Hazánk, 1905. május (12. évfolyam, 104-128. szám)

1905-05-13 / 113. szám

HAZÁNK. 113. szám, hogy másokat kivándorlásra csábított, de a vele együtt letartóztatott kivándorlók ellene vallottak. A nagymartoni járás főszolgabirája tizenötnapi el­zárásra és 150 korona pénzbüntetésre ítélte.­­ (Tizenhét gyermek viebefulása.) Borzalmas katasztrófa hírét kapjuk a szatmármegyei Penyige községből. Ugyanis a község alatt van egy állóvíz, amely meglehetősen mély. Ezen az állóvizen akart átevezni egy nagyobb csónakon egy odavaló gazda s a falu gyermekei közül tizenheten beleültek a csónakba, hogy átevezzenek ők is a túlsó partra. A gyermeksereget nem volt képes a gazda elzavarni s hogy kedvüket ne szegje, a csónakkal tova vitte őket. Azonban valószínűleg a gyermekek ott, ahol a viz legmélyebb, a csónakban ficánkolni kezdettek, mire a csónak felfordult s úgy a gazda, mint a tizenhét gyermek a vízbe esett és iszonyú halálküz­delem után egytől-egyig a vízbe fúltak. A falubeliek kétségbeesése leírhatatlan. A vizsgálatot megin­dították.­­ (Öngyilkos kiránduló.) Ma hajnalban a keleti pályaudvar érkezési oldalán egy villamos oszlopon felakasztva, holtan találtak egy férfit. A rendőrség megállapította, hogy öngyilkosság történt. Az öngyil­kos valószínűleg Wágner János római földművessel azonos, aki Amerikába akart kivándorolni. Négyszáz korona készpénzét azonban itt a fővárosban ellopták tőle. Hazaért a feleségének, hogy küldjön a szá­mára annyi pénzt, amennyivel hazautazhassák. Az asszony azonban nem küldött pénzt és ez keserí­tette el a földmivest. Holttestét a törvényszéki or­vostani intézetbe vitték. A Rajecfürdö igazgatósága állami és magán­­tisztviselőknek, illetve alkalmazottaknak, továbbá lelkészeknek és gazdászoknak május 15-től június 30-ig, valamint augusztus 21-től szeptember 30-ig a lakbéreknél 50 százalék, az 1 koronás I. osztályú tükörfürdő-jegyeknél szintén 50 százalék, az étel­­áraknál pedig 10 százalékos kedvezményt nyújt. Vásároljon osztálysorsjegyet Lukács Vilmos bankházában Budapest, V., Fürdő-utca 10. Vi . 12 K, »­s a 6 K, 1/4 á 3 K, V* i 1.50 K. x «Bob-hashajtó» a legkellemesebb (10 fillér.) IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. * «Miss Chipp» olyan darab, amelyben az embe­rek legnagyobb része hipnotizálással és zsebtolvaj­lással, telepathiával és tele kasszák megfúrásával foglalkozik. «Trilby»-hez képest ez haladás a mo­dern dráma téren, mert itt már Jefferson úr, a tol­vajrészvénytársaság igazgatósági elnöke, Jack, a párisi osztályban működő fő­tolvaj, sőt Morin Pál tenge­részhadnagy is hipnotizál, de ez utóbbi mást nem lop, mint csókot a tolvajnőtől, Miss Chipptől. Köz­ben vannak mulatságos és kevésbbé mulatságos epizódok, karácsonyfa-ünnep és cake-walk, mely Schubert «A halál és a lány» dalának pantomimikus előadását fejezi be, apró gyerekek éneke és zseb­­metsző-dal (eljátszva az angol nevelőnő által) lawn­­tennis szobában és drótnélküli telefon, — szóval minden, mi szem­, szájnak ingere. Az újdonság hire zsúfolt házat vonzott s az udvari páholyban József Ágost főherceg is megjelent Auguszta főhercegnővel, ami azt jelenti, hogy a sziniidénynek még nincs vége. Az­­előadás főleg Küry Klára körül for­gott, ki ismét ragyogtatta sokoldalú művésze­tét, mint abroncskarikázó kis­lány, mint an­gol nevelőnő, mint zsebtolvajnő, mint kassza­betörő, mint hipnotizált, mint szerelmes lány, énekelt, táncolt, játszott