Helyiipar és Városgazdaság, 1970 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1970-07-01 / 7. szám
Helyi ipariak az árvízkárosultakért Vállalati összefogás—emberi szolidaritás Elnökségünk felhívását gyors tettek követték Pénz, fedél, építőanyag a hajbajjutottaknak Hetek óta halljuk, olvassuk e baljós jelentésű szót: árvíz. Vízbefult házak, elpusztult otthonok, emberek batyukkal, játékukat sirató gyerekek . . . A természeti katasztrófa első hírei után a társadalmi, az emberi összefogó mindent áthevítő energiája szabadult fel. A Szabolcs-Szatmár megyéből érkező megrendítő hírek a helyi iparban dolgozók között is gyors cselekvésre ösztönöztek, minél előbb, minél többet segíteni. Szabolcsi üzemeink felhívása A párt X. kongresszusa tiszteletére indított munkaverseny felajánlásainak megtétele után súlyos csapásként érte megyénket a váratlanul bekövetkezett árvíz és annak pusztító hatása. Köszönettel tartozunk az ország népének, amiért egy emberként siettek segítségünkre az élet- és értékmentésben, a helyreállításban egyaránt. Közelről látva és ismerve a bekövetkezett károkat, fokozott kötelességünknek érezzük enyhíteni a gondokat. Az árvízkárok és a nagyarányú árvízvédelmi kiadások hatásának csökkentésére FELHÍVÁSSAL fordulunk vállalataink dolgozóihoz: úgy végezzék munkájukat, hogy kapacitásuk jobb kihasználásával, pótrendelések elfogadásával és teljesítésével az értékesítési tervet a vas- és a ruházatiparban 5,5 százalékkal, a faiparban 17 százalékkal növeljék. A tervezett termelékenységet a vasiparban 2, a ruházatiparban 6, a faiparban 17 százalékkal, az eredménytervet a vasiparban 20, a faiparban 19, a ruházatiparban 5 százalékkal teljesítsék túl. Mindezt áremelés nélkül, a munka szervezettségének javításával kell elérni. A VASSZERKEZETI ÉS GÉPIPARI VÁLLALAT, a KELET-MAGYARORSZÁGI FAIPARI VÁLLALAT, és a TEXTILRUHÁZATI VÁLLALAT igazgatói, párttitkárai, szb-titkárai, KISZ-titkárai Budapestiek Szabolcsért A Fővárosi Kézműipari Vállalatnál szocialista brigádok, fizikai és szellemi dolgozók, csökkent munkaképességűek és bedolgozók ajánlották fel segítségüket, önként, nemegyszer megható formában. Voltak, akik meghatározott összeggel, mások egynapi keresetükkel kívánták segíteni az árvízkárosultakat. A szakszervezeti bizottság fogta össze a nagyszabású tömegmozgalmat. Az eredmény: 324 ezer forint és egymillió forint értékű késztermék. Június 10-én, hajnalban négy megrakott teherautó indult útnak Mátészalkára, a Szatmárvidéki Faipari Vállalat telepére. Az értékes rakományt gondos kezek készítették. Hasznos holmikat küldtek, melyek jó néhány árvíz sújtotta család gondjait enyhítették. Többek között száz matracot, ágyneműt, takarókat, férfi és női szandálokat, zsákokat, 500 pár vulkanizált férficsizmát, törülközőt, konyharuhát, fiúingeket és nadrágokat, esőkabátokat, női ruhákat, aratónadrágokat, pulóvereket, fehérneműt és sok egyebet. A szállítmányt megyei bizottságunk képviseletében Juhász Lajos várta. Tolmácsolta a megyei elnökség köszönetét a kézműipari vállalat vezetőinek, valamennyi dolgozójának. A küldeményben volt huszonöt konyhaszék, amit aligalig akartak elküldeni az ajándékozók. Csak amikor sajátszemükkel látták a puszta földön kuporgó embereket, gyerekeket és öregeket, akkor értették meg, milyen használati értékkel bírnak itt ezek az egyszerű ülőalkalmatosságok. Csomagolják az „árvízi küldeményt” a Főv. Kézműipari Vállalatnál (Wertheim György ftlv) Felhívás