Helikon, 1991 (2. évfolyam, 53-104. szám)
1991-12-20 / 51. szám (103.)
Kabdebó tamás a laza fogalmának kitágulása (2.) A sajátos magyar fejlődés, mely létrehozott egy közép-európi modellt, szükségessé tette a nemzet reneszánszát, s ennek K. apoteózisát, a Szabadságharcot és a Kiegyezést. Ebben az összefüggésben kapóra jött, előzőleg. Herder jóslata, mely sarkallt, és kétféle választ kapott: a Kazinczy, azaz Vörösmarty lelet. Kazinczy: „Kacagom amit Herder valahol a magyar nyelv és nép elenyésztése felől jövendölt. A magyar nyelv és aé P elenyészni nem fog soha...“ Vörösmarty: „a sírt hol nemzet süllyed el ,népek veszik körül." Vörösmarty és a magyar reformkor nagyjai szerint a hon és haza szinonim fogain harc, alkalmi kettéválásuk tudathasadásos. Vörösmarty számára — és előtte Kölcsey számára is — a halálnál kegyetlenebb büntetés a hontalanság... „Ha! Számkivetve vagy tehát s mellyért vérzettél tenhazád, súlyt kérlelhetetlenül...Adja a Hontalan című versében, mely időben, tematikában meg-ídézi ,a Sz°zatot: „A nagyvilágon e kívül / Nincsen számodra i. hely / Áldjon vagy verjen sors keze / Itt élned, halnodj kell." ■ világos és érthető. Ha a hontalanság a főrossz, itthon kell maradni. A jóslat beteljesedését megakadályozandó nem szabad tovább ritkítani a magyartól amúgy sem sűrű hazát. Ez is van hát a dolgok tengelyében. Innentől már azt szeretném bizonyítani, hogy a Vörösmarty-strófa geográfiai értelmezése idejétmúlt, szellemi kihívása: időtlen. 1991. március 15-én Buenos Airesben mondtam el az ünnepi beszédet háromszáz jelenlévő argentin magyarnak, akik mögött még 35.000-en élnek ott. Van magyar iskolájuk, Cserke... szetük, kultúrházuk, papjuk, újságjuk, konyhájuk, finnjeik, 4 óvodájuk és másodgenerációs fiatalokat küldenek odahazából idehazába tanulni. Mutatis mutandis, hasonló a helyzete délig brazíliai németekkel és a bermudai angolokkal. Az országon kívüli magyarok számára a Szózat sorait 1991-ben így értelmeztetem. ..Igenis, van számodra hely! Elsősorban azoknak, akik határtologatással számon kívül maradtak. Nem ők hagyták cserben hazájukat, hanem honostul együtt a cserbe helyezték őket- Mentség a földcsere azok számára is, akik emberégük ..., megőrzése érdekében telepedtek le külországokban. De külföldön is lehet szülőhazájához hű a magyar, egyszerűen azérs, ha megőrzi eredeti kultúráját, fölmutatja értékeit, nemcsak a trianoni határok által körülzárt kis területnek, hanem mindannak,, amit földrajzilag, történelmileg és kulturálisan a haza mailgazban, a legnagyobb szellemi Magyarország jelentett f is jelent." (Tiszatáj, 1991 április) Fontos lábjegyzetként hozzá kell tennünk, hogy a kultúra olyan, mint a szentírásbeli táblztom. Nem véka alatt kell őrizni, hanem élni kell vele. Ha » szülf ■ földi magyar kolónia behatásoktól elzárt, akkor gettóvá válik. §. A kapcsolat a szülőhazával a kitágított élő haza lényéhez ;• tartozik. Év ftjivillantani, hogyan módosította---Vörösmarty'for• radalmai' kortársának, Petőfinek hazaképét az idő. Hazája a .Mag.yarho.n....;a.hai .a magát, magyarnak valló honpol- oriv közegben él. (Sub rosa: a reformkortól kezdve a magyar összekapcsolta a haza fogalmát a kivívandó függetlenséggel és a szabadsággal. Ez már az általános hazaforgalom fejlődésének egy stádiuma, de a haza fogalmának '|';nem kritériuma.) Petőfi a szentistváni ország haza-jussát vinydikálja anélkül, hogy más ország vagy nemzetiség jusztát tájigadná. A Nagyvilág persze csak akkor lehet a népek hazája, ha a világszabadság biztosítja azt. József Attilánál át haza ,szimbólumokkal gazdagabb fogalom, de geográfiával nem téri gul Utal arra, hogy a Dunatáj egy tágabb haza lehetne, de ■ nem jobban, mint Ady, kinél Dunának Oltnak egy a hangja.Fogalomrendszerében megjelenik a „mégis magyarnak számkivetve“ motívum, a belső emigráció fenyegetése. Ha vanbelső számkivetettség, akkor az annyit jelent, hogy a számkivetett ’‘haza-tudata és a közösség akkori haza-tapasztalata között ar ■ ’tátong. A kirekesztett nem lelé honját a hazában. Mai bővü’ jtéssel: hazáját nem leli a honban. Kölcsey és József Attila között itt a kör, mely beáferült. Egy 56-os leveléből idézek: „Az otthon ott van, ahol a leszek van. De a haza? A haza néha úgy elmegy hazulról, hogy az otthonmaradottak a számkivetettek.“ Míg Attila a belső emigrácó börtönfalait döngette, Illyés Párizsból készülődött haza, tarsolyában a Haza a Magasban című verssel, melynek lényege, hogy bárhol legyen a földrajzi haza, van egy szellemi haza, amit magunkkal vihetünk bárhová. 1944-ből való a Hazám című verse, melynek kezdő sora: „Ha asszony volna, sose látna többet.“ 1945-ös keltezésű a Nem volt elég: itt találkozik a lerombolt ház a kizsigerelt haza aktualitásával, majd vádbeszédbe csap át és kitálalja, hogy hazának az úri, vagy középosztályi cselekedetek összessége sem volt elég, mert: „Sem erő, sem bölcsesség / nem lehet elég, hogy megóvja / a hazát, amelyben lakója / nem lelheti meg a helyét.“ Nem olyan dodonaiak ezek a sorok, mint vélhetnék. Arról van szó, hogy a viszályban az igazi és a hivatalos haza között összeomolhat az igazi haza. Zárójelben megemlíteném, hogy amikor 1969-ben Guyánába mentem könyvtárt építeni, Illyés féltő levelet írt nekem. Az előzmény az volt, hogy két kötetnyi versét szerkesztettem angolul és összejötünk. Illyés attól féltett, hogy a dél-amerikai őserdőben elveszek a magyar kultúra számára. Saját költeménye szellemében azt feleltem, hogy magammal viszem a Hét Évszázad Magyar Verseit, tehát nem kell féltenie. A kutya az emberhez, a gazdához kötődik inkább, a macska a házhoz, a környékhez, ahol fölnevelték. Az etológus Konrad Lorenz kísérletileg is bebizonyította, hogy meghatározó kötéssel szolgál a környezet, amire a fiatal állat rányitotta a szemét. Bonding, mondja erre az angol. A jezsuiták az emberpalánta nevelésének főleg a hattól-nyolcadik évét igénylik, mert ez meghatározza a következő hetven irányát. A szülőhaza belső kör, sejtekbe beivódva, mozgásrendszerbe beidegződve, génjeink után a legfontosabb. „Szülőföldem szép határa“, neuropszichológiailag is érvényes, legyen az bár tündérország vagy lepratelep. A másik kör a tágabb környezet, hol a kultúra azonos, vagy hasonítható jelei föllelhetők. Ugyanazt a nyelvet beszélik (vagy ugyanazt a kettőt-hármat), hasonló fűszerekkel főznek, valőrjeik közös nevezőre hozhatók. Azonos tonalitású a muzsika, hasonló az irodalom légzőritmusa, a képek többsége ismert tájakat ábrázol. Ha a belső kör a ház, a casa, a második már a haza, a patria. A történelem múlik, hogy ez a haza tartomány-e, mint Erdély, vagy Írország, ország-e, mint Magyar- vagy, Frankhon, esetleg kontinens is, mint Ausztrália. Ám a dolgok mégsem ilyen egyszerűek, mert, szimbolikusan, az emberben a macskatermészet a kutyatermészettel találkozik. Ha a földmozgások meglódítanak egy népet, a haza fogalma számukra kitágul. A Krisztus utáni idők első tizenkét százada számos nép felbukkanását, alámerülését jelzi. Ragadjunk ki három sajátos túlélőt. A kelták nyugatra szorulnak, Frankhonban bretonok lesznek, Dél-Angliában Corrishmen-ként beolvadnak, Skóciában magukba olvasztják a pikteket, az ír szigeten Hibernia urai lesznek. Ahány letelepedés, annyi haza, és mind fölött, egy messzibb régióban ott lebeg a kelta tudat. Az örmények hol a perzsák, a törökök vagy az oroszok