Hazánk, 1903. szeptember (10. évfolyam, 205-229. szám)
1903-09-02 / 206. szám
HAZÁNK. 206. szám. 11 Szerda, 1903. szeptember Japán termése középszerű volt. Termett: rizs 56—58, búza 5-5—6, rozs, 9—9-5, árpa 9-5—10 millió métermázsa. Ebből csak a rizs egy kis fölöslege jut Európába. Perzsia Európába nem szállít gabonát, különben is csak magánbecslések alapján számítható ki termése, amely rendes évben 5-5—6 millió métermázsa.Ciprus gabonatermését 750.000 métermázsára becsülik,amiből kivitelre nem lehet számítani. Az Egyesült afrikai gyarmatállamok a kedvezőtlen termés miatt az idén inkább bevitelre szorulnak. A beviteli szükséglet 45 millió métermázsa búza és búzaliszt, 45 millió métermázsa tengeri és 600.000 métermázsa zab. Összesítés: Összefoglalva az összes eredményeket, kitűnik, hogy a világ gabonatermésének ez évi átlagos eredményei a következők: búza 822.62, rozs 384.53, árpa 264.29, zab 510.30, tengeri 720.31, összesen 2,702.05 millió métermázsa. Tavaly volt: búza 825.24, rozs 425.46, árpa 272.10, zab 502.63, tengeri 770.93, összesen 2,796.36 millió métermázsa. Kedvezőbb tehát az idei gabonatermés: Európában 31 52, Tengerentúl 62 89 millió métermázsával, tehát összesen mintegy 94'41 millió métermázsával. , A múlt évek terméséből a nemzetközi gabonapiacokon közvetetlenül aratás előtt rendelkezésre állott a kereskedelmi raktárakban hozzávetőleges számítással. A folyó évre nézve a valószínű fogyasztó szükséglet az 1902—903-ik évhez viszonyítva, a következőleg becsülhető: Szőlős gazdák értekezlete Balaton-Almádiban. A Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete vasárnap délután Balaton-Almádiban értekezletet tartott. Jelen voltak a többek között Bakó József, Hertelendy Ferenc, Óváry Ferenc, László Mihály országgyűlési képviselők, Kolossváry József veszprémi alispán, Herczegh Mihály egyetemi tanár, Rainprecht Antal jószágkormányzó, Rada István kanonok, dr. Kőszeghy József, Edvi Illés Károly, Kenessey Móric stb., továbbá Veszprém és Zala vármegyék szőlőbirtokosai igen nagy számban. Az értekezleten Bernáth Béla országgyűlési képviselő, Óváry Ferenc és Kolossváry József elnököltek, jegyzők voltak ifjabb Bérczes Sándor és Paár Ödön. Bernáth Béla elnök nagy érdeklődéssel hallgatott megnyitó beszédében fejtegette, hogy ha szőlőtermelőink mostani nehéz viszonyaikon segíteni akarnak, tömörülniök kell és pedig a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete körül. Drucker Jenő dr. egyesületi igazgató az egyesület munkaprogrammját mutatta be s kifejtette, hogy ezen programm alapján a magyar szőlősgazdák a kellő öszetartás mellett aránylag rövid idő alatt oda emelhetik a magyar szőlőtermelést, ahol annak a világversenyben helyet kell foglalnia. Ezután a bor italadó leszállításáról értekezett. Fejtegetéseit az értekezlet általános helyesléssel fogadta s elhatározta Drucker Jenő indítványára, hogy a boritaladó leszállítása iránt kérvénynyel fordul a kormányhoz és a képviselőházhoz. Marton Dénes szőlészeti felügyelő a szőlőművelésben leggyakrabban előforduló hibákról, mint a sűrű ültetés, hibás vesszőajtás, legyökerezésről, továbbá a trágyázásnál előforduló hibákról értekezett. Ifjú Perczel Sándor a pinceszövetkezetekről tartott előadást, amelyek szerinte elsősorban volnának hivatva a borértékesítés bajainak orvoslására. Nagy Ignác a balatonmenti vasút kiépítését hozta szóba s kifejtette, hogy míg ez a vasútvonal meg nem nyílik, a veszprémi és zalai szőlőértékesítés föllendítése alig remélhető. Végül Bernáth Béla elnök megköszönve a jelen voltak figyelmét és érdeklődését, az előadók fáradságát és tanulságos fejtegetéseit, indítványozta, hogy a gyűlés üdvözlő táviratot küldjön Darányi Ignác földmivelési miniszternek, köszönetet mondva a magyar borbortermelés érdekében való működéséért. Az indítványt az értekezlet zajos éljenzéssel fogadta, ezzel az elnök az ülést berekesztette. Az értekezlet után megalakult a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületének balatonalmádi helyi bizottsága, amely elnöknek Óváry Ferencet, alelnöknek Bakó Józsefet és László Mihályt, titkárnak Paar Ödönt választotta meg. Francia vámok vágómarhája és húsza. Párisból jelentik, hogy a kamara és a szenátus által egyaránt elfogadott törvényjavaslat, melyet Debussy és társai a vágómarhák és a hús vámja tárgyában terjesztettek elő, a következő vámtételeket állapítja meg: A szenátus vámügyi bizottsága megkereste a francia földművelésügyi minisztert, hogy e törvényt csak a parlamenti szünetek után hirdesse ki. Ezen intézkedés valószínűleg a jelenlegi magas húsárakkal van összefüggésben. Szüreti kilátások Olaszországban. Bariból írják, hogy a szőlőgazdák ott, fáradságot és költséget nem kimérve, küzdöttek a szőlő ellenségei és betegségei ellen, bőven permeteztek oldott rézgáliccal és kénvirággal, úgy hogy a peronospora és az oidium pusztításai az idén ott jelentéktelenek. Mindazonáltal már most konstatálható, hogy az idei szüret mennyiség tekintetében kisebb lesz az átlagnál, mert az áprilisi fagy és a gyakori forró déli szelek meglehetős károkat okoztak, úgy hogy csak közép jó termésre számítanak. A phylloxera további terjedését nem észlelték. A vörös szőlő általában többet szenvedett az említett csapásoktól, míg viszont egyes vidékeken a fehér szőlőben a jég okozott károkat. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület szeptember hónap 12., 13. és 14. napjain a Zsilvölgyön tartja meg idei évi közgyűlését. A résztvevők a megállapított programm szerint szeptember 14-én Lupényba rándulnak, ahol a telep megtekintésén kívül az urikány-zsilvölgyi magyar kőszénbánya-részvénytársaság által épített új iskolát és kórházat is fogják ünnepiesen fölavatni. Lenbeváltótelep Nagyrőcén. A Gömörvármegyei Gazdasági Egyesület Tornallyán gróf Serényi Béla elnöklésével tartott ülésén kimondotta, hogy Nagyrccének azt az ajánlatát, mely szerint a Nagyrőce város határa mellett levő vasgyár-telep épületeit lenbeváltó-telep céljaira felajánlja, köszönettel fogadja. Az egyesület mérnök-szakértő által vizsgáltatja meg a telepet s az átalakításról tervet készíttet. Lakner László titkárt Szepes-Olaszia küldte ki az ottani lenbeváltó és kikészítő telep tanulmányozására. Gyárosok, kereskedők és iparosok Boszniában. A hazai kereskedelmi és iparkamarák igen érdekes társas kirándulást rendeznek a jövő hónapban Boszniába. A nyolc napra terjedő kirándulás szeptember 13-ától 20-ig tart. A kirándulás, technikai részének intézésével a magyar királyi államvasutak központi menetjegyirodáját bízták meg a kamarák. A résztvevők rendkívül kényelmesen fognak utazni, mert a menetjegyiroda teljes buzgalmával igyekszik azon, hogy minél több előnyt biztosítson a kirándulásnak. Ha megfelelő számú utas lesz, külön vonatot, legalább is külön kocsikat bocsát rendelkezésre. A Boszniában megtekintendő ipartelepek és általában a tanulmányi kirándulás részleteire nézve a menetjegyiroda (IV., Vigadó tér 1.) készséggel nyújt felvilágosítást és küld illusztrált utazási tervet. A kirándulás alatt a Kereskedelmi Múzeum és a Kereskedelmi Részvénytársaság boszniai és hercegovinai kirendeltségei, valamint a boszniai országos kormány főhivatalnokai kalauzolják a társaságot. Az érdeklődők jól teszik, ha minél előbb jelentkeznek akár a kamarai titkároknál, akár a menetjegyirodánál.. Az élelmiszerek piacáról. (Léchner Bernét élelmiszer-bizományos üzleti jelentése a Hazánk számára. (Budapest Központi Vásárcsarnok.) A mai hetivásár igen élénk lefolyású volt, különösen gyümölcs, vadak és tojás kelt el kedvező árak mellett. Gyümölcsfélék közül szőlő dominál a piacon; az elért árak — dacára, hogy az utóbbi napokban a szőlőárak csökkentek, — kedvezőek. Az elmúlt hét utóbbi felében szőlőtorlódásról tettünk említést, a mai nagyobb kereslet folytán körülbelül egyelőre megszűnt. Szépen csomagolt és jó minőségű chasselas szőlőért könnyen elérhető ár 58—44 fillagja. Ha figyelembe veszszük a külföldön