az árvízkárok helyreállítására, a nemzeti jövedelemkiesés pótlására !Központi vezetőségünk az érintett ágazati minisztériumokkal (főhatóságokkal) egyetértésben — értékelve a X. pártkongresszus tiszteletére szervezett munkaverseny tapasztalatait — örömmel állapította meg, hogy a tanácsi ipari, javító- és szolgáltató vállalatok kollektívái példamutatóan vették ki részüket az árvízkárosultak megsegítésében és az árvízvédelmi munkában. Mind több vállalatnál nemcsak egyéni adományaikkal, hanem jobb, gazdaságosabb, termelékenyebb munkával is igyekeznek hozzájárulni az árvíz által okozott károk pótlásához, helyreállításához. Ezt a segítőkészséget tükrözik azok az újabb kötelezettségvállalások, melyek a helyi lehetőségek felülvizsgálatával a tervezett nemzeti jövedelem túlteljesítéséhez kívánnak hozzájárulni. Ezt példázzák a szabad szombatokon, munkaszüneti napokon vállalt árvíz műszakok, melyek a helyreállítást, a romba dőlt otthonok újjáépítését segítik. Egyetértéssel támogatjuk e kezdeményezéseket és az év végéig mozgósítható tartalékok feltárása, hasznosítása érdekében a X. pártkongresszus tiszteletére tett vállalások felülvizsgálatát. Megítélésünk szerint a tervezett eredmények túlteljesítésére lehetőség van a legtöbb szakágazatban, szervezettebb, hatékonyabb munkával, az eszközök jobb kihasználásával, a termelékenység emelésével, a munkafegyelem javításával. A jobb és hatékonyabb gazdálkodás, a nyereség előirányzottnál nagyobb mérvű növelése segíti a Minisztertanács árvízkárok helyreállítására vonatkozó felhívásában foglaltak megvalósulását, a vállalati hozzájárulás teljesítését. Ennek támogatása mellett, a feltételek megteremtése érdekében — az ágazatok sajátos helyzetét figyelembe véve — az alábbi lehetőségekre hívjuk fel a figyelmet: AZ ÁRUTERMELŐ VÁLLALATOK területén — ahol a tényleges igények szükségessé teszik — a termelési feladatok és kötelezettségek túlteljesítésére, a termelékenység tervezettnél fokozottabb mértékű növelésére. Az árvízvédelmi és helyreállítási munka okozta lemaradások pótlására. Az élő- és holtmunkával való fokozottabb takarékosságra és a racionális felhasználás biztosítására. A szállítási határidők betartására, ill. lerövidítésére. A készletgazdálkodás megjavítására és a vállalati készletek optimálisra való csökkentésére, a minőségi mutatók javítására. IPARI JAVÍTÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ VÁLLALATOK területén a lakossági igények jobb kielégítésére, garanciájára, elősegítve az életszínvonal tervezett ütemű növelését. A lakossági szolgáltatások átfutási idejének lerövidítésére, KOMMUNÁLIS, Víz- ÉS CSATORNAMŰ VÁLLALATOK területén munkájuk színvonalának emelésére, a helyreállítási munkák segítésére tegyenek vállalásokat. Munkájukkal segítsék elő a lakások, a közutak, az utak, a közterületek újjáépítésének (A felhívás folytatása a 2. oldalon.) Pótoljuk a termeléskiesést! Az MTA SZOT vándorzászlóval kitüntetett Fővárosi Finommechanikai Vállalat az alábbi vállalást juttatta el szerkesztőségünkhöz: „Az árvíz okozta termeléskiesés csökkentésére vállaljuk, hogy a múlt évi termeléshez viszonyítva az idén termelési volumenünket 5 százalékkal túlteljesítjük, teljes egészében a termelékenység növelésével. A vállalati nyereséget legalább 20 százalékkal kívánjuk túlteljesíteni. Dolgozóink átérzik a népgazdaságot ért súlyos károkat, s remélik, hogy az ország többi helyiipari üzeme is csatlakozik ehhez a kezdeményezéshez, hogy ezzel is segítsük a nemzeti jövedelem 1 százalékos növelésének elérését. TÖKÖLY MENYHÉRT igazgató, LÁSZLÓ SÁNDOR szb-titkár VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXI. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM Ára: 80 fillér 1970. JÚLIUS Közérdekű témák a központi vezetőség ülésén Határozat szerveink újjáválasztásáról - a dolgozó nők helyzetéről - középszerveink munkájáról Június 24-én tanácskozott központi vezetőségünk. Napirenden volt a múlt évi gazdasági munka; a helyi iparban dolgozó nők politikai, gazdasági és szociális helyzete. A KV határozatba foglalta e két terület legfontosabb tennivalóit. Ugyancsak megszabta a középszervek A múlt évi gazdasági munka tapasztalatai vezető-, irányító- és szervező munkájának feladatait. Határozat született a szakszervezeti szervek újjáválasztásának menetére. Elfogadták az elnökség első félévi munkájáról szóló jelentést és a második félévi munkatervet. A tanácsok felügyelete alá az elmúlt év végén 193 ipari, 36 víz-, csatorna- és fürdő, valamint 151 kommunális szolgáltató vállalat tartozott, mintegy 165 ezer dolgozóval. A 380 vállalaton kívül hozzánk tartozik még 14 egyéb tevékenységet végző, de más ágazat irányítása alá tartozó üzem. Általános tapasztalat: vállalataink tovább növelték termelésüket, sikeresebben törekedtek a piaci kapcsolatok bővítésére, a lakossági igények megfelelőbb kielégítésére, a készletgazdálkodás javítására, exportkötelezettségeik teljesítésére. A kötetlenebb gazdálkodási forma, a kereslethez jobban igazodó termelés előnyösen hatott a vállalati gazdálkodásra. De tapasztalható volt az is, hogy a gazdasági verseny kibontakozását nehezítette a monopolhelyzetet élvező nagyvállalatokkal szembeni kiszolgáltatottság. Míg 1968-ban nem volt veszteségesen működő vállalat és minimális volt az alacsony jövedelmezőséget elérők száma is, addig tavaly a Nógrád megyei Ridex Építőanyagipari Vállalat és a Hódmezővásárhelyi ■ Szandálüzem -veszteséggel zárt, s nőtt a minimális jövedelmet elért vállalatok száma is. ... Nem változott számottevően a tanácsi ipari vállalatok termelésének aránya a szocialista ipar egészéhez viszonyítva. (5,5 százalék, ami mintegy 13,3 milliárd forint termelési értéket jelent.) A legkedvezőbb helyzet a kézmű-, a fafeldolgozó és a textilruházati iparágban volt. A gazdálkodást befolyásoló problémák között még első helyen szerepelt a kis- és középüzemek fejlesztésével kapcsolatos gond. A Gazdasági Bizottság ez év áprilisi határozata ezt jelentősen enyhíti. A fejlesztési lehetőségekkel öszszefügg a korszerűtlen és hiányos géppark. Gátolja a fejlesztést, hogy az erre fordítható összegek nagy részét lekötik a bővülő termeléshez szükséges forgóeszközök. Továbbra is jellemző a tanácsi vállalatok hátrányos helyzete az anyagbeszerzésnél. A gyártó és készletező vállalatok rapszodikusan, vagy csak hoszszabb időre szólóan teljesítik megrendeléseiket. Gond még a szakemberhiány, és a bár csökkenő, de még meglevő munkaerővándorlás. A központi vezetőség a múlt évi gazdálkodásról hozott határozatában kiemeli: a gazdálkodás múlt évi tapasztalatait hasznosítani, kell a termelést segítő munkában, az ágazati IV. ötéves tervek célkitűzéseinél, valamint a közgazdasági szabályozók módosítása alkalmából. A középszervek munkája A központi vezetőség határozatot fogadott el megyebizottságaink munkájának továbbfejlesztésére. Értékelte az 1966. október 8-án hozott határozat