Helikon, 2023 (34. évfolyam, 855-878. szám)

2023-03-25 / 6. szám (860.)

KÁNYÁDI IRÉNÉ Plugor Sándor - Petőfi „Ezernyolcszáznegyvennyolc, te csillag, Te a népek hajnalcsillaga!...” (Petőfi Sándor, 1848) A kökösi születésű művész, Plugor Sándor életművét nagymérték­ben meghatározta szülőhelye és a magyar kulturális, irodalmi örök­ség. Ebből kifolyólag rengeteg fémkarc és vonalrajz illusztrációt ké­szített a magyar költészet reprezentatív alkotásaihoz.­ Több könyvet illusztrált: Ady Endre, József Attila, Farkas Árpád, Kányádi Sándor, Illyés Gyula verseihez készített illusztrációkat, de munkái messze túlnőnek ezen a műfajon, hiszen elsősorban autonóm műalkotások, önmagukban is értelmezhetőek. Petőfi Sándor illusztrációsorozata, túl az irodalom őszinte sze­­retetén, személyes kötődéseken is alapszik, hiszen Kökös történel­me és szellemisége szorosan kapcsolódik az 1848-49-es szabadság­harchoz. Ott, Székelyföldön, a kökösi hídnál június 23-án került sor az első ütközetre, ahol Gábor Áron is életét vesztette. Március 25-én Kökös határában éljenző tömeg várta Bem tábornokot, és mint fel­szabadítót ünnepelték. Petőfi, a forradalmár Bem tábornokban talál­ta meg a maga szellemi és politikai vezérét, a köztük levő mély baráti kapcsolat nagymértékben meghatározta a költő életének utolsó sza­kaszát, akivel Székelyföldön áthaladva jutott el a Segesvár melletti fehéregyházi csatába, ahol feltehetően életét vesztette. Azáltal, hogy Plugor Sándor a Bem tábornok portréját a Petőfi Sándor ceruzarajza után készíti, amely portré stílusában elüt a töb­bi illusztrációtól, a költő látásának ad teret és elsőbbséget, így tiszte­legve a két forradalmár szoros kapcsolata előtt. Bem apói portréjá­nak stílusával szinte ellentétes a Petőfi-portré, amelyet a dagerrotípia ihletett. A költő és forradalmár szemében az életét feláldozni tudó ember konok elszántsága csillan meg, a háttérből jövő fény egy szin­te természetfeletti, ikonszerű megvilágítást, hangulatot kölcsönöz neki. A Petőfi, te csillag sorozat témaválasztásából visszaköszön Plugor jól ismert motívuma: a ló. A papírra készített tusrajzok vonalveze­téséből szinte hallani a lovak kétségbeesett horkanását a megfeszí­tett csatában, a lovas és lova eggyé válását a zuhanásban, a két test egybeolvadását egy közös sorsban. A paták súlyát, a koponyák rec­­­csenését, a kidülledt szemekből patakzó vér és könny örvényét, a ki­csavarodott testek feszülését. Plugor Sándor ehhez az illusztrációhoz nem hiába választotta a ló motívumát, hiszen azon túl, hogy szemé­lyes kötődései is mélyek voltak a lovakhoz, Petőfi életét is meghatározták. Egyrészt a nagy költő kedvenc sportja a természetjáráson túl a lovaglás volt, amit pénz hiánya miatt ritkán engedett meg magának,­ másrészt pedig a ló alakja nagyon hangsúlyos a magyar történelemben, hi­szen a hétköznapok segítőtársán, az igáslovon túl a hon­foglalás óta a katonalovak voltak a háborúk és forradal­mak győzelmének egyik fontos feltétele és szimbóluma. Ezt a szimbiózist, egymásra utalást fejezi ki nagyon exp­­resszíven Plugor a segesvári ütközet tiszteletére készült munkáin is. A Szabadság, szerelem című fémkarc fináléja­ként is értelmezhető a Petőfi, te csillag című sorozatának. Egzisztencialista, finom vonalvezetésében a lét törékeny­sége lüktet. A technika­ által elért drámai hatás (sötét hát­téren fehér vonalak) növeli az alak monumentalitását, aki felemelt kézzel feszül ki a lét hálójában. A háttérben már a szaba­don száguldó lovak, már nincs egymásrautaltság, kényszer, minden­ki így vagy úgy, talán a halálban megtalálja a szabadságát. Plugor Sándor finom, de annál expresszívebb vonalvezetésével, túllépve a pödrött bajszú, népieskedő Petőfi-képen, egy egziszten­cialista, univerzális ember képét tárja elénk, „aki a felsőbbrendű hűségre tanít, mely isteneket tagad és sziklákat emel. Ő is úgy ítéli, hogy minden jól van” (A. Camus: Sziszüphosz mítosza). Jegyzetek 1 Csaknem 60 könyvhöz készített illusztrációkat, borítókat. 2 A székelyek megbecsülésének az egyik bizonyítéka volt, hogy Bem Józse­fet Bem apónak szólították. 3 Jókai Mór így ír róla: „S ha lóra kaphatott, akkor egész daliává alakult át; úgy ült a lovon, mintha teljes életében azt tanulta volna...” 4 A fémkarc technikát Plugor nagy szeretettel alkalmazta, egyike volt a kedvenc technikáinak. ARTEFAKTUM Bem­ József Alapító főszerkesztő: SZILÁGYI ISTVÁN | KARÁCSONYI ZSOLT: főszerkesztő - vers, műfordítás | DEMETER ZSUZSA: főszerkesztő-helyettes - kritika, tanulmány | Főmunkatárs: EGYED EMESE, KIRÁLY LÁSZLÓ | Szerkesztőség: HORVÁTH BENJI: Pavilon 420 | MĂRCUȚIU-RÁCZ DÓRA: Artefaktum, honlap | MÁRTON EVELIN: próza | PAPP ATTILA ZSOLT: film, interjú | DEÁK JUDIT: szerkesztőségi titkár | RÁKOSSY TIBOR: műszaki szerkesztő | SZENKOVICS ENIKŐ: korrektúra | Lapterv és számítógépes tördelés: IDEA PLUS, KÖNCZEY ELEMÉR, FAZAKAS BOTOND | Nyomda: MISZTÓTFALUSI KIS MIKLÓS REFORMÁTUS SAJTÓKÖZPONT | Szerkesztőség: 400002 Cluj-Napoca, str. Petru Maior nr. 7., ap. 4. | I. posta, Pf.: 245. | Telefon: (004) 0264431690, (004) 0264431577 | Villámposta: kvari.helikon@gmail.com | Honlap: www.helikon.ro | A lap megjelenését a HELIKON KULTURÁLIS EGYESÜLET támogatja - kiadja a ROMÁNIAI ÍRÓK SZÖVETSÉGE | ISSN 1220-6288 1977, Sepsiszentgyörgy, Kolozsváron él. TÁMOGATÓINK Revistă finanțată cu sprijinul Ministerului Culturii și Identității Naționale­­ Kiadványunk a Kulturális és Nemzeti Identitás Minisztériumának támogatásával jelenik meg. [ RMDSZ^» A kiadvány megjelenését a Magyar Kultúráért Alapítvány támogatja. Petőfi Kulturális Ügynökség Nemzeti­­ Kulturális­­ w / Alap MEGVALÓSULT A Magyar kormány Támogatásával Bethlen Gábor ROMÁNIAI ÍRÓK SZÖVETSÉGE TÁMOGATJA AZ RMDSZ ÉS A COMMUNITAS ALAPÍTVÁNYEmberi erőforrások MINISZTÉRIUMA 0­2­3­0­6 Alap

Next