martalékai. Elszenvedik az első modern népirtást, s bár a túlélők fele helyben marad, az Ararát körül, a másik fele a kivándorlást és a helyenkénti beolvadást választja. Egy meszszibb régióban egyesek közülük megtartják az örmény származástudatot, legritkábban az óhaza kultúráját. A zsidók ókori története, az Ószövetség a honfoglalás, hazavesztés és visszafoglalás krónikája is. A haza fogalma először a föld birtoklásával azonosul, később fölveszi a közösségi élet vízjegyeit. Amikor a haza, Kr.u. 70-ben elveszik, a diaszpórába kerültek száma és súlya messze meghaladja a Palesztinában maradtakét A Messiástól azt várták, hogy a fogságból hazakerülhessenek, s ennek a szimbolikájából születik a megváltás gondolata s kötődik ez össze a mennyei hazával. És ismét egy lábjegyzet. A zsidókeresztény mennyei hazának profánabb variánsával szolgál Mohammed. Ám mai hívei, az évezredes ottlakás jogán, ugyanúgy Palesztinát tekintik hazájuknak idelent, mint a zsidók. Földrajzilag a kettő egybeesik. Szellemileg nem lehetne különbözőbb. A diaszpóra is új helyzet előtt áll. Azoknak száma, akik az újra fennálló Palesztinát honuknak tekinthetnék, kevesebb. A többség szülőhaza-beidegződése és kultúrája ugyanúgy a sajátja, mint a bőre. „Nem tudom, hogy másnak e tájék mit jelent, nekem szülőhazám", írta Radnóti. A brit világbirodalomban, és örökségben, Nemzetközösségben a haza fogalmi rétegeinek egész skálájával találkozunk. Tegyük föl, hogy valaki Abingdont, illetve Oxfordshire-t mondja szülőhelyének. Szülőhazája ezek szerint Anglia. Ország-e Anglia? Mindenesetre Skóciával és Walesszel határos. Skócia Scotland-nak, Skótországnak mondja magát, Wales, ahogy Arany nevezi, a Walesi tartomány. Együttesen e három, meg a környező szigetecskék teszik ki Britanniát. A benne élő népek tehát brittek. Arra a kérdésre: „What is your native land?“ az abingdoni ember így felelhet: Anglia. De arra a kérdésre: „What is your homeland?“, már így felelne: Britain. Ha egy brit hajóra szállunk, amely kiköt, mondjuk, Dél- Franciaországban, és onnan majd továbbutazunk vele, vegyük komolyan a kiírást: THE SHIP KEEPS BRITISH TIME, magyarán: A HAJÓN A BRIT IDŐSZÁMÍTÁS ÉRVÉNYES. Ez Európa nagy részén csak egy óra eltolódást jelent, de keletebbre egyre többet. A hajón nemcsak British Time van, hanem British áruk, tengerészegyenruhák, kabinszámozási rendszer brit élelem, English tea (megjegyzem ugyanazt a teát ír hajón ír teá-nak hívják), vannak angol pop és egyéb lemezek, könyvek, újságok, szabályzatok, fedélzeti játékok, bridge és whist játszmák, angol szó, és ott lóg (valahol diszkréten) a királynő képe. Ez a brit hajó a brit haza szerves része, sőt, megtestesíti a brit hazát. Ez az utazó haza. Eme lajstrom beharangozza Határ Győző Állampolgárság című versét, melyet nem mint vélhetnék, a wimbledoni diaszpórában írt, hanem még Bpesten, 1948-ban. Aila„polGARSAG 'hajó minden hajó a Föld alattam uszályok hátán partok harmatán lovon tevéken vonatkeréken nekem mindenütt Szentföld a Föld országtalan az Ember Földje nékem mint élő térkép — szegélytelen vagy rengő sziget szárazföld ölén úgy nőttem-nettön én személytelen s úgy nőtt a vágány: fűtő mozdonyok ormán védtelen útlevéltelen egy himnuszt őrzök — himnuszt hordozok nem bánom már csak én mit érzek se párt se újság v se újtestarcentum ... Országtalan Szentföldünk — fedélzet! hitvallás nekem himnusz van abban minden jó hajóhazám „ minden hajó a Föld alattam (LITURGIKON — 1978) Ez az egy hín hitvallás egy mágnes fölött kilengő iránytűje, a gondolatnál, hogy a földi haza határai hol lehetnek. Ha a mágnest elveszem, és nem az egyént, hanem a közösségi együtthatót nézem, akkor a New York állam és Szeged kitét érzelmi ingajáratban élő költő, Horváth Elemér versére Mpg gondolnom: „Nem éppen rendületlenül s csak fönntartásokkal híve bölcsönkért szívből köszönet de sírunkkal nem tartozunk.