Helyiipar és Városgazdaság, 1970 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1970-07-01 / 7. szám
KONGRESSZUSRA KÉSZÜLÜNK Egy szervezethez tartozás mindig kifejezője annak, hogy a dolgozók mennyire érzik szükségességét az egységben való tömörülésnek, mennyire fogadják el egy szervezet célkitűzéseit, azonosítják magukat a szervezet politikájával. Múlt havi számunkban ismertettük, hogyan növekedett a szakszervezetünkhöz tartozó szervezett dolgozók száma az I. kongresszustól napjainkig. A közölt adatok azt mutatják, hogy a fejlődés egyenletes volt. A számok azonban nem olyan kifejezőek, mintha úgy vizsgálnánk, hogy az összdolgozóknak milyen hányada szervezett, kiknek a munkája van az eredmények mögött? A válasz: a szakszervezeti tisztségviselők és aktivisták ezreinek, akik felismerték a szakszervezethez tartozás politikai jelentőségét. De nemcsak felismerték, hanem egyre több dolgozóval értették meg, mit jelent a szervezethez tartozás, hogy ez egyúttal politikai állásfoglalás, az egység demonstrálása is. A SZAKSZERVEZETÜNK megalakulása óta eltel 18 év során a tisztségviselők és aktivisták száma több mint kétszeresére nőtt. Találkozunk velük a választott testületekben, a különböző társadalmi munkabizottságokban, az üzemi munkában. Dolgozótársaik megbízásából vállalják ezt a felelősségteljes munkát. Tevékenységük nemcsak a szervezett dolgozók számának növelésére irányul. A szakszervezeti mozgalom minden területén találkozunk velük, legyen az termelési, agitációs vagy propagandamunka, a dolgozók érdekvédelme, politikai, általános és szakmai művelése, melynek eredményeiről következő lapszámainkban számolunk majd be olvasóinknak, tagságunknak. (Folytatjuk) AMINT A GRAFIKON mutatja, a dolgozók mind nagyobb százaléka ismerte fel a szakszervezet jelentőségét, szerepét, érezte annak szükségét, hogy szakszervezeti tag legyen. Ezt fejezi ki a szervezettség évről évre folyamatos emelkedése. Szakszervezetünk I. kongresszusának időpontjában, 1952-ben, az összdolgozók 80,2 százaléka volt szervezett dolgozó, ez az arány 1969 végére 91,6 százalékra növekedett. Az eredmény figyelemre méltó. S ha ezt mondjuk — márpedig ez a valóság —, önkéntelenül adódik a kérdés. Példájuk követésre méltó Kongresszusi munkaverseny az Egri Bútoripari Vállalatnál A jubileumi munkaverseny hatására országosan elmondhatjuk, hogy vállalatainknál erősödött a szocialista brigádmozgalom. Eredményesen zárták a jubileumi munkaverseny első szakaszát az Egri Bútoripari Vállalatnál működő szocialista brigádok is. Az elmúlt hetekben gyűléseiken vitatták meg a X. pártkongresszus tiszteletére kezdeményezett versenyvállalások teljesítésének feltételeit. A vállalat „Egyetértés” szocialista brigádjának vezetője elmondta, hogy a brigád által kidolgozott éves versenyvállalást a párt kongresszusa tiszteletére kibővítették. Az egri gyermekváros részére, ahol testi fogyatékos gyermekek vannak, játékbútorokat, berendezési tárgyakat készítenek társadalmi munkában. A brigád az önköltség csökkentésében is intenzívebben kíván részt venni, elsősorban az anyagmegtakarítás fokozásával. Ez egyébként a vállalat összes brigádjára jellemző, mert mindenütt vállalták az általuk használt anyaghulladék néhány százalékos csökkentését. A „Petőfi” szocialista brigád vezetője elmondta, hogy a kongresszusi versenyben a brigád tagjai újítások bevezetését tervezik a munkakörülmények javítására, a termelékenység növelésére. A szocialista brigádok újítási tervei, valamint az önköltség csökkentésre tett felajánlások adtak alapot egy új termék megszületéséhez. Ez egy 1000 forintnál olcsóbb heverő,melynek gyártását a közeljövőben tervezik. Figyelemre méltóak az árvízi károsultak megsegítésére tett felajánlások is. A brigádok kollektívan vállalták, hogy egy szabad szombati napon dolgoznak, és munkabérüket az árvízkárosultaknak