Hazánk, 1905. július (12. évfolyam, 155-174. szám)

1905-07-02 / 155. szám

HAZÁNK. 155. szám.U tag a magyar kormányhoz és az illető felelet beér­kezése után a külügyminisztériumhoz, aki meghívta a magy. kir. kormányt a szerződési tárgyalások foly­tatására. A magy. kir. kormány a tegnap hozzám érkezett jegyzékben lényegileg odanyilatkozott, hogy tovább való tárgyalások fentar­tásával nem fog nehézségeket okozni. A tárgyalásokat tehát sür­gősségük foka szerint újból felveszik és befej­ezik. Ebben a kereskedelempolitikai helyzet javulását lá­tom. Ami a német birodalommal való kereskedelmi szerződést illeti, csak azt konstatálom, hogy ez a szerződés csak jövő év március elsején lép életbe. Amidőn rámutatok arra, hogy a mostani tárgyalási stádiumig a magyar kormány ez ügyben a leg­lojálisabb módon karöltve járt velünk ama határozott reménységemet fejezhetem ki, hogy az említett határidő leteltéig Magyarország­ban is meg lesz a lehetősége a szerző­dés parlamentáris elintézésének. Ha ez minden várakozás dacára sem történnék meg, kötelességünk idejekorán gondoskodni, hogy földművelésügyi és ipari érdekeink a német birodalomhoz való viszo­nyunkban épp úgy megvédelmeztessenek, mint az előttünk fekvő szerződésben. Azt hiszem azonban, hogy e kérdés épp most nem annyira időszerű, hogy befolyásolhatná a tisztelt bizottság tárgyalásait. A kormány minden körülmények között komolyan el van tökélve, hogy e fontos ügyekben a parlament­nek teljes mértékben meghagyja jogait. Ezért a kor­mány, mihelyt a kérdés aktuális alakot ölt, azonnal egybehívja a t. Házat, hogy így módunkban legyen közösen viselni az egész felelősség gondját. (Általá­nos tetszés.) Stein képviselő emlékeztet arra, hogy tegnap este kívánta a miniszterelnök jelenlétét, mert a ke­reskedelmi miniszter nyilatkozatai nem elégítették ki. Felteszi, hogy a kereskedelmi miniszter a kor­mányelnökkel való előzetes értekezés nélkül talán helyes feleletet nem adhatott, de igen sajnálatos volt, hogy a kormány tegnap a bizottságnak semmibevevését tanúsította, pedig ez a mostani nehéz időben kész lett volna a kormányt a leg­nagyobb fokban bizalmával támogatni és minden ellenijapodás nélkül egy nap alatt elfogadták volna a mamai kereskedelmi szerződést. Mivelhogy a minisz­terelnök szavai szólót teljesen kielégítették, nincs oka a tárgyalást tovább akadályozni, de azt kívánja, hogy a jövőben felelős kormány fejtse ki a­­ korona előtt, hogy ne történjék döntés a felelős tényezők előzetes megkérdezése és az országgyűléssel való megegyezés nélkül olyan ügyekben, amelyek kizá­rólag a reichsrath hatáskörébe tartoznak. Az újsá­gok már azt írják, hogy Fejérváry a magyar több­ségnek újabb engedményeket helyezett kilátásba a közös hadsereg terén, de ebben a kérdésben legna­gyobb fokban érdekelve van Ausztria is. A kormány köteles megfelelő felvilágosítást adni. Dr. Baern­­reither bizottsági elnök kijelenti, hogy alkotmányos szokás szerint nem való a koronát belevonni a vi­tatkozásba. Gautsch miniszterelnök: Röviden kijelenti, hogy a ház ülésén módjában állott kimondani, hogy a kor­mánynak nincs oka feltenni, hogy közös hadseregünk bevált alapjait megingatják. Kéri, hogy legyenek meg­győződve, hogy az, amit akkor mondott, ma is fedi meggyőződését és ha az előtte szóló a miniszter­elnök elő­tt is ismeretes