Hazánk, 1905. december (12. évfolyam, 285-309. szám)
1905-12-17 / 299. szám
HAZÁNK. 299. szám. x Modern tápital. Idegesség, álmatlanság, vérszegénység, étvágytalanság ellen leginkább a Herculessört használják újabban, mert e kitűnő malátatápsör különlegesség hatásos hizlaló is; gyengélkedőknél, lábbadozóknál kiváló erősítő és emellett nagyszerű asztali ital, mint azt elsőrendű tanárok és orvosok is igazolják. Kapható minden jobb füszérözletben. Nagyban: Herkules-sörfőzda, Budapest,VI., Bethlentér 3., honnan árjegyzéket ingyen és bérmentve, 5 kg. próbaküldeményt pedig (8 üveg) postán utánvétellel küldenek. x «Bob-hashajtó» a legkellemesebb (10 fillér.) IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. * Gárdonyi Géza «Zeta» című hétfelvenulésos történelmi darabja vasárnap este kerül bemutatóra- Miért akkor és miért nem a szokott premiernapokon (pénteken vagy szombaton), nem értettük addig, míg főpróbáját nem láttuk. A darab cs után ítélve, vasárnapi közönség számára készült, a baj csak az, hogy a premiereken mindig csak premier-közönség szokott megjelenni, napválogatás nélkül. Gárdonyi e legújabb darabjában a hun birodalom fénykorát és összeomlását festi egy görög rabszolga szerelmi történetének keretében s e célból Atilla is előjön a darabban, egyszer gyalog, egyszer meg lóháton. Réka királynét és a kis Csabát is látjuk egy-egy jelenetben, Friscos Bristort, ki görög követtársaival együtt alaposan beszép Atilla asztalánál, táltost, ki jósol, Czerkót, ki szamáron ülve nyargal át a színpadon, hallunk cigányzenét és Tiszaparti-jelenet furulyáját, gyászbeszédet Atilla fölött és halljuk a temetés elvonulását a színfalak között, szóval látványosságban és hallott dolgokban nincs hiány. A darab voltaképen cselekménye Zéta görög rabszolga története volna, ki meglátva az első felvonásban Csáth írna vezér leányát, Emőkét, halálosan szerelmes lesz e büszke leányba, ki viszont Atillába szerelmes s kétségbeesésében, hogy Atilla tizenkettedik feleségének nem őt választá, a nagy király temetésekor a koporsóját vivő rabszolgák közé áll és agyonlöveti magát a hunok által. A szerelmes Zéta először sír utána, majd midőn hallja, hogy a hun királyfiak az ország felett összevesztek, Emőke volt szobaleányával, Csiudzsidzsuval világgá megy. Ezzel végződik a darab, melyre nagy várakozással készültek s melyben tömérdek szereplő játszik, így Jászai Mari adja Róka egyetlen jelenetét, Bakó mutatja be Atilla maszkját, Gál egy felszabadult és úrrá lett, Mihályfi egy karóba húzott rabszolgát, Hetényi a táltost, Szacsvay Csáth vezért, Gyenes Friscos Rhelort, Molnár, Mészáros és még két más a görög követeket, Pethes Zolát, Török Irma Emőkét, D. Ligeti Juliska a japán nevű szobalányt, Fáy Szeréna Csáthnét és még egy sereg színész és színésznő, kiknek mind jut egy-két szó szerep. A négylábú szereplőket föntebb már felemlíteni. A hun jelmezeket Kéméndy tervezte, a rendezést a szerző maga eszközölte Tóth Imre főrendező segélyével. A darabról érdemlegesen az előadás után írunk. k. n. * Hangverseny. Behr Teréz, a jóhírű és nálunk is kedvelt német dalénekesnő tegnap a Royal-szálló termében hangversenyt rendezett, amelynek nagy és előkelő közönsége volt. A művésznő Schubert, Schumann, Franz és Brahms dalaiból állította össze érdekes, de kissé egyoldalú műsorát. Csupa német szerző és