Helyiipar és Városgazdaság, 1959 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1959-12-01 / 12. szám

Színházi levél Az őszi színházi évad bemu­tatói közül két mai tárgyú, mai emberekről szóló színda­rabról adunk számot olvasó­inknak. Elsőnek a Katona József Színház bemutatójáról, Abru­­zov: Tanya című színdarabjá­ról írunk. A darab hétköznapi emberek életéről szól. Hőse, Tanya, a csupa­ érzés fiatal asz­­szony, aki ifjúi lángolásában végletekbe esik. Előbb mindent a magánélettől, a szerelemtől, házasságtól, anyaságtól vár, majd amikor mindent elveszít, a munkában keres vigasztalást, nem törődve semmi mással. Tanya sorsán keresztül az író megmutatja, hogy az emberi boldogság sokszí­nű, ezer szál­ból szőtt szőttes, melynek har­móniáját az egyéni élet öröme, a munka, a hivatás szeretete és sikerei­ együttesen képesek meg­teremteni. A színmű igaz, szép eszközökkel mutatja be a bol­dogságát kereső tragikus sorsú asszonyt, mély konfliktusokat, hiteles érzéseket visz színre. A dráma mondanivalóját kitű­nően hangsúlyozza Konszkij­­nak, a moszkvai Művész Szín­ház rendezőjének rendkívül ötletes, ugyanakkor végtelen egyszerű és finom rendezése. A címszerepben a fiatal, ked­­ves Töröczik Marit látjuk. A fő­szerepekben: Kállai Ferenc, Básti Lajos és Csernus Mari­anne játszik. Aki kellemes színházi estét akar, annak melegen ajánljuk e gazdag szovjet színmű meg­tekintését. A másik bemutatót a Jókai Színházban láttuk. Címe: Türel­metlen szeretők, szerzője: Illés Endre. Mai, fiatal, értelmiségi házas­pár elevenedik meg a színen. Egy házasság felbomlása s an­nak okai szerepelnek a darab középpontjában. Katalin, a fia­tal asszony türelmetlenségé­vel és tapintatlanságával meg­billenti a nyugodt házasság egyensúlyát. A fiatal férj meg­­bántottságában egyedül megy a balatoni nyaralásra, ahol ta­lálkozik egy könnyű kis szirén­nel, aki behálózza. A felszínes kaland azonban végzetessé lesz. A házasság felbomlik s a férfi kénytelen feleségül venni az üresfejű és lelkű balatoni nőcs­­két, otthagyva becsületes, okos asszonyát. A boldogságot külön azonban egyikük sem találja meg. Rájönnek, hogy mégis egymással kell újból megtalál­ni az elveszett boldogságot. A darab drámai fordulatokban gazdag, érdekes és elgondol­koztató. Egészében sikerült alkotás, bár helyenként nem mindennel lehet egyetérteni. A rendezés Pártos Géza munkáját dicséri, ki a modern felfogással is a darab mondani­valóját húzza alá. A főszerep­ben Gordon Zsuzsa, Somogy­­váry Rudolf, Hacser Józsa, Ajtay Andor által nyújtott művészi alakítások nagymér­tékben elősegítették a darab sikerét. Mindkét bemutató különbö­ző színvonalon és formában, de azonos mondanivalót tár fel; a házasság nagy, emberi kérdé­seit viszi színre, más-más mó­don, de tartalmilag hasonlóan. Erénye ez műsorpolitikánknak, mert mai kérdést vet fel. Hiba azonban, hogy a munkás­sze­replők élete, sorsa vagy egyál­talán nem, vagy tévesen jelent­kezik a színpadon. Mindkét darab főhőse orvos, s mi azt hisszük, hogy munkások sze­relméről, életéről, házassági konfliktusairól is lehetne írni. Zenei Körműsor a budapesti művelődési otthonokban* A budapesti szakszervezeti szimfonikus zenekarok életé­ben jelentős változást hozott az 