“ Az 1836-ban feladott leckére tehát ma így is lehet felelni. Vagy úgy, ahogy:Tollas Tibor teszi az Óriásország című versében. Ahogy az angol hazamegy, ha angol hajóra lép, a magyar, magyar kultúrájával fölvértezve bárhol kitágíthatja a földrajzi haza dimenzióit. A Cleveland-i Magyar Házban, az Ír Köztársaság Magyar Nagykövetségén, itt, a Magyar Tudományos Ardémia Könyvtárában, vagy az Arhus-i Egyetem Magyar székén. ifj . 3. Valamikor valóban csak a szülőföld volt a haza, aminek rögjeit is ismertük ott, ahol születtünk, de a helyzet megváltozott. Acserkészhető világ összezsugorodott, a távolságit, mint üveggolyót a zsebünkbe rakhatjuk, és a holdjárás óta itt igazi külfák a külső égitestek. A haza a kirajzott és mégis közös kultúra irányába tágult. Emlékezzünk az első példái®, az Eszéknélelesett szerb katonára. Kinek a hazájában nyugszik, és kinek a hazáját védte? ! Petőfi haza fogalmába belefért, hogy a haza becsületet kell védeni La Spatre, a francia haza, ifjú leányasszony volt, forradalmi zászlóval a kézben. Tompa így szólt a gólyához: „Niked két halát adott végzeted / Nekem csak egy volt, az is elveszett“. Alpi a múlt században történt, az az volt (az is volt), hogy egy földrajzi fogalom olykor megtestesült és mindenkor szimbolizálódott. .. . * A mi századunk élménye és az emberi jogok újrakifejestésének egyik ismérve, hogy más kultúrájú népcsoportok egyitt élhetnek ugyanazon a földterületen, alárendeltségi viszony nélkül. Az Amazonas-vidék hazája az ott élő indián törzseknek, és hazája annak az ültetvényesnek és favágó hadseregének is, akik az erdőt irtják. Ami történik, az a Wai Wai indián számára hazaárulás: vadász-halász életmivoltát, kultúrájának bázisát semmisítik meg. A favágó brazil caboclo számára mindez megélhetés: a keresett pénzből eltartja a családját — munkanélküli segély nincs — és a letarolt területből farmot igyekszik kihasítani magának. Az Emberi Jogokat sajnos nem lehet kenyérre kenni. összevetésül, láthatjuk, hogy végső soron a hazafogalom a kultúrával, a megélhetéssel, a közösségi életfelfogással kapcsolatos. Ha itthon vagy, mindez körülvesz, mint a levegő. Ha Erdélyben élsz, az szülőhazád marad, a Hazával pedig kultúrád — nemcsak múltad és történelmed — köt össze. A helyzeted realitása ugyanakkor az, hogy más hazájú népek osztoznak szülőföldeden. Ha külföldön, mondjuk New York magyar negyedében teremted meg molekuláris feltételeit a kultúrhazának, akkor Szigethazában élsz (Nagy Károly kifejezése ez) ami, ha más nem, hát pars pro toto. Választhatsz: ez, az, vagy amaz legyen, ami ápol, és ami eltakar, hazám Balkán—dosszié 24. ARGOSZTÓL — ZÁGRÁBIG Az első szláv nyomdát bolgár földön 1839-ben Theodoszij a szinai kolostor archimandritája alapította Szalonikiben, de néhány év múlva egy tűzvész martalékává lett. 1840-ig csak vallásos és tankönyvek jelentek meg, melyeket autodidakták szerkesztettek vagy görögből és oroszból fordítottak és Rimnicban, Bukarestben, Brassóban, Budán, Kragujevácon és Belgrádban nyomtak. Ezen idő óta találkozunk írókkal, kik külföldön nyerték kiképeztetésüket, nyugati nyelvekből való fordításokkal, folyóiratokkal és nyomdákkal, néha magában Törökországban. Mint fordító Feneionból, Scribe-ből stb. leginkább kitűnt Mihajlovszki Nikola, ki Moszkvában tanult s 1876-ban a török közoktatásügyi minisztériumban volt hivatalnok. Tova a 70-es évek elején fiatalabb írók lefordították Voltaire, Moliére, Victor Hugo, Lessing, Verne néhány művét. * * * A bolgár hírlapirodalmat Fotinov alapította. Bogorov 1846-ban Lipcsében alapít politikai folyóiratot, majd 1849-ben éppen Konstantinápolyban indítja meg a Carigrádszkij Vjesztniket, mely aztán 1861-ig fennállott. 