Hazánk, 1905. december (12. évfolyam, 285-309. szám)

1905-12-17 / 299. szám

HAZÁNK. 299. szám.­ x Modern tápital. Idegesség, álmatlanság, vérsze­génység, étvágytalanság ellen leginkább a Hercules­­sört használják újabban, mert e kitűnő malátatápsör különlegesség hatásos hizlaló is; gyengélkedőknél, lábbadozóknál kiváló erősítő és emellett nagyszerű asztali ital, mint azt elsőrendű tanárok és orvosok is igazolják. Kapható minden jobb füszérözletben. Nagyban: Herkules-sörfőzda, Budapest,VI­., Bethlen­­tér 3., honnan árjegyzéket ingyen és bérm­entve, 5 kg. próbaküldeményt pedig (8 üveg) postán utánvétellel küldenek. x «Bob-hashajtó» a legkellemesebb (10 fillér.) IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. * Gárdonyi Géza «Zeta» című hétfelvenulésos történelmi darabja vasárnap este kerül bemutatóra- Miért akkor és miért nem a szokott premiernapo­­kon (pénteken vagy szombaton), nem értettük addig, míg főpróbáját nem láttuk. A darab cs után ítélve, vasárnapi közönség számára készült, a baj csak az, hogy a premiereken mindig csak premier-közönség szokott megjelenni, napválogatás nélkül. Gárdonyi e legújabb darabjában a hun birodalom fénykorát és összeomlását festi egy görög rabszolga szerelmi történetének keretében s e célból Atilla is előjön a darabban, egyszer gyalog, egyszer meg lóháton. Réka királynét és a kis Csabát is látjuk egy-egy jelenetben, Friscos Bristort, ki görög követ­társaival együtt alaposan beszép Atilla asztalánál, táltost, ki jósol, Czerkót, ki szamá­ron ülve nyargal át a színpadon, hallunk cigányze­nét és Tiszaparti-jelenet furulyáját, gyászbeszédet Atilla fölött és halljuk a temetés elvonulását a szín­falak között, szóval látványosságban és hallott dol­gokban nincs hiány. A darab voltaképen­ cselek­ménye Zéta görög rabszolga története volna, ki meglátva az első felvonásban Csáth írna vezér leá­nyát, Emőkét, halálosan szerelmes lesz e büszke leányba, ki viszont Atillába szerelmes s kétségbe­esésében, hogy Atilla tizenkettedik feleségének nem őt választá, a nagy király temetésekor a koporsóját vivő rabszolgák közé áll és agyonlöveti magát a hu­nok által. A szerelmes Zéta először sír utána, majd midőn hallja, hogy a hun királyfiak az ország felett összevesztek, Emőke volt szobaleányával, Csiudzsid­­zsuval világgá megy. Ezzel végződik a darab, melyre nagy várakozással készültek s melyben tömérdek sze­replő játszik, így Jászai Mari adja Róka egyetlen je­lenetét, Bakó mutatja be Atilla maszkját, Gál egy fel­szabadult és úrrá lett, Mihály­fi egy karóba húzott rabszolgát, Hetényi a táltost, Szacsvay Csáth ve­zért, Gyenes Friscos Rhelort, Molnár, Mészáros és még két más a görög követeket, Pethes Zolát, Tö­rök Irma Emőkét, D. Ligeti Juliska a japán nevű szobalányt, Fáy Szeréna Csáthnét és még egy se­reg színész és színésznő, kiknek mind jut egy-két szó szerep. A négylábú szereplőket föntebb már felemlíteni. A hun jelmezeket Kéméndy tervezte, a rendezést a szerző maga eszközölte Tóth Imre fő­rendező segélyével. A darabról érdemlegesen az elő­adás után írunk. k. n. * Hangverseny. Behr Teréz, a jóhírű és nálunk is kedvelt német dalénekesnő tegnap a Royal-szálló termében hangversenyt rendezett, amelynek nagy és előkelő közönsége volt. A művésznő Schubert, Schu­mann, Franz és Brahms dalaiból állította össze érdekes, de kissé egyoldalú műsorát. Csupa német szerző és