Ajka - Ajkai Szó, 1993 (6. évfolyam, 1-51. szám)
1993-02-26 / 8. szám
6. évfolyam 8. szám 1993. február 26. KI SEGÍT ELDÖNTENI AZ AJKAI "DOMINÓT"? Nap mint nap az Alumíniumipari Kft súlyos helyzetéről lehet olvasni, hallani. Ha nem sikerül megmenteni a felszámolástól, "dominószerűen" maga alá dönti a hőerőművet, a szén- és bauxitbányászatot, a város egész iparát 1957 óta, tavalyi korengedményes nyugdíjazásomig, 35 évig voltam az ajkai Timföldgyár és Alumíniumkohó, majd jogutódja, az Alumíniumipari Kft dolgozója. 1964. április 1-jével akkoriban példa nélkül álló gyakorlatként pártonkívüli létemre főosztályvezetővé neveztek ki Nyugdíjazásomig főosztályvezető, főmérnök beosztásokban dolgoztam. E rövid bevezetőre azért volt szükség, hogy az olvasó jobban megértse a későbbiekben elmondottakat Végigéltem és aktív résztvevője voltam a vállalat csodálatos és örök élményt nyújtó fejlődésének. Az adott technikai szinten a bauxitminőséghez világszínvonalú timföldgyártási technológiát fejlesztettünk és építettünk ki. Ez az alap megfelelő volt ahhoz, hogy a vállalat átvészelhesse és túlélje a jelenlegi nehéz éveket. Ehhez a vállalat adottságainak megfelelő műszaki vezetésre lett volna szükség. Nagyon sokat gondolkodtam azon, hogy a valódi tényállást felfedjem-e, ami az ajkai timföldgyárral történt. Hogy mégis vállaltam a nyilvánosságot, annak az a legfőbb oka: Ajka lakossága megérdemli, hogy ebben az ügyben is tisztán lásson, és volt vállalatomnak ma is elkötelezettje vagyok, de annak vezetőjének nem... Megítélésem szerint, és erre bizonyítékaim vannak, nem volt szükségszerű, hogy a jogutód Alumíniumipari Kft ilyen súlyos helyzetbe kerüljön. Hogy ez a tragikus állapot bekövetkezett, azt döntő mértékben dr. Baksa György személye idézte elő. Amikor 1983-ban átvette a Timföldgyár és Alumíniumkohó műszaki igazgató-helyettesi funkcióját, azt követően a vállalatnál érdemi fejlődés műszakilag nem történt Ez tehát arra az időszakra is fennáll, amikor nem volt igazgató. Felelősnek elsődlegesen azt tartom, aki a helytelen fejlesztési koncepciót kidolgoztatta, irányította és nem azt, aki jóváhagyta. Több milliárd forintot költetett el olyan beruházásokra, műszaki fejlesztésekre együttesen, amelynek eredménye a mai napig alig van. Csak azokat a műszaki fejlesztéseket engedte kivitelezni, amelyekhez személyes érdeke fűződött. Általában sza-Február 22-én a képviselőtestület elfogadta Ajka város 1993-as költségvetését Bár a korábban mutatkozó hiányosságokat nem sikerült maradéktalanul kiküszöbölni, egy tartózkodás mellett megszületett a rendelet. Felmerültek azonban olyan problémák - jórészt nem is újdonságként - amelyekre mihamarabb megoldást kell találni. Marton József idézte a Volán frissen érkezett levelét, amelyben a számukra riadalommal védett technológiák fejlesztéséről volt szó, melyekben ő is érdekelt volt. A beruházások vonalán döntő hibákat vétett akkor, amikor nem a vállalat érdekeinek és műszaki helyzetének megfelelő beruházásokat hajtatott végre. Konkrét példát is mondok: amikor szóba került, hogy a vörösiszapterek távlati bővítését meg kell valósítani, és össze kell vonni az erőmű és a timföldgyár iszaptereit (amelyeknek beruházása egymilliárd forint körül volt) 1985-ben tiltakoztam ellene. Emberei jelezték nekem, hogy vigyázzak, mert Baksa György nyomoztat utánam, és ha nem fogom be a számat, "ki fog nyírni." Már akkor láttam, hogy ez a beruházás alkalmatlan és nem felel meg a timföldgyár érdekeinek. Mint termelési főmérnököt akkor meg sem kérdeztek ezzel kapcsolatos álláspontomról. Más esetekben is, ha műszakilag eltérő véleményt (folytatás a 3. oldalon) elkülönített 3 millió forintból máris kérik 750 ezer átutalását, buszvásárlási célra. A képviselők többsége nem lelkesedett a nagy sietségért Mester Tibor utalt rá, hogy éves támogatásról volt szó, és szívesen látna egy csak a tömegközlekedésről szóló gazdálkodási elszámolást. Ezzel csatlakozott Takács Ferenc véleményéhez, aki szerint elgondolkodtató, hogy amíg a tömegközlekedés "ráfizető (folytatás a 2. oldalon) Költségvetés már van