juttatják. De jelentős a 4 szocialista brigád együttes vállalása is: 40 fekvőhely elkészítése társadalmi munkában! A szocialista együttélésre való törekvés is erősödik a brigádokban. Egerben a Szépasszonyvölgyben 4 szobás hétvégi házat épített a vállalat, ahol kisebb házi ünnepségeiket tartják majd a szocialista brigádok. Ápolandó hagyománynak tekinthető a negyedévenkénti kollektív kirándulás a családtagok bevonásával. Szólni kell a vállalat műszaki szocialista brigádjairól is, akik fő céljukat a vállalat gazdasági eredményének javítása mellett a fizikai dolgozókból álló brigádok segítésében látják. A műszaki, szakmai tapasztalat-átadás mellett közösen igyekeznek biztosítani a gazdasági vállalások teljesítését. Számít a szocialista brigádok vállalásaira a vállalat vezetősége is, amit bizonyít, hogy erre alapozva, a tervezettnél 0,5 millió forinttal magasabb volumen elérését irányozták elő. A brigádok az emelt tervet magukénak vallják, megvalósulását munkájukkal segítik. A kongresszusi felajánlásokat és a brigádok aktivitását ismerve elmondhatjuk: az Egri Bútoripari Vállalatnál a jubileumi munkaverseny befejezésével a lendület nem csökkent, sőt erőteljesebbé vált pártunk X. kongresszusa tiszteletére indított versenyben. Erdélyi Sándor A képviselőnő A főváros XIV. kerületének gyermekgondozási segélyben részesülő kismama választói a közelmúltban az alábbi levelet vehették kézbe: „Kedves Választóm! Az 1967. évi országgyűlési képviselői választon az ön bizalma is hozzájárult ahhoz, hogy engem a választókerület lakossága képviselőjének választott meg. Azóta az ön életében jelentős változás történt azzal, hogy gyermekének életet adott. Tudom azt, hogy igénybe vette az államunk által biztosított gyermekgondozási segélyt. Kötelességemnek tartom, hogy ebben az időszakban is, amikor munkahelyétől tartósan távol van, idejének nagy részét gyermeke gondozásával tölti, tájékozódni tudjon képviselői tevékenységemről. Felhasználom az alkalmat, hogy örömeivel, gondjaival megismerkedjek, kérdéseire válaszoljak. Kérem, hogy a mellékelt válaszboríték felhasználásával kérdéseit, gondjait írja meg, név és lakcím megjelölésével. Levelére legjobb tudásom szerint szeretnék válaszolni a legközelebbi képviselői beszámolómon, amelyet a XIV. kerületi úttörőházban tartok. Levelét várom és bízom abban, hogy a találkozón megjelenik. Üdvözlettel: Bodonyi Pálné, országgyűlési képviselő” A barátságos felhívásra 65- en válaszoltak levélben, a meg és a kismamák hívásnak pedig több mint százan tettek eleget. Miről folyt a szó? A lakáshelyzetről, a kerületi bölcsőde ellátásáról, az óvodákról, a kismamák munkahelyi kapcsolatairól, az üzemi szakszervezeti szervek ténykedéséről. A találkozón részt vett hat nagy üzem igazgatója, s az egyik kerületi tanácselnök helyettes. Mi ebben a különös? Semmi. Csupán azért említettük meg, mert ez is példázza: a kis és nagy ügyek intézése, a nagy közösség bevonásával, az emberek közvetlen vagy közvetett együttműködésével történik. K. K. HÍREK JÚNIUS 20—29 között a BNV könnyűipari pavilonjában rendezték meg a XIV. országos bőrdíszműipari modellkiállítást, amelyen több mint ötszáz termék vett részt. Szakmánkat a Fővárosi Bőrdíszműipari, a Fővárosi Kézműipari és a Pest megyei Vegyi- és Divatcikkipari Vállalat legújabb termékei képviselték. JÚNIUS 30-ÁN NYÍREGYHÁZÁN kihelyezett ülést tartott szakszervezetünk elnöksége. Napirenden szerepelt a Szabolcs-Szatmár megyei bizottság vezető-irányító munkája. A tapasztalatokra legközelebbi lapszámunkban visszatérünk. „Felsőbb” osztályba léptek.,, 24 ezer új helyi ipari szakmunkás 14—18 éves fiataloknak körülbelül egyharmada szakmát tanul. Élethivatásuk az anyag formálása, alakítása, új javak termelése, a szolgáltatások mennyiségének és színvonalának emelése. Az elmúlt hetekben országosan hetvenezer, s ezen belül