és sok, sok tapsot kapott minden alakban és még több­ virágajándékot minden alkalommal. Mellette még két szerep van, mi szóba jöhető: Fenyvessyé, ki Jackot, (a párisi főtolvajt, a hipnotizált hipnotizőrt) szokott művészetével adta és Somlai nevű fiatal színészé, ki a Vígszínház iskolá­jából most kerülvén ki, meglepő biztossággal ábrá­zolta Pált, szép színpadi alakjával, meleg hangjával és routinjával keltve közérdeklődést. A többi apróbb szerepről alig érdemes mást mondanunk, mint azt, hogy Hegedűs (Jefferson) mint énekes is produkálta magát, Balassa, Vendreg, Győző, Rónaszéki a tolvaj-igazgatóságot elegánsul közgyülésezték el s bármely hasonló foglalkozású hazai részvénytársa­ság igazgatóságának oszlopaiul elfogadhatók lenné­nek. Szerémy és Kazaliczky, Tapolczai és Bárdi most is oly derék epizódisták voltak, mint máskor s Kun karnagy a Berényi-féle kissé fejetlen és lábat­lan zenét lelkesedéssel és tűzzel dirigálta. Az elője­lekből láthatólag Miss Chipp az első előadás után is sok közönséget fog felh­ippni s igy legalább egy sikamlós párisi darabot kiszorít az év végéről. Vén Sass * Hírek a színházakból. Az Operaházban Yvonne de Ireville, a színház vendége szombaton «A sze­­villai borbély» Rosina szerepében lép fel. A II. fel­vonásbeli énekleckejelenetben Dell’A­qua «Vilanelle»­­jét énekli. «A szevillai borbély» előtt a «Paraszt­becsület» kerül színre, melynek Turiddu szerepében Váradi Emil mutatkozik be. A jövő héten kezdi meg Mátrai Dezső több estére tervezett vendégszerep­­lését. A művész először a Zannhäuser címszerepé­ben lép föl. A Nemzeti Színházban ma­ délelőtt volt a jel­mezes főpróbája Szalóki Parasztszívek című nép­színművének. Az újdonság bemutató estéje holnap szombaton lesz. A Magyar Színházban Miss Halton gyöngélke­­dése miatt a mára hirdetett Szegény Jonatán helyett az Ex-lex kerül színre. A heti műsor következő­képpen alakul: pénteken, szombaton és vasárnap délután Ex-lex, vasárnap este Miss Halton vendég­­fölléptével: a Gésák. A Szegény Jonatán Miss Hal­lóimat hétfőn és kedden kerül színre, a péntekre és szombatra váltott jegyedet a pénztár péntek este 6 óráig visszaváltja. A Király-színházban ma este van a Bob herceg reprize, melyen a szerzők több szépítő átalakítást végeztek. A főszerepet Fedák Sári játszsza. A darab szombaton s vasárnap is színre kerül. A Városligeti Színkör ü­nnepies megnyitása má­jus 16-án lesz. Krecsányi Ignác színtársulata «A cigánybáró»-t fogja előadni Szoyer Itonkával Szafi­ szerepében. Május 18-án ugyancsak Szoyer Ilona közreműködésével kerül színre a Szép Heléna. Az Operaház énekesnőjének több estére tervezett ven­dégszereplése után új átdolgozással és új kiállítással mutatják be Strauss János Egy éj Velencében című operettjét. Csirikov orosz Írónak Zsidók című drámáját Krecsányi is megszerezte. Júniusban kerül szinre Kukorica Jónás, Mérei Adolf és Vágó Géza parodisztikus daljátéka. Tervezik ezenkívül Zama­­cois Miquel «Az igazi» (Le Gigolo) című bohózatá­nak a bemutatását. Előadják még Zierer Károly «Kincstáros» című daljátékát és fölújítják a «Fati­­m­ea» és «A három csőrű kacsa» címü operetteket. * Miss Halton fellépései. A Magyar Színház vendége, miss Mary Halton vasárnap, május 14-én este folytatja vendégjátékét, amelyet tegnap gyengél­kedése miatt megszakítani volt kénytelen. A művésznő ezúttal három estén játszik egymásután, vasárnap Mimózát a Gésákban, hétfőn és kedden pedig