1959-es év. A SZOT zenei határozata értelmében az Eg­­ressy Klubban működő zenei bizottság a szakszervezetekkel együttműködve felülvizsgálta a zenekarok munkáját, művészi képességeit és a legjobb tíz szimfonikus zenekart kiemelt zenekarnak minősítette. A ki­emelés elsősorban fokozott művészi igényt, rendszeres tervszerű munkát és az ehhez szükséges szervezeti megerősö­dést jelentette. Ezeknek a zenekaroknak rendszeres foglalkoztatása és művészi fejlődése valamint a dolgozók nevelése érdekében az Egressy Klub megszervezte a zenei körműsort. A HVDSZ központi szimfonikus zenekara a körműsorban már több al­kalommal sikeresen szerepelt. . Az őszi-téli hangversenyek száma november végéig elérte a negyvenet. Ahol rendszere­sen tartunk hangversenyeket a közönség száma is állandóan emelkedik. Az előadások alkal­mával tartott ismertetők köze­lebb viszik a hallgatóságot a zenéhez, annak megértéséhez. A kultúrotthonokkal megbe­­­szélve elkészítettük a zeneka­­ sok éves programmját. Az­ 1960-as évben 130 hangverse­­­nyen szerepelnek a zenekarok . Ebből 37 opera est, 31 szimfo-­­nikus koncert, 4 vegyes műsor , 26 barátság-est, 11 magyar-est 3 8 szerenád-est, 4 pedig operett-­ est Az említetteken kívül 90 alkalommal zenés irodalmi es­­­tet is tartanak.­­ A HVDSZ Központi Szimfo­­­nikus zenekara eddig 17 alka-'­ lommal került közönség elé A barátság-est műsorában ma-1 gyár és szovjet szerzők műveit­ mutatják be. A Mozart-est' műsora iránt már most nagy­ az érdeklődés. A magyar-est keretében Kodály, Farkas,­ Liszt és Weiner művekkel sze­repelnek. • A dolgozók zenei nevelésé­ben a HVDSZ központi szim­fonikus zenekarának is jelen­tős szerepe van. Ez a megtisz­telő feladat és az előadások magas száma arra ösztönözze a zenekart, hogy minél na­gyobb művészi színvonalon te­­­gyen eleget vállalt kötelessé­: gének. Varga Sándor Egressy Klub [Xobizottsággi hírek - I­l Baranya megyéből . A Baranya megyei bizott­­­ság a szakszervezeti bizottsá­­­­gok nőfelelőseivel értekezletet­­ tartott, melyen megvitatták a­­ SZOT, valamint a szakszerve­­­­zet Elnökségének a nőmoz­­­galmi munkára vonatkozó ha­­­­tározatát és az abból adódó­­ feladatokat. A vita után öttagú , megyei nőbizottságot válasz­­­­tottak, amely a gyakorlati­­ munkában segíti az üzemi nő­­­­felelősöket.* A Pécsi Vegyesipari Javító­­ Vállalatnál tervbe vette a rt a­­a bizottság, hogy a varrodában­­ foglalkoztatott 70 varrónő kö­zül rövid időn belül 15-öt szak­munkásvizsgára bocsátanak. Egyébként a varró részlegből 14 nő vesz részt politikai ok­tatásban.❖ A Pécsi Ingatlankezelő Vállalatnál a nőbizottság kez­deményezésére hetenként fo­gadónapot tart a szakszerve­zeti bizottság titkára és a nő­­­ felelős, ahol sokat foglalkoz­­nak a nődolgozók problémái­éval, különösen a házfelügye­lőkkel. 1 *­­ A Mohácsi Bútorgyárban a­­ dolgozó nők kivétel nélkül­­ részt vesznek a kongresszusi­­ munkaversenyben és büszkék,­­ hogy az XVIII. negyedévi tér­­ívüket 115,3 százalékra teljesí­tették. Részt vesznek a „Szo­cialista brigád” cím elnyeré­séért folytatott versenyben is.