újsághírekre hivatkozik, a kormány ezekért a hírekért egyáltalán nem vállal felelősséget. Nincs okom — úgymond — attól, amit a házban mondtam, ma bárhogyan, különösen kor­látozó módon eltérni. Ezért megmaradok akkor kife­jezett felfogásomnál. Dr. Gorszki kívánja a Magyarországgal való vám­közösség fentartását. Rámutat a vámbizottságnak 1903-ban tett nyilatkozatára, mely szerint Galíciának, mint iparszegény országnak nem­ áll érdekében a Magyarországgal való közösség fentartása. Sőt szenved a mezőgazdasági termények behozatala foly­tán. A lengyelek mégis nagy áldozatokat hoztak a monarchia fentartásáért. Ha mégis bekövetkeznék az, hogy bizonyos magyar politikai körök sovinizmusa kerekednék felül és kérdésessé válnának az osztrák ér­dekek, melyek a Németországgal való kereskedelmi szerződésben meg vannak óva, akkor esetleg mérlegbe lehet venni a lengyelek 60 szavazatát, hogy az új vám­tarifa magas tételeit autonóm osztrák vámtarifában Ma­gyarországgal szemben alkalmazzák. Szóló végül kijelenti, hogy a Marchet-féle határozati javaslat ellen szavaz. Marchet képviselő elfogadásra ajánlja indítványát, hogy Magyarországban tudják meg, hogy az osztrák parlament egyesülten áll a kormány mö­gött, ha a kellő pillanatban megteszik azokat az intézkedéseket, amelyek az osztrák kereskedelem politikai érdekei biztosítására mindenesetre szüksé­gesek, amennyiben a magyarországi viszonyok a Németországgal való kereskedelmi szerződés nor­mális elintézését Ausztria-Magyarországra nézve ki­zárnák. Lovag Vukovich azt kérdi a kormánytól, hogy mi lesz Boszniával és Hercegovinával Ausztria és­­Ma­gyarország különválása esetén. A kormánynak e te­kintetben is kell programmot adni. Gautsch miniszterelnök ismételten rámutat nyilat­kozatára, amelyben Vukovich feleletet talál kér­désére. Sasporka képviselő kijelenti, hogy pártja jogosul­taknak találja a magyarok katonai törekvéseit. Eric képviselő kijelenti, hogy Ausztriának nem szabad tétlenül állania, mert mindig kifognak rajta, bár túlnyomó mértékben ő az adózó fél. Gondos­kodnunk kell, hogy ne legyünk Magyarországgal szemben mi a gyöngébbek. Miután még többen felszólaltak, a német keres­kedelmi szerződést elfogadták. Ugyancsak elfogad­ták a Marchet-féle határozati javaslatot, mire meg­kezdik a Svájccal és Bulgáriával való kereskedelmi viszonynak szabályozását. A tárgyalást Rubi és Vukovich felszólalásai után berekesztik. Jövő ülés kedden lesz. Pest megye alispánjának felfüggesztése. A mai lapokat az a hír járta be, hogy a belügy­miniszter Beniczky Lajos pest megyei alispánt tegnap kiadott rendelete miatt, amely a közgyűlés határoza­tának végrehajtására vonatkozik, állásától felfüggesz­tette. Ez a hír, értesülésünk szerint, a valóságnak nem felel meg, legalább ezideig semmiféle ily ér­telmű hivatalos írás a megyéhez nem érkezett. A néppárt. A Nemzeti Kaszinóban tegnap délben órákon át tartó tanácskozás volt gróf Zichy János, gróf Zichy Aladár és Rakovszky István között, melynek ered­ménye a néppárt magatartására — mint jelentik — nevezetes fordulatot jelenthet. A kormány és az ügyvédek. A budapesti ügyvédi kamara választmányához Valkányi Lajos dr. kalocsai ügyvéd beadványt inté­zett, amelyben rendkívüli közgyűlés összehívását kéri az alkotmányellenes kormányzással szemben való állásfoglalás végett. A rendkívüli közgyűlésen