csupa komor, panaszos, kesergő sirám, mint a «Kreuzzug», «Die Nonne», «Vergessen» stb­ Az­­igaz, hogy ezek a dalok inkább megfelelnek a művésznő hangjának és temperamentumának, mint például Schumann «Frühlingsnacht» vagy Brahms «Von ewiger Liebe» című dalai, amelyek nemcsak szenvedélyt, hanem csengő hangot is kívánnak. De azért ezeknek az előadását is élvezetessé tudta tenni Behr Teréz előkelő ének­művészete. A közönség meleg elismeréssel adózott a művésznőnek, aki közkívánatra néhány ráadással is kedveskedett. A hangversenyben közreműködött Ipolyi Valéria fiatal zongoraművésznő is, aki nagyon szép, sima techni­­kával játszotta Chopin Bölcsődalát, Rubinstein Ta­rantelláját és Liszt Cam­panelláját. A dalokat Tarnay Alajos finom művészi érzékkel kisérte a zongorán. s. k­. Tilalomra. (Balla Miklós kőlteményei.) Témák­ban, hangulatokban, de egyúttal értékében is igen változatos verskötetet adott ki e címen Balta Miklós, kinek különösen néhány rövidebb, balladai erejű, magyar levegőtől duzzadó költeménye szerzett jó nevet versíróink sorában. Egyik-másik ilyen költe­ménye, mint például a Hortobágyon, szinte páratlan népszerűségre tett szert s aligha van Magyar­orszá­gon könyv- vagy újságolvasó ember, aki e versek íróját, a meleg szivű, magyar érzésű, nemes formájú poétát ne ismerné és na szeretné. Balla Miklós most megjelent kötete, mely a jeles poéta eddig való munkásságának összességét foglalja magában, kedves eseménye lesz azoknak, akik újabb irodalmunk hala­dását figyelemmel kísérve a­­ Tilalomfa ma már teljesen kiforrott szerzője mellé szegődtek, fejlődését állandóan számon tartották , s benső érdeklődéssel ■nyúltak izmosodó tehetségei minden újabb megnyil­vánulása felé. A Tilalomfa már készen adja Balla Miklós tehetségének és egyéniségének minden­­.''da­lát, minden erejét s természetesen gyengéjét is. És az egyéniség, melynek fől­ésténi vonása a rendkívüli vonzerő, különösen az intensív hajlamban, olykor a tömör, drámai előadásban, igénytelen kis események bensőséges felfogásában, a természet közvetlen meg­értésében, színes és plasztikus leírásokban fejeződik ki, a határozottan magyar karakterű poézisnek élénk és egészséges megnyilvánulása s bár ki­sebb méretekben, régibb magyar irodalmunk s népköltészetünk dús termőtalajából nőtt ki. Balla Miklós egyike azon keveseknek, akik mai irodal­mukban úgy érzésben és gondolkozásban és formában, mint nyelvben a magyar faj szellemének költői és művészi megnyilvánulását képviselik. Lírai, sem többé, sem kevésbé, mint népirataink s ugyanoly mértékben elbeszélő és drámai, mint népköltésze­tünknek hasonló jellegű részletei. Emellett különös értéket ad Balla Miklós poézisének éppen ma az, hogy ennek a poézisnek kifejezője, a nyelv, az az igazán költői erejű, színtiszta és gazdag magyar nyelv, melynek szépségeit mai költészetünk csak­nem teljesen elejtette s melyért régi jó poétáink­hoz vagy a néphez kell visszatérnünk. Ezek nagyjában Balla Miklós tehetségének főbb vo­násai. Ami könyvét, a Tilalomfát illeti, mint emlí­tettük, magában foglalja Balla gyöngéit is, értjük ez alatt azokat a felületesebben megírt, kissé zsűr­izó dolgokat, melyek helyenkint megbontják e könyv komoly, emelkedetten egyszerű és nemes tónusát. Ez azonban csak az elfogulatlan, éles kritikai látás hiányának, nem pedig Bálla erős és harmonikus te­hetsége ingadozásának rovására