Hazánk, 1905. december (12. évfolyam, 285-309. szám)

1905-12-01 / 285. szám

HAZÁNK. 285. szám. mányosság és törvényesség határain belül telje­sítheti. De abban a percben, amikor bármilyen irányból az alkotmányt megtámadni látná, ő is ott lesz, ahol minden magyar embernek lennie kell. Bűnvádi eljárás Fazekas ellen. A budapesti kir. ügyészség megindította a bűnvádi eljárást a Btkv. 480. és 481. §§-ai alapján hivatalos hatalommal való visszaélésért Pest vármegye főjegy­zője Fazekas Ágoston ellen. A bűnvádi eljárás alap­ját az képezi, hogy Fazekas főjegyző, akit a bel­ügyminiszter már felfüggesztett azóta, a felfüg­gesztése előtt megtagadta Tahy István kinevezett pestmegyei főispán azon utasításának végrehajtását, hogy a megyei közgyűlést november hó 6-ára hívja egybe. Fazekas ezen rendkívüli megyei közgyűlésre szóló meghívókat sem nem kézbesíttette, sem el nem küldte a megyebizottsági tagoknak. Fazekast tegnap a rendőrség ki is hallgatta ez ügyben. A tisztviselők és a mozgósítás. A belügyminiszter körrendeletet intézett az összes törvényhatóságokhoz, hogy állíttassák össze a cs. és kir. közös hadsereg és a m. kir. honvédség létszá­mához tartozó azoknak a városi és megyei tisztvise­lőknek névjegyzékét, akiknek az állásukhoz megkiván­­tató a jog- és államtudományi tanulmányok bevég­zése és akiknek az 1906. év folyamán netán elren­delendő mozgósítás egész tartamára a polgári alkal­mazásukban való meghagyása a közszolgálat ér­­dekában elkerülhetetlenül szükségesnek mutat­kozik. Ezt a jegyzéket külön kell összeál­lítani a cs. és kir. közös hadsereghez és a magyar kir. honvédséghez tartozó egyénekre nézve. A jegy­zéket a hatóságnak állandó nyilvántartásba kell vennie s abba az annak idején közlött fölmentéseket, valamint az év folyamán történhető változásokat is be kell jegyezni. A belügyminiszter megkívánta, hogy a hatóság a névjegyzékek egy-egy példányát legké­sőbb 1905. évi december hónap 15-ikéig terjeszsze fel hozzá, még­pedig minden további sürgetés be­várása nélkül. A miniszter a kitűzött határidő pon­tos megtartásáért a polgármestert teszi felelőssé. Apponyi körútja, Gróf Apponyi Albert rövid egy heti pihenő után újból útra kél, hogy a nemzeti ügy érde­kében megkezdett apostoloskodását ismét foly­tassa az ország különböző vidékein. E hó 2-án szombaton este több képviselő társaságá­ban Máramarosszigetre megy, hogy az ott va­sárnap délben tartandó megyei függetlenségi és 48-as pártalakuló nagygyűlésen részt vegyen. December 10-én, vasárnap reggel Veszprémbe utazik, ahol az ottani függetlenségi párt tart nagy tiltakozó népgyűlést. Másnap, hétfőn, dec. 11-én a Hentaller Lajos választókerületének pol­gársága által Devecserben tartandó pártgyűlésen vesz részt. Közgyűlés Kassán, Kassáról táviratozzék. Tegnap volt Kassa város közgyűlése, amelyre nagyban készültek, mert hire járt, hogy gróf Pongrácz Ferenc főispán, aki elő­ször elnökölt a városi közgyűlésen, botrányok ese­tén karhatalmat fog használni. A közgyűlés rendkí­vül zajos lefolyású volt. A bizottsági tagok nagy számban jelentek meg. Mikor Aczél Gyula bizottsági tag, aki annak idején a főispáni installációnál egye­dül volt jelen, bejött a terembe, óriási abcugolás fogadta, mindenki elhúzódott tőle. Azután Pongrácz Ferenc főispán, Kozora Vince főjegyző és Münster Tivadar polgármester megjelentek az elnöki emel­vényen. Irtózatos zaj, tombolás, abcugolás fo­gadta őket. — Gazemberekkel nem tárgyalunk! — kiáltozták feléjük. A főispán, aki halálsápadt volt, hebegett valamit, de a nagy zajban nem lehetett kivenni, hogy mit mondott. Ekkor a főispán kiment a teremből. Müns­ter Tivadar polgármester pedig kijelentette, hogy a közgyűlést nem tartják meg. De a bizottsági tagok továbbra is a teremben maradtak, mert azt hitték, hogy ha mindjárt eltávoznak a polgármester szavai után, újból megnyitják a közgyűlést. Ekkor Váczy József főkapitány felszólította a közgyűlési tagokat a távozásra és egy csapat rendőr vonult be a terembe. A bizottsági tagok kijelentették, hogy ők mint ma­gánemberek maradtak ott. Végre mégis szétoszlottak. A városháza előtt nagy néptömeg hullámzott, várta, mikor fog a főispán kijönni s ekkor bizonyára tün­tettek volna ellene. Azonban