Hazánk, 1905. május (12. évfolyam, 104-128. szám)

1905-05-13 / 113. szám

HAZÁNK. 113. szám, a többi között ekként nyilatkozott. A keleti államok marhabehozatalára vonatkozó Peschka­­féle indítványt illetőleg hivatkozik a vámbizott­ságban tett nyilatkozatára, amely azt emelte ki, hogy a kormány és specializer a földmivelési mi­nisztérium teljes erővel azon lesz, hogy a honi gazdaság és főleg a honi állattenyésztés minden módon védelmezve legyen, de mégis szüksége van bizonyos mozgási szabadságra, hogy a szer­ződéses tárgyalásokba egyáltalán belekezdhes­­se.Éf ez körülírva azt teszi, hogy az osztrák kormány a keleti államokkal, tehát nemcsak Szerbiával, hanem Romániával és talán Oroszországgal szem­ben is a marhabehozatalt eltiltani nem szándé­kozik, föltéve, hogy azért ellenértékre számíthat. Ezen szándék ellen már rég idő óta küzdöttek úgy az osztrák agráriusok, mint a magyar gazdai érdekeltek, de úgy látszik, hogy a lajtántúli fegy­­vertársak Bouquoy gróf befolyására meghátrál­tak. Sejteti ezt író felszólalása is, aki a szavazás megtörténte után így kiáltott fel: De hol van Golenosz úr, a gazdák központi szervezetének másodelnöke? Az agrárius indítványok tárgya­lásának alkalmára talán udvari ebédre hivata­los ? h­ol vannak a nagybirtokosok, akik a köz­ponti bizottságnál csak a tagdíjak lefizeté­sére szorítkoznak? Így bukott el a Peschka­­féle indítvány, amely véletlenül nemcsak osztrák, de magyar érdekeket is képviselt. Annyi bizonyos, hogy a keleti államok ha­tárainak a marhabehozatalt illető megnyitása éppen azért képezne súlyos sérelmet, mert a német határ felé a maarhakivitel meg lett nehe­zítve. Most ráadásul nemcsak a szerb, de a romlyi és talán az orosz határt is megnyitják, amely szándékkal a marhaértékesítés esélyei a közös vámterületen előreláthatólag nagyon meg fognak romlani. Az osztrák képviselőház ezen állásfoglalása éppen nem alkalmas arra, hogy a magyar gazdák ragaszkodását a vámterület kö­zösségéhez megsz­árdítsa, sőt ellenkezőleg, újabb impulzust ad arra, hogy a vámelkülönítés barát­­jainak száma megszaporodjék. Újabb tarifaharc a tengeren. Nemrég jelen­tettük, hogy a Cunard Line és a Morgan-tröszt­­höz tartozó hajóstársulatok között alighanem újabb tarifaharc fog kitörni. A múlt évi tarifa­­harcnak a berlini előzetes egyezmény vetett vé­get s a társulatok abban állapodtak meg, hogy a végleges békét majd Londonban fogják meg­kötni. E végleges békét azonban nem lehetett megkötni, mert a Morgan-tröszthöz tartozó há­rom angol hajóstársulat a berlini egyezményben vállalt kötelezettségeit nem tudta teljesíteni. Emiatt most már kitört a tarifaharc a két fél között s ez a tarifaharc egyelőre abban nyilvá­nul, hogy a berlini egyezményt most már mind a két fél elvetette. E tarifaharc fejleményeit nagy érdeklődéssel nézik az egész világon, mert ilyen­kor a hajóstársulatok úgy a személy-, mint az áruszállítás díjait nagyon mélyen leszállítják. Európában különösen az kelt érdeklődést, mikor szólnak bele a harcba a németországi hajós­társulatok, mert ezek a Morgan-tröszttel­ véd- és dacszövetségben állanak s szükség esetén, föl­­szólításra, rontaniok kell a Cunard-Line üzletét, ahol csak lehet. Magyarország cukoripara és cukorfogyasz­tása 1904-ben. A hatvani cukorgyár igazgató­sága a miskolci kereskedelmi és iparkamarához beterjesztett jelentésében érdekes képet ad a magyar cukoripar múlt évi helyzetéről és az or­szág cukorfogyasztásáról. E szerint Magyaror­szág cukorfogyasztása tavály több mint százezer méter mázsával emelkedett, dacára annak, hogy a cukor ára szokatlanul magasra szökött s hogy a cukoradót nálunk le nem szál­lították. A cukorsártaxe lanyha kezelése miatt osztrák cukorból több mint 200.000 mm. fo­gyott el a magyar fogyasztási területen. Hát­ránya a jelentésnek, hogy az 1904. naptári esz­tendőről szól, tehát ebben úgy 1903-ban, mint 1904-ben termelt répáról van szó s egyik év répaszüretéről sem kaphatunk tiszta képet. A jelentés szerint a tavalyról fenmaradt rendkívüli nagy világkészletek a cukorár képződésére az 1904. év első két hónapjában még nyomasztólag hatottak. Márciusban az árak azon hír behatása alatt, hogy az Európában répával bevetett terület a tavalyihoz (1903-hoz) képest nem mutat latbaeső emelkedést, lassan javulni kezdtek, de ezen javulás eleinte csak szűk mederben mozgott, mígnem a nyár közepén az állandóan száraz időjárás aggodalmakat nem keltett az iránt, hogy az 1904. évi répatermés nagyobb hiányt fog mutatni. Ezen időponttól kezdve az árak rohamosan kezdtek emelkedni és mikor az októ­berben beállott utólagos esőzések dacára végül nyil­vánvaló lett, hogy az 1904. évi európai répatermés az előző évinél 20—25 százalékkal kisebb lesz, oly ámiveay került felszínre, mely még a legvérmesebb várakozásokat is felülmúlta. Végeredményképpen az aussigi cukorgyár, mely a belföldi cukorárak szabá­lyozására is mérvadó befolyást gyakorol, 1904. év januártól kezdve december végéig 19 koronáról 34 koronára, tehát összesen 15 koronával emelkedett, ami a cikk körülbelül 80 százaléknyi drágulásának felel meg. Magyarország cukortermelése ez 1904. naptári évben nyerscukorértékben­­2,227.000 métermázsa volt. A tavalyi 2,922.000 métermázsához viszonyítva­ tehát körülbelül 695.000 métermázsával kisebb. Ami a belföldi fogyasztást illeti, ez a lefolyt naptári évben meglehetős emelkedést tüntet fel, csak­úgy, mint,Európa többi összes államaiban, hol a fogyasz­tás emelkedése átlag körülbelül 23 százalékra tehető. Ezen emelkedés főleg a cukorvédvámoknak a brüsz­­szeli konvencióból kifolyólag eszközölt lényeges le­szállításának tulajdonítható, mely vámredukció a belföldi fogyasztásra szánt cukor arányos olcsóbbo­dását és így karöltve a tavaly csak a legszüksége­sebb vásárlásokra szorítkozó konzum erőteljesebb nyilvánulását idézte elő. Magyarország fogyasztása az 1904 évben 1 millió 41.000 méter mázsára rúgott (a tavalyi 920.000 méter­mázsához képest). Ezen mennyiségből körülbelül 820.000 métermázsa fedeztetett belföldi cukorgyá­raink által, míg a többi 220.000 métermázsa Ausz­triából hozatott be. Hogy ezen osztrák bevitel a 3 és fél koronányi surtaxe dacára még mindig ily nagymérvű lehetett, kizárólag azon körülménynek tudható be, hogy ezen közben eső vám kirovása nem kezeltetett eléggé szigorúan. Remélhetőleg sokat fog segíteni ezen baj orvoslásán a tavaly érvénybe lépett azon rendelkezés, melynek értelmében a surtaxe megfizetéséért a szállító gyár bizonyos irányban szavatosságot vállalni köteles. Kivitelünk az 1904 évben kisebb volt, mint az előző évben. Ezen visszaesés főleg arra vezetendő vissza, hogy gyáraink a brüsszeli konvenció életbe­lépése óta a belföldi fogyasztási területet az osztrák gyáraktól függetlenül látják el, minek folytán az eddig kivitelre került nyerscukor nagy része fogyasz­tási cukorra átdolgozva belföldön helyeztetik el. Ennek hatása természetesen első­sor­ban angol kivi­telünk számaiban nyilvánul, melyeknél a csökkenés a legpregnánsabban jut kifejezésre. Örvendetes emel­kedésnek indult ellenben Indiába irányuló kivitelünk és remélhető, hogy exportunk ezen országba, mely már néhány évvel ezelőtt kivitelre szánt cukortermé­keink legnagyobb részét fogyasztotta, a jövőben is állandó gyarapodást fog feltüntetni. Az 1904. évi export­számok a következők: Kivitelre került az egész év folyamán 1,400.000 mm. (tavaly 2,010.000 mm.) Ebből Fiumén át ki­vitetett : Összesen: 1,215.000 g. 1,520.000 g. Gyapjuaukciók Budapesten. Az idei gyapjuauk­­ciók első sorozata július hó 5-ikén fog megindulni. Ezen aukciók előreláthatólag nagyon kielégítő ered­ménynyel fognak járni a benn­ük résztvevő gazda közönség részére. Az üzlet általánosan emelkedett hangulata és a külföldi vásárokon beállott tetemes áremelkedések, minden fajtájú gyapjúkra nézve, legszebb reményekrel jogosítanak. Az aukcióra szánt gyapjúküldemények részére, mint minden évben, úgy ez idén is a kereskedelmi miniszter ingyen raktárai­kat és a szokásos fuvardit-kedvezményt biztosította. Ezen kedvezményes fuvardíjszámpítás a M. A. V. ösz­­szes vonalain és pedig már május hó 10-ikétől fogva lépett életbe. Gazdasági tudósítók. A földmivelésügyi miniszter Szolnok-Doboka vármegye szamosújvári járására László László, nagyiklódi lakost, csákigorbói járá­sára Scheffler Frigyes, récekereszturi lakost, Sza­bolcs vármegye tiszai járására freizmann Jenő tornyospolcai és Koczka Miklós, tbuzséri lakost a gazdasági tudósítói tiszttel bízta meg. Az Aradvármegyei Gazdasági Egyesület igazgató választmánya május 16-án Aradon ülést tart, ame­lyen egyebek között a Szerbiával kötendő kereske­delmi szerződésről is fognak tanácskozni. Értekezlet a szíriai kivitel tárgyában. A Szíriába irányuló magyar kivitel érdekében a m. kir. Kereske­delmi Múzeum május 19-én, pénteken este fél 7 órakor a könyvtára termében (V., Váci körút 32.) értekezletet rendez. Bevezetésül Atlasz Márton keres­kedő, aki Beyruthban a kereskedelmi miniszter tá­mogatásával hat hónap óta működik magyar cégek érdekében, elő fogja adni, hogy milyen magyar áru­kat helyeztek el eddig ama piacon és hogy milyen német, francia, angol stb. árak kelendők ott. Állatdíjazás. Cell-Dömölkről írják: A vasvár­­megyei gazdasági egyesület Hrtczáky Sándor nagy­­birtokos elnöklete alatt állatdíjazást tartott. Előve­zettek 350 állatot. A bíráló bizottság két részre oszlott, az első bizottság elnöke Chernél Antal, a második bíráló bizottság elnöke Kolos József volt. Díszoklevelet nyert csoportkiállításért gróf Erdődy Ferenc, dr. Maróthy László, Lelovics Sándor. Elis­merő oklevelet Horváth János. Tehenekért első dijat nyert (100 korona) Habert Samu, üszőkért első dijat (100 korona) Mandly Károly. Az állatdijazás után a­ bíráló bizottság a Korona-szállóban lakomára gyűlt össze. Magyar dunaátrakási forgalom. A Magyar Folyam- és Tengerhaj­ózási Részvénytársaság igazgatósága közli, hogy a magyar dunaátrakási forgalom részére 1905.­ évi május hó 15-étől kezdődő érvénynyel közvetlen díjszabás lép életbe, mely díjszabás a magyar királyi államvasutak és a győr-Sopron-ebenfurti vasút állo­másairól a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Rész­vénytársaság szerb, bolgár és román állomásaira­ szállítandó különböző árakra közvetlen mérsékelt díjtételeket tartalmaz. Szesz: A kontingens nyersszesz ára Budapesten* 49.50—50.50 korona. A kontingens nyersszesz ára Bécsben 43.60— 44.— korona. Denaturált szesz lanyha irányzat mellett azonnali szállításra és zárlatra 44 koronán volt ajánlva nagy­ban és több tétel zárulva is lett. Kicsinyben az ára 1—2 koronával drágább. Indiába Japánba Angliába Levanteba Portugáliába Különféle irányba 1904-ben 1903-ban 620.000 q. 64.000 q. 11.000 * 130.000 » 394.000 »1,122.000 » 122.000 » 85.000 » 36.000 » 67.000 » 32.000 » 52.030 » Budapesti szeszgyárak jegyzése. J­agybán ' ' koronákban Kontingens nyersszesz 49.50— 50.50 Finomított szesz adózva 15450—155.— D­e adózatlan 55.50— 66.— Elesatószesz adózva 15450—155.—­­ adózatlan 55.—— 66.— Nyersszesz adózva 152.50—163.— Denaturált szesz 44.­——45.— 10 ___________Szombat 1905. május 13. GABONAPIAC. Budapesti gabonatőzsde. Búza elkelt 15.000 méter mázsa nyugodt változatl­­an árakon. Készáru-üzlet. A gabonacsarnokban ma délelőtt létrejött készáru-eladások jegyzéke: Búza. T­iszavidéki: 900 mm. 79 k. 19.25 ko­rona, 800 mm. 80 k. 19.20 korona, 250 mm. 81 k 5 k. 19.20 korona, 100 mm. 81 k. 19.10 korona, 100 mm. 79 k. 18.90 korona. Hódmezővásárhelyi: 4600 mm. 79 k4 k. 19.20 korona. Pestmegyevidéki: 200 mm. 78 k. 19.20 korona, 400 mm. 80 k. 18.90 korona, 300 mm. 80 k. 18.85 korona, 200 mm. 80 k. 18.85 korona, 175 mm. 79 k. 19.— korona, 150 mm. 79 k. 19.90 korona, 200 mm. 78 k. 18.60 korona, 150 mm. 77 k. 18.40 korona. Becskereki: 2230 mm. 77 k 5 k. 18.55 korona, 3000 mm. 76­4 k. 18.40 korona. Szerb: 2600 mm. 78 k. 18.20 korona. Rozs: 250 mm. 14.90 korona, 600 mm. 14.80 korona, 200 mm. 14.80 korona, 100 mm. 14.80 ko­rona, 100 14.80 korona, 100 mm. 14.70 korona. Tengeri uj áru: 100 mm. 15.60 korona, 300 mm. 15.40 korona. Zab: 200 mm. 1470 korona, 100 mm. 14.00 korona, 200 mm. 1425 korona.

Next