Helikon, 1991 (2. évfolyam, 53-104. szám)

1991-12-20 / 51. szám (103.)

Kabdebó tamás a laza fogalmának kitágulása (2.) A sajátos magyar fejlődés, mely létrehozott egy közép-euró­­p­i modellt, szükségessé tette a nemzet reneszánszát, s ennek K.­ apoteózisát, a Szabadságharcot és a Kiegyezést. Ebben az összefüggésben kapóra jött, előzőleg. Herder jóslata, mely sar­­kallt, és kétféle választ kapott: a Kazinczy, azaz Vörösmarty lelet. Kazinczy: „Kacagom amit Herder valahol a magyar nyelv és nép elenyésztése felől jövendölt. A magyar nyelv és a­é P elenyészni nem fog soha...“ Vörösmarty: „a sírt hol nemzet süllyed el ,népek veszik körül."­ Vörösmarty és a ma­gy­ar reformkor nagyjai szerint a hon és haza szinonim fogai­­n­ harc, alkalmi kettéválásuk tudathasadásos. Vörösmarty számá­­ra — és előtte Kölcsey számára is — a halálnál kegyetlenebb büntetés a hontalanság... „Ha! Számkivetve vagy tehát s mellyért vérzettél tenhazád, súlyt kérlelhetetlenül...A­dja a Hontalan című versében, mely időben, tematikában meg-­í­­dézi ,a Sz°zatot: „A nagyvilágon e kívül / Nincsen számodra i. hely / Áldjon vagy verjen sors keze / Itt élned, halnodj kell."­­ ■ v­ilágos és érthető. Ha a hontalanság a főrossz, itthon kell maradni. A jóslat beteljesedését megakadályozandó nem sza­­bad tovább ritkítani a magyartól amúgy sem sűrű hazát. Ez i­s van hát a dolgok tengelyében. Innentől már azt szeretném bi­­­­zonyítani, hogy a Vörösmarty-strófa geográfiai értelmezése idejétmúlt, szellemi kihívása: időtlen. 1991. március 15-én Buenos Airesben mondtam el az ünnepi beszédet háromszáz jelenlévő argentin magyarnak, akik mö­­­­gött még 35.000-en élnek ott. Van magyar iskolájuk, Cserke­­... szetük, kultúrházuk, papjuk, újságjuk, konyhájuk, finnjeik, 4 óvodájuk és másodgenerációs fiatalokat küldenek odahazából idehazába tanulni. Mutatis mutandis, hasonló a helyzet­­e dél­ig brazíliai németekkel és a bermudai angolokkal. Az országon­­­ kívüli magyarok számára a Szózat sorait 1991-ben így értelmez­­te­tem. ..Igenis, van számodra hely! Elsősorban azoknak, akik határtologatással számon kívül maradtak. Nem ők hagyták­­­ cserben hazájukat, hanem honostul együtt a cserbe helyezték őket- Mentség a földcsere azok számára is, akik emberégük ..., megőrzése érdekében telepedtek le külországokban. De kü­lföl­­­dön is lehet szülőhazájához hű a magyar, egyszerűen azérs, ha megőrzi eredeti kultúráját, fölmutatja értékeit, nemcsak a tria­­noni határok által körülzárt kis területnek, hanem mindannak,­­, amit földrajzilag, történelmileg és kulturálisan a haza­­ ma­il­­gazban, a legnagyobb szellemi Magyarország jelentett f is je­­­­lent." (Tiszatáj, 1991 április) Fontos lábjegyzetként hozzá kell­­ tennünk, hogy a kultúra olyan, mint a szentírásbeli táb­lztom. Nem véka alatt kell őrizni, hanem élni kell vele. Ha » szül­­f ■ földi magyar kolónia behatásoktól elzárt, akkor gettóvá válik. §. A kapcsolat a szülőhazával a kitágított élő haza lény­éhez ;• tartozik. É­v ftjivillantani, hogyan módosította---Vörösmarty'for­• rad­almai' kortársának, Petőfinek hazaképét az idő. Hazája a .Mag.yarho.n....;a.hai .a magát, magyarnak valló honpol- ori­v közegben él. (Sub rosa: a reformkortól­­­ kezdve a magyar összekapcsolta a haza fogalmát a kivívandó­­­ függetlenséggel és a szabadsággal. Ez már az általános hazafo­­r­­­galom fejlődésének egy stádiuma, de a haza­ fogalmának '|';nem­ kritériuma.) Petőfi a szentistváni ország haza-jussát vin­­­y­­dikálja anélkül, hogy más ország vagy nemzetiség jusztát tá­ji­­­gadná. A Nagyvilág persze csak akkor lehet a népek hazája,­­ ha a világszabadság biztosítja azt. József Attilánál át haza ,szimbólumokkal gazdagabb fogalom, de geográfiával nem té­ri gul­ Utal arra, hogy a Dunatáj egy tágabb haza lehetne, de ■ nem jobban, mint Ady, kinél Dunának Oltnak egy a hangja.­­Fogalomrendszerében megjelenik a „mégis magyarnak szám­­­­kivetve“ motívum, a belső emigráció fenyegetése. Ha van­­belső­­­­ számkivetettség, akkor az annyit jelent, hogy a számkivetett ’‘haza-tudata és a közösség akkori haza-tapasztalata között ar ■ ’tátong. A kirekesztett nem lelé honját a hazában. Mai­ bővü­­’ jtéssel: hazáját nem leli a honban. Kölcsey és József Attila között itt a kör, mely beáferült.­­ Egy 56-os leveléből idézek: „Az otthon ott van, ahol a leszek van. De a haza? A haza néha úgy elmegy hazulról, hogy az otthonmaradottak a számkivetettek.“ Míg Attila a belső emigrácó börtönfalait döngette, Illyés Párizsból készülődött haza, tarsolyában a Haza a Magasban című verssel, melynek lényege, hogy bárhol legyen a földrajzi haza, van egy szellemi haza, amit magunkkal vihetünk bár­hová. 1944-ből való a Hazám című verse, melynek kezdő sora: „Ha asszony volna, sose látna többet.“ 1945-ös keltezésű a Nem volt elég: itt találkozik a lerombolt ház a kizsigerelt ha­za aktualitásával, majd vádbeszédbe csap át és kitálalja, hogy hazának az úri, vagy középosztályi cselekedetek összessége sem volt elég, mert: „Sem erő, sem bölcsesség / nem lehet elég, hogy megóvja / a hazát, amelyben lakója / nem lelheti meg a helyét.“ Nem olyan dodonaiak ezek a sorok, mint vélhetnék. Arról van szó, hogy a viszályban az igazi és a hivatalos haza kö­zött­ összeomolhat az igazi haza. Zárójelben megemlíteném, hogy amikor 1969-ben Guyánába mentem könyvtárt építeni, Illyés féltő levelet­ írt nekem. Az előzmény az volt, hogy két kötetnyi versét szerkesztettem angolul és összejötünk. Illyés attól féltett, hogy a dél-amerikai őserdőben elveszek a magyar kultúra számára. Saját költeménye szellemében azt feleltem, hogy magammal viszem a Hét Évszázad Magyar Versei­t, tehát nem kell féltenie.­ A kutya az emberhez, a gazdához kötődik inkább, a macs­ka a házhoz, a környékhez, ahol fölnevelték. Az etológus Konrad Lorenz kísérletileg is bebizonyította, hogy meghatá­rozó kötéssel szolgál a környezet, amire a fiatal állat rányi­totta a szemét. Bonding, mondja erre az angol. A jezsuiták az emberpalánta nevelésének főleg a hattól-nyolcadik évét igénylik, mert ez meghatározza a következő hetven irányát. A szülőhaza belső kör, sejtekbe beivódva, mozgásrendszerbe be­­idegződve, génjeink után a legfontosabb. „Szülőföldem szép határa“, neuropszichológiailag