Ajka - Ajkai Szó, 2010 (23. évfolyam, 1-49. szám)

2010-03-26 / 12. szám

2 Ajkai Szó 2010. március 26., péntek DÖNTÉS UTÁN Újra harc az iskolákért Középpontban a szociális értékek Együttműködtek képviselőink a „Gyermekeink mosolyáért” elneve­zésű program céljainak érdekében a szerdai rendkívüli testületi ülésen. Egyhangúlag szavaztak meg min­den napirendi pontot, ami a csalá­dok anyagi terheit csökkentette. Az ajkaiakat születésüktől egészen idős korukig elkíséri az Útravaló program külön­böző területekre kiterjedő támogatási rendszerével. A most elfogadott módosítások a népesség növekedését, a fi­atalok városunkban történő letelepedését, és a gyermek­­nevelés hatékonyságát szol­gálják. A támogatást a fogya­tékkal élőkre illetve hozzá­tartozóikra is kiterjesztet­ték. A rendelet egyhangú el­fogadása előtt Fülöp Zoltán Fidesz-KDNP frakcióvezető a társadalmi igazságosság nevében meg is szüntette volna az említett adónemet. Schwartz Béla polgármester viszont rávilágított, hogy szükség van erre a bevételi forrásra, mert ebből (is) fe­deznek más, szociális támo­gatásokat. Központi változtatás indo­kolta a 2009-es költségvetési rendelet módosítását, ame­lyet 8 tartózkodással foga­dott el a testület. Később az önkormányzat a roma kisebbség társadalmi felemelkedéséért, esélyegyen­lőségének megvalósulásáért alapított kitüntetést. Képvi­selőink ezzel kapcsolatban is találtak kifogásolni való in­dokokat. Gröber József a né­met kisebbségre vonatkozó hasonló elismerésre tett ja­vaslatot, amelyet az eredeti indítvánnyal együtt egyéb­ként egyhangúlag elfogadtak. Ravasz Tibor ragaszkodott ahhoz, hogy a közelgő válasz­tás indokolja ezt a napirendet. A polgármester elmondta, hogy mint minden kitünte­tésnek, ennek is az elismerés és a további munkára való ösztönzés a célja, aminek az eredménye túlmutat a képvi­selőválasztáson. Az idén 25 millió forintot fordít a város munkahelyte­remtésre és -megőrzésre. A most elfogadott rendeletmó­dosítás szerint magasabb tá­mogatással ösztönzi a város a vállalkozókat a foglalkoz­tatás növelésére. Akadtak persze élénk vitát keltő napirendi pontok is. Dr. Szabó István a jogi bizott­ság tagjaként először csak azt kifogásolta, hogy nem kérték ki a véleményét a he­lyi építési engedély szabály­zat módosításáról. Végül a polgármester megvonta tőle a szót, amikor az Interspar megépülése ellen foglalt ál­lást. Ugyanis felszólalásával véleménye szerint önös, vagyis a Polus-Coop Zrt. (amelynek résztulajdonosa) érdekeit képviselte környe­zetvédelmi indokokra hivat­kozva. A polgármester sze­rint ezzel nemcsak a város érdekeit szorította háttérbe, hanem a képviselői felelősé­gét is. A Fidesz kapva az el­lentmondáson, nem szava­zott, de a rendeletet így is el­fogadták. Újra az iskolákért harcolt a város és a megye, ezúttal a Bercsényi iskola kollégiumá­nak bezárásáról volt szó. Fenyvesi Zoltán, az intéz­mény igazgatója egyetértett ezzel a megyei döntéssel, mert a kollégiuma csak 44 százalékos kihasználtsággal működik. A városvezetés ál­láspontja viszont: ha a megye nem tudja üzemeltetni a di­ákszállót, akkor adja vissza Ajkának. Dr. Horváth József alpolgármester szerint a me­gyei önkormányzat takaré­kosságra hivatkozva két is­kolát is be fog zárni, és ezt a folyamatot