1875-ben a bolgároknak 14 folyóiratuk volt, a török fővárostól a román fővárosig és Ruscsukban, Brailában, Drinápolyban. Az oszmán birodalom sugarán kívül legtöbbet nyomattak Romániában és Bécsben. Az új bolgár irodalom 1875-ben, évi 50-es átlaggal, körülbelül 1000 könyvvel rendelkezett. * * * Azok az imák, melyeket Sztaniszlávov püspök a maga nikápolyi paulikánusai számára kiadott, félig bolgár, félig szerb nyelven vannak írva. Életrevaló irodalom csak a XIX. század elején fejlődött ki, mikor néhány bukaresti és odesszai hazafi népi felvilágosításának, felemelésének előmozdítását tűzte feladatul magának. Mindenek előtt arra kellett törekedni, hogy az újonnan alakult iskolák számára tankönyveket készítsenek. Az első írók az irodalmi nyelv és a helyesírás körül sem értettek egyet. Mindenki saját szülőföldje tájszólásában írt és 1836-ban Aprilov hiába iparkodott mindezeket kiegyeztetni, ez a század végéig sem ment végbe. * * * A legjelesebb hős a bolgár érdekekért Makedóniában, az Ohrida tó melletti Sztrugából származó Mladinov Dimitar volt. 1858-ban mint tanító jött a Szaloniki melletti Kukusba, hol sürgetésre a szláv istentiszteletet honosították meg az egyházakban. Az érdemek híján való Meletiosz püspök ellen olyan ellenállást szított, hogy el kellett távolítani, de rövidesen kinevezték Meletioszt metropolitának s 1861-ben a püspök-metropolia vádjaira Mladinovot családja köréből elfogták és bilincsben szállították Konstantinápolyba. Öccse, Konstantin, ki tanulmányait a moszkvai egyetemen végezte, éppen akkor fejezte be Zágrábban a bolgár népdalok összegyűjtött anyagának kinyomtatását. A gyűjtést annak idején bátyjával együtt végezték, a kiadási költségeket Strossmayer püspök fedezte. Az ifjabb Mladinov, hogy bátyját megmentse, a török fővárosba sietett, jóllehet sokan óva intették. Ő maga sem tért soha vissza. Strossmayer püspök az osztrák követ közbenjárásával igyekezett kieszközölni szabadon bocsátásukat, s ehhez az orosz kormány is csatlakozott. A Porta parancsot adott, hogy bocsássák őket szabadon, ám a fanarióták megelőzték, mert megvesztegetéssel elérték, hogy 1861 novemberében megmérgezték a két testvért. * * * A bolgárok, kik békeszeretők és munkások, harciasság és nemzeti hiúság dolgában tán mögötte állnak a szerbeknek, görögöknek, albánoknak és románoknak, de az ipar és kereskedelem iránti hajlam és érzék tekintetében valamennyi szomszédjukat felülmúlják. Vannak városok és falvak, melyeknek lakosai kivétel nélkül kézművesek, posztógyártók, rózsaolajkészítők, tímárok, fazekasok, késgyártók, üvegesek, kőművesek, ácsok, stb. A Kasztória és Várna közötti egész vidékről ezer meg ezer megy el Szerbiába, Romániába és Törökországba, hogy ott nyáron keresztül dolgozzanak és ősszel a szerzett pénzzel hazatérjenek. A bolgár kertészek híresek egész keleten. A műveltség terjesztéséről minden nagyobb helységben a „csitalistye“ (olvasókör) gondoskodik. * * * A bolgárok még a XIX. század második felében is, főképp Macedóniában, számos törzsre vanak felosztva, melyek mindenikét külön szokások és szójárás jellemzik; ilyenek a mijácik, kopanoveik, babunik, szirakoveik, arizvanoveik, rupcik, sopik, gorno-polencik és dolno-polencik. Lakóhelyeik magukba foglalják a történelemben szerepet játszó tartományok közül a régi Moesiát, Thrákiát és Makedóniát, továbbá Beszarábiának egy részét is. (Jirecek: A bolgárok története, 1889. nyomán.) Ksar’-'.-.--K5»