a helyi iparban több mint huszonnégyezer szakmunkástanuló fejezte be tanulmányait, vált szakmunkássá, lett ifjúmunkássá. Formailag és jogilag előbbre léptek. Tagjai lettek nemcsak a szakmunkások milliós táborának, de társadalmunk vezetőerejének, a munkásosztálynak is. Tartalmilag már akkor beléptek, amikor a fizikai munkával jegyezték el magukat. A többi tanuló fiatallal szemben, már az eső napokban pályakezdők voltak, hiszen ott folytatták tanulmányaik jelentős részét, ahol évtizedekig dolgoznak majd. Hogy mennyire szerették meg, vált élethivatásukká a választott szakma, az nem egyedül rajtuk múlott. A felnőtt kollektíva, a gazdasági vezetők, a társadalmi szervezetek most realizálhatják hároméves nevelőmunkájuk, gondoskodásuk eredményeit. Ha a tanuló nem vendégként, kisegítő, bármikor mozgósítható „munkaerőként” élte tanulóéveit az üzemben, akkor most nem lesz gond megtartani, a nagyobb feladatok megoldásába bevonni. Ha nem vették figyelembe tanuló voltukat, akkor senki nem tehet szemrehányást nekik, ha ott hagyják a képző üzemet. Ki mint vetett, úgy arat! Tévedés volna azt hinni, hogy mivel a pályakezdést a tanulóidő kezdetével azonosítottuk, most már csak a jogi változást kell tudomásul venni. A szakmunkásvizsga, a szakmunkás-bizonyítvány a felnőtté válás útjának egy állomása. Az új szakmunkások igényesebbé váltak. Most már egzisztenciális gondjaik is lesznek, hiszen keresetükből szeretnének megélni, alapot képezni a jövőjükre. S ezt nem szabad elfelejteni. Szeretnénk hinni, hogy mint ifjúmunkásokat köszöntötte őket az üzemi kollektíva, a társadalmi szervezetek. Ez így emberi, így méltó a munkásosztály hagyományaihoz. De szeretnénk abban is hinni, hogy életük felelősségteljesebb szakaszán való elindulásakor is megkapják a szükséges segítséget. Az új szakmunkások még nem kész emberek, s a szakma gyakorlatában is hiányzik az élettapasztalat, a megfontoltság. Ebben feltétlenül segíteni kell őket. A szakszervezeti mozgalom szeretettel fogadja a „felsőbb osztályba” lépett fiatalokat. Kívánjuk, hogy életük legyen sikeres, bár nem biztosíthatjuk a küzdelem nélküli életet. — Kívánjuk, hogy legyenek szakmájuk értő szerelmesei, a mindennapi élet alkotó munkásai. Elvárjuk, hogy a munkásosztály hagyományaihoz híven teljesítsék feladatukat. Legyenek az anyag művészei, a jólét kovácsolói, a munkásosztály hű fiai, akik az élet küzdelmeiben edződve képesek lesznek munkánkat folytatni és tovább fejleszteni. Fetter Mihály Rehabilitáció az üzemben EL KELL ÉRNÜNK, hogy minden csökkent munkaképességű dolgozót lehetőleg saját üzemében foglalkoztassanak. Ha erre nincs lehetőség, és a dolgozó munkaképességcsökkenése eléri az 50 százalékot, akkor átmeneti segély, rendszeres szociális járadék, szociális segély folyósításával kell róla gondoskodni. Meg kell szervezni a rehabilitáció lényegének, céljának ismertetését. Megfelelő közvéleményt kialakítani az üzemi kollektívákban, hogy a dolgozó igényelje azt, működjön közre a rehabilitációban. Kapcsolódjon be az ügyek végrehajtásába, kísérje figyelemmel a rehabilitációs munkahelyek helyzetét, segítse dolgozótársai betanulását, átképzését. Az 1968. január elsején életbe lépett rehabilitációs rendelet nyomán szükségesnek tartottuk ellenőrizni a határozat végrehajtását. MEGÁLLAPÍTÁSAINK: a vállalatok többsége a rehabilitációs bizottságok létrehozásán túl nem foglalkozik megfelelően azok működtetésével. Nem mindenütt értették meg, hogy ez nemcsak a bizottság, hanem a vállalati kollektíva egészének feladata. A vállalatok, intézmények nem zárkóznak el a csökkent munkaképességű dolgozó alkalmazásától mindazokban a munkakörökben, ahol hagyományosan ilyen dolgozókat alkalmaznak (portás, kézbesítő, telefonos, küldönc). De a dolgozók ügyében általában nem a vállalati rehabilitációs bizottság dönt. A szakszervezeti bizottságok pedig