is érvényes, legyen az bár tün­dérország vagy lepratelep. A másik kör a tágabb környezet, hol a kultúra azonos, vagy hasonítható jelei föllelhetők. Ugyanazt a nyelvet beszé­lik (vagy ugyanazt a kettőt-hármat), hasonló fűszerekkel főz­nek, valőrjeik közös nevezőre hozhatók. Azonos tonalitású a muzsika, hasonló az irodalom légzőritmusa, a képek többsége ismert tájakat ábrázol. Ha a belső kör a ház, a casa, a máso­dik már a haza, a patria. A történelem múlik, hogy ez a haza tartomány-e, mint Erdély, vagy Írország, ország-e, mint Magyar- vagy, Frankhon, esetleg kontinens is, mint Ausztrália. Ám a dolgok mégsem ilyen egyszerűek, mert, szimboliku­san, az emberben a macskatermészet a kutyatermészettel ta­lálkozik. Ha a földmozgások meglódítanak egy népet, a haza fogalma számukra kitágul. A Krisztus utáni idők első ti­zenkét százada számos nép felbukkanását, alámerülését jelzi. Ragadjunk ki három sajátos túlélőt. A kelták nyugatra szo­rulnak, Frankhonban bretonok lesznek, Dél-Angliában Cor­­r­ishmen-ként beolvadnak, Skóciában magukba olvasztják a pikteket, az ír szigeten Hibernia urai lesznek. Ahány letele­pedés, annyi haza, és mind fölött, egy messzibb régióban ott lebeg a kelta tudat. Az örmények hol a perzsák, a törökök vagy az oroszok martalékai. Elszenvedik az első modern népirtást, s bár a túlélők fele helyben marad, az Ararát körül, a másik fele a kivándorlást és a helyenkénti beolvadást választja. Egy mesz­­szibb régióban egyesek közülük megtartják az örmény szár­mazástudatot, legritkábban az óhaza kultúráját. A zsidók ókori története, az Ószövetség a honfoglalás, ha­zavesztés és visszafoglalás krónikája is. A haza fogalma elő­ször a föld birtoklásával azonosul, később fölveszi a közösségi élet vízjegyeit. Amikor a haza, Kr.u. 70-ben elveszik, a diaszpó­rába kerültek száma és súlya messze meghaladja a Palesztiná­ban maradtakét A Messiástól azt várták, hogy a fogságból hazakerülhessenek, s ennek a szimbolikájából születik a meg­váltás gondolata s kötődik ez össze a mennyei hazával. És ismét egy lábjegyzet. A zsidókeresztény mennyei hazának pro­fánabb variánsával szolgál Mohammed. Ám mai hívei, az év­ezredes ottlakás jogán, ugyanúgy Palesztinát tekintik hazá­juknak idelent, mint a zsidók. Földrajzilag a kettő egybeesik. Szellemileg nem lehetne különbözőbb. A diaszpóra is új helyzet előtt áll. Azoknak száma, akik az újra fennálló Palesztinát honuknak tekinthetnék, kevesebb. A többség szülőhaza-beidegződése és kultúrája ugyanúgy a sajátja, mint a bőre. „Nem tudom, hogy másnak e tájék mit jelent, nekem szülőhazám", írta Radnóti. A brit világbirodalomban, és örökségben, Nemzetközösségben a haza fogalmi rétegeinek egész skálájával találkozunk. Te­gyük föl, hogy valaki Abingdon­t, illetve Oxfordshire-t mondja szülőhelyének. Szülőhazája ezek szerint Anglia. Ország-e Anglia? Mindenesetre Skóciával és Walesszel határos. Skócia Scotland-nak, Skótországnak mondja magát, Wales, ahogy Arany nevezi, a Walesi tartomány. Együttesen e három, meg a környező szigetecskék teszik ki Britanniát. A benne élő né­pek tehát brittek. Arra a kérdésre: „What is your native land?