a főispán nem a főka­pun távozott, hanem a kis Kovács-utcai kapun surrant ki. A hangulat a városban nagyon izga­tott volt. 3 Péntek, 1905. december 1­. Az ellenzék Kubinyi ellen. Komárom vármegye bizottsági tagjainak tekinté­lyes nagy része Kubinyi Géza tegnapi erőszakosko­dása után értekezletre gyűlt egybe. Konstatálták, hogy a vármegyén végbement esemény nemcsak lé­nyegében, de formájában is törvénytelen volt. A gyű­lést tíz órára hirdették, már féltízkor megkezd­ték és még tíz óra előtt szét is oszlatták. Igen sok bizottsági tag, aki a meghívót tartotta szem előtt, így csak a gyűlés után érkezett meg, viszont sok bizottsági tagot a katonai és csendőrségi kordon nem bocsájtott a vármegyeházához. Konstatálták továbbá, hogy a főispán eskütétele már csak azért sem lehet törvényes, mert a gyűlésnek sem elnöke, sem jegyzője nem volt, a gyűlést meg nem nyi­totta senki, be nem zárta senki és intézkedés sem történt az iránt, hogy arról jegyzőkönyv fölvétes­sék és hitelesíttessék. Elhatározta az értekez­let, hogy bár Kubinyi Géza törvényes főis­páni minősége ellen állást foglal, nehogy e maga­tartásával a teret neki és társainak átengedje, köte­lességének ismeri a vármegyei közigazgatásban a leghatékonyabb ellenőrzést gyakorolni és ezért úgy a közgyűléseken, mint a bizottsági üléseken minden­kor teljes számban részt vesz és minden bizottság­ban igyekezni fog a megfelelő teret elfoglalni. Ki­mondották továbbá, hogy a vármegyei ellenzéknek mai tiltakozó magatartását megörökítendő, a legkö­zelebbi közgyűlésen határozatot fognak provokálni az iránt, hogy e magatartásnak a vármegyei köz­gyűlésen vezetett jegyzőkönyvben is nyoma marad­jon. A tegnapi közgyűlés és főispáni eskütétel törvényessége ellen tiltakozó óvást szerkesztenek és azt kinyomatva megküldik az összes megyei bizottsági tagoknak, valamint a községeknek. Azok a bizottsági tagok pedig, kik a közgyű­lésre való megjelenésükben részint korai bere­kesztése miatt, részint pedig katonai és csendőrségi kordon által akadályozva voltak, a mai közgyűlés ellen fölebbezéssel fognak élni és jogorvoslatot ke­resni. Hasonló lépéseket vár a vármegye közönsége­ A nemzeti ellenállás. Szegedről jelentik,­­ hogy a város közgyűlése teg­nap délután nagy érdeklődés mellett nyílt meg, mert napirendjére egy csomó aktuális politikai kérdés volt kitűzve. A karzatok zsúfolva voltak. Számos érdeklődő katonatiszt is eljött polgári ruhában. A bizottsági tagok teljes számban jelentek meg s tü­relmetlenül várták a politikai kérdések tárgyalását. De a tárgysorozat elején levő helyiérdekű dolgokkal úgy eltelt az idő, hogy a nemzeti ellenállásra vonat­kozó dolgok a mai ülésre maradtak. Déváról jelentik: Hunyad vármegye alkotmány­védő bizottsága elhatározta, hogy a belügyminisz­ternek azt a határozatát, amelylyel a törvényhatóság adó- és újoncmegtagadó határozatát megsemmisí­tette, tudomásul nem veszi. A törvényhatóság meg­marad továbbra is a törvényes ellenállás terén és szemébe néz az esetleges megtorló intézkedé­seknek. Tudomásul vette a bizottság, hogy az ön­ként befizetett adókból befolyt és a Dévai Takarék­­pénztárban elhelyezett összeg, amelynek rendelte­tése, hogy abból a tisztviselőket ellássák,­­­eddig 160.000 koronát tesz ki, amely összeggel legalább is háromnegyed évig lehet fentartani az ellentállást. Formuláztuk a törvényhatósági tisztviselők nyilatko­zatát, amelylyel valamennyien szolidaritást vállalnak egymás között és az alispánnal. A hadügyminiszter rendeletét a póttartalékosok behívására vonatkozó­lag tudomásul vették, de nem teljesítik. Zimonyból jelentik, hogy az ottani adóhivatal fölszólítást kapott a pénzügyigazgatóságtól, hogy a hátralékos állami adókat végrehajtóval hajtassa be. Ma széthordták az iratokat a polgárokhoz, akik kö­zül sokan megfelebbezik a törvénytelen intéz­kedést. Rimaszombatból jelentik: Hámos László főispán, noha neki a vármegye bizalmat szavazott és arra kérte, hogy maradjon meg állásában, ismételten be­nyújtotta lemondását. A kormány is marasztalta, mert még nincs alkalmas embere, de Hámos László ragaszkodik lemondásához. Hire járt, hogy Forgách Antal grófot nevezik ki főispánnak, de ez a hír valótlannak bizonyult. Munkástüntetés december 18-án.