Hazánk, 1903. szeptember (10. évfolyam, 205-229. szám)

1903-09-02 / 206. szám

HAZÁNK. 206. szám. 11 Szerda, 1903. szeptember­ ­ Japán termése középszerű volt. Termett: rizs 56—58, búza 5-5—6, rozs, 9—9-5, árpa 9-5—10 millió métermázsa. Ebből csak a rizs egy kis fölös­lege jut Európába. Perzsia Európába nem szállít gabonát, különben is csak magánbecslések alapján számítható ki termése, amely rendes évben 5-5—6 millió méter­­mázsa.­­­­Ciprus gabonatermését 750.000 métermázsára be­­csülik,­amiből kivitelre nem lehet számítani. Az Egyesült afrikai gyarmat­államok a kedve­zőtlen termés miatt az idén inkább bevitelre szorul­nak. A beviteli szükséglet 4­5 millió métermázsa búza és búzaliszt, 4­5 millió métermázsa tengeri és 600.000 métermázsa zab. Összesítés: Összefoglalva az összes eredményeket, kitűnik, hogy a világ gabonatermésének ez évi átlagos ered­ményei a következők: búza 822.62, rozs 384.53, árpa 264.29, zab 510.30, tengeri 720.31, összesen 2,702.05 millió métermázsa. Tavaly volt: búza 825.24, rozs 425.46, árpa 272.10, zab 502.63, tengeri 770.93, összesen 2,796.36 millió métermázsa. Kedvezőbb tehát az idei gabonatermés: Európában 31­ 52, Ten­gerentúl 62­ 89 millió métermázsával, tehát összesen mintegy 94'41 millió métermázsával. , A múlt évek terméséből a nemzetközi gabona­piacokon közvetetlenül aratás előtt rendelkezésre állott a kereskedelmi raktárakban hozzávetőleges számítással. A folyó évre nézve a valószínű fogyasztó szükség­let az 1902—903-ik évhez viszonyítva, a következő­leg becsülhető: Szőlős gazdák értekezlete Balaton-Almádiban. A Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete vasár­nap délután Balaton-Almádiban értekezletet tartott. Jelen voltak a többek között Bakó József, Herte­­lendy Ferenc, Óváry Ferenc, László Mihály ország­gyűlési képviselők, Kolossváry József veszprémi al­­ispán, Herczegh Mihály egyetemi tanár, Rainprecht Antal jószágkormányzó, Rada István kanonok, dr. Kőszegh­y József, Edvi Illés Károly, Kenessey Mó­ric stb., továbbá Veszprém és Zala vármegyék szőlő­­birtokosai igen nagy számban. Az értekezleten Ber­­náth­ Béla országgyűlési képviselő, Óváry Ferenc és Kolossváry József elnököltek, jegyzők voltak ifjabb Bérczes Sándor és Paár Ödön. Bernáth Béla elnök nagy érdeklődéssel hallga­tott megnyitó beszédében fejtegette, hogy ha szőlő­termelőink mostani nehéz viszonyaikon segíteni akarnak, tömörülniök kell és pedig a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete körül. Drucker Jenő dr. egyesületi igazgató az egyesület munka­­programmját mutatta be s kifejtette, hogy ezen programm alapján a magyar szőlősgazdák a kellő öszetartás mellett aránylag rövid idő alatt oda emelhetik a magyar szőlőtermelést, ahol annak a világversenyben helyet kell foglalnia. Ezután a bor italadó leszállításáról értekezett. Fejtegetéseit az értekezlet általános helyesléssel fogadta s el­határozta Drucker Jenő indítványára, hogy a borital­­adó leszállítása iránt kérvénynyel fordul a kormány­hoz és a képviselőházhoz. Marton Dénes szőlészeti felügyelő a szőlőművelésben leggyakrabban előforduló hibákról, mint a sűrű ültetés, hibás vesszőajtás, legyökerezésről, továbbá a trágyázásnál előforduló hibákról értekezett. Ifjú Perczel Sándor a pinceszö­vetkezetekről tartott előadást, amelyek szerinte első­sorban volnának hivatva a borértékesítés bajainak orvoslására. Nagy Ignác a balatonmenti vasút kiépítését hozta szóba s kifejtette, hogy míg ez a vasútvonal meg nem nyílik, a veszprémi és zalai szőlőértékesítés föllendítése alig remélhető. Végül Bernáth Béla elnök megköszönve a jelen voltak figyelmét és érdeklődését, az előadók fáradságát és tanulságos fejtegetéseit, indítványozta, hogy a gyű­lés üdvözlő táviratot küldjön Darányi Ignác föld­­mivelési miniszternek, köszönetet mondva a magyar borbortermelés érdekében való működéséért. Az indítványt az értekezlet zajos éljenzéssel fogadta, ezzel az elnök az ülést berekesztette. Az értekezlet után megalakult a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületének balaton­almádi helyi bizottsága, amely elnöknek Óváry Ferencet, alelnöknek Bakó Józsefet és László Mihályt, titkárnak Paar Ödönt válasz­totta meg. Francia vámok vágómarhája és húsza. Párisból jelentik, hogy a kamara és a szenátus által egy­aránt elfogadott törvényjavaslat, melyet Debussy és társai a vágómarhák és a hús vámja tárgyában terjesztettek elő, a következő vámtételeket álla­pítja meg: A szenátus vámügyi bizottsága megkereste a francia földművelésügyi minisztert, hogy e törvényt csak a parlamenti szünetek után hirdesse ki. Ezen intézkedés valószínűleg a jelenlegi magas húsárak­kal van összefüggésben. Szüreti kilátások Olaszországban. Bariból írják, hogy a szőlőgazdák ott, fáradságot és költséget nem kimérve, küzdöttek a szőlő ellenségei és beteg­ségei ellen, bőven permeteztek oldott rézgáliccal és kénvirággal, úgy hogy a peronospora és az oidium pusztításai az idén ott jelentéktelenek. Mindazonáltal már most konstatálható, hogy az idei szüret mennyi­ség tekintetében kisebb lesz az átlagnál, mert az áprilisi fagy és a gyakori forró déli szelek meglehe­tős károkat okoztak, úgy hogy csak közép jó ter­mésre számítanak. A phylloxera további terjedését nem észlelték. A vörös szőlő általában többet szen­vedett az említett csapásoktól, míg viszont egyes vidékeken a fehér szőlőben a jég okozott károkat. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület szeptember hónap 12., 13. és 14. napjain a Zsilvölgyön tartja meg idei évi közgyűlését. A résztvevők a megállapított programm szerint szep­tember 14-én Lupényba rándulnak, ahol a telep megtekintésén kívül az urikány-zsilvölgyi magyar kőszénbánya-részvénytársaság által épített új iskolát és kórházat is fogják ünnepiesen fölavatni. Lenbeváltótelep Nagyrőcén. A Gömörvármegyei Gazdasági Egyesület Tornallyán gróf Serényi Béla elnöklésével tartott ülésén kimondotta, hogy Nagy­rccének azt az ajánlatát, mely szerint a Nagyrőce város határa mellett levő vasgyár-telep épületeit lenbeváltó-telep céljaira felajánlja,­­ köszönettel fo­gadja. Az egyesület mérnök-szakértő által vizsgál­tatja meg a telepet s az átalakításról tervet készít­tet. Lakner László titkárt Szepes-Olaszi­a küldte ki az ottani lenbeváltó és kikészítő telep tanulmányo­zására. Gyárosok, kereskedők és iparosok Boszniában. A hazai kereskedelmi és iparkamarák igen érdekes társas kirándulást rendeznek a jövő hónapban Boszniába. A nyolc napra terjedő kirándulás szep­tember 13-ától 20-ig tart. A kirándulás, technikai részének intézésével a magyar királyi államvasutak központi menetjegyirodáját bízták meg a kamarák. A résztvevők rendkívül kényelmesen fognak utazni, mert a menetjegyiroda teljes buzgalmával igyekszik azon, hogy minél több előnyt biztosítson a kirándu­lásnak. Ha megfelelő számú utas lesz, külön vona­tot, legalább is külön kocsikat bocsát rendelkezésre. A Boszniában megtekintendő ipartelepek és általá­ban a tanulmányi kirándulás részleteire nézve a menetjegyiroda (IV., Vigadó­ tér 1.) készséggel nyújt felvilágosítást és küld illusztrált utazási tervet. A kirándulás alatt a Kereskedelmi Múzeum és a Ke­reskedelmi Részvénytársaság boszniai és hercego­vinai kirendeltségei, valamint a boszniai országos kormány főhivatalnokai kalauzolják a társaságot. Az érdeklődők jól teszik, ha minél előbb jelentkez­nek akár a kamarai titkároknál, akár a menetjegy­irodánál.. Az élelmiszerek piacáról. (Léchner Bernét élelmi­szer-bizományos üzleti jelentése a Hazánk számára. (Budapest Központi Vásárcsarnok.) A mai hetivá­sár igen élénk lefolyású volt, különösen gyümölcs, vadak és tojás kelt el kedvező árak mellett. Gyü­mölcsfélék közül szőlő dominál a piacon; az elért árak — dacára, hogy az utóbbi napokban a szőlőárak csökkentek, — kedvezőek. Az elmúlt hét utóbbi fe­lében szőlőtorlódásról tettünk említést, a mai na­gyobb kereslet folytán körülbelül egyelőre megszűnt. Szépen csomagolt és jó minőségű chasselas szőlőért könnyen elérhető ár 58—44 fill­agja. Ha figyelembe veszszük a