csupa komor, panaszos, kesergő sirám, mint a «Kreuzzug», «Die Nonne», «Vergessen» stb Azigaz, hogy ezek a dalok inkább megfelelnek a művésznő hangjának és temperamentumának, mint például Schumann «Frühlingsnacht» vagy Brahms «Von ewiger Liebe» című dalai, amelyek nemcsak szenvedélyt, hanem csengő hangot is kívánnak. De azért ezeknek az előadását is élvezetessé tudta tenni Behr Teréz előkelő énekművészete. A közönség meleg elismeréssel adózott a művésznőnek, aki közkívánatra néhány ráadással is kedveskedett. A hangversenyben közreműködött Ipolyi Valéria fiatal zongoraművésznő is, aki nagyon szép, sima technikával játszotta Chopin Bölcsődalát, Rubinstein Tarantelláját és Liszt Campanelláját. A dalokat Tarnay Alajos finom művészi érzékkel kisérte a zongorán. s. k. Tilalomra. (Balla Miklós kőlteményei.) Témákban, hangulatokban, de egyúttal értékében is igen változatos verskötetet adott ki e címen Balta Miklós, kinek különösen néhány rövidebb, balladai erejű, magyar levegőtől duzzadó költeménye szerzett jó nevet versíróink sorában. Egyik-másik ilyen költeménye, mint például a Hortobágyon, szinte páratlan népszerűségre tett szert s aligha van Magyarországon könyv- vagy újságolvasó ember, aki e versek íróját, a meleg szivű, magyar érzésű, nemes formájú poétát ne ismerné és na szeretné. Balla Miklós most megjelent kötete, mely a jeles poéta eddig való munkásságának összességét foglalja magában, kedves eseménye lesz azoknak, akik újabb irodalmunk haladását figyelemmel kísérve a Tilalomfa ma már teljesen kiforrott szerzője mellé szegődtek, fejlődését állandóan számon tartották , s benső érdeklődéssel ■nyúltak izmosodó tehetségei minden újabb megnyilvánulása felé. A Tilalomfa már készen adja Balla Miklós tehetségének és egyéniségének minden.''dalát, minden erejét s természetesen gyengéjét is. És az egyéniség, melynek főlésténi vonása a rendkívüli vonzerő, különösen az intensív hajlamban, olykor a tömör, drámai előadásban, igénytelen kis események bensőséges felfogásában, a természet közvetlen megértésében, színes és plasztikus leírásokban fejeződik ki, a határozottan magyar karakterű poézisnek élénk és egészséges megnyilvánulása s bár kisebb méretekben, régibb magyar irodalmunk s népköltészetünk dús termőtalajából nőtt ki. Balla Miklós egyike azon keveseknek, akik mai irodalmukban úgy érzésben és gondolkozásban és formában, mint nyelvben a magyar faj szellemének költői és művészi megnyilvánulását képviselik. Lírai, sem többé, sem kevésbé, mint népirataink s ugyanoly mértékben elbeszélő és drámai, mint népköltészetünknek hasonló jellegű részletei. Emellett különös értéket ad Balla Miklós poézisének éppen ma az, hogy ennek a poézisnek kifejezője, a nyelv, az az igazán költői erejű, színtiszta és gazdag magyar nyelv, melynek szépségeit mai költészetünk csaknem teljesen elejtette s melyért régi jó poétáinkhoz vagy a néphez kell visszatérnünk. Ezek nagyjában Balla Miklós tehetségének főbb vonásai. Ami könyvét, a Tilalomfát illeti, mint említettük, magában foglalja Balla gyöngéit is, értjük ez alatt azokat a felületesebben megírt, kissé zsűrizó dolgokat, melyek helyenkint megbontják e könyv komoly, emelkedetten egyszerű és nemes tónusát. Ez azonban csak az elfogulatlan, éles kritikai látás hiányának, nem pedig Bálla erős és harmonikus tehetsége ingadozásának rovására