­­ A vállalat dolgozói patro­­­­nálják a mohácsi Új barázda Termelő Szövetkezetét, s a vállalat nődolgozói meghívták baráti látogatásra a termelő szövetkezet nődolgozóit. A megbeszélésen jó baráti han­gulat alakult ki, s elhatároz­ták, hogy ezt a kapcsolatot to­­­vább erősítik. Jó munkával viszonozzuk Részt vettem a szakszerve­zet által rendezett háromna­pos k­ultúmnevelési tanfolya­mon. Egy szép színházi esté­vel fejeződött ez be, és nem tudom megállni, hogy meg ne köszönjem a három felejthe­tetlen napot. A mostani vá­lasztáson lettem kultúmnevelési felelős, szívesen végeztem ezt a m­unkát. A tanfolyamot gondosan ké­szítették elő, egészen elsőrendű előadók igen értékes előadá­sokat tartottak. A tanfolyam sokat adott, gazdagodva jöttünk vissza munkahelyünkre és azt hi­szem, elkövetkezendő kultúr­­nevelési munkánkban, felfo­gásunkban komoly támaszt és biztonságot, jelent majd ez a három élménydús nap. A szak­­szervezet áldozatkészségét jó munkánkkal fogjuk viszonoz­ni. Selmeci József, I. ker. HKI kultúrnevelési felelőse. Egy divatbemutatóról — férfi szemmel• Nagyon jónak és helyesnek találjuk azt a rendszeressé váló kezdeményezést, hogy a női divatot irányító, tervező és kivitelező, vállala­tok az üzemek dolgozóinak mutatják be elő­ször terveiket és a dolgozó nők véleménye alapján kerülnek a szép és ízléses ruhák az üzletekbe. A XIII. kerületi Kézműipari Vállalat az elmúlt hetekben mutatta be a Ruhaipari Tervező Vállalat és a vállalat tervezői által készített 90 különféle modelljét a Transvill és a Gyapjúfonó nődolgozóinak. A bemutatott ruhákat decemberben már árusítják az áru­házak. A legjobban a fiatal lányok részére készült utcai és estélyi ruhák tetszettek. Szép szín­összeállításukkal, elegáns, szolid kivitelezésük­kel elősegítik a lányok ízléses öltözködését, jó megjelenését. Szépek voltak a felnőttek részére készített ruhák és télikabátok is. A kalapok azonban nem tetszettek. A szép női fejeket inkább elcsúfították, mint díszítették. A női kalap­divatnak elég szép hagyományai vannak, miért nem abból választottak a tervezők, ha már divat a kalap. A nézőtéren felcsattanó tapsok azt bizonyí­tották, hogy a bemutatott modelleknek sike­rük volt, reméljük, hamarosan találkozunk velük az üzletekben, az­ üzemi rendezvényeken, a színházakban és a közelgő báli szezonban. F. Ms A sportmozgalom vállalati érdeket is szolgál A gazdasági és sportvezetők együttműködéséről m­eg kell változtatni a dol­gozók és a vezetők szemléle­tét a sportmozgalommal szem­ben — így lehetne röviden meghatározni a párt sport­téziseiben lerögzített egyik legfontosabb feladatot. Miért a szemléletet? Mert ma még ezzel van a legtöbb baj. Egye­sek a sport alatt csak az NB I-es mérkőzéseket értik, má­sok viszont a sportot szüksé­ges rossznak tekintik. Sok vál­lalatnál nem ártana -z éppen a párthatározat alapján — ez­zel a kérdéssel egy kicsit fog­lalkozni. Hogy mennyire szük­séges ez, azt az alábbi példák is bizonyítják A VIII. kerületi Házkezelő­­ségnél a múlt év során ala­kult meg a sportkör. Igen nagy volt a lelkesedés, a tenniaka­­rás. Úgy látszott, hogy a sport­kör rövid időn belül igen szép fejlődést ér el. Aztán jöttek a bajok. Az igazgatóhoz is hiá­ba fordultak segítségért, kité­rő volt a válasz. »Az volt az érzésünk, mintha kívülálló szervet képviseltünk volna, vagy saját, egyéni érdekein­kért harcolnánk« — hangoz­tatják a sportkör vezetői, visz­­szagondolva az elmúlt hóna­pokra. És az stb? »Az próbál­kozott, segített is, de amikor látta, hogy ezzel a területtel sok baj van, nemigen állt mel­lénk.