“ az abingdoni ember így felelhet: Anglia. De arra a kérdésre: „What is your homeland?“, már így felelne: Britain. Ha egy brit hajóra szállunk, amely kiköt, mondjuk, Dél- Franciaországban, és onnan majd továbbutazunk vele, vegyük komolyan a kiírást: THE SHIP KEEPS BRITISH TIME, ma­gyarán: A HAJÓN A BRIT IDŐSZÁMÍTÁS ÉRVÉNYES. Ez Európa nagy részén csak egy óra eltolódást jelent, de kele­tebbre egyre többet. A hajón nemcsak British Time van, ha­nem British áruk, tengerészegyenruhák, kabinszámozási rend­szer brit élelem, English tea (megjegyzem ugyanazt a teát ír hajón ír teá-nak hívják), vannak angol pop és egyéb leme­zek, könyvek, újságok, szabályzatok, fedélzeti játékok, bridge és whist játszmák, angol szó, és ott lóg (valahol diszkréten) a királynő képe. Ez a brit hajó a brit haza szerves része, sőt, megtestesíti a brit hazát. Ez az utazó haza. Eme lajstrom be­harangozza Határ Győző Állampolgárság című versét, melyet nem mint vélhetnék, a wimbledoni diaszpórában írt, hanem még B­pesten, 1948-ban. Aila„polGARSAG 'hajó minden hajó a Föld alattam uszályok hátán partok harmatán lovon tevéken vonatkeréken nekem mindenütt Szentföld a Föld országtalan az Ember Földje nékem mint élő térkép — szegélytelen vagy rengő sziget szárazföld ölén úgy nőttem-nettön én személytelen s úgy nőtt a vágány: fűtő mozdonyok ormán védtelen útlevéltelen egy himnuszt őrzök — himnuszt hordozok nem bánom már csak én mit érzek se párt se újság v se újtestarcentum ... Országtalan Szentföldünk — fedélzet! hitvallás nekem himnusz van abban minden jó hajóhazám „­­ minden hajó a Föld alattam (LITURGIKON — 1978) Ez az egy hín­ hitvallás egy mágnes fölött kilengő iránytűje, a gondolatnál, hogy a földi haza határai hol lehetnek. Ha­ a mágnest elveszem, és nem az egyént, hanem a közösségi együtthatót nézem, akkor a New York állam és Szeged kitét érzelmi ingajáratban élő költő, Horváth Elemér versére Mpg gondolnom: „Nem éppen rendületlenül s csak fönntartásokkal híve bölcsönkért szívből köszönet de sírunk­kal nem tartozunk.“ Az 1836-ban feladott leckére tehát ma így is lehet felelni. Vagy úgy, ahogy:Tollas Tibor teszi az Óriásország című versében. Ahogy az angol hazamegy, ha angol hajóra lép, a magyar, ma­­gyar kultúrájával fölvértezve bárhol kitágíthatja a földrajz­i haza dimenzióit. A Cleveland-i Magyar Házban, az Ír Köztár­saság Magy­ar Nagykövetségén, itt, a Magyar Tudományos Ar­démia Könyvtárában, vagy az Arhus-i Egyetem Magyar­­ székén. ifj . 3. Valamikor valóban csak a szülőföld volt a haza, aminek rögjeit is ismertük ott, ahol születtünk, de a helyzet megvál­­tozott. A­­cserkészhető világ összezsugorodott, a távolságit, mint üveggolyót a zsebünkbe rakhatjuk, és a holdjárás óta itt igazi külfák a külső égitestek. A haza a kirajzott és mégis közös kultúra irányába tágult. Emlékezzünk az első példái®, az Eszéknél­­elesett szerb katonára. Kinek a hazájában nyug­­szik, és kinek a hazáját védte? ! Petőfi haza fogalmába belefért, hogy a haza becsületet kell védeni­ La Spatr­e, a francia haza, ifjú leányasszony