­ ­ A parlament megnyitásának előestéjén, december 18-án a szociáldemokrata párt az általános választói jog érdekében nagy tüntető felvonulást tervez. A budapesti összes szakmák, valamint az újpesti, kis­pesti, erzsébetfalvi, soroksári, csepeli és budafoki, munkások gyülekező helyeiken jönnek össze s egy nagy menetté egyesülve járják be a főváros kitűzött útvonalait. _ A felvonulásban résztvevő munkástömeg fel akarja hívni az összes pártokat, hogy a december 19-én a kormány által a parlament elé terjesztett választási törvényjavaslatot szavazzák meg. KÜLFÖLD, Európa békéje veszedelemben. A német birodalmi gyűlés elnöke, Balleström ezekkel a szavakkal kezdte meg a gyűlésen tartott beszé­dét: «Uraim, a német birodalom helyzete ko­moly, nagyon komoly.­ S hozzátette, hogy ez­zel nemcsak a német birodalom belső viszo­­­nyaira céloz, hanem nemzetközi viszonyaira is gondol. Az angol-francia egyetértés az a ve­szedelem, amely a német birodalom hely­zetét komoly­vá teszi. Ebből az egyetértés­ből származott ugyanis a marokkói viszály. Ámde nem ez a nagyobbik baj, hanem inkább az a körülmény, hogy Angolország ez egyetértés révén állandóan hatalmába kerítette azt a ka­nócot, amelylyel Németország békéjét bármikor felrobbanthatja. Ma ugyan meggondolt férfiak állanak Franciaország élén, de nagyon köny­­nyen megeshetik, hogy szenvedélyes kezekbe kerül a francia politika irányítása, amelyek a reváns eszméjét újra felélesztik s akkor a francia-angol egyetértésnek nyomban meg­van az aktualitása. S Angolország máris felhasználja ezt az összeköttetést, mert terjeszti a reváns­ eszmét s Franciaországban a nemzeti önérzet mind határozottabb követeléseket han­goztat. Ezzel a németek nagyon is számolnak s ebből áll a helyzet komolysága. Ebben a vesze­delemben Marokkó csak jelszó, amelyhez min­den további akció fűződik. Európa békéje tehát nincsen valami fényesen biztosítva s a kilátások az összes államokban nagyon kedvezőtlenek. TÁVIRATOK. Az osztrák képviselőház ülése. Bécs, nov. 30. A beérkezett irományok között van a szociáldemokraták részéről benyújtott interpelláció a 28-iki austerlitzi véres események miatt. Az inter­pelláció panaszt emelt Schmidt csendőrőrmester ellen, aki az interpelláció szerint szükség nélkül sortüzet adatott olyan emberekre, akik nem is vet­tek részt a Redlick-féle cukorgyár tüntetésein. A sortűz következtében öt ember meghalt, öt súlyosan és itt könnyen megsebesült. A miniszterelnök nyilatkozata fölött való vita során dr. Sylvester sajnálkozásának ad kifejezést afelett, hogy a ház sajnálatos állapota lehetetlenné teszi, hogy Magyarországgal szemben a ház határo­zatot hozzon. Amit a miniszterelnök a hadsereg közösségére vonatkozva mondott, az nem felel meg a tényleges állapotnak. Közös hadseregről ma nem lehet többé beszélni. Ha önálló ma­gyar hadsereget alakítanak, úgy követelnünk kell, hogy Magyarország maga tartsa el önálló had­seregét. A többi pragmatikai intézkedések te­kintetében is folytonos ingadozás és engedékenység észlelhető az osztrák kormány részéről. Szónok utal a felségjogok lényegéről elterjedt különböző véle­ményekre és kifogásolja, hogy a kormány erre nézve nem nyilatkozott. A delegációkra vonatkozólag szó­nok ama véleményének ad kifejezést, hogy a miniszterelnök illúzióban ringatja magát, ha ab­ban bízik, hogy a delegációkat még ebben az évben megválaszthatják. Erre való tekintettel nem akar felhatalmazási törvényt előterjeszteni az idén, hanem csak a jövő évben. Az idei évre nem kívánja a közös kiadások jóváhagyását, hanem azok­nak előlegképpen való kiutalását. Ez ellen tiltakoz­nunk kell és kijelentjük, hogy ezeket a fizetéseket nem szabad tovább folyósítani, mint ameddig azok­nak kifizetését az osztrák csapattestek szükségletei igénylik. Ami a külügyminiszter kiadásait illeti, e te­kintetben szónok azt javasolja, hogy a kvóta aránya ezentúl 50 százalék legyen a külügy­miniszteri kiadások fedezésében, mert nincs többé osztrák-magyar monarchia, hanem a külügy­miniszter Ausztria minisztere és Magyarország mi­nisztere. A közös pénzügyminisztériumot egész nyu­godtan meg lehet szüntetni. Sajnálatos, hogy a par­­amentben az államegység tekintetében nincs egység

Next