Hazánk, 1904. március (11. évfolyam, 52-78. szám)

1904-03-01 / 52. szám

HAZÁNK. 52. szám.­ ­............ fogadott előterjesztés után Nicki Ignác főkalauz szólal fel, aki mindenben csatlakozott az előadó javaslatához. Az ideiglenes alkalmazottak és a kezelők helyzetét Sümegi előadó ecsetelte. A mozdonyvezetők és fűtők érdekében Völgyi Andor főmozdonyvezető, az altisz­tek érdekében Aszódi András szállott síkra, Tavarnai Endre és Veréb Mihály pedig a szolgák nyomorúsá­gát hangsúlyozták és az ily irányban előterjesztett javaslatot elfogadták. Ezután fölállott Justh Ferenc elnök és bejelentette, hogy az ülés folyamán az államvasutak elnökigazga­­tójától levél érkezett a gyűlés vezetőségéhez. Mély csendben olvasta fel az elnök a következő levelet: A magyar királyi államvasuti alkalmazottaknak folyó hó 28-án délután 3 órára a Tattersall he­lyiségeiben összehívott gyülekezete t. elnöksé­gének ! Tisztelt elnökség! Ámbár tudomásom volt róla, hogy az állam­vasúti alkalmazottak fizetésrendezésének már hó­napok előtt folyamatba tett ügye annyira előkészült, hogy a fizetésrendezés legrövidebb idő alatt életbe­léptethető lesz, mégis, hogy e tekintetben biztos megnyugtatást nyújthassak, a kereskedelmi mi­niszter úr­­ nagyméltóságához fordultam. Ő nagy­méltósága felhatalmazott engem annak a kijelen­tésére, hogy a magyar államvasúti alkalmazottak fizetésrendezésének életbeléptetése már néhány hét alatt meg fog történni. Felhatalmazom az elnök­séget, hogy e kijelentést az összegyűltek előtt fel­olvassa. Budapest, 1904. február 28-án. Ludvigh s. k., miniszteri tanácsos, elnök A levél felolvasását hosszas, lelkes éjenzés kö­vette. Elnök : A nagygyűlés nevében őszinte hálás köszönetet mond az elnökigazgatónak. Mindamellett indítványozza, hogy a meghozott határozatokat en­nek dacára a maguk teljességében fenntartsák. (He­lyeslés ! A napirend ezután már gyorsan lepergett. A gyűlés határozatából hódoló táviratot küldtek a királynak. Tapintatos, de önérzetes hangú táviratot intéztek Hieronymi kereskedelmi miniszterhez is. Még gróf Batthyány Tivadar intézett pár szót az egybegyűltekhez, azután az elnök a gyűlést bere­kesztette. A japán-orosz háború, Budapest, február 29. A február 24-iki japán támadásra vonatkozó japán hivatalos jelentés tegnap jelent meg Tokió­ban. A japán tengerészeti minisztérium közzé­tette, hogy a japán hajóhad nem intézett rend­szeres támadást Port­ Arthur ellen, hanem 5 robbanó­anyaggal megrakott hajót akart a kikötő bejáratánál elsülyeszteni. Ez a vállalkozás azon­ban csak részben sikerült, amennyiben az orosz ágyuk 3 hajót még a cél előtt elsüllyesztettek s csak kettőnek sikerült a kitűzött helyig előre hatolni, ahol azután felgyújtanak és el is merül­tek. A legénység úgyszólván az utolsó emberig megmenekült. Ezzel tehát fel van derítve a port­­arthuri támadás és az oroszoknak sokat emlege­tett állítólagos győzelme is. E diadal értékének leszállása óta az orosz hírforrások más szenzációról voltak kénytelenek gondoskodni. A szárazföldi harctéren néztek körül s észrevették, hogy a Jalu folyó mellett orosz és japán előőrsök állanak, amelyeket könnyű harcba keverni egymással. Harcba is keverték őket vagy megfutamíttatták a japáno­kat, hogy még a lovaikat is hátrahagyatták velük menekülésükben. A laikusoknak is feltűnik a menekülésnek ez a módja, mert nagyon nehéz megérteni, hogy a japánok miért szálltak le lovukról, ha futamodniok kellett. Gyalogosan csak nem menekülhettek gyorsabban, mint ló­háton. Hanem azért a szenzáció meg van s az oroszok már egy szárazföldi győzelemről is re­gélhetnek. Ezekkel a hírekkel szemben Párisból és Lon­donból egyidejűleg jelentik, hogy Vladivosztok közelében japán hajóhad áll, amely ezt az orosz kikötőt már csütörtök óta blokk­ozza. Ez a hír magyarázza meg azt is, hogy az orosz hivatalo­kat már elhelyezték Vladivosztokból s a lakos­ságnak nagy része is elmenekült a kikötőből. Mindez azonban csak apró vívmány, amiből a háború kockájának dőlésére még nem lehet kö­vetkeztetni. A két fél felvonulása rendkívül las­san halad előre, valamint hogy az is érthetetlen, hogy a japán hajóraj nem fejt ki nagyobb ak­ciót, holott teljesen uralja a tengert s csak elhatározásától függ az orosz hajóknak halomra lövése. Komoly ütközet helyett megelégszik az orosz hajók levegőberöpitésének megkísérlésé­vel s kisebbszerű manővíírozással, amelylyel sem az oroszoknak nem árt, sem a háború ki­fejlődését elő nem mozdítja. Mai távirataink a következők: Port-Arthur alatt. S­zent-Pétervár, február 28. Az orosz távirati ügynökség tudósítója táviratozza Port-Arthurból mai kelettel. Mint határozott tényt jelentik, hogy a Retvizán cirkálóhajó által visszavert támadásnál e hó 25-én éjjel az erőd ütegeinek első sortüze után egy japán torpedó­nagy­ádon robbanás történt. Az utóbbi napokban a helyzet nem válto­zott. Ma északi vihar dühöng. A tenger nagy hullá­mokat vet és minden partraszállási kísérlet lehetet­len volna. Nincsvang, febr. 29. A japánok legutóbbi kísérletének, hogy Port- Arthurt blokk­ozzák, több szemtanúja azt mondja, hogy a japánok közül vagy 19 ember, akik a japán gőrösökön voltak, polgári öltözetben partra ért, de nyomban elfogták őket. Az Askold és Báján cir­kálók először közeledtek a japán flottához, de azután ismét visszatértek. Ennek a manővernek nyilván az volt a cél a, hogy a japánokat közelebbi lőtávolba csalják, de ez nem sikerült. Két gránát, melyet japánok lőttek ki, a városba esett. A Retinzán páncélos némiképpen támaszpontul szolgál. Az idegen mérnök, akit megbíztak, hogy a haját kiszabadítsa, feladott minden reményt a sikerre. Az a darab, amelyet betettek, hogy a torpedó által szakított léket betömje, ismét kiesett A Növik cir­kálót ismét kijavították. A Pallada cirkáló a száraz dokkban van. Szentpétervár, febr. 28. Pflug vezérőrnagy táviratozza mai kelettel. Az e hó 27-ére virradó és Port-Arthurban nyugodtan folyt le. Az ellenséges hajóraj Port-Arthur közelében tar­tózkodik. Jelentések érkeznek a kínai csapatoknak a Liau folyótól nyugatra végrehajtott mozdulatairól. Híresztelések szerint 1­.Osio ember Ma tábornok vezetése alatt a Tungsu és Csaoja közötti úton van. A Saimitiu vasút mentén megerősítették az őrséget. Minden állomáson 40— 50 kínai katona van elhe­lyezve. Lovas csapataink bevonultak Koreába. Az ottani lakosság barátságosan viselkedik velünk szemben. Berlin, február 29. A Vossische Zeitung közli: Most érkeznek japán részről az első pontos jelentések arról a támadásról, amelynek az volt a célja, hogy a japán flotta elzárja a port-arthuri hajórajt a kikötőben. Kunimura ten­gernagy jelenti, hogy egyidejűleg heves bombázás volt, amely tizenöt percig tartott és a japán hajóraj­nak sikerült egy orosz torpedónaszádot erősen meg­rongálnia. A japán flotta nem szenvedett veszteséget. Azok a hajók, amelyek a port-arthuri kikötőbe in­dultak, hogy a torkolatnál elsülyesztett roncsaikkal elzárják a kikötő bejáratát, teljes sötétségben indul­tak el; fedélzetükön nem volt világítás, sem ágyú. A hajókon 10 tiszt és 67 matróz volt. A kereske­delmi tengerészet sok matróza önként jelentkezett erre a vállalkozásra, de nem fogadták el ajánlkozá­­sukat, hanem haditengerészeti matrózokat küldtek ezekre a hajókra. Valamennyien el voltak szánva a halálra, mert megmondták nekik, hogy a hajókat el kell sülyeszteni. Mikor a hajók közeledtek a kikötőhöz, a japán flotta ágyutüzet kezdett az erődítvények ellen. A legelöl haladó hajót egy gránát a vízszszint alatt érte és ez menten megtelt vízzel s­­ülyedni kezdett. A többi hajó erre megváltoztatta irányát s észak­keletre fordult. A második hajó közben féloldalt süllyedt. Csak két hajónak sikerült egész a kikö­tőbe jutnia. Az egyiket a Retvizán külső felén, a másikat attól a ponttól valamivel távolabb keletre sülyesztették el. Korea, London, február 29. A Daily Express szerint a Japán és Korea közt létrejött szerződés következtében Korea úgy tekin­tendő, mint hadviselő fél. Kábeltáviratok jelentik, hogy a japán csapatokat sietve összpontosítják Csemulpó felé. Egy orosz cirkálóhajórajt láttak Korea déli partvidéke felé haladni. London, február 29. A Petit Parisienne közli, hogy a japán-koreai szerződés alapján Japán tényleg annektálta a koreai császárságot s ennek függetlenségét megsemmisítette. A Mandsui’, Sanghai, febr 29. Az összes érdekelt hatalmak hír szerint megegyez­tek abban, hogy a Mandsurt lefegyverzik és a legény­séget Pekingbe szállítják és addig tartják ott, míg a háborúnak vége lesz. Kedd óta négy vonat hagyta el Taotingfut és onnét csapatokat vitt az északkeleti határra. Az utolsó csapatrész ma indul. Az onnét elindult csapatok összes száma 10,000 ember. Tao­­tungluban az összes rendes katonaságot olyanokkal helyettesítik, akik Csuból (Santung tartomány) jönnek. Orosz csapatok útja, Szentpétervár, febr. 29 A katonai vonatok most naponként hatszor indul­nak a harctérre. A hadüzenet óta 126 katonai vona­tot indítottak el 10—12 vagyonnal. A legkisebb katonai vonat 400, a legnagyobb 960 főnyi katona­ságot vitt. Omsk, febr. 29. A háború kitörése óta eddig 48 000 főnyi orosz katonaság haladt át az itteni vasútállomáson. 4 Kedd, 1904. március 1. Döntő ütközet Port-Arthur alatt. Szentpétervár, febr. 29* Az orosz távirati ügynökség port-arthum­ levelező­jétől a következő, e hó 28-ikáról szóló táviratot kapta: Stesszel tábornok egy tegnapról ke­ltezett napiparan­csot adott ki, melyben emlékezteti az erőd védelmezőit, valamint a megerődített körletek védőit és lakosságát, hogy a japánok Port-Arthurnak hatalmukba ejtését a nemzeti becsület kérdésének tekintik. A japánok makacs támadásaiból és különböző öblök erődeinek bombázásából azt következteti, hogy az ellenség szándéka erről a félszigetről partra szállani és megkísérlem az erőd hatalmába ejtését, ennek meghiúsulása esetén pedig a vasutat elpusz­títani és elvonulni. Az ellenség azonban té­ved. A mi csapataink tudják és én tudomá­sára hozom a lakosságnak, hogy mi nem fogunk meghá­trálni. A végsőig kell harcolnunk, mert én, mint parancsnok sohasem fogok parancsot adni a meghátrálásra. Figyelmeztetem erre azokat, akik kevesebb bátorsággal bírnak,mindenkit felhívok, legyen meggyőződve, hogy szükséges a harcot életre és halálra megvívni. Aki elmegy, hogy a harcot elkerülje, nem menekülhet. Nincs kivezető út. Három oldalról a tenger vesz körül bennünket. A negyediken az ellenség fog állani. Nem marad tehát egyéb hátra, mint harcolni. Szentpétervár, febr. 29. Az orosz távirati ügynökség a következő táv­iratot kapta Lio-jangból ottani tudósítójától mai kelettel: Jukauban élő külföldiek közlik, hogy a japán flotta parancsot kapott, hogy már­cius 1-ején okvetlenül rohammal támadja meg Port-Arthurt. A kínai lakosság magatartása nem mindenütt megbízható. Némely ponton meg­tagadják a termények eladását. Miszeszko tábor­nok lovas kozák osztályával elérte katonáit és ma Ichisjanba várják. A katonák egészségesek, a lovak jó karban vannak. A csapatok bátor kedvben vannak. Az élelmezés biztosítva van. A koreiai hatósági személyek menekülnek azokból a községekből, amelyeken az oroszok átmennek. Észak-Koreá­­ban kozákok birtokukba veszik a táviró­vonalat.

Next