volt, for­radalmi zászlóval a kézben. Tompa így szólt a gólyához: „Ni­ked két halát adott végzeted / Nekem csak egy volt, az is el­veszett“. Alpi a múlt században történt, az az volt (az is volt), hogy egy földrajzi fogalom olykor megtestesült és mindenkor szimbolizálódott. .. . * A mi századunk élménye és az emberi jogok újrakifejesté­­sének egyik ismérve, hogy más kultúrájú népcsoportok egyitt élhetnek ugyanazon a földterületen, alárendeltségi viszony nél­kül. Az Amazonas-vidék hazája az ott élő indián törzseknek, és hazája annak az ültetvényesnek és favágó hadseregének is, akik az erdőt irtják. Ami történik, az a Wai Wai indián szá­mára hazaárulás: vadász-halász életmivoltát, kultúrájának bá­zisát semmisítik meg. A favágó brazil caboclo számára mindez megélhetés: a keresett pénzből eltartja a családját — munkanél­küli segély nincs — és a letarolt területből farmot igyekszik kihasítani magának. Az Emberi Jogokat sajnos nem lehet ke­nyérre kenni. összevetésül, láthatjuk, hogy végső soron a hazafogalom a kultúrával, a megélhetéssel, a közösségi életfelfogással kap­csolatos. Ha itthon vagy, mindez körülvesz, mint a levegő. Ha Erdélyben élsz, az szülőhazád marad, a Hazával pedig kultú­rád — nemcsak múltad és történelmed — köt össze. A hely­zeted realitása ugyanakkor az, hogy más hazájú népek osztoz­nak szülőföldeden. Ha külföldön, mondjuk New York magyar negyedében teremted meg molekuláris feltételeit a kultúrha­­­zának, akkor Szigethazában élsz (Nagy Károly kifejezése ez) ami, ha más nem, hát pars pro toto. Választhatsz: ez, az, vagy amaz legyen, ami ápol, és ami eltakar, hazám Balkán—dosszié 24. ARGOSZTÓL — ZÁGRÁBIG Az első szláv nyomdát bolgár földön 1839-ben Theo­­doszij a szinai kolostor archimandritája alapította Sza­­lonikiben, de néhány év múlva egy tűzvész martalé­kává lett. 1840-ig csak vallásos és tankönyvek jelentek meg, melyeket autodidakták szerkesztettek vagy gö­rögből és oroszból fordítottak és Rimnic­ban, Bukarest­ben, Brassóban, Budán, Kragujevácon és Belgrádban nyomtak. Ezen idő óta találkozunk írókkal, kik külföl­dön nyerték kiképeztetésüket, nyugati nyelvekből való fordításokkal, folyóiratokkal és nyomdákkal, néha magában Törökországban. Mint fordító Feneionból, Scribe-ből stb. leginkább kitűnt Mih­ajlovszki Nikola, ki Moszkvában tanult s 1876-ban a török közoktatás­­ügyi minisztériumban volt hivatalnok. Tova a 70-es évek elején fiatalabb írók lefordították Voltaire, Mo­­liére, Victor Hugo, Lessing, Verne néhány művét. * * * A bolgár hírlapirodalmat Fotinov alapította. Bogo­­rov 1846-ban Lipcsében alapít politikai folyóiratot, majd 1849-ben éppen Konstantinápolyban indítja meg a Carigrádszkij Vjesztniket, mely aztán 1861-ig fennál­lott. 1875-ben a bolgároknak 14 folyóiratuk volt, a tö­rök fővárostól a román fővárosig és Ruscsukban, Brailá­­ban, Drinápolyban. Az oszmán birodalom sugarán kí­vül legtöbbet nyomattak Romániában és Bécsben. Az új bolgár irodalom 1875-ben, évi 50-es átlaggal, körül­belül 1000 könyvvel rendelkezett. * * * Azok az imák, melyeket Sztaniszlávov püspök a maga nikápolyi paulikánusai számára