Hazánk, 1903. október (10. évfolyam, 231-235. szám)

1903-10-01 / 231. szám

HAZÁNK. 231. szám. ■ ■■■ ■■ ■ . -■■■■„„ I. ■■■ IM—— bért elnök megnyitotta az ülést. Miután a kép­viselőház régen nem tartott ülést, rengeteg iro­mány érkezett be a Házba, amiről az elnöknek jelentést kellett tenni. Az elnöki bejelentések már fél órát foglaltak le, közbe Szatmá­r város kérvényénél nagyobb vita indult meg.“ Szatmár város­­ felírt az országgyűléshez, hogy a kiszolgált három éves katonákat október 1-én bocsássák haza. ”.­ . . Holló Lajos a kérvénynyel szemben azt indít­ványozta, hogy a kérvényt a bizottság­­48 óra alatt sürgősen tárgyalja le s arról a Háznak azonnal tegyen jelentést. Gróf Apponyi Albert elnök szavazás alá bo­­csájtotta Holló indítványát s miután­ a jobbol­dalról is többen szavaztak az ellenzékkel az in­dítvány mellett, nem lehetett megállapítani a szavazás eredményét. Erre az elnök a jegyzők­kel megolvastatta a szavazatokat, melynek ered­ménye volt, hogy a többség nem fogadta el az indítványt. Kossuth Ferenc aztán hamarosan új indít­ványt adott be, hogy a bizottság sürgősen tár­gyalja a kérvényt s a legközelebbi ülésen tegye meg a jelentését. Rakovszky István pótindít­­ványt adott be, hogy a bizottság hat nap alatt fejezze be a munkáját s jelentését azonnal ter­­jeszsze be a Ház elé. Ekkor felállt gróf Tisza István s elnöki felfo­gást provokált arra nézve, hogy az előbbi eset­tel szemben van-e újabb határozat­hozatalnak helye, mert ha van, akkor ő Kossuth indítványát fogadja el. Gróf Apponyi Albert elnök rögtön elértvén a Tisza felszólalásának a célzatosságát, az ő nagy igazságszeretetét s a házszabályok, helyes keze­lését erősen dokumentáló kijelentésben felvilágo­sította Tiszát, hogy már Holló indítványának szavazása előtt szót kért Kossuth Ferenc, de mivel Holló indítványa fölött megindult a sza­vazás, arra kérte Kossuthot, hogy­ annak meg­történte után tegye meg az indítványát Miután a szavazás által tárgytalan lett Holló indítványa, Kossuthnak fennáll a joga indítványának az előterjesztéséhez s ennélfogva arra nézve is el­rendeli a szavazást. A Ház az elnök igazságos állásfoglalását za­­­­logy helyeselte. ,.i. . , «... A képviselőház, miután Rakovszky vissza­­vonta az indítványát, egyhangúlag Kossuth in­dítványát fogadta el. . . Következtek ezután a bizottsági előadók jelen­tései: x ‘­V. — UAJ..H.I.I­I ■-lll.il——Ml ......................... . llljgjM Maróthy László a mentelmi bizottság jelen­tését terjesztette elő Lengyel Zoltán mentelmi esetéről, akit a bizottság a Ház megkövetésére ítélt, amiért engedetlen volt az elnökkel szemben. Lengyel Zoltánon rögtön végrehajtották az ítéletet s Lengyelnek ünnepélyesen meg kellett követni a Házat. Szívók Imre a parlamenti vizsgálóbizottság jelentését terjesztette elő a Szapáry-féle vesz­tegetési affér vizsgálatának az eredményéről. A jelentést Polónyi Géza az ülés elején már meg is sürgette. Biró Lajos a gazdasági bizottság jelentését terjesztette elő az évnegyedes kiadások megvizs­gálásáról. Mindegyik jelentést kinyomatják s napirendre tűzik. Ezek után következett csak a nap eseménye, Khuen-Héderváry miniszterelnök lemondása. A miniszterelnök feszült figyelem és csönd kö­zepette állt fel. Rövid, de­­ velős volt a lemon­dása. — Tudatom a t. Házzal — mondá a minisz­terelnök — hogy a képviselőház tegnapi hatá­rozata miatt beadtam a lemondásomat ő Felsé­gének. Kérem a Házat, mindaddig, míg az új kormány meg nem alakul, a Ház ne tartson ülést. Ezzel sarkon fordult s a jobboldali irói karzat felőli padsorok között, az újságírók csoportja mellett otthagyta az üléstermet. E jelenet min­denkit meglepett s a hatás első pillanata alatt elakadt a szó az ajkakon. Nagyobb lett a cso­dálkozás, mikor kis idő