Hazánk, 1904. november (11. évfolyam, 259-284. szám)

1904-11-23 / 278. szám

m­mmm HÁZÁNK. 278. szám, Szerda, 1904. november 23." összegyűltek a képviselők ismételt felszólitására, szép csendben a Kossuth-párt közhelyisége felé vo­nultak. A pártkör elé érve éljenezni kezdtek, mire a körben időző képviselők közül többen az ablakhoz­­ siettek. A tüntetők ekkor, akik a járó­kelőkkel együtt­­már hatalmasan felszaporodtak, Visontai Soma or­szággyűlési képviselőt akarták hallani. Visontai tel­jesíteni akarta a tömeg óhaját. Alig mondott azon­ban néhány szót, a közeli utcákból rendőrök rohan­tak elő s közrefogták a tömeget. A közbelé­pésre a tömeg abcugolni kezdett, mire Ger­­sieh rendőrtisztviselő szétoszlásra szólította fel őket s egyúttal a lovasrendőröket a tömeg ellen küldte. A lovasrendőrök a tömeget az aszfaltról a járdára szorították föl, ahonnan később szintén elkergették a tüntetőket. A tün­tetésnél, mely a rendőrök beavatkozása nélkül is rendben ért volna véget, négy lovasroham volt. A központi egyetemen ma délelőtt ismét zajosan tüntetett az egyetemi hallgatóság Nagy Ferenc és Láng Lajos tanárok ellen. Az előtt a terem előtt, amelyben Nagy Ferenc a kereskedelmi és váltójogból 10 órakor előadást készült tartani, mintegy 300 fő­ből álló hallgatóság gyűlt egybe, amely az előadásra menő tanárt zajos abcug kiáltásokkal fogadta. Az egyetem szolgái a tömegen keresztül nagyne­­h­ezen utat nyitottak a tanárnak, aki erre bevonult a terembe s mintha mi sem történt volna, tizenkét hallgató előtt megkezdte előadását a «forgatóról.» Nagytól Láng Lajos előadására mentek az ifjak s itt is percekig abcugoltak. Az egyetemnek az Egyetem-térre nyíló főkapuját bezáratta a rektor s hirdetményt akasztatott ki arra, amelyben az egyetemi ifjakat «saját jól fölfogott érdekükben» fölhívja, hogy tartózkodjanak a fegyelem­­ellenes magaviselettől és az egyetemi statútumoknak «ünnepies fogadalommal is megerősített» pontos be­tartására inti. A hallgatóság csak a Szerb­ utcai ka­pun át mehet az épületbe. A kapuban két szolga áll, akik csak azokat bocsátják be, akik igazolni tud­ják magukat. Müncheni hang gróf Tiszáról, Münchenből táviratozzék. A Neuesten Nachrichten mai száma a lap élén foglalkozik a magyarországi politikai helyzettel s a többek közt a következőket írja : Gróf Tisza István erős keze az első súlyos csa­pást mérte az ellenzékre. Az a meglepetés, amely­­lyel a képviselőházat zavarba hozta s amelyről maga is elismerte, hogy a formábon sérelmet ejtett, az ideiglenes házszabálymódosítást megvalósította, de kétségtelen, hogy ez az eljárás utánzása annak, amelylyel 1897-ben gróf Badeni és gárdája az osztrák Reichsrathban letörte a németek obstrukcióját. Abra­­hamovicz gratuláló távirata azt bizonyítja, hogy Ausztriában sem múlt ki a törekvés az erőszakos házszabálymódosításra és abban bizakodnak, hogy Magyarország iskolát fog csinálni, amelynek fejle­ményei tanulságosak lehetnek Ausztriára nézve. Kadelvnpárti képviselője Krcsmarik János vasárnap délelőtt Szarvas város főterén beszámoló­ beszédet mondott. Krcsmarik bőven foglalkozott a közgazda­­sági kérdésekkel s azt fejtegette, hogy Magyarország gazdasági önállósága nem függ az önálló vámterü­lettől, hanem lehetséges a közös vámterület alapján is. A házszabás­ok revízióját Krcsmarik feltét­lenül szükségesnek véli s Tisza politikájának min­denben rendíthetetlen híve. A beszámoló után a szarvasi szabadelvű párt gróf Tisza Istvánnak s az országos szabadelvű párt elnökének üdvözlő táviratot küldött. Budapest, november 22. Aa új torpedóhajók, Fiuméból jelentik nekünk . Az itteni kikötőben már megkezdték az előmunkála­tokat a delegációk által legutóbb megszavazott uj torpedóhajók építésére. Báró Roszner Ervin kor­mányzó egy angol mérnökkel megtekintette a kikötő­nek több pontját s végül a Baross-mólót szemelte ki az uj hajógyár helyéül. Változás a diplomáciában. Bécsi tudósítónk tele­fonozza, hogy dr. Vuics szerb követ legközelebb megválik bécsi állomásától és kormányát már nem fogja képviselni a kereskedelmi szerződéses tárgya­lásokban. Politikai körökben beszélik, hogy a viszony Szerbia és Ausztria-Magyarország között rendkívül elhidegült, mióta Vuics képviseli a szerb kormányt Bécsben. Beszámolók. Az erdélyrészi függetlenségi képvi­selők a hét folyamán kerületükbe utaznak, hogy be­számoljanak választóiknak a politikai helyzetről. Dr. Ráth Endre Kézdivásárhely város követe vasárnap mondja el beszámolóját, Eitner Zsigmond ki­éri le a kerületébe, ahol nagyban készülnek a képviselő fogadtatására. Erdeházy János, dr. Sebess Dénes és dr. Gáli Sándor képviselők is elutaznak még e hét folyamán a kerületükbe. —­ A szarvasi kerület szó­ KÜLFÖLD. Macedónia reformmunkája. Budapest, november 22. A macedóniai vilajetek reform munkájának eddig elért eredményeiről Ausztria-Magyarország és Oroszország polgári ügyvivői a konstanti­nápolyi entente-nagykövetségek elé jelentést ter­jesztettek, amelyből kiemeljük a következőket: A mü­rzszegi tervezet alapján kiküldött polgári ügyvivők tevékenysége a gyakorlatban úgy ala­kult, hogy közös munkában Husszein Hilmi basa főfelügyelővel alapos betekintést nyertek nem­csak a reformmunkálatok részleteibe, hanem a közigazgatási szervezet egész működésébe és bizonyos irányokban érezhető ellenőrzést végez­hetnek. úgy látszott, hogy a lakosság kezdettől fogva felfogta azokat az előnyöket, melyeket az európai ellenőrző szervek közvetítése biztosít helyzetük javítására. Ez úgy jut kifejezésre, hogy az odavaló körök — első­sorban a keresztények — mindennemű ügyes-bajos dolgukkal, kérésekkel és panaszok­kal fordulnak a polgári ügyvivőkhöz, akik ezeket az ügyeket lehetőleg rövid eljárásban intézik el a főfelügyelővel. Az első félévben 600 ilyen folyamodást intéztek el, amelyekből különböző tanulságokat meríthettek a szervezetbeli újítá­sokat illetőleg. Bár a dolog természetéhez képpest ezeket az ügyeket nem lehetett mindig a kérelmező kíván­ságához képpest elintézni, mégis lényegesen hozzájárult a polgári ügyvivők tevékenységének eme része ahhoz, hogy a lakosság és a hatóságok érzik, hogy a legújabb reform­m­unka folytán vál­tozás állott be a dolgok menetében, amely azt ígéri, hogy minden jogosult érdeket megvédel­meznek és az egyoldalú erőszakoskodás urasága lehetetlenné válik. Ez a felfogás a külföldi tisztek meghívásával észrevehetően izmosodott. Ezek a tisztek, akiket hadseregük javából és különös tekintettel nehéz hivatásukra választottak ki, már szétoszlottak az országban, hogy beutazzák azt és a tudomá­sukra jutó vistás állapotokat a polgári ügyvivők­kel köztik. Ez ellenőrző orgánumok erkölcsi ha­tása már ma is érezhető. Működésük nemcsak hogy bizalmat kelt a lakosságban, de a hatósá­goknál sem marad hatás nélkül. Mindinkább megérik az a meggyőződés, hogy a régi állapo­tok visszatérése ki van zárva. Az ország általános állapota az elmúlt idővel szemben szemlátomást javult. Külső körülmé­nyek is nagyban hozzájárultak a helyzet javulá­sához , így a lakosságnak természetes nyuga­lomra vágyakozása a felkelés minden erőket megfeszítő évei és a forradalomellenes intézke­dések után, melyeket a bolgár kormány a portá­val történt megegyezése alapján tett A földmivelő vidéki lakosság szemmel látható buzgalommal fog hosszú ideig elhanyagolt mun­kájához és a kereskedelem a szalonikii bizomá­nyosok ítélete szerint, kik az ország belsejét el­látják, úgy felvirult, amint azt már évek óta sem látták. Ama menekültek közül, akik a felkelés utolsó két évében Bulgáriában kerestek helyet, folyó évi augusztus haváig a három macedóniai vilajetbe (Drinápolyon kívül) 6000,­ azaz az egész szám­nak 86 százaléka tért vissza hazájába. A haza­térés még mindig tart és valószínűleg teljes visszahonosítással fog végződni. Az általános helyzetnek itt vázolt javulása kétségkívül kedvező feltételnek tekinthető az újítások kialakítására, de azért a nagy átalakító munkának, melyet a macedóniai kerületekben kell végezni, a természetsze­rű­ magában rejlő nehézségeken kívül még kül­ö­nös nehézségekkel és akadályokkal kell számolnia. E tekintetben mindenekelőtt rá kell mutatni arra, hogy a török kormánykörökben még nagyon gyakran észre­vehető az a szándék, hogy tovább akarják hagyni burjánzani az igazgatásbeli hagyományos vissza­éléseket és minden újítással szemben passzív ellenállást tanúsítanak. Lényeges nehézségek erednek még a forra­dalmi propagandából, a lakosság különböző ke­resztény elemeinek ellenségeskedéséből és végül a pénzügyi helyzetből. A forradalmi bizottságok, amelyek az utolsó felkelő mozgalmat rendezték, a török uralom megdöntésére törekednek. Ezért céljaikkal el­lenkezőnek találják a mürzstegi tervezetet és a reformmunkának számolnia kell e még mindig befolyásos szervezet ellenállásával. Épp ilyen akadálynak bizonyul a gyakorlatban az a mély ha­sadás, mely a benlakó keresztény lakosság különböző elemei között van és amely az utolsó időben csak nagyobbodott Az exarkisták és patriakisták, görögök, szerbek, bolgárok és oláhok egyházi és nemzetiségi viszálykodásai, melyek a pártszenvedelem legerőszakosabb ki­töréseit okozták, elég ismeretesek, semhogy szükséges volna részletezésük. Ami végül az ország pénzügyeinek kérdését illeti, ez az a pont, melyre a reformot végrehajtó szerveknek a jövőben a legnagyobb fokú figyelmet kell for­­dítaniuk. A törököktől összeállított adatok szerint ren­des körülmények közt a három kerület bevétele, levonva a rájuk rótt összes terheket, még feles­leggel — a főfelügyelő becslése szerint 15 mil­lió franknyival járna, aminek jó pénzügyi keze­léssel elégnek kellene lennie az országban ren­des viszonyok közt elhelyezett csapatok költsé­geinek fedezésére.­­ Az utolsó évek viszonyai folytán a csapatok létszámát a rendesnek sokszorosára kellett emelni, miért is, valamint a birodalmi pénztár­ból eredő segítség elégtelensége következtében az illető kerületek pénzügyi helyzete ma teljesen zilált. Az egész elmúlt időben lehetetlen volt a hivatalnokokat rendesen kifizetni, a hátralék ren­desen 3—4 hónapos. Világos, hogy a reformmunkálat belterjes végrehajtása mindenekelőtt az országos pénz­ügyek egyensúlyának helyreállítását legalább oly mértékben teszi szükségessé, hogy a hivatalnoki fizetések és a katonai zsoldok rendes kifizetése biztosítva legyen. A jelen pillanatban, amikor még nehézségekbe ütközik a folyó igazgatási költségek fedezése, természetesen különösen bonyolult feladat ama különleges kiadások fedezésére szükségeseket megszerezni, melyek összefüggnek a reformter­vezet bizonyos pontjainak kivitelével. ide tartozik mindenekelőtt az elpusztított fal­vak felépítése és a visszatérő menekültek végle­ges visszatelepítése. A főfelügyelőnek e célra 35000 török fontnyi alap állott rendelkezésére, mely azonban arra is alig volt elég, hogy általsegítse az ínséges vi­déki lakosságot a télen. Az elpusztult parasztházak újra felépítése, régi, részben nagyon csinos alakjukban, elenged­hetetlen feltétele a viszonyok végleges állandó­sításának, de ez a lakosság adott anyagi hely­zetét tekintve, csak erős állami segedelemmel érhető el. A polgári ügyvivők az illető országrészek be­ható bejárása után megkezdték az elpusztult lakóházak általános felépítése tervezetének ki­dolgozását, tervezetük foglalkozik a szükséges pénzügyi fedezet megszerzésével is. Az országos pénzügyek ellensúlyának helyreállítása általá­nosságban, valamint különösen a pénzügyi ke­zelés ellenőrzése az egyes részletekben, továbbá rendes költségvetés szerkesztése, teszi a legkö­zelebb álló feladatot. Egyes idevonatkozó előmunkálatokat már el­intéztek és intézkedtek, hogy az összes állami bevételeket az ottomán bank fiókjai hajtsák be. A legfontosabb intézkedések egyikét, a csend­őrséget illetőleg, sikerült a kivánt pénzügy.

Next