írandó. Ezúttal nem követjük azt a szokást, hogy mutatóba kirántsunk egy-egy strófát Baila verseiből, mert közönségünk ismeri őt jól lapunk mellékletéből, ahol új könyve megjelenése alkalmából is egész terjedelmében közölhetünk tőle mutatványt. Baila Miklós csinos kiállítású és terjedelmes verskötete 3 koronáért kapható minden könyvkereskedésben. * Lotz Károly utódai. Egy kőnyomatos híre szerint a hivatalos lap legközelebbi száma közölni fogja, hogy a király Székely Bertalant és Szinnyei-Merse Pált az állami második számú festőmesteriskola igazgatóivá kinevezte, továbbá hogy Várady Szilárdnak, az intézet tanárának az igazgatói címet adományozta. Székely, egyik nesztora festőművészeinknek, a mintarajziskolának megalapítása, 1871 óta tanára s több mint három évtizedes működése alatt sok jeles művész került ki az ő kezei közül. Az intézet növendékei 1878-ban résztvettek a párisi világkiállításon és általános sikert arattak, amiért aztán kiváló professzorukat a becsületrend lovagkeresztjével tüntették ki. Lotz Károlylyal másfél évtizeden keresztül, 1882-től 1887-ig tanároskodtak együtt, amikor Lotsra bízták a freskó-mesteriskola vezetését. Székelyt pedig 1002-ben, Kelety Gusztávnak elhunytéval megbízták az intézet vezetésével. Művészi alkotásával már professzorsága alatt nagy és érdemes sikereket aratott s a király 1887-ben a Ferenc József-renddel tüntette ki Than Mórral egyetemben. Nagyszabású történeti festményei: «A mohácsi csata», «II. Lajos király holttestének feltalálása a mohácsi csatatéren», «Az egri nők», «V. László és Ciléi», «Zrínyi kirohanása» stb., amelyek ma is a Nemzeti Múzeum képtárában vannak. Székely Bertalan utóda, a mintarajziskola igazgatója, Szinnyei-Merse Pál festőművész, volt országgyűlési képviselő lesz. Összegyűjtött munkáit két éve külön kiállításon mutatta be a Nemzeti Szalon s e tárlatnak szinte páratlan sikere volt. Várady Szilárd, akit az igazgatói címmel tüntetnek ki, az intézetnek volt kiváló tanítványa, majd tanulmányainak befejezése után az iparművészeti iskola tanára lett s innen került 1890-ben a mintarajziskolába. Mér Kelety Gusztávnak igazgatósága alatt, aki folyton betegeskedett, ő végezte az igazgatói teendőket s Székely Bertalannak is mindenben a jobbkeze volt. * Színházak karácsonya. Az idei karácsonyi ünnepek három napján, vasárnap (24-án), hétfőn és kedden öt előadás lesz a Király-színházban. Vasárnap csak délután játszanak, ezúttal is főleg a gyermekek számára, akiket karácsonyfagyújtás előtt Király-színháznak már két éven át kipróbált újítása nyomán — szüleik szívesen és örömmel küldenek a színházba. A gyermekvilágnak ezúttal különös élvezetben lesz résse, mert Fedik Sári fog nekik játszani és pedig leghíresebb szerepét: a János vitézi. Ennek az előadásnak rendes helyárai lesznek. Ugyancsak rendes esti helyárak mellett lép föl Fedik Sári hétfőn délután is, szintén a János vitézben és kedden délután A bolygó görögben. Az ünnepi estéket pedig hétfőn is, kedden is a rendkívüli vonzócrofil Gül Baba foglalja le. A karácsonyi ünnepek alatt, négy vonzó műsordarabját adja elő a Népsíones, a hát délutáni előadásban hétfőn és karácsony keddjén Blaha Lujza asszony vendégfelléptével az Ingyenélők, Vidor Pál népszínműve és a Gyimesi vadvirág, Géczy István pályanyertes népszínműve kerül színre. Emellett Blahácé