külföldön érvényben levő mai szőlőára­kat, pl. Berlinben a mai napon a legjobb esetben I. r. csemegeszőlőért 24—32 áli. érhető el. Körté­én almafélék közül leginkább asztali fajokat aján­lom ez idő szerint felküldeni. Vadak közül szarvas és nyul igen keresett, különösen ez utóbbi jó árak mellett értékesíthető. Tojásból a hozatalok nem fe­dezik a szükségletet, miért is ajánlom a nagyobb téte­lek felszámítását. Jegyzéseim: marha- és borjúhús szilárd árakon kelt el, sertés szalonnástól 12—116 fi­­. Füstölthús el van hanyagolva, szarvas 70—80 fillér, őz 140—160 fillér, vadsertés 60—70 fillér kilo­grammja, nyul 300—340 fillér darabonkint, fácán 4—5 korona, fogoly 140—160 fillér páronkint. Vá­gott ludak árai a nagyobb felhozatal folytán csökken­tek. Elő baromfi­, közepes árak mellett kelt el. Tojás bácskai ára 64—66 korona, erdélyi ára 61— 63 korona ládánként (1440 drb.). I. rendű tea-vaj 196—210 fillér, főző-vaj 140—150 fillér, túró 10— 12 fillér kilogrammja, — Gyümölcs : Szőlő és egyéb gyümölcsféléknek a felküldésénél hagy suly fekte­tendő a jó csomagolás és kellő osztályozásra. Szőlő Chasselas elkelt 30—44 fillér, Passatutli 44-60 fillér, Oporto 20—24 fillér, Mézédes 18-24 fillér körként. Kisebb 30—40 fillér. Kétes alma 20—26 fillér, alma (asztali) 30—40 filér. Közönsé­ges hullott vegyes 12—16 fillér, szilva 9—10 fillér kilogrammonként. Burgonya üzlet tekintve, hogy a fogyasztás még nem emelkedik, az árak nem idelé­­tők. Makói hagyma csak kisebb tételekben he­lyezhető el. Ez idő szerint ajánlom címemre felküldeni gyümölcsfélét és vadat. Első Leánykiházasitási Egylet mint szöv. Gyer­mek és életbiztosító intézet (Budapest, VI., Teréz-körut 40—42. Alapittatott 1863.) Folyó évi augusztus hó­ban 1,590.000 K értékű biztosítási ajánlat nyujtatott be és 1,335.800 K értékű uj biztosítási kötvény állít­tatott ki. — Biztosított összegek fejében 55,599 K 20 fll. fizettetett ki. 1903 január 1-től 1903 augusztus 31-ig 9,050.000 K értékű uj biztosítás kötvény állít­tatott ki és biztosított összegek fejében 527.808 K 39 ill. fizettetett ki. Ezen intézet a gyermek és élet­biztosítás minden nemével foglalkozik a legolcsóbb díjtételek és legelőnyösebb feltételek mellett. Szesz. A kontingens nyersszesz ára Budapesten 38.50—39.50 kor. Bécsi jegyzés 40.60—41.— korona kontingens nyersszeszért... Helybeli és vidéki egyesült szeszgyárak finomí­tott szesz adózva 145.50—146 koronán, adózatlan 47 koronán kelt nagyban és 2—3 koronával drágáb­ban kicsinyben. — Denaturált szesz hordóstul 36 koronán. Budapesti szeszgyárak jegyzése. Nagyban koronákban Kontingens nyersszesz 38.50— 39.50 , Finomított szesz adózva 145.50—146.—­0 .­ adózatlan 47.------ 47.50 Elesztőszesz adózva 146.------146.50 , adózatlan 47.------ 47.25 Nyersszesz adózva 143.50—144— Denaturált szesz 36.-------36.50 Budapesti gabonaforgalom. 1903. augusztus 28 esti 6 órától augusztus 30. esti 6 óráig a helyi for­galomban érkezett: búza 87.167 métermázsa, rozs 1903-ban1902-ben1901-ben millió métermázsa búza . . . 20.75 33.25 61.94 rozs . . . 1­5.95 7.74 16.56 árpa . . . 6.25 8.16 9.28 zab. . . . 21.10 14.08 23.96 tengeri . 23.65 20.15 35.77 Összesen: 87.70 83.38 147.53 1903-ban 1902-ben millió métermázsa búza ... 823.06 803.97 rozs • . • 400.85 408.05 árpa . . . 273.87 267.71 zab • • • 522.24 485.81 tengeri . . 725.20 775.51 •­ Összesen:2.745-22 2.744-05 Általános minimális Ökör, 100 kg.-ként (élő súly) tarifa szerint frank 30 20 Tehén « « « 30 15 Bika « « « 30 15 Fiatal marha « « 30 15 Borjú a « « 40 25 Kos, ürü, juh .« « 40 3& Bárány 10 kg. sulylyal vagy azon alul darabszám szerint 4— 2.25 Bakkecske és kecske darab­szám szerint 4.50 3.— Gödölye darabszám szerint 2.— 1.50 Sertés 100 klg.-ként (élősúly) 25 15 Malac 15 klg. sulylyal és azon alól darabszám szerint 4— 2.25 Friss ürühús 100 klg.-ként 50 35 Friss sertéshús « « 40 25 Friss marha- vagy más hús 100 klg-kint 50 35 Sózott sertéshús, sonka és szalonna 100 klg.-kint 50 30 Sózott marha- vagy más hús 100 kig.-kint 50 30

Next