indítványozni fogják, hogy az ügyvédek az alkot­mányos kormányzás helyreállításáig úgy az egyenes adók, mint az illetékek és bélyegek lerovását tagad­ják meg. Az aradi ügyvédi kamara területén mozgalom indult meg a Fejérváry-kormány ellen, s az ügy­védek meg akarják bélyegezni az alkotmányellenes minisztériumot. E célból Radó Károly dr. ügy­véd a kamara választmánya elé az igazságügymi­niszter körlevelére vonatkozólag a következő indít­ványt adta be: Mondja ki az aradi ügyvédi kamara, hogy Lányi Bertalan magyar királyi igazságügyminiszter alkot­mányellenes és imparlamentáris működése iránt bizalommal nem viseltetik, őt székfoglalása al­kalmából nem üdvözli, a kamarához küldött le­iratát válasz nélkül hagyja és azt irattárba tétetni rendeli. A temesvári ügyvédi kamara, mint tudósítónk jelenti, tegnapi ülésén foglalkozott az igazságügy­­miniszter beköszöntő leiratával. Kornis Géza kamarai titkár a leirat egyszerű tudomásul vételét indítvá­nyozta. Ezzel szemben dr. Hajdú Ferenc indítvá­nyozta, hogy a kamara szavazzon bizalmatlanságot a miniszternek, tagadja meg részére támogatást, sza­kítsa meg vele a hivatalos érintkezést s évi jelentést se adjon neki. Ungurean Manó a románok nevében hevesen kikelt Hajdú indítványa ellen. Kisfaludy Kálmán kamarai elnök viszont támogatta az indít­ványt. Végül öt szavazattal négy ellen Kornis titkár indítványát fogadták el, ügyvédi körökben a románok állásfoglalása miatt nagy a felháborodás és ebben a tárgyban legközelebb a kamara rendkívüli közgyűlést fog összehívni. A törvényhatóságok ellenállása, Versec város törvényhatósága tegnap tartotta ren­des hónapi közgyűlését, amelyen a főispán akadá­lyoztatása folytán Rezacha István dr. polgármester elnökölt. A tárgysorozatba föl volt véve a miniszté­rium hivatalba lépéséről szóló leirat is. A tanács azt indítványozta, hogy a leiratot egyszerűen vegyék tudomásul. A polgármester fölemlítette, hogy az egyszerű tudomásulvétel már magában véve bizal­matlanságot jelent és a tanács ebbeli indítványával nem akar elejébe vágni a békés kibontakozásnak. Ő a maga részéről ígéri, hogy a fennálló törvények­nek mindenkoron szigorú őre marad. Dr. Haag Aladár a polgármester megokolását a maga részéről elfogadja ugyan, de határozott indítványt tesz, hogy Versec város törvényhatósága a minisztériummal szemben bizalmatlanságot szavazzon. Szavazásra ke­rülvén a dolog, a közgyűlés 42 szavazattal 31 elle­nében elfogadta dr. Haag indítványát. A szerb anya­nyelvű képviselők mind a bizalmatlanság mellett szavaztak. Szabadka város tegnapi közgyűlése, mint nekünk táviratozzák, Mukics Simon képviselő, Biró Károly polgármester és Lipozencsics Lázár dr. felszólalása után egyhangúlag elfogadta Muk­ics Simon és Varga Károly képviselők indítványát, amely szerint a tiszt­viselőknek az adószedést és az úloncozást megtil­tották. Baja város törvényhatósági bizottsága elé a nem­zeti jogok védelmére dr. Szirmai Vidor bizottsági tag indítványt terjeszt, melyben a következőket mondja: mondja ki a bizottság, hogy «A jelenlegi kormány a most parlamenti többséget képező szövetkezeti pártok figyelembe vétele nélkül az alkotmányosság látszatával sem bírván, az új kormány kinevezése tudomásul nem vétetik. Tekintettel továbbá arra, hogy a jelenlegi kormány a képviselőház 1905. évi június hó 21-iki