kiadott, félig bol­gár, félig szerb nyelven vannak írva. Életrevaló iroda­lom csak a XIX. század elején fejlődött ki, mikor né­hány bukaresti és odesszai hazafi népi felvilágosításá­nak, felemelésének előmozdítását tűzte feladatul ma­gának. Mindenek előtt arra kellett törekedni, hogy az újonnan alakult iskolák számára tankönyveket készít­senek. Az első írók az irodalmi nyelv és a helyesírás körül sem értettek egyet. Mindenki saját szülőföldje tájszólásában írt és 1836-ban Aprilov hiába iparkodott mindezeket kiegyeztetni, ez a század végéig sem ment végbe. * * * A legjelesebb hős a bolgár érdekekért Makedóniá­ban, az Oh­rida tó melletti Sztrugából származó Mla­­dinov Dimitar volt. 1858-ban mint tanító jött a Szalo­­niki melletti Kukusba, hol sürgetésre a szláv isten­tiszteletet honosították meg az egyházakban. Az érde­mek híján való Meletiosz püspök ellen olyan ellenál­lást szított, hogy el kellett távolítani, de rövidesen ki­nevezték Meletioszt metropolitának s 1861-ben a püs­­pök-metropolia vádjaira Mladinovot családja köréből elfogták és bilincsben szállították Konstantinápolyba. Öccse, Konstantin, ki tanulmányait a moszkvai egye­temen végezte, éppen akkor fejezte be Zágrábban a bolgár népdalok összegyűjtött anyagának kinyomtatá­sát. A gyűjtést annak idején bátyjával együtt végezték, a kiadási költségeket Strossmayer püspök fedezte. Az ifjabb Mladinov, hogy bátyját megmentse, a török fő­városba sietett, jóllehet sokan óva intették. Ő maga sem tért soha vissza. Strossmayer püspök az osztrák követ közbenjárásával igyekezett kieszközölni szaba­don bocsátásukat, s ehhez az orosz kormány is csat­lakozott. A Porta parancsot adott, hogy bocsássák őket szabadon, ám a fanarióták megelőzték, mert megvesz­tegetéssel elérték, hogy 1861 novemberében megmér­gezték a két testvért. * * * A bolgárok, kik békeszeretők és munkások, harcias­ság és nemzeti hiúság dolgában tán mögötte állnak a szerbeknek, görögöknek, albánoknak és románoknak, de az ipar és kereskedelem iránti hajlam és érzék te­kintetében valamennyi szomszédjukat felülmúlják. Van­nak városok és falvak, melyeknek lakosai kivétel nél­kül kézművesek, posztógyártók, rózsaolajkészítők, tí­márok, fazekasok, késgyártók, üvegesek, kőművesek, ácsok, stb. A Kasztória és Várna közötti egész vidékről ezer meg ezer megy el Szerbiába, Romániába és Török­országba, hogy ott nyáron keresztül dolgozzanak és ősszel a szerzett pénzzel hazatérjenek. A bolgár ker­tészek híresek egész keleten. A műveltség terjesztésé­ről minden nagyobb helységben a „csitalistye“ (olvasó­kör) gondoskodik. * * * A bolgárok még a XIX. század második felében is, főképp Macedóniában, számos törzsre vanak feloszt­va, melyek mindenikét külön szokások és szó­járás jel­lemzik; ilyenek a mijácik, kopanoveik, babunik, szira­­koveik, arizvanoveik, rupcik, sopik, gorno-polencik és dolno-polencik. Lakóhelyeik magukba foglalják a tör­ténelemben szerepet játszó tartományok közül a régi Moesiát, Thrákiát és Makedóniát, továbbá Beszarábiá­­nak egy részét is. (Jirecek: A bolgárok története, 1889. nyomán.) Ksar’-'.-.--K5»

Next