érvényben levő mai szőlőárakat, pl. Berlinben a mai napon a legjobb esetben I. r. csemegeszőlőért 24—32 áli. érhető el. Körtéén almafélék közül leginkább asztali fajokat ajánlom ez idő szerint felküldeni. Vadak közül szarvas és nyul igen keresett, különösen ez utóbbi jó árak mellett értékesíthető. Tojásból a hozatalok nem fedezik a szükségletet, miért is ajánlom a nagyobb tételek felszámítását. Jegyzéseim: marha- és borjúhús szilárd árakon kelt el, sertés szalonnástól 12—116 fi. Füstölthús el van hanyagolva, szarvas 70—80 fillér, őz 140—160 fillér, vadsertés 60—70 fillér kilogrammja, nyul 300—340 fillér darabonkint, fácán 4—5 korona, fogoly 140—160 fillér páronkint. Vágott ludak árai a nagyobb felhozatal folytán csökkentek. Elő baromfi, közepes árak mellett kelt el. Tojás bácskai ára 64—66 korona, erdélyi ára 61— 63 korona ládánként (1440 drb.). I. rendű tea-vaj 196—210 fillér, főző-vaj 140—150 fillér, túró 10— 12 fillér kilogrammja, — Gyümölcs : Szőlő és egyéb gyümölcsféléknek a felküldésénél hagy suly fektetendő a jó csomagolás és kellő osztályozásra. Szőlő Chasselas elkelt 30—44 fillér, Passatutli 44-60 fillér, Oporto 20—24 fillér, Mézédes 18-24 fillér körként. Kisebb 30—40 fillér. Kétes alma 20—26 fillér, alma (asztali) 30—40 filér. Közönséges hullott vegyes 12—16 fillér, szilva 9—10 fillér kilogrammonként. Burgonya üzlet tekintve, hogy a fogyasztás még nem emelkedik, az árak nem idelétők. Makói hagyma csak kisebb tételekben helyezhető el. Ez idő szerint ajánlom címemre felküldeni gyümölcsfélét és vadat. Első Leánykiházasitási Egylet mint szöv. Gyermek és életbiztosító intézet (Budapest, VI., Teréz-körut 40—42. Alapittatott 1863.) Folyó évi augusztus hóban 1,590.000 K értékű biztosítási ajánlat nyujtatott be és 1,335.800 K értékű uj biztosítási kötvény állíttatott ki. — Biztosított összegek fejében 55,599 K 20 fll. fizettetett ki. 1903 január 1-től 1903 augusztus 31-ig 9,050.000 K értékű uj biztosítás kötvény állíttatott ki és biztosított összegek fejében 527.808 K 39 ill. fizettetett ki. Ezen intézet a gyermek és életbiztosítás minden nemével foglalkozik a legolcsóbb díjtételek és legelőnyösebb feltételek mellett. Szesz. A kontingens nyersszesz ára Budapesten 38.50—39.50 kor. Bécsi jegyzés 40.60—41.— korona kontingens nyersszeszért... Helybeli és vidéki egyesült szeszgyárak finomított szesz adózva 145.50—146 koronán, adózatlan 47 koronán kelt nagyban és 2—3 koronával drágábban kicsinyben. — Denaturált szesz hordóstul 36 koronán. Budapesti szeszgyárak jegyzése. Nagyban koronákban Kontingens nyersszesz 38.50— 39.50 , Finomított szesz adózva 145.50—146.—0 . adózatlan 47.------ 47.50 Elesztőszesz adózva 146.------146.50 , adózatlan 47.------ 47.25 Nyersszesz adózva 143.50—144— Denaturált szesz 36.-------36.50 Budapesti gabonaforgalom. 1903. augusztus 28 esti 6 órától augusztus 30. esti 6 óráig a helyi forgalomban érkezett: búza 87.167 métermázsa, rozs 1903-ban1902-ben1901-ben millió métermázsa búza . . . 20.75 33.25 61.94 rozs . . . 15.95 7.74 16.56 árpa . . . 6.25 8.16 9.28 zab. . . . 21.10 14.08 23.96 tengeri . 23.65 20.15 35.77 Összesen: 87.70 83.38 147.53 1903-ban 1902-ben millió métermázsa búza ... 823.06 803.97 rozs • . • 400.85 408.05 árpa . . . 273.87 267.71 zab • • • 522.24 485.81 tengeri . . 725.20 775.51 • Összesen:2.745-22 2.744-05 Általános minimális Ökör, 100 kg.-ként (élő súly) tarifa szerint frank 30 20 Tehén « « « 30 15 Bika « « « 30 15 Fiatal marha « « 30 15 Borjú a « « 40 25 Kos, ürü, juh .« « 40 3& Bárány 10 kg. sulylyal vagy azon alul darabszám szerint 4— 2.25 Bakkecske és kecske darabszám szerint 4.50 3.— Gödölye darabszám szerint 2.— 1.50 Sertés 100 klg.-ként (élősúly) 25 15 Malac 15 klg. sulylyal és azon alól darabszám szerint 4— 2.25 Friss ürühús 100 klg.-ként 50 35 Friss sertéshús « « 40 25 Friss marha- vagy más hús 100 klg-kint 50 35 Sózott sertéshús, sonka és szalonna 100 klg.-kint 50 30 Sózott marha- vagy más hús 100 kig.-kint 50 30