« Rövid idézetek, de elgondol­koztatóak. A sportkörben ma öt szakosztály dolgozik, spor­tol. És ezek közül nem egy komoly ígéret lehet a magyar sport számára is. De a sport­kört legtöbb esetben úgy ke­zelik, mintha ez a vállalat ér­dekeivel nem volna azonos. Pedig az! A VIII. kerületi Ház­­kezelőség dolgozóiról, azok gyerekeiről van szó! És azok testi és szellemi nevelése nem lehet közömbös a vállalatve­zetés számára sem! A segítőkészségein nem sza­bad csak az anyagi segítséget érteni, habár arra is nagy szükség van. (A VIII. kerületi Házkezelőség ebben sem eről­tette meg magát!) De egy-egy bíztató szó, egy-egy elismerés, bátorítás a nehéz órákban mindennél többet érhet. Az ott dolgozó elvtársak egyéni érdek nélkül, ügyszeretetből, az emberek szeretetéből vál­lalják ezeket a feladatokat, öt szakosztály ügyeinek az inté­zése igen sok gondot okoz. Nem lennénk hűek a való­sághoz, ha csak a dolgoknak ezt az oldalát néznénk. Tény, hogy a sport önzetlen társa­dalmi munkásainak népes tá­bora minden elismerést meg­érdemel. Mégis nekik kell el­sősorban tényekkel bebizonyí­tani, hogy a sportkör valóban a vállalat érdekeit szolgálja. Sokat panaszkodtak leg­utóbb a Kéményseprő Válla­lat sportvezetői is. Panaszol­ták, hogy az igazgatójuk nem veszi semmibe a munkájukat. Elmondták például, hogy a legutóbbi sportünnepély után boldogan vitték megmutatni hozzá a sok, nehéz küzdelem árán szerzett vándorserleget. Az igazgató elvtárs ezt szinte közömbösen vette tudomásul. Hiba volt? Kétségkívül! Meg­érdemelték volna, hogy a vég­zett munka és elért eredmény fejében legalább elismerést kapjanak. És amikor utána néztünk, kiderült, hogy az igazgató nem is ellenzi a sportot, csupán nem találták meg azt a helyes hangot, mely őt és a sportkört szorosabban összekapcsolja. Lehetne még példákat hoz­ni, de azt hisszük, nem szük­séges. Azt kell látnia minden gazdasági, szakszervezeti és sportvezetőnek, hogy a sport nem öncél, hanem a szocialis­ta viszonyok közt a dolgozók szervezésének, nevelésének egészségvédelmének és szóra­koztatásának fontos eszköze. H­a ezt vallják — márpedig ezt aligha lehet kétségbe vonni —, ak­kor ennek értelmében ala­kuljon át az a szemlélet is, mely befolyásolja a vállalati sportmunkát. És ha nem sima az út, ha van akadály, álljon hivatása magaslatán az stb, hiszen ő a vállalaton belül a testneve­lésnek és a sportnak is irá­nyító és ellenőrző szerve. Sebők Pálné Úszótanfolyamot indított a HVDSZ sportosztálya 6—12 éves korú gyermekek részére. • A képen a résztvevők egyik csoportja oktatójukkal SPORTHÍREK A Helyiipari Természetjárt Liga a közeljövőben sítanfo­­lyamot indít, melyre jelent­kezni lehet minden kedden és csütörtökön délután 6 órától a Sportosztályon. * * A HTL a jelentkezők nagy számára­ való tekintettel, két csoportban tartja (ifjúsági és felnőtt) a túravezetői tanfolya­mot. * A BHSC akrobatikus torna­szakosztálya az Alkotmány­kupa bajnokságban igen jól megállja a helyét. A verseny­­sorozatban I. osztályban 1 el­ső, 6 második, és 3 harmadik