új szerepét, Mollyt a Szegény Jonathánban. Holnap, szombaton este ás vasárnap délután az Ex-lex van műsoron. * Irving búcsúja. Már régebben újságolta az angol sajtó, hogy sir Henry Irving, az angolok nagy tragikusa végleg visszavonul a színpadtól. Most úgy látszik beigazolódik a hír, mert egy londoni jelentés szerint Irving megkezdte a Dury Lane szín­házban búcsújátékának sorozatát a Becket című drámában. A színházat ötezer ember töltötte meg s folytonosan ovációban részesítette az öreg színészt. * Zilahy Gyula Csokonay pályázata. Ha a szám, illetve a mennyiség mérvadó lehet, úgy a Zilahy, jövendőbeli debreceni színigazgató által kitűzött Csokonay-szinműpályázat a legjobb eredménynyel kecsegtet. Május elsején járt le ugyanis a művek beadására kitűzött határidő, amikorra is 13 pályamű érkezett Kovács József, Debrecen agilis polgármes­teréhez, mint a szinügyi­ bizottság elnökéhez. A be­érkezett művek most a debreceni Csokonay irodalmi körhöz tétettek át a szinügyi­ bizottság, a Csokonay­­kör és Zilahy színigazgató között létrejött­ megállapo­dás értelmében és így a művek bírálóit is a Csokonay­­kör fogja megválasztani, illetve kinevezni. Debrecen­ben érthető érdeklődéssel várják a pályázat eredmé­nyét, mert tudni vélik, hogy több jeles írónk vesz részt a pályázatban nem csupán a kitűzött ezer korona pályadíjért, hanem a szép eszméért és tárgyért, amely Csokonay halhatatlan nevével kap­csolatosan egy jelentős nagy színpadi sikerrel ke­csegtet. Zilahy különben erősen készül debreceni első idényére, amelynek az aradiak is nagy hasznát veszik, mert általános a vélemény, hogy olyan elő­adásokat, amilyeneket Zilahy most produkál debre­ceni új társulatával, még Aradon nem láttak. Jeles tagjai a társulatnak : Kiss Irén, Szabó Irma, Zilahy Gyuláné, Csáder Irén, Fóti Frida, Horváth Kálmán, Békefi Lajos, Szakács Andor, Polgár Sándor, Békés Gyula, Kondor Ernő, Szalóki Dezső és Árkossy Vilmos. * A Természettudományi Társulat élettani szak­osztálya május 16-án, kedden este 6 és fél órakor az egyetem ásványtani intézetében (Múzeum-körút 4. sz. földszint) ülést tart. *A Kossuth- és Szabadságharc-szobor pályaterve­. A székesfőváros tanácsa az eredeti tervtől eltérően kimondta, hogy­ a pályázati feltételek értelmében megvásárolt öt-öt pályamű díjait utalványozza ki. A tanács elvetette a Szabadságharc-szobor zsűrijének javaslatát, mely szerint Maróti, Kallós, Holló és Gárdos műveit is vásárolja meg a főváros és Popper—Margó—Hickisch és Füredi Richárd megvásárolt terveit külön 1200 koronás juta­lomban részesítsék. Elutasította a tanács a polgár­­mesternél járt művészküldöttség azon kérelmét is, hogy a két pályázaton részt vett valamennyi pálya­tervet díjazza 800 koronával, hogy legalább a pálya­tervekre fordított készkiadások némi részben meg­térüljenek. A 800—800 koronás díjazást kapják te­hát a Kossuth-szobor tervei közül: Margó-Popper- Hickisch, Róna és Gerster, Zóld-Pogány-Körösi, Kallós és Márkus s Horvay és Szam­ovolszky pályaművei. A Szabadságharc-szobor tervei közül: Popper-Margó-Hikisch, Füredi, Tóth-Pogány-Kö­­rösi, Róna és Gerster s Horvay és Szamovolszky pályaművei. A tanács egyúttal kimondta azt is, hogy mindkét szoborműre végleges pályázatot hirdet, me­lyen valamennyi magyar művész részt vehet. * Magyar Regényírók. Mikszáth Kálmán nagy­szabású terve: egyöntetű illusztrált gyűjteménybe összefoglalni mindazt, ami becseset teremtett száz év