Helikon, 2002 (13. évfolyam, 349-372. szám)

2002-01-10 / 1. szám (349.)

• Szőcs István: „Miért kell a székelyek eredetéről hipotéziseket gyártani?" • Király László: Sókert • Kántor Lajos: Belgrád, Split — Kolozsvár • Lászlóffy Csaba: Valami más • Széles Klára: Egy erdélyi irodalmi derékhad • SERÉNY MÚMIA LÁSZLÓFFY ALADÁR Könnm­nnyire lábad Tudom, nem vigasz, hogy másnak is van baja, sőt az se, hogy esetleg több mint nekem. Az én hörghurutom attól nem gyógyul meg, hogy más lep­rás. De hát megint a másság! Azt hallom, hogy a sírógörcs csakis feszültségek levezetése, s a transzvesztita is lehet "anya", attól, hogy különben és alapjában homoszexuális férfi. Sajnos én fel nem fogha­tom ezeket, mert nem vagyok ilyen komplikált lény, én ak­kor sírok, ha bánatom van, és... szóval egyszerűen, mint (merem remélni) a homo sapi­ens példányok többsége. No de éppen ez a bökkenő, ha ek­kora presztízsre verekedte fel magát az olyansággal szem­ben a másság, mi legyen ezek­kel, velünk, a bumfordian áttekinthetőkkel? A többség­gel, akivel már hagyományo­san a legkevesebbet törődnek, hiszen azok rendesek, el van­nak akár egy kis kenyéren és korbácson már a fáraók kora óta, evangéliumi minősítés­­számba megy a "megy a ju­hász" továbbképzőkön, ha a jó pásztor otthagyja a nyájat s egy-két mihaszna, csökönyös, deviáns bárányka után szalad­gál, győzködi őket, hogy de igazán térjenek észre, térjenek vissza az unalmas jóság kígyót is melengető, melegítő kebelé­be. Nem képzavar ez, kérem­­szépen, hanem tényálladék rögzítés, ahogy a rendet iga­zán nem szerető rendőrség fo­galmaz mindig, valamennyi jobb sorsra (is) érdemes nye­­vén a világnak. Nos, velünk mi legyen? Hiszen mindenki, már "pecuniális okokból” is az exportképesebbekre speciali­zálódik, szakrendelőkbe pró­bálja terelni és fogadni, csalo­gatni és kezelni az arra való­ban rászoruló különleges ese­teket. Ami bizony anyagigé­nyes és időigényes, tehát pénz(­éhes) vállalkozás. Or­szágot, várost, háztartást, ház­népet kezelni, ellátni, nevelni vagy csak egyszerűen kormá­nyozni pedig maholnap egyál­talán nem az! Sőt: egyszerre unalmas és ráfizetéses. Akkor meg minek? De mi lesz, ha egyszerre egyre többen döb­bennek rá erre, és hagyják ab­ba a kapkodást és a hantko­dást, a siránkozást és a Schil­­lerkedést, egyre többen válnak ki, ugranak félre, mint a "forró vizet a kopaszra ” ismert csatta­­nójú mesében a legalsó farkas? Hiszen ha a sírás üdvös lazítás, kéjes görcsoldó, biztos feszült­séglevezető, a könnycsatorna hasznos és időnként szüksé­ges, karbantartó átmosása, ak­kor csak fel kell adni a hirde­tést. Könnycsatornatakarítást vállalok!... mondják, hallották maguk a Rómeó esetét Tóth Jú­liával? és kész a könnyezön. A világirodalom pókhálósodó remekeit úgyis a zenésfilm megjelenése óta fogadta (kissé átírva) igazán szívébe a nagy K-val írott kultúr­emberiség! Könnycsatorna, mint Panama­csatorna, meg Szuezi-válság. Vagy Ádámcsutka, lásd Be­­nyovszki Móric, via Kamcsat­ka... Tudom, nem vigasz, hogy másnak is van... például ennél sokkal fejlettebb és egysége­sebb, a másságon is túljutott bolygók társadalmában. Ahol globális szilvesztereiken már a Föld lakóival példálózva hu­morizálnak. Úgy röhögnek raj­tunk, hogy Mars-csatorna nem marad szárazon, míg Jupiter­­lámpa ki nem ég! Térdig jár­hat a könnyben lábad, míg el nem jön a holnapos retek fa­zonja. Páll Lajos : Köröndi tél OLVASÓINK FIGYELMÉBE! ■■■■■■■■■■■ A postai lapterjesztő nyilvántartásában a HELIKON katalógus­száma 3012 Folyóiratunkra a szerkesztőségben is elő lehet fizetni 10 és 14 óra között Kolozsvári előfizetőinknek díjtalanul kézbesítjük a HELIKON-t T­z HELIKON „csend-mocsárba süpped itten minden"

Next