múlva az egész kabinet fölkerekedett s követte a lemondó miniszter­­elnököt. A Ház az ülés végéig aztán miniszterek nélkül tárgyalt. Khuen-Héderváry miniszterelnök mielőtt ki­vonult a teremből, odaszólt Lukács László pénz­ügyminiszterhez: — No most mulassatok. A kormány kivonulása után oly zaj és kava­rodás támadt a teremben,­ hogy az ülés menete néhány percre megakadt s ha' a zaj és lárma le nem csillapul, Apponyi elnök kénytelen lett volna az ülést felfüggeszteni. Nagy nehezen az­tán helyreállt a nyugalom,­­ felállhatott szólásra Kossuth Ferenc,­ aki-. helytelenítette, hogy a kormány sztrájkol. Röviden, foglalkozott a mi­niszterelnök tegnapi nyilatkozatával s hibáztatta, hogy Körber osztrák miniszterelnök beszédét a Ház egyhangúlag vissza nem utasította. "■ Az Ugron-párt nevében Szederkényi Nándor, élén, az arcier gárda és a gránátos ezredek. A Prater­stern-nél foglaltak állást és miután a cár megérkezett, harangzúgás és ágyudörgés közt kisérték a Burg-ba. Szeptember 27-én megérke­zett a cárné is s ettől a naptól kezdve egyik mulatság a másikat követte. Rendkívül érdekes , volt az október 9-iki Redoute parée, amelyhez 4000 meghívót küldött szét a főudvarmesteri hivatal. A mulatságon­­ megjelentek az összes szuverének, Talleyrand, Wellington, Metternich államkancellár s az egész diplomáciai kar. A hölgyek jelmeze egytől-egyig sziporkázott az ötlettől. Legnagyobb feltűnést negyven hölgy keltett, akik a négy elemet: jég, tűz, viz, föld ábrázolták. Sándor cárnak ez nagyon megtet­szett, oda ment a festői csoporthoz, a tüzet áb­rázolókhoz igy szólva: — Önök lísértetbe hoznak, hogy vallást változtassak és tű­zimádóvá legyek. A redut kistermét valóságos narancsligetté változtatták át s itt tartott cerclet a császárné. A szuverének pedig nagy bőr támlányokon ülve nézték ez alatt a contre-danse-t. Az október 11-én, az an der Wien színház­ban tartott fényes theatre parée is emlékezetes maradt. A színház akkori tulajdonosa, gróf Pálffy Ferdinánd, a virágokkal és délszaki növé­nyekkel díszített faver-ban üdvözölte a cárt. Mózes allegorikus szinmű­ került aztán színre s felvonás közben Rigottiai Emilia, a hírneves táncosnő táncolt. Október 16-án Händel Sámson című oratóriumát adták az udvari lovardában. Érdekes, hogy a főudvarmesteri hivatal által ki­állított meghívókon ott állt: A kapott jegyeket se eladni, se átadni nem szabad. Erre külö­nösen felügyel a rendezőség. A zenekar 700 tagból állott s mint első dirigens, Mosel Ignác a néppárt nevében pedig Rakovszky István uta­sították vissza a legerélyesebben Körber felfo­gását, mely sérelme a magyar alkotmánynak és a törvénynek. Hock János, szintén elítéli az osztrák minisz­terelnök beszédét, s elismeréssel szólott a sza­badelvű párt tegnapi magatartásáról. Kubinyi Géza a tegnapi határozatot a ma­gyar nemzet közérzülete megnyilatkozásának tartja. Arra kéri a Házat, hogy mindaddig, míg új kormány nem lesz, ne tárgyalják Körber be­szédét s ezzel kapcsolatosan kijelentette, hogy azt a kormányt, amely nem utasítja vissza Körber beszédét, a szabadelvű párt nem fogja támogatni. Kubinyi kijelentését zajos helyesléssel hono­rálta a t. Ház. Polónyi­­Géza­ röviden arra figyelmeztette Kubinyit, hogy tegnap nem a Körber, hanem Khuen miniszterelnök beszédje fölött nyilatko­zott meg a Ház. Hosszabb vita indult meg aztán a fölött, hogy a Ház mikor tartson ülést. Madarász József azt akarta, hogy a Ház ne napolja el magát, hanem folytassa az üléseit. Barta Ödön, Holló Lajos és báró Kaas Ivor azt indítványozták, hogy a Ház szombaton tartson ülést. Miután a Ház legközelebbi ülésére nézve a miniszterelnök is tett indítványt, az elnök a be­érkezett indítványok fölött szavazást rendelt el s a Ház többsége kimondta, hogy az új kor­mány kinevezéséig nem tartanak ülést. Ezzel a mai nevezetes ülés véget ért, melyről a következő tudósításunk számol be: A képviselőház ülése. Elnök : Apponyi Albert gróf. Jegyzők: Nyegre László, Szőts Pál és Endrey Gyula. Elnök:megnyitja az ülést s a múlt ülés jegyző­könyvét hitelesítteti és előterjeszti az irományokat. Bejelentések: Polónyi Géza a házszabályokhoz kér szót. Kérdést intéz az elnökhöz,­ hogy a parlamenti vizsgálatról szóló jelentés miért nincs kinyomatva, szétosztva és napirendre tűzve. Pedig úgy határozott a Ház, hogy a bejelentés után a Ház elé hozzák a jelentést. Kérdi, be van-e jelentve az­ elnökhöz, a jelentés ? , Elnök:: Megnyugtatja Polónyit, mert épp ma akarja a bizottság előadója a jelentést bemutatni. Polónyi Géza: Helyes. Belenyugszom. Elnök: Bejelenti, hogy Fehér Márton újpesti ügy­védjelölt Wolfner Tivadar ellen összeférhetlenségi A H­AZÁNK TÁRCÁJA Az első cárlátogatás Bécsben. — A Hazánk eredeti tárcája. — Kellemetlen, esős nap következett be, amikor legjobb ócska írásokban levelezni. Valami napló­jegyzeteket, meg a Wiener Zeitung 1814-iki folyamatát vettem elő, amelyben sok minden ta­­láltatik a híres kongresszusról. Ez a nagy feje­delmi sokadalom volt az, amelyről a szellemes de Ligne herceg mondotta: le congrés danse — mais il ne marche pas. Szinte beleszédülök annak a sok bálnak, mu­latságnak, katonai és polgári parádénak a leírá­sába. És eredeti, hogy az akkori bécsi újságok is csak a mulatságokról beszélnek, komoly ta­nácskozásokról sehol, egyetlen szó sincs. Jéuis­­sance, ez volt a Bécsbe gyűlt szuverének és dip­lomaták jelszava. A Bécsbe érkező Miklós cárról, fogadtatásáról olvasva­ önkéntelenül is összehasonlításokat te­szünk a jelen és a múlt közt, a máról, meg azokról a nagy mulatságokról, amelyeket a kon­gresszusra érkező I. Sándor tiszteletére ren­deztek... 4 cár, aki akkori időben hallatlan­­ gyorsaság­­alatt utazott .Szentpétervárról eptember 26-án érkezett a csá­­pott a porosz király is, akivel kozott. Ferenc császár una­dta, az­ivonult agyar­anyal szerepelt. A magánszólamokat Wertheimstein Zsófia, Geymüller Rozália, dr. Sonnleitner Ignác és Solni Pál énekelték. A rendkívül jól sikerült hangverseny annyira elragadta a minden szépért lelkesülő Sándor cárt, hogy az uraknak köszö­netét tolmácsoltatta, Wertheimstein Zsófiának és Geymüller. Rozáliának pedig olyan rózsá­kat küldött, amelyeket sajátkezüleg vágott le a schönbrunni kastélykert üvegházából. Fényes estélyt adott a cár tiszteletére gróf Zichy Károly államminiszter is. Gróf Pálffy Fe­renc kamarás és Esterházy Rosina grófnő ez alkalommal egy magyar magántáncot is lejtet­tek, amely teljesen elragadta a cárt s a többi jelenlévő szuverént. A vastag württembergi ki­rály annyira oda volt a bámulattól, hogy — gróf Pálffy gyors fordulatait látva —­ több ízben ismételte : — Unglaublich, unglaublich . . . Az egész október hónap folytonos mulatság­ban telt el Bécs egy nagy szállóhoz hasonlított. Az udvari cselédséget 500 emberrel szaporítot­ták s a császári istállókban 1200 ló állt készen. A Sándor cár számára rendelt fogat éjjel-nappal a Beliária előtt állt s a kocsis egy pillanatra sem szállhatott le a bakról. Az uralkodók több­nyire együtt étkeztek, a kiséret számára három­féle asztalt terítettek. Az udvari konyhán reg­geltől estig lobogott a tűz. Az udvari színházak­ban páholyokat­- béreltek a kiséretnek, a cseléd­ségnek pedig hol egyik, hol másik külvárosi theatrum karzatát bérelték ki. A romantikus hajlamú Sándor cár a kongresz­­szus idejében különösen Auersperg Gabriella, Zichyné­ Festetich Julia, egy Esterházy és egy Lobkovitz grófné iránt érdeklődött. Egy alkalom­mal egy tréfás fogadás is történt köztük. Abban 2 _________Csütörtök, 1903. október 1.

Next