a kollégiummal meg is kezdte. A TISZK elvei szerint nem lesz a megyében párhuzamos képzés - tette hozzá Utassy István - tehát érkeznek majd a térségből tanulók, akiknek majd lesz kollégiumi igényük. Ha erre a megye nem számít, akkor talán nincs is fejlesztési ter­ve a Bercsényi iskolával kap­csolatban. Végül az önkor­mányzat álláspontját a Fi­desz tartózkodásával fogadta el a testület. Ezenkívül az óvoda és a kórház fejlesztési pályázata­it hagyták jóvá, valamint a Sport és az Ifjúság utcát ös­­­szekötő közterületet Óvoda utcának keresztelték a kép­viselők. R. W. Templomaink ezer éve Ajka hittörténetéről tar­tott előadást Gerencsér Hil­da történész a Nyugdíjas Szabadegyetemen március 3-án a Kaszinóban. Elmond­ta, hogy a fennmaradt fel­jegyzések arról tanúskod­nak, hogy a mai Ajka terüle­tén már a XI. században ko­moly hitélet folyt. A gyüle­kezet lehetőségeit meghatá­rozta az, hogy kinek az akaratából és segítségével jött létre. A földesúr által tá­mogatott közösségnek job­bak voltak a lehetőségei, mint annak, amelyik mö­gött egy szegény falu lakos­sága állt. A gazdagabbak tudtak templomot és iskolát építeni, az azokkal nem ren­delkező közösségek tagjai pedig a mai közlekedési vi­szonyok között is komoly­nak számító távolságot tet­tek meg azért, hogy részt vehessenek az istentisztele­ten vagy gyermeküket a számukra megfelelő feleke­zeti oktatásban részesíthes­sék. A XVII1. század máso­dik felében a mai Ajka terü­letén római katolikus, refor­mátus és evangélikus gyüle­kezet is működött. (ta) VÁLASZTÁS -------------------­Kötelező etikai oktatást akarnak Dr. Semjén Zsolt, a KDNP elnöke Ékes Józsefnek, a FI­DESZ-KDNP képviselője­löltjének vendégeként vett részt lakossági fórumon pén­tek délután. A Tó vendéglő telt háza előtt Ékes József az ország nehézségeiről beszélt, példá­kat említve az őt személye­sen is megkereső nyugdíja­sok nélkülözéseire. Van, aki­nek 10 dkg csirkezúza a két­­napi meleg ételének az alap­ja, vagy a receptjeinek kivál­tásakor kéri a gyógyszerészt, hogy a legfontosabbakat, és ami nem kerül többe kétezer forintnál, csak azokat válas­­­sza ki. Ez tűrhetetlen állapot - sommázta az országgyűlé­si képviselőjelölt. Semjén Zsolt „a szocialis­ták legnagyobb hazugságá­nak” nevezte azt, hogy szo­cialistának mondják magu­kat. Elszámoltatást ígért, tekintet nélkül személyekre és pártállásra. Kiemelte még, hogy a családi adózást tartja kívánatosnak, hogy lehessen gyermekeket vál­lalni, de a gyermekvállalás önmagában ne lehessen a megélhetés forrása. Fontos­nak tarja, hogy legalább va­sárnaponként lehessen együtt a család. Beszélt ar­ról is, hogy szükség lenne a kötelező etikai oktatásra, elképzelésük szerint kötele­zően kellene választani a felekezeti hit- és erkölcstan vagy az általános polgári etika tárgyak közül. Ennek szükségességét szintén a morális válsággal indokolta. Mint fogalmazott: nem he­lyes, ha úgy nő fel egy gye­rek, hogy semmilyen intéz­ményes formában nem kap választ alapvető erkölcsi kérdésekre. Szeretné azt is, ha minden faluban lenne legalább egy körzeti megbí­zott. Beszéde végén kitért arra is, hogy szabályozni kí­vánják az egyházak alapítá­sát, mivel „ma egyszerűbb egyházat alapítani, mint egy bélyeggyűjtő egyesüle­tet”, állami támogatások, illetve