végrehajtását, a középszervek V. kongresszus óta végzett munkáját. Megállapította: a megyebizottságok és a budapesti bizottság — igazodva a növekvő követelményekhez — eredményesen vezetik, irányítják, segítik az alapszervezeteket, jól képviselik a tagság érdekeit. Ami a további munkát illeti: változatlanul előtérbe kell helyezni az alapszervezetek gyakorlati segítését, ellenőrzését. Javítani kell a tagság, valamint a vezető szervek tájékoztatását. Tovább kell fejleszteni a testületi vezetés módszereit, fokozottabb gondot fordítva a társadalmi munkabizottságok és aktivisták tevékenységére. Az elnökség folyamatosan megoldja a függetlenített politikai munkatársak beállítását azokban a megyékben, ahol a szakszervezeti tagság létszáma meghaladja a négyezret. A dolgozó nők helyzete A párt központi bizottsága és a SZOT állásfoglalása alapján a jövőben szakmánk területén is összehangoltabb és tervszerűbb központi, valamint helyi intézkedésekre, hatékonyabb politikai nevelőmunkára van szükség, hogy a nők egyenjogúsága minden területen megvalósuljon. Meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy a nők ügyes-bajos gondjainak megoldása szakszervezeti mozgalmunk szerves részévé váljon. A KV határozatában megállapítja, hogy területünkön a dolgozó nők aránya 47,9 százalék. A csaknem 100 ezer nő élet- és munkakörülményeinek további javítására határozottabban kell fellépni a nőket sújtó maradi szemlélet, előítélet, a nők gondja iránti közöny ellen; — következetesebben harcolni a bérezés, az anyagi és erkölcsi megbecsülés egyenlőtlenségei ellen; — kezdeményezni kell a nők munkahelyi továbbképzését, elősegíteni a bedolgozói rendszer fejlesztését, a 4—6 órás részfoglalkoztatás bevezetését; — a választásokon és a kongresszuson növelni kell a nők arányát a választott testületekben, a függetlenített vezetői tisztségekben; — ahol a nődolgozókat három műszakban foglalkoztatják — az illetékes szakminisztériumokkal együttesen —, 1971 júniusát.) olyan intézkedéseket kell hozni, melyek az éjszakai műszak fokozatos megszüntetését ■ célozzák A határozat kitér az egyedül élő és gyermeket nevelő nők segítésére, a több gyermekes családos anyák társadalmi megbecsülésére. Javasolja, hogy 2—3 éven belül szüntessék meg a nők túlóráztatását. A KV mellett 11—13 tagú nőbizottságot kell alakítani tapasztalt társadalmi aktivistákból, amelynek feladata lesz a nők helyzetének figyelemmel kísérése, a rétegproblémák megoldása. A budapesti és megyei bizottságok, valamint a vállalati szervek mellett is nőbizottságokat kell létrehozni. Ott, ahol az összdolgozók több mint felét meghaladja a nők száma, a választott testület egy nőtagja látja el a nőfelelősi funkciót. Szerveink újjáválasztásáról A SZOT-elnökség határozata alapján a KV meghatározta az 1970. november 15—1971. április 15 között lebonyolítandó szakszervezeti választások ütemét. Eszerint november 15—december 31 között választják újjá a 200 főn aluli alapszervek szb-it, számvizsgáló bizottságait, a műhelybizottságokat, bizalmiakat. Január 1—február 15 között kerülnek megválasztásra a 200 fő feletti alapszervezeti szb-k és a vállalati szakszervezeti tanácsok. Február 10—március 5 az időpontja a megyei bizottságok és a budapesti bizottság megválasztásának, s ekkor választják a VI. kongresszus küldötteit is. Szakszervezetünk kongreszszusa március 25 és április 15 között ül össze. GYÓGYÜDÜLŐ AVATÁS A „KÖZTI” üdülő avatásáról képriportunk a 2. oldalon