Helikon, 2019 (30. évfolyam, 759-782. szám)

2019-01-10 / 1. szám (759.)

c, ]-* W-i^^ /^nNyveMLIKON IRODALMI FOLYÓIRAT. MEGJELENIK KÉTSZER EGY HÓNAPBAN KOLOZSVÁRON. XXX. ÉVFOLYAM 2019. 1. (759.) SZÁM - JANUÁR 10. ÁRA 3 lej / 300 ft „mostantól minden más lesz” 2019 . Ferencz S. Apor: Kedves szentjeim. Installáció Lapszámunk 1., 5., 6., 9-12., 14. és 16. oldalát a marosvásárhelyi K’Arte Galériában megrendezett, Human Collection című csoportos tárlat anyagával illusztráltuk. „Az otthonból mindig hazavágyok” INTERJÚ KOVÁCS ATTILA ZOLTÁNNAL ANDRÉ FERENC Támad a retró Javában szaglik már az újév, összetapicskol­­ja azt a nagy múltat s jövendőt, gargarizál egy kicsit a babonáinkkal, és mindenféle kétsége­ket dobál közénk. Hiába rejtőzöm takaró alá, mert jön, és csalódott anyák tekintetével nézi, ahogy elalvást színlelek. Én meg nem tudom, mit kéne tennem. Gyanítom, hogy bizonyos ér­telemben közeledem ehhez az ún. felnőttséghez. Már ott ólálkodik a takarásban, lába alatt ro­pog a hó. Hadd ázzon be minden cipő és tanít­son táncolni a latyak. Már abszolút átérzem, hogy 2007-ben miért borotválta le Britney ko­paszra a haját. Eközben egyre látványosabban tér vissza a 70-80-as évek divatja (könyörgöm, csak a nyakig bajuszt és a csikófrizurát ne engedjük, semmi szín alatt). Szóval támad a retró. Az­tán persze szépen beszivárog a hétköznapokba is, nyállal vegyül és nem enged kimondani bi­zonyos dolgokat. Széthinti a paranoia csillám­porát és fenyegetően hallgat. Vajon ez az év melyik zenészt fogja magával ragadni? Melyik ország választ magának egy teljességgel inkompetens, de annál gonoszabb vezetőt? Melyik kiváló művészről derül ki, hogy egy aberrált szörnyeteg? Vajon milyen világ­méretű katasztrófát tervez? Nem szeretek újévt fogadni, mert predeszti­nálja a csalódást. És minek a hamis tanúság? Aztán persze mégis fogadalommal tele minden. Ha már úgyis mindegy, akkor egy pár fogadal­mat mégiscsak eleresztek, legyen mihez viszo­nyítani az esendőséget. Fogadom, hogy mindig időben leadok minden szöveget. Fogadom, hogy szurikáták kíváncsi­ságával fogok figyelni mindent és mindenkit. Olyan kedves leszek, hogy a fal adja a másikat. Hogy nem halogatok mindent az utolsó perc utánra. Hogy nem cseszem el az összes pénzem gyorskajára, amikor tele a hűtő. Fogadom, hogy rendszeresen mosogatok. Hogy végre elolvasom a több száz várólistás könyvemet. Hogy idéntől jobban ügyelek az egészségemre. Meg másoké­ra is. Fogadom, hogy megtanulom beosztani az időm. Hogy nem vágok más szavába. A sajátom­ba se. Azt nem ígérem, hogy lemondok a ciniz­musról, mert kell a túléléshez. De idén türel­mesebb leszek. És többet fogok írni. Rengeteget. Megírom az életművem. Kétszer. És kiállok a gyengébbek igazáért. És beszélek azokért, akik maguktól nem tudnak. És megtanulok rende­sen megbocsátani. Meg­kérdezni. Hallgatni. Meghallgatni. És legfőképp fogadom, hogy bár néhányat betartok ezek közül. Szóval én megpróbálom. Remélem, cserébe az újév is tartja magát ehhez, és nem lesz ka­tasztrofális. Lepjen meg azzal, hogy nem tör­ténik semmi extrém, semmi brutális. Ha már túléltük ezt is, egy darabig. Vágjunk bele. Majd csak helyükre kerülnek a részletek is. VERSEI /4 KAFFKA MARGITRÓL /17 Aurel Dumitrascu Végh Balázs Béla tanulmánya PAVILON 420 ■ Rutai Lili versei Vlad Moldovan versei

Next