határoza­tában kifejezett egyenes tilalom ellenére tovább is kormányoz, az országgyűlés mindkét házában tör­tént leszavaztatása dacára helyén megmarad, az or­szág közvagyona fölött a képviselőház tilalma el­lenére tovább rendelkezik, a törvényhatósági bizott­ság ez ellen ünnepélyesen tiltakozik, az ilyen kor­mánynak semminemű adót és újoncot rendelkezé­sére nem bocsát és a hatósága alatt álló tisztvi­selőit egyenesen eltiltja attól, hogy a meg nem sza­vazott adók beszedésében és beszolgáltatásában közreműködjenek, valamint a meg nem szavazott újoncok előállításában segédkezet nyújtsanak, az újoncozás előkészítésében és foganatosításában részt vegyenek, a tartalékosok és póttartalékosok bármi okból való­ behívására vonatkozó rendeleteket és be­hívókat kézbesítsenek. Eltiltja továbbá a tisztviselői kart attól, hogy a kormánynak az alkotmányba üt­köző rendeleteit végrehajtsa. És amidőn a tisztviselőktől ezen tilalmak tisztelet­ben tartását a törvényhatóság elvárja, egyúttal őket ezen magatartásukban minden megtámadás ellen törvényes oltalmába veszi és az őket netán érhető anyagi károkért teljes elégtételt fog nyújtani.» Vasárnap, 1905. julius 2. KÜLFÖLD. Az orosz forradalom. Budapest, julius 1. Az orosz szenzációk napról-napra foko­zódnak ugyan, de az Oroszországból már eddig is jelentett borzasztó vérengzések annyira eltompították az idegeket, hogy a még rettenetesebb katasztrófák sem iz­gatják többé valami különösebben a köz­véleményt. Pedig ami most történt Orosz­országban s aminek még nincs vége, az minden várakozást felülmúl, sőt még a fantáziát is túllicitálja borzalmaival. Egy hadihajónak a legénysége fellázadt, meg­ölte a hajó kapitányát és tisztjeit, hatal­mába kerítette a hajót, amely innen tova kiszámíthatatlan célok szolgálatába került A hajó fenyegető utasításokat küldött a tengerészeti hatóságoknak Odesszában, A | • . J ri_ V! _ — a L-- 5 j-t."! AH Jujfur It- SA.'i *—» a«. .A. akar fölvenni, forduljon bizalommal a. Kisbirtokos«!* Országos Földhitelintézet jJSt.iL (OlJFIjfjiiCSMrSa téhez Budapest, V., Géza-ntcsa. 2. sz. (saját hír). Az intézet egyaránt ad nagy­­o »a—os~immnon,ciWM-m.iT.ru nw~i.,»iii..Mi_Q.«i-,ii--.~ii_,uwir.jilai­r­ m -m n - i . és kis jelzálogos kölcsönöket, fő célja azonban, hogy a közép- és kisbirtokosokon égítsen. Ezért kölcsönöket már 308 koronától rendre ad. A­ki súlyos kamatot fizet tartozása után, az intézet elesó kölcsönével segíthet terhén. Az előző hitelezőket az intézet a kölcsönbe fizeti ki , mérsékelt díjért minden, a kölcsön körüli, teendőt ellát. Kölcsönök a földbirtok fele értékéig 20, 80, 40, vagy 60 évi törlesztésre engedélyeztetnek. Ha az adós pontosan fizet, az intézet a kölcsönt, sőt­ nem mondhatja, az adós azonban tartozását -kár egészben, akár részben bármikor minden dij nélkül visszafizetheti. Az intézet jelenleg 4%-os és 4^ftyo*os záloglevél kölcsönöket ad s a 4Vi°/e^o s­ölcsönök egyik módozatát minden levonás nélkül készpénzben fizeti ki. A­kinek kölcsönre van szüksége, for­duljon bizalommal az Intézethez, mely egyszerű levélre bárkinek __________—------—----------------------------------------------------------------------------------- szívesen ad felvilágosítást. ----------------------------------------------------------------------------------*------------------------2164 "»1

Next