az adóelkerülés re­ményében. INTERJÚ Hatszemközt a kancelláriaminiszterrel Plusz egy év a fejlődésre Múlt heti ajkai látogatásán a la­kossági fórum előtt alkalmunk nyílt dr. Molnár Csabával, a Mi­niszterelnöki Hivatalt vezető miniszterrel egy „hatszemközti” beszélgetésre Schwartz Béla pol­gármester irodájában. A kancelláriaminisztert­­­ nem az országos dol­­g Azokról faggattuk, azok­ról amúgy is szólt a lakossági fórumon. Arra voltunk kíván­csiak, hogy miután rövid időn belül másodszor látogat Ajká­ra és ilyenkor természetesen fel is készül a városból, mi a vé­leménye rólunk. - Mennyire megszokott dolog az, hogy a kancelláriaminiszter fél éven belül kétszer is megláto­gasson egy harmincvalahány­­ezres kisvárost? - Nem sűrűn fordul elő, de rendkívülinek sem mondanám - válaszolta. - Egyszerűen így hozta a véletlen. Hozzáteszem azonban, hogy szívesen jöttem, mert Ajka hangulata, fejlődése jó benyomást tett rám már elő­ző alkalommal, a várossá ava­tás ötvenedik évfordulójának ünnepségein is. - Fél órával ezelőtt érkezett meg polgármester úr irodájá­ba, azóta ott nagy forgalom volt tapasztalható. Kik jönnek ilyen­kor és miért?­­ Olyan cégek vezetőit fogad­tuk, amelyek fontosak a város szempontjából, mert munka­helyeket biztosítanak. Köztük volt például dr. Bakonyi Zol­tán, a Mal Zrt. vezérigazgatója, azé az ajkai székhelyű cégé, amely az igazi nagyvállalatok közül szinte egyedülállóan nem hajtott végre létszámle­építést a válság ideje alatt. Eb­ben persze nagy szerepe van Schwartz Béla polgármester úrnak is, aki előzőleg hatéko­nyan járt közbe egy olyan tá­mogatásért, ami előírta a tá­mogatott munkahelyek meg­tartását. - Mi volt a téma ezeken a tár­gyalásokon?­­ - Alapvetően azért ültünk össze polgármester úrral és ahhoz kértük a gazdasági szakemberek segítségét is, hogy áttekintsük, milyen fej­lesztések történtek hazai és Európai Uniós támogatá­sokkal az elmúlt néhány évben, mik ezeknek a ta­pasztalatai és mi várható a közeljövőben, amihez esetleg kormányzati segít­ségre lesz szükség. - Jól gondolom, hogy az ajkai tapasztalatok pozití­vak? - Nemcsak mint miniszter, hanem mint jó néhány éve fej­lesztésekkel foglalkozó szak­ember is mondhatom, hogy az a közel tízmilliárd forint érté­kű támogatás, ami Ajkára ke­rült az elmúlt években, az egy ilyen méretű város esetében szinte páratlan Magyarorszá­gon. Csak európai uniós pro­jekteknek 115 nyertese van Ajka városában! És az a bizo­nyos tízmilliárd forint ennél jóval nagyobb értékben gene­rál fejlesztéseket. Ennek révén újult meg a Fekete-Vörösmar­­ty iskola épülete, épül meg 12 kilométernyi kerékpárút, a kórházban 400 millió forintért tudott megújulni a sürgősségi osztály és most van folyamat­ban egy 850 millió forintos, il­letve egy másfél milliárdos pá­lyázat az egész kórház megújí­tására, amire heteken belül várható a pozitív döntés. A kö­zelmúlt eredményei önmaga-A közelmúlt eredményei önmagukért beszélnek. Ezekre nyugodtan lehet büszke minden ajkai­­kért beszélnek. Ezekre nyu­godtan lehet büszke minden ajkai, mert ez nemcsak a vá­rosvezetés sikere. Ebben ben­ne vannak a nagyvállalatok, a helyi kis- és középvállalkozá­sok, alapítványok, egyesületek pályázatai is, az önkormányza­ti pályázatok mellett, vagy ép­penséggel azokkal közösen. - Része van ebben miniszter úrnak is - vetette közbe Schwartz Béla -, aki gyakran támogatta az elképzeléseinket és örömmel tapasztalom, hogy fejből mondja a legfontosabb pályázataink adatait... - Hogyne tudnám fejből, amikor polgármester úr heten­te kétszer-háromszor felhív és emlékeztet arra, hogy milyen ügyekben lenne fontos és sür­gős mielőbb döntenünk! Erről jut eszembe, hogy hiszen volt egy sikeres városrehabilitációs programjuk is, és most is folya­matban egy, aminek az értéke ugyancsak 850 millió forint kö­rül van. Mennyi volt az elmúlt években a város költségveté­se? - Tizenegy-tizenhárom mil­liárd forint körül évente. - A pályázati támogatások pedig hamarosan meghaladják a tizenegymilliárdot. Közel an­nyi külső pénzt vont be a fej­lesztésekbe a város, mint amennyi a rendes éves költség­­vetése. Majdnem olyan a hely­zet, mintha Ajka az elmúlt négyéves ciklushoz kapott vol­na még egy plusz évet a fejlő­désre.­­ Anélkül, hogy rossz­májú akarnék lenni, tisz­telettel megjegyzem: lehet, hogy szükségünk is lesz erre a plusz évre, hiszen jelen állás szerint aligha reménykedhetünk sokáig egy baloldali kormány tá­mogatásában. Ennek fényében hogy látják a jövőt? - Magyarország nem egy el­vont fogalom. Magyarország az Ajka, Budapest, Győr, Sze­ged, meg városok és falvak sora. És amikor a választópol­gár értékeli majd az elmúlt időszak teljesítményét, akkor az egyik legfontosabb szem­pontja az lesz, hogy kimegy az utcára és körülnéz. Most mu­száj politikusként fogalmaz­nom - mondja dr. Molnár Csa­ba -, mert olyan nem lehet, amit fideszes politikusoktól hallok, hogy Magyarország romokban hever, de milyen jól megy Debrecennek meg Győr­nek. Miért? Debrecen meg Győr nem Magyarországon van? És ha valaki kimegy Ajt­kára és körülnéz, ugyanazt látja: itt jól mennek a dolgok. Én mindenkitől csak ezt ké­rem, nézze meg a saját városá­ban, hogy mi történt, nézze meg, hogy a saját polgármes­tere, országgyűlési képviselője hogyan teljesített, és az alap­ján döntsön! Láng György Géza Schwartz Béla és dr. Molnár Csaba Dr. Molnár Csaba válaszolt az emberek kérdéseire is Városi hetilap. A lapot alapította Ajka Város Önkormányzata. A Maraton Lapcsoport tagja. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: Láng György Géza. E-mail: ajkaiszo@invitel.hu Postacím: 8400 Ajka, Szabadság tér 12. Tel./fax: 88/400-400 E-mail: ajkaiszo@ajkanet.hu Hirdetésfelvétel: PLT Ügyfélszolgálat - Ajka, Szabadság tér 8. Az önkormányzat megbízásából kiadja: Maraton Lapcsoport - Multivízió Kiadói Kft. http://www.maraton.hu Felelős kiadó: Heffler György ügyvezető igazgató: Nagy Zoltán Péter ügyvezető igazgató Lapigazgató: Hoffmann Dóra Technikai szerkesztőség: 8200 Veszprém, Almádi u. 3. Hirdetési e-mailcím: veszpremmaraton@maraton.pit.hu Nyomdai munkák: Pannon Lapok Társasága Nyomdai Központ Veszprém, Házgyári u. 12. Felelős vezető: Jens Danhardt. Megrendelés száma: 12/23/2010 ISSN: 0238-6267 A lap ingyenes. Megjelenik 12 700 példányszámban. Terjeszti a Pannon Lapok Társasága - terjesztési információ: 80/949-199 A hirdetések tartalmáért a kiadó nem vállal felelősséget. Az Ajkai Szóban elhelyezett fizetett hirdetések nem az Ajkai Szó szerkesztősége vagy kiadója véleményét tükrözik. k

Next