helyezést ért el. Az I. osztály­ban legeredményesebb ver­senyző Rajki Pál, aki kétszer lett első és négyszer második helyezett. A 11. osztályú csa­patok versenyében egy alka­lommal egy második és egy harmadik helyezést nyertek. * A Fővárosi Gyöngygomb­­gyártó Vállalatnál, a Fővárosi Motor- és Gépjavító Vállalat­nál, az V. kerületi Házkezelő­­ségnél és a Fővárosi Mérték­­­ utáni Cipőkészítő Vállalatnál , megkezdték az előkészületeket a sportköri vezetőségválasztó taggyűlésekre. Az említetteken kívül a közeljövőben sportkör­­t alakítanak még az alábbi üze­meknél : VIII. kerületi Kézmű­ipari Vállalatnál, a Fővárosi Vasöntő és Tűzhelygyárnál, a­­Fővárosi Bőrfeldolgozó Vál­lalatnál, a VIII. kerületi Ve­gyesipari Javító Vállalatnál, a­­­III. kerületi Házkezelőségnél,­­a Művészi Kézműves Vállalat­­­­nál és a Divatárukészítő Vadá­llatnál. ÚJ KÖNYVEK Mariana Alcoforado: PORTUGÁL LEVELEK Mariana Alcoforado portu­gál apáca öt levele 1669-ben hagyta el a nyomdát Párizs­­ba­l, »Portugál levelek« cím­mel. Tartalmát tekintve, akár levél formájú regény is lehe­tett volna, mert egy elhagyott nő sikoltotta el benne csaló­dását, zátonyra futott életé­nek fájdalmait. A kötet azóta több mint 150 kiadást ért meg, de most került először a ma­gyar közönség kezébe Szabó Magda fordításában. Rónay György: AZ EMBER BOLDOGSÁGA A címadó kisregény 1944-ben játszódik egy budai bérház­ban. A ház felkészül az ost­romra, a katonák kiállásokká alakítják át a lakásokat, és le­zavarják a lakókat az óvóhely­re. A szovjet csapatokkal vo­nuló román katona, Jonel ve­szi pártfogásába őket. A ház­­mesternénél véli megtalálni az otthon melegét. Aztán véget ér az ostrom, hazatér a házmes­­terné katonaférje,, és Jones is búcsút mond a budai háznak. A kötetet az író több elbeszé­lése egészíti ki Takács Tibor. • SZÖKTETÉS BUDÁRÓL A titokzatos Giovanni mes­ternek és szolgájának, Mizser­­fai Bálintnak különös kaland­jai a török hódoltság korában Budán játszódnak. Hőseink­nek nemcsak száz lakattal őr­zött kapukon kell keresztül­vergődniük, hanem meg kell küzdeniük a bosszúálló A­lek Hasszán börtönőrrel, Ersán­­nal, az elszánt janícsárkapi­­tánnyal és végig kell bujkál­niuk — nem is egyszer — a híres budai labirintusokon, a Várhegy pincerendszerén. Péterffy Ida: KIS TÖRTÉNETEK NAGY ZENESZERZŐKRŐL A nagy emberek gyermek­kora mindig közkedvelt tár­gya volt az ifjúsági­ irodalom­nak. Ebben a szép kiállítású, gazdagon illusztrált kötetben a világ legnagyobb zeneszer­zőinek gyermekkoráról kap az ifjú olvasó élményszerű képet. Bach, Mozart, Haydn, Beethoven, Liszt, Wagner — hogy csak a legnagyobbakat említsük — mint gyermekek lépnek elénk a könyv lapjai­ról, és szemünk láttára in­dulnak el, a csillagokig ve­zető úton. HELYIPAR ÉS VÁROSGAZDASÁG A Helyiipan és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetének lapja Felelős kiadó Seprényi Sándor Szerkeszti a szerkesztő­bizottság Felelős szerkesztő Pavló Györgyné Kiadja a Helyiipan és Városgazda­sági Dolgozók Szakszervezete, Bu­dapest, VI. ker., Benczúr u. 43. (Telefon 428—106) Terjeszti a Népszava Lapkiadó Vál­lalat. Budapest VII. Rákóczi út 54. Csekkszámlaszám 75.915.001—8­ 59.4124 Athenaeum Nyomda Budapest (F, v.: Soproni Béla)

Next