óta a magyar regényirodalom — egy lépéssel újra közelebb jutott a teljes megvalósuláshoz. A Magyar Regényírók című hatvan kötetes gyűjte­ményből, amelynek tavaly karácsony előtt jelent meg első öt kötete a Franklin-Társulat kiadásában, megjelent most a második öt kötetes sorozat, amely Kemény Zsigmond, Csiky Gergely, Vadnai Károly és Pálffy Albert egy-egy regénye után most Jósika Miklós A csehek Magyarországban, Tolnai Lajos Báróné ténsasszony, Justh Zsigmond A pénz le­gendája és Gányó Julcsa, végül Herczeg Ferenc Pogányok című regényeit tartalmazza, Kimnach László, Kriesch Aladár, Túli Ödön és Pataky László illusztrációival és R. Hirsch Nelli arcképeivel. Minden munka elé Mikszáth Kálmán, a gyűjte­mény szerkesztője, irt nagyértékü, művészi be­vezető tanulmányt. Justh Zsigmond két regénye régen kifogyott a könyvpiacon s nagy érdeme a vál­lalatnak, hogy ezt a korán elhunyt jeles írónkat újra szóhoz juttatja. A Báróné ténsasszony Tolnai egyik legjellemzőbb alkotása s méltán képviseli ezt a nagy írót regényirodalmunk klasszikusai között. Az új sorozat kiállítása méltó a kiadóintézet hagyományai­hoz. A finom, famentes papiros, a tiszta, szép nyo­más, az egész oldalas művészi képmellékletek és az ízléses, díszes bekötési tábla méltó köntöse a nagy­szabású, irodalomtörténeti jelentőségű gyűjteménynek, amely joggal kér helyet minden művelt magyar csa­lád könyvtárában. A hatvan kötetből álló teljes gyűjtemény ára díszes kötésben 300 korona. Fél­­évenkint jelenik meg öt kötetes sorozatokban. Meg­rendelhető csekély havi részletfizetésre bármely könyvkereskedésben. * Bűn és bünhődés. K. Nagy Sándor törvény­­széki bírónak Bűn és bünhődés című könyve, amely a büntetőtörvénykönyvet ismerteti, az életből, jobban mondva a bírói gyakorlatból vett példákban, most jelent meg második kiadásban. A munkát a Franklin- Társulat adta ki. Ára 2, korona 40 fillér. A Népszerű Főiskola Könyvtára. Dr. Földes Béla, dr. Lóczy Lajos és dr. Alexander Bernát egyetemi tanárok szerkesztésében nagyérdekű gyűj­temény kiadását határozta el a Franklin-Társulat. A «Budapesti Népszerű Főiskola» (University Exten­sion) előadásait közli a kiadó intézet, részben bővebb feldolgozásban, könyvalakban, Népszerű Főiskola Könyvtára címmel. A gyűjteménynek most jelent meg első két kötete, két önálló, tudományos értékű munka. Az első kötet címe: A nemzetiség történet­bölcseleti szempontból. Szerzője Marczali Henrik. Könyvének vezérfonala a következő: A nemzetiségek eredete; a nemzetiség és a világbirodalmak; a nem­zetiség és a világvallások; a nemzetiségek és a világ­­műveltség ; a nemzetiségek és a szocializmus; a magyar nemzetiség fejlődése. A második kötet szer­zője dr. Salgó Jakab, a lipótmezei állami elme­gyógyintézet főorvosa. A munka címe: A szellemi élet hygiéniája. A tudós szerző a szellemi munka komponenseiből indul ki s tapasztalati után ismer­tetve az összes megfelelő tudományos kísérleteket, népszerű modorban foglalkozik a szellemi munkát megakasztó tényezőkkel, a kifáradással és a kimerü­léssel. Az ízlésesen kiállított könyvtár egy-egy köte­tének ára tartós kötésben 2 korona. * Színházi műsorok. Nemzeti Színház. Vasár­nap: Parasztszivek. — Hétfőn: Parasztszivek. M. Kir. Operaház. Vasárnap: Bohém­élet. Sze­relmi kaland. Vígszínház. Vasárnap délután : Kézről kézre. Este: Miss Chipp. Magyar Színház. Vasárnap délután Ex-lex. Este: Gésák.­ ­ Szombat, 1905. május 13.1

Next