nem ismerik részleteiben a rehabilitációs rendeletet, így annak végrehajtását sem tudják megfelelően ellenőrizni, segíteni. A vállalati bizottságok beszámoltatása is kevés helyen történik meg. Így azok tevékenységét nem tudják figyelemmel kísérni. A vállalati vezetők többségükben úgy gondolják, hogy a rehabilitációs munka csak szakszervezeti feladat. Pedig ezt csakis közös összefogással lehet eredményesen intézni. AZ SZBK A FŐ FIGYELMET a továbbiakban a rehabilitáció elősegítésére és ellenőrzésére, a csökkent munkaképességűek érdekeinek védelmére fordítsák. Csakis így lehet érdemben előbbre lépni az üzemi rehabilitációs munkában. Dabi Mihály Társadalmi munkabizottságainkról A szakszervezeti munka sokrétűsége megköveteli a széles körű társadalmi aktívahálózat kiépítését. A társadalmi aktívahálózat rendszerében fontos szerepet töltenek be a munkabizottságok. A budapesti bizottság mellett 27 ilyen munkabizottság van, mintegy 400 aktivistával. A társadalmi munkabizottságok egyrészt területi elv, másrészt szakterület szerint működnek. (Nőbizottság, ifjúsági bizottság, munkavédelmi, bérbizottság.) Legfontosabb feladataik közé tartozik a hozott határozatok végrehajtásának ellenőrzése, egy-egy munka felmérése, javaslatok készítése a testületi ülésekre. A társadalmi munkabizottságok tevékenysége az elmúlt évek során összetettebb lett. Az aktivisták szívesen végzik társadalmi munkájukat, segítik az alapszervezeteknél folyó szakszervezeti tevékenységet. (Műhely- és osztálybizottságok területén, a ,,Társadalmunk időszerű kérdései” tanfolyamok ellenőrzésében.) Tevékenységük során sok olyan tapasztalatot szereznek, amely hatékonyan segíti úgy az alapszervezeteket, mint a budapesti bizottságot a helyes határozatok meghozatalában, a tennivalók meghatározásában. Munkájukban meghatározó egy-egy terület reprezentatív felmérésének elvégzése. Ilyen volt legutóbb az ifjúság, az ipari tanulók, a nők helyzetének vizsgálata. A munkabizottságok tevékenységét egyre jobban elismerik az alapszervezetek is. Látják a segítőkészséget, s ezt jól hasznosítani tudják a munkában. Lelkesedésük, ügyszeretetük arra ösztönzi az apparátust is, hogy a munkát még tervszerűbbé, konkrétabbá tegye, kerülje az esetenként még előforduló keresztbe szervezést, a párhuzamosságot. A működő társadalmi bizottságok alkalmasak funkciójuk betöltésére. Alaposabb felkészítéssel még hatékonyabb segítséget tudnak adni az alapszervezeti szakszervezeti munkához. Köszönet és elismerés társadalmi aktivistáink segítőkészségéért. Úgy véljük, ők is érzik azt a megbecsülést, amely irányukban megnyilvánul. Továbbra is számítunk odaadó, lelkes munkájukra közös feladataink eredményes megvalósításában. Lacska Márton Lapzártakor érkezett Június 5-től 17-ig nagy sikerrel szerepelt Finnországban szakszervezetünk Bihari János néptáncegyüttese. Felléptek Helsinkiben, Turkóban és a tamperei néptánc fesztiválon. Képünk a tamperei színház előtt készült az együttesről. Úti élményeikről lapunk következő számában olvashatnak majd. NÉVADÓK A Fővárosi Kézműipari Vállalatnál nemrégiben hármas, illetve négyes névadót tartottak. Az 5-ös lábbelikészítő üzemág KISZ-szervezete és szakszervezeti bizottsága Balkó Péter, Kozma Norbert és Törzsök Attila tiszteletére rendezett névadó ünnepséget. Itt tehát „három a kisfiú!” Nem így a vállalati központban, ahol a négy emberpalánta között mindössze egy fiú van, Fehér Zoltán gépkocsivezető Csaba nevű fia. A többiek az Anikó, Ildikó és Krisztina nevet kapták. A boldog szülők és névadó szülők együtt mondták, kicsit meghatottan a fogadalmat: „Mi szülők és névadó szülők ünnepélyesen fogadjuk, hogy gyermekünket becsületes, a dolgozó néphez hű emberré neveljük. Arra törekszünk, hogy gyermekünk a szocialista társadalom méltó tagjává, hazánk hű állampolgárává váljék. HELYI IPAR és XAduola AlstdSrZg