállítások tervezete és egyéb a kiállításokra vonatkozó fe­­világosí­tások iránt már most forduljanak az egyesülethez, Budapest, Köz­telek. Gépverseny a Székelyföldön. A hivatalos székely akcióval párhuzamosan nemsokára tár­sadalmi kéz is erélyesen fog beleavatkozni a székely kérdésbe. Az Országos Magyar Gazda­sági Egyesület, mely a székely kongresszus eszméjének fölvetésével és e kongresszus rende­zésével oly nagy szolgálatot tett ennek a rend­kívül fontos kérdésnek, legközelebb gépbemu­tató versenyt rendez Székely­ Udvarhelyen. Há­rom szakértő professzor fogja a bizonyára nagy számmal érdeklődő székely gazdákat a gépek céljával és használatával megismertetni. Tekin­tettel arra, hogy különösen a gépek használata körül nagy még az elmaradottság a Székely­föl­dön, az Orge gépversenye bizonyára mara­dandó hatással lesz az ottani mezőgazdasági kultúra haladására. A fővárosi sertésvásárpén­ztár ügye. A sertés­­vásárpénztár létesítéséről forgalomba került hírek arra indították a budapesti hentesipartestületet, hogy az érdekeltséget tanácskozásra hívja össze. E ta­nácskozáson ismét kifejezésre jutott az érdekeltség­nek az a már régebben elfoglalt álláspontja, hogy tekintve a vásárpénztár intézménye körül szerzett tapasztalatokat, semmi szín alatt sem tartják szük­ségesnek olyan intézmény létesítését, amely a ter­melőknek, fogyasztóknak, közvetítő kereskedelemnek egyaránt csakis kárára lenne. Elhatározta egyben az értekezlet, hogy a székesfőváros polgármesterét kül­­döttségileg keresi fel és tudomására hozza az ér­dekeltség amaz óhaját, hogy a sertésvásár-téren vásárpénztár ne létesí­tessék. Amennyiben azonban a főváros mégis elhatározná ez intézmény létesí­tését, mint elengedhetlen követelményt követeli az érdekeltség, hogy a vásárpénztár bizományi üzlettel semmiképpen se foglalkozhassék. Az értekezlet említett határozatából kifolyólag Tolnay Lajosnak, a sertéshizlaló r.-t. elnökének vezetése alatt Forster Géza, O. M. G. E. igazgató, Jeszenszky Pál O. M. G. E. titkára, Küszler Henrik a Magyar Élelmiszer Szállító r.-t igazgatója, Bittner János a Hentes Ipartestület elnöke felkeresték Halmos János pol­gármestert, előadván az érdekeltség álláspontját. A polgármester a küldöttségnek adott válaszában kijelentette, hogy ő most időelettnek tartja a vá­­sárpénztári intézmény létesítését a sertésvásár­téren s a maga részéről annak életbeléptetését egy­általán nem tartja kívánatosnak, de amennyiben a főváros mégis elhatározná annak létesítését, ő fel­tétlenül azon lesz, hogy a vásárpénztár ne megbízás, hanem pályázat útján létesíttessék. A polgár­­mester kinyilatkoztatta, hogy okvetlenül figyelembe fogja venni az érdekeltségnek azt az óhaját, hogy a vásárpénztár létesítése esetén a bizományi üzlettel való foglalkozás kizárassék. Zsidó kereskedelmi utazók Oroszországban. Ke­reskedői körökben felmerült kérdések folytán a szentpétervári osztrák-magyar konzulátus az orosz pénzügyminisztérium kereskedelmi szakosztályának 4. ügyosztályából a következő értesítést kapta: Zsidó vallású kereskedelmi utazók 500 rubeles igazolványt tartoznak váltani, akár zsidó, akár keresztény fele­kezetű céget képviselnek. Ezt az orosz törvény ha­tározottan kimondja. De arra az orosz törvény nem­ tartalmaz szabatos határozm­­ányt, hogy a keresztény utazó, aki zsidó vallású főnököt képvisel, 500 vagy 150 rubelt tartozik-e fizetni. Ha a keresztény utazó zsidó hangzású cég elnevezésre akar igazolványt váltani, akkor az illető hatóság, miután az igazol­vány a cég nevére szól, 500 rubelt követel és akkor az utazó dolga bebizonyítani, hogy a cégfőnök ke­resztény. A zsidó utazók útlevelére az orosz konzulok rendesen három hónapra szóló tartózkodási enge­délyt vezetnek, de joguk van 6 hóra szóló engedélyt adni. Ha a konzul nem teszi ki az engedély tar­tamát, akkor az engedélyt hat hóra érvényesnek te­kintik. Kivitelünk Romániába. Románia 1901-ben 292 millió 435.760 frank értékű árut hozott be és 353 millió 830.877 frank értékűt exportált A bevitelben a provenienciák közt 1899-ben és 1900-ban az osz­trák és a magyar áruk első helyen állottak, de 1901- ben a második helyre kerültek: 71.406.300 frankot (24-22 százalék) tettek, míg Németország bevitele 84.320.178 frankra (28-83 százalék) rúgott. Harmadik helyen állott Angolország 19-30 százalékkal, Olasz­ország pedig a hatodik helyről a negyedikre került, amennyiben csak textilárukból 14 millió frank árut szállított Romániába. Szeszüzlet. A kontingens nyersszesz ára Buda­pesten 36.50—37.50 korona. A kontingens nyersszesz ára Bécsben 40.20— 40.60 korona. Denaturált szeszben élénkebb a kínálat és több tétel 33—33.50 koronán kelt el azonnali szállításra és kötésre. Egyes barrelok 34 koronán jegyeznek. Budapesti szeszgyárak jegyzése. Budapesti gabonaforgalom. 1903. április hó 21. esti 6 órától április 22. esti 6 óráig a helyi for­galomban érkezett, búza 12025 métermázsa, rozs 103 mm., árpa 1304 mm., zab 121 mm., tengeri 13309 mm., repce — mm., liszt — mm., korpa — mm., összesen 26862 mm.; elszállittatott: búza 8453 mm., rozs 5551 ram., árpa — mm., zab 7076 mm., tengeri 1116 mm., repce — mm., liszt 19430 mm., korpa 3614 mm., összesen 45240 mm.; az átmeneti forgalomban: érkezett búza — mm, rozs — mm, árpa — mm., zab — mm., tengeri — mm., repce — mm., liszt 102 mm., korpa — mm., összesen 102 mm.; elszállittatott: búza — mm, rozs — mm., árpa 101 mm., zab — mm., tengeri — mm, repce — mm., liszt 346 mm, korpa — mm., összesen 537 méter­mázsa. Budapesti vágómarhavásár. Április 23. (Saját tu­dósítónktól.) Felhajtás. Vágómarhák: Magyar ökör 1299 darab, magyar tehén 876 darab, növendék­­marha 72 darab, szerbiai ökör 129 darab, szerbiai tehén 18 darab, bivaly 31 darab, bika 80 da­rab, összesen: 2105 darab. Gazdasági marhák: Igás és hizlalni való ökör — darab, fejős te­hén — darab, igás bivaly — darab. El­adási árak ezen tudósítás zártáig vágómarhákért: Magyar hízott ökör, legjobb minőségű 64—70 korona métermázsánkint kivételesen 74 kor., középminőségű 54—62 korona, silányabb minőségű 48—52 korona, magyar legelőmarha jobb minőségű 54—62 korona, silányabb minőség 46—52 kor., tarka hízott ökör leg­jobb minőségű 66—72 kor. kivételesen — kor., közép- Nagyban koronákban Kontingens nyersszesz 36.50—37.50 Finomított szesz adózva 143.50—144.— e­l­adózatlan 44.50— 44.75 Illesztőszesz adózva 141.50—142.— « adózatlan 44.50— 44.75 Nyersszesz adózva 141.50—142.— Denaturált szesz 33.------ 34.— 10 Szombat, 1903. április 25.

Next