holnap a Szökött katona előadásán, a jövő vasárnap délután pedig a Néni címszerepében vesz részt. Az ünnep mindkét estéjén a nagysikerű kültelki hercegnő kerül színre, mely az ünnep utáni héten éri meg első jubileumát. * Karácsonyi előadások a Magyar Színházban. A karácsonyi ünnep hetében és a két ünnepnapon összesen tizennégy előadás lesz a Magyar Színházban. Esténként mindenkor a színház nagysikerű újdonsága a Bohémszerelem kerül színre, csütörtökön december 21-én, délután Az egri lány gyűrűje című ifjúsági újdonságot mutatják be, vasárnap és a két karácsonyi ünnepen pedig (M. Harmat Hedvig fellépésével) délutáni előadásul, mérsékelt helyárakkal a Csöppséget játszszák. Vasárnap, december 24-én csak egy előadás lesz, a délutáni, amely három órakor kezdődik s ahol a szülők a karácsonyfa gyújtásig elhelyezhetik a gyermekeket. Az ünnep előestéjén nincs előadás. * Possart-estély. Jövő csütörtökön, december 21-én tartja meg Possart Ernő, a bajor udvari színházak főintendánsa egyetlen drámai estélyét a Royalteremben. A világhírű színművész előadása érthetőleg a legnagyobb érdeklődést kelti a főváros közönsége körében, miután egész légió azoknak száma, kik Passartot működésének színhelyéről, Münchenből ismerik és magasztalják. A rendezőség gondoskodott, hogy lehető mennyiségben olcsó ülések is legyenek kaphatók. Mint értesülünk, Possart Ernőt, budapesti kollegái nagyszabású banketten készülnek üdvözölni estélye befejezése után. Possart estélyét Méry Béla rendezi. A Magyar Tudományos Akadémia III. osztálya e hó 18-án, hétfőn délután 5 órakor ülést tart, melynek tárgyai: 1. Schuller Alajos 1. tag. «Rezgések mikroszkóp! megfigyelése az elektromos ellenállás megfigyelésénél.» ~ 2. Schlesinger Lajos 1. «A lineár-differenciál egyenletek elméletéhez». — 3. Winkler Lajos 1. t. «A gázok oldhatósága vízben». — Tangl Ferenc 1. tag «A gyomornedv hydrogenion tartalmáról». — 5. Szili Sándor részéről «Az állati szervezet savtűrő képességéről». Előterjeszti Tangl Ferenc r. t. — 6. Buchböck Gusztáv részéről: «Az izmok hydraadójáról». Előterjeszti Than Károly r. t. Az osztályülést összes ülés követi, melynek tárgyai: 1. Radosz Gusztáv 1. 1. «Jelentés a Bolyai jutalomról», — 2. A főtitkár javaslata a tagválasztásokról. 3., Folyó ügyek, * A hazai bisánc falképfeestés. A középkori bizánc falképfestésről tartott előadást 35-én a Nemzeti Múzeumban Gróhi István, bemutatván a legtöbb mész alól napfényre hozott falkép művészi aquarell másolatát is." A legrégibb bizánci falképsorozat egy nyugati mintára épített átmeneti stilü templomban maradt reánk Zsikfalván. Ennek képeit a mait nyáron hantolták ki és ráakadtak a mester önarcképére is, aki olyan olaszos ruhát viselt, aminő nálunk is divat volt a 14-ik század közepe táján. A többi középkori mester stílusa tisztán bizánci és műveik annyira felette állanak az egykorú falképeknek, hogy okvetlen idegenből jötteknek és egy, a mieinknél fejlettebb művészi iskola nevelésének kell őket tartanunk. Históriánk szempontjából a legérdekesebb mutisáik között a sztrigyszentgyörgyi alapítási kép, mely 1406-ból, Zsigmortd király korából való. Végül elmondta Gróh, hogy a bizánci falképfestés — nem úgy mint a nyugati — tovább él nálunk a következő századokban, bár folytonos hanyatlásban egész a 19-ik század legelejéig. 8 Vasárnap, 1905. december 17.