Ajka - Ajkai Szó, 2011 (24. évfolyam, 1-48. szám)
2011-03-18 / 11. szám
2011. március 18., péntek AZ ONLINE ÚJSÁG Az Ajkai Szó online kiadása a www.kristalyvolgy.kapuja. hu webcímen érhető el. Cikkeink egy része itt már az eseményekkel szinte egy időben olvasható, az újság megjelenése után pedig bővebb tartalