Hazánk, 1904. február (11. évfolyam, 28-51. szám)

1904-02-01 / 28. szám

HAZÁNK. 28. szám: nem késhetik soká. A háborúra való készülődés Oroszországnak naponként 20 ezer rubeljébe kerül. London, febr. 1. New­ Yorkból táviratozzék a Times-nak. Hay állam­titkár a diplomáciai kar előtt akként nyilatkozott, hogy még mindig van remény a béke fenntartására és Oroszország s Japán közt a konfliktus elsimítá­sára.­­ A Morning Leader közli, hogy a japán kor­mány az itteni követség útján a Wicers-hajós társa­ságtól két páncélos hajót akar vásárolni. London, febr. 1. A reggeli lapok kivétel nélkül azt tartják, hogy Tokióba szerdára vagy csütörtökra várják az orosz válasz megérkezését. A válasz tartalmáról eddig for­galomba került hírek találgatások. Az Express-nek táviratozzák Köbéből, hogy a ja­pán félhivatalos sajtó is bízik a békében és határo­zottan békés hangon is. Még most is szigorú cenzú­rát gyakorolnak a japán lapoknak közleményei felett, nehogy katonai mozgósítási terveket és a csapatok mozdulatairól szóló híreket közöljenek. A Daily Mail jelenti, hogy a japán lakosság fel van háborodva a kormány ellen, mert halogatja a háborút és a mikádóhoz tömegesen érkeznek a petí­ciók, amelyek sürgetően követelik a háborút. Egy oroszellenes liga halállal fenyegeti a béke mellett levő minisztereket. Kolumbia és Panama készülő háborúja. Newyorkból táviratozzák a Berliner Tageblatt­­nak, hogy Kolumbiában a helyzet kezd vesze­delmes jelleget ölteni; az elnök valóságos kato­nai uralmat gyakorol és erősen készül a hábo­rúra Panama ellen. Az angol trónbeszéd. Londonból távírják, hogy Edvárd király holnapután személyesen fogja meg­nyitni a parlamentet. A trónbeszéd — hír szerint — nem fog meglepetést hozni. Közvetlenül a parlament megnyitása után a kormány beterjeszti az idei költ­ségvetést, amelynek keretében lényegesen leszállítja a jövedelmi adókat, úgyszintén a teára kivetett vá­mokat is tetemesen csökkenti, ellenben a cukorvám nem módosul. Katonai reform Angolországban. Londoni hivata­los jelentés szerint az angol kormány a hadügymi­­nisztériumi bizottság javaslata alapján az admiralitás mintájára katonai tanácsot akar létesíteni. A főpa­­rancsnoki állást eltörlik s főfelügyelői állást létesíte­nek, amely a hadügyminisztérium alá lesz rendelve. A csapatok harcképességét a főfelügyelő állandóan figyelemmel kiséri s időről-időre jelentést tesz a hadügyminisztériumnak. Pártharc Szerbiában. A szerb pártok ellenséges­kedése a június 11-iki véres dráma után sem szűnt meg, sőt talán jobban kiélesedett. A pártok egymás iránti gyűlölete megmérgezi Szerbia közéletét s a belpolitikai viszonyok szanálását lehetetlenné teszi. A mostani radikálisok lépten-nyomon zsarnokoskod­nak a nem radikálisok felett. Csak a napokban tör­tént, hogy a szkupstina a Risztics, Garasanin és Vuckovics-családok állami segélyét eltörölte ... ta­karékossági szempontból. Pedig az így megtakarított összeg olyan csekély,hogy szóba se jöhet s tagadhatlan, hogy itt csak a boszu dolgozott. Az tény, hogy Szerbia pénzügyei ziláltak s érthető volt volna, ha az összes szinekurákat eltörlik s a tul magas fizeté­seket mind csökkentik, de csak a nem radikálisok nyugdíját és segélyét megvonni, nem komoly és ta­pintatos dolog. Ez elkeseríti nemcsak a nem radiká­lisokat, hanem a radikálisoknak mérsékeltebb ele­meit is. «Majd megfizetünk érte», mondja az ellen­párt s a parasztok már mozgolódnak is ebben az irányban, amennyiben hangosan követelik, hogy ne­kik is adassák befolyás az állam kormányzására. Szerbia parasztország s igy természetes és jogos, hogy a parasztoknak is legyen szavuk a szerb szkupjainában. 4 Kedd, 1904. február 2. Kaszinók közgyűlése, Budapest, február 1. A Nemzeti Kaszinó és Országos Kaszinó rendes évi közgyűlését tegnap tartották meg. A Nemzeti Kaszinó közgyűlésén nagy lelkesedést keltett az az indítvány, hogy a kaszinó állítson be költségvetésébe évről-évre a hazai művészet pártolására húszezer koronáig terjedő összeget. A kaszinó jövő vasárnap tartja Széchenyi­ lakomáját.­­ Az Országos Kaszinó közgyűlésén az 1904. évi választmányt választották meg. A közgyűlés után banker volt, melyen Wekerle Sándor mondott erősen demokrata beszédet a társa­dalom feladatairól. A közigazgatási bíróság kiváló elnöke pohárköszöntőjében a tudomány s a munka apotheózisa mellett a demokratizmus vezéreszméinek épített aranyhidat az Országos Kaszinó termeiben, valószínűleg az általánosabb közforgalom számára. Tudósításunk a két közgyűlésről a következő: (A Nemzeti Kaszinó.) A Nemzeti Kaszinó tegnap délelőtt tizenegy óra­kor tartotta Kossuth Lajos­ utcai palotájában hetven­­hetedik évi rendes közgyűlését. A kaszinó intéző igazgatója, gróf Zsd­enski Róbert ajánlatára a köz­gyűlés elnökévé Beniczkij Ferenc főispánt válasz­tották meg. Az igazgatóság évi jelentése szerint az elmúlt évben a kaszinónak két tiszteleti, 689 rendes és 12 rendkívüli, összesen tehát 701 tagja volt; év­közben meghalt 16 tag, ezzel szemben 22 rendes és 5 rendkívüli tag vétetett fel. A könyvtár fejlesztésére 4800 koronát fordítottak és ez összesen 571 kötet­tel gyarapodott az egylet könyvtára. Hírlapok és fő­­folyóiratok beszerzésére 5943 koronát fordított a kaszinó; 94 hazai és 87 külföldi, összesen tehát 181 lap és folyóirat állott az olvasóteremben a tagok rendelkezésére. Az igazgatóság ez évben is folytatta ama törekvését, hogy a kaszinói életet mentül ol­csóbbá tegye, jelzálogterhei törlesztésére ismét na­gyobb összeget és pedig 50.766 koronát fordított, azonfelül múlt évi jövedelméből kiszakította a király ő felsége arcképének megfestésére szánt húszezer koronát is, úgy ezt a képet, melyet Benczúr Gyula tanár fest, mint megdicsőült Erzsébet királynénknak a László Fülöp által festett képét a tavaszi tárlat bezárása után — hol azok kiállítva lesznek — fogja a kaszinó a művészektől átvenni. A közgyűlés nagy lelkesedéssel fogadta Szent­­iványi Géza amaz indítványát, hogy a kaszinó állítson be költségvetésébe évről-évre a hazai művé­szet pártolására húszezer koronáig terjedő összeget. A javaslatot azzal az utasítással tette át a közgyű­lés a választmányhoz, hogy azzal behatóan foglal­kozván, a jövő évi költségvetés beterjesztése alkal­mából tegyen ez irányban konkrét javaslatot a köz­gyűlésnek. A közgyűlés megadván a fölmentvényt a múlt évi zárszámadásokra nézve elfogadta az 1904-ik évre beterjesztett költségvetést, mely 315229 korona bevétel mellett 307.002 korona kiadást és így 8227 korona többletet irányoz elő. Időközben a Losonczy Ödön elnöklete alatt megalakult szavazatszedő bizottságnál folyt a szava­zás az igazgatóság három és a választmányból ki­lépett vagy meghalt tizenkilenc tagja helyének betöl­tésére. A szavazás eredményét a február 7-én tar­tandó folytatólagos hitelesítő közgyűlésen fogják kihirdetni. Végül elhatározta a közgyűlés, hogy a Széchenyi-lakomát február hetedikén délután hat órakor fogják megtartani s ez alkalommal gróf Széchényi Emil soproni főispán fog emlékbeszédet mondani. (Az Országos Kaszinó.) Az Országos Kaszinó közgyűlését délután négy órakor tartotta meg saját palotájának nagy társalgó­termében. Mánássy János ajánlatára a közgyűlés elnökéül közfelkiáltással Friss Andor kúriai tanács­elnököt választották meg, aki a bizalmat megkö­szönvén, elfoglalta az elnöki széket. A jegyzőköny vezetésére Brezovay László úrt kérték föl, hitelesíté­sére pedig Hámos Lászlót és Vojnics Sándort. Az­után az igazgatóság évi jelentését fölolvasottnak jelentették ki, az igazgatóságnak a felmentést megadták és az 1904. évi előirányzatot elfo­gadták. A megválasztandó tizenhat választmányi rendes és két póttag megválasztásához a sza­­vazatszedő­ bizottságba elnökül Szentiványi Gyulát, tagokul pedig Ghyczy Jenőt, Ghyczy Kálmánt, Pon­­grácz Jenő bárót és Scheidl Gusztáv úrt kérték­­el. Választmányi rendes tagok lettek : Balás Béla, Benke Gyula, Bernáth Gyula, Bornemisza Boldizsár, Ceik Imre, Hoitsy Pál, Horánszky Dezső dr., Los­­sonczy Antal, Máriássy Sándor, Pásztélyi Jenő dr., Splényi Ödön báró, Szabó Ágost, Szent-Iványi Zoltán, Vavrik Antal, Vörös László, Zoltán Elek. Póttagok pedig ifj. Erdélyi Sándor, id. Inger Alajos. A közgyűlés után este kilenc órakor a kaszinó termeiben fényes lakoma volt, amelyen háromszáz­nál többen vettek részt. Az asztalfőn a közgyűlési vezető korelnök, Paiss Andor kúriai tanácselnök ült; jobbján Wekerle Sándor, a közigazgatási bíróság elnöke, az Országos Kaszinó elnökigazgatója, továbbá Gulner Gyula nyugalmazott államtitkár, balján pedig Teleky Géza gróf igazgató foglalt helyet. A le­kö­szöntők során Wekerle Sándor mondott hosszabb és nagy éljenzéssel fogadott beszédet, melyből a kö­vetkező részleteket közöljük: Szónok beszédét azzal kezdi, hogy huszonkettedik alkalommal szólal most fel a közgyűlés utáni va­csorán. Ezután a társadalom hivatásáról szólott. A­ jó politika nagy eredményeket érhet el, hatalomra, dicsőségre vezethet, a rossz politikának szegénység, kishitűség, megalázás járhatnak nyomában; de iga­zában a társadalom rejti magában azokat az erőket, amelyek nagy veszélyek esetében a nemzeti élet visszavonulásának egyedüli mentsvárát képezik. Hosz­­szú időn át fönnállásunknak, fejlődésünknek és gya­rapodásunknak nagy titkát nem kis részben, sőt ta­lán túlnyomó részben kell keresnünk abban az asszimiláló erőben, amelylyel más néptörzseket ma­gunkhoz tudtunk fűzni, magunkba tudtunk olvasz­tani és az a nagy asszimiláló képesség nem erő­szakban, nem politikai intézményekben, hanem a társadalom működésében nyilvánult meg és fejtette ki csodás eredményeit. Vessünk gondot arra, hogy új eszmékre, új irányokra van szükségünk, hogy a jövő fejlődésnek is biztosan megállapítsuk útjait. Akkor, amikor azt látjuk, hogy a né­pek, a nemzetek egész erőkifejtése a gazdasági élet fejlesztése és nagggyá tétele felé irányul, akkor, amikor azt látom, hogy a verseny még a kulturális téren is a gazdasági erőről van föltételezve és hogy a népeknek a vagyonosodás által terem­tett szükséglete képes új kultúrákat teremteni, akkor, tisztelt uraim, ezeket az új irányeszméket és elve­ket is bele kell vinnünk abba a nagy rezervoárba, amelynek társadalom a neve (Zajos éljenzés és taps). A gazdasági élet minden ágára ki kell terjeszteni tevékenységünket, minden tisztességes és becsületes munkának meg kell adnunk a társadalmi jogosult­ságot és elfogadottságot. (Zajos tetszés, helyeslés éljenzés és taps.) Mert e nélkül, tisztelt uraim, nem óvjuk meg a mi társadalmi erőnknek folytonosságát, nem óvjuk meg azt a vezérszerepet, amely a mű­veit magyar középosztályt hagyományainál fogva e téren is megilleti és mindenek fölött nem biztosítjuk nemzetünknek okvetetlenül biztosítandó fejlődését. (Zajos helyeslés.) Azért foglalkoztam itt s fogok foglalkozni másutt, sokszor minden­féle kiadásban ezzel a vezéreszmével, mert erős bennem a meggyőződés, hogy társadal­munknak és nemzetünk igaz fejlődésének a leghasz­nosabb szolgálatát az teszi, aki társadalmunk vezérlő elemeit, a gazdasági tért minden irányában képes foglalkoztatni és a gazdasági téren kifejtett minden foglalkozást képes elfogadónként ebbe a társadalmi vezérlő osztályba bevinni. (Zajos helyeslés és éljen­zés.) Ez irányeszmék mellett engedjék meg uraim, hogy a régi szent hagyományok megtartására, de egyúttal ezek mellett az új armatúrára emeljem poharamat. (Hosszantartó, szűnni nem akaró zajos éljenzés és taps.) Az általános óhajnak engedve, Gulner Gyula nyugalmazott államtitkár szólalt fel ezután. Nagy tet­széssel fogadott és mindvégig feszült figyelemmel hall­gatott beszédében azokért az igazságokért szállt síkra, amelyeket Wekerle hangoztatott. A társaság igen jó kedvben maradt együtt még hosszú ideig. A lakoma alatt Berkes Béla zenekara játszott, a lakomát pedig Müller Antal, a kaszinó vendéglőse szolgáltatta. Előfizetési felhívás! 1904 február 1-ével új előfizetést nyitottunk a «Hazánkéra, miért is kérjük az előfizetések mi­előbbi szíves eszközlését. Régi előfizetőinket, pedig kérjük az előfizetés mielőbbi megújítására, nehogy a lap szétküldése fennakadást szen­vedjen. Oly előnyöket, minőket a Hazánk nyújt elő­fizetőinek, egyik lap sem nyújt, ugyanis: Új előfizetőinknek díjmentesen küldjük meg az Agrár Albumot, mely az idén az eddigi kiadá­sokat tetemesen fölülmúló díszes kiállításban jelent meg. Vasárnap mellékletünk, olvasóközönségünk eme szívesen látott heti vendége a jövőben épp

Next