írandó. Ezúttal nem követjük azt a szokást, hogy mutatóba kirántsunk egy-egy strófát Baila verseiből, mert közönségünk ismeri őt jól lapunk mellékletéből, ahol új könyve megjelenése alkalmából is egész terjedelmében kö­zölhetünk tőle mutatványt. Baila Miklós csinos ki­állítású és terjedelmes verskötete 3 koronáért kap­ható minden könyvkereskedésben. * Lotz Károly utódai. Egy kőnyomatos híre sze­rint a hivatalos lap legközelebbi száma közölni fogja, hogy a király Székely Bertalant és Szinnyei-Merse Pált az állami második számú festőmesteriskola igazgatóivá kinevezte, továbbá hogy Várady Szilárd­nak, az intézet tanárának az igazgatói címet ado­mányozta. Székely, egyik nesztora festőművészeinknek, a mintarajziskolának megalapítása, 1871 óta tanára s több mint három évtizedes működése alatt sok jeles művész került ki az ő kezei közül. Az intézet növendékei 1878-ban résztvettek a párisi világki­állításon és általános sikert arattak, amiért aztán kiváló professzorukat a becsületrend lovagkereszt­jével tüntették ki. Lotz Károlylyal másfél évti­zeden keresztül, 1882-től 1887-ig tanároskodtak együtt, amikor Lotsra bízták a freskó-mesteriskola vezetését. Székelyt pedig 1002-ben, Kelety Gusz­távnak elhunytéval megbízták az intézet vezeté­sével. Művészi­ alkotásával már professzors­ága alatt nagy és érdemes sikereket aratott s a király 1887-ben a Ferenc József-renddel tüntette ki Than Mórral egyetemben. Nagyszabású történeti festményei: «A mohácsi csata», «II. Lajos király holttestének fel­találása a mohácsi csatatéren», «Az egri nők», «V. László és Cil­éi», «Zrínyi kirohanása» stb., amelyek ma is a Nemzeti Múzeum képtárában vannak. Szé­kely Bertalan utóda, a mintarajziskola igazgatója, Szinnyei-Merse Pál festőművész, volt országgyűlési képviselő lesz. Összegyűjtött munkáit két éve külön kiállításon mutatta be a Nemzeti Szalon s e tárlat­nak szinte páratlan sikere volt. Várady Szilárd, akit az igazgatói címmel tüntetnek ki, az intézetnek volt kiváló tanítványa, majd tanulmányainak befejezése után az iparművészeti iskola tanára lett s innen került 1890-ben a mintarajziskolába. Mér Kelety Gusztávnak igazgatósága alatt, aki folyton beteges­kedett, ő végezte az igazgatói teendőket s Székely Bertalannak is mindenben a jobbkeze volt. * Színházak karácsonya. Az idei karácsonyi ün­nepek három napján, vasárnap (24-án), hétfőn és kedden öt előadás lesz a Király-színházban. Vasár­nap csak délután játszanak, ezúttal is főleg a gyer­mekek számára, akiket karácsonyfagyúj­tás előtt Király-színháznak már két éven át kipróbált újítása nyomán — szüleik szívesen és örömmel küldenek a színházba. A gyermekvilágnak ezúttal különös élve­zetben lesz résse, mert Fedik Sári fog nekik ját­szani és pedig leghíresebb szerepét: a János vitézi. Ennek az előadásnak rendes helyárai lesznek. Ugyan­csak rendes esti helyárak mellett lép föl Fedik Sári hétfőn délután is, szintén a János vitézben és kedden délután A bolygó görögben. Az ün­nepi estéket pedig hétfőn is, kedden is a rend­kívüli vonzócrofil Gül Baba foglalja le.­­ A kará­csonyi ünnepek alatt, négy vonzó műsordarabját adja elő a Népsíones, a hát délutáni előadásban hétfőn és karácsony keddjén Blaha Lujza asszony vendégfelléptével az Ingyenélők, Vidor Pál népszín­műve és a Gyimesi vadvirág, Géczy István pálya­­nyertes népszínműve kerül színre. Emellett Blahácé holnap a Szökött katona előadásán, a jövő vasár­nap délután pedig a Néni címszerepében vesz részt. Az ünnep mindkét estéjén a nagysikerű kültelki hercegnő kerül színre, mely az ünnep utáni héten éri meg első jubileumát. * Karácsonyi előadások a Magyar Színházban. A karácsonyi ünnep hetében és a két ünnepnapon összesen tizennégy előadás lesz a Magyar Színház­ban. Esténként mindenkor a színház nagysikerű új­donsága a Bohémszerelem kerül színre, csütörtökön december 21-én, délután Az egri lány gyűrűje című ifjúsági újdonságot mutatják be, vasárnap és a két karácsonyi ünnepen pedig (M. Harmat Hedvig fellé­pésével) délutáni előadásul, mérsékelt helyárakkal a Csöppséget játszszák. Vasárnap, december 24-én csak egy előadás lesz, a délutáni, amely három órakor kezdődik s ahol a szülők a karácsonyfa gyúj­tásig elhelyezhetik a gyermekeket. Az ünnep elő­estéjén nincs előadás. * Possart-estély. Jövő csütörtökön, december 21-én tartja meg Possart Ernő, a bajor udvari színházak főintendánsa egyetlen drámai estélyét a Royal­­teremben. A világhírű színművész előadása érthető­­leg a legnagyobb érdeklődést kelti a főváros közön­sége körében, miután egész légió azoknak száma, kik Passartot működésének színhelyéről, München­ből ismerik és magasztalják. A rendezőség gondos­kodott, hogy lehető mennyiségben olcsó ülések is legyenek kaphatók. Mint értesülünk, Possart Ernőt, budapesti kollegái nagyszabású banketten készülnek üdvözölni estélye befejezése után. Possart estélyét Méry Béla rendezi. A Magyar Tudományos Akadémia III. osztálya e hó 18-án, hétfőn délután 5 órakor ülést tart, mely­nek tárgyai: 1. Schuller Alajos 1. tag. «Rezgések mikroszkóp! megfigyelése az elektromos ellenállás megfigyelésénél.» ~ 2. Schlesinger Lajos 1.­­ «A lineár-differenciál egyenletek elméletéhez». — 3. Winkler Lajos 1. t. «A gázok oldhatósága vízben». — Tangl Ferenc 1. tag «A gyomornedv hydrogenion tartalmáról». — 5. Szili Sándor részéről «Az állati szervezet savtűrő képességéről». Előterjeszti Tangl Ferenc r. t. — 6. Buchböck Gusztáv részéről: «Az izmok hydra­­adójáról». Előterjeszti Than Károly r. t. Az osztályülést összes ülés követi, melynek tárgyai: 1. Rados­z Gusztáv 1. 1. «Jelentés a Bolyai jutalom­ról», — 2. A főtitkár javaslata a tag­választásokról. 3., Folyó ügyek, * A hazai bisánc falképfeestés. A középkori bizánc falképfestésről tartott előadást 35-én a Nemzeti Múzeumban Gróhi István, bemutatván a legtöbb mész alól napfényre hozott falkép művészi aquarell másolatát is." A legrégibb bizánci falképsorozat egy nyugati mintára épített átmeneti stilü templomban maradt reánk Zsikfalván. Ennek képeit a mait nyáron hantolták ki és ráakadtak a mester önarc­képére is, aki olyan olaszos ruhát viselt, aminő nálunk is divat volt a 14-ik század közepe táján. A többi középkori mester stílusa tisztán bizánci és műveik annyira felette állanak az egykorú falképek­nek, hogy okvetlen idegenből jötteknek és egy, a mieinknél fejlettebb művészi iskola nevelésének kell őket tartanunk. Históriánk szempontjából a legérde­kesebb mutisáik között a sztrigyszentgyörgyi alapí­tási kép, mely 1406-ból, Zsigm­ortd király korából való. Végül elmondta Gróh, hogy a bizánci falkép­­festés — nem úgy mint a nyugati — tovább él nálunk a következő századokban, bár folytonos ha­nyatlásban egész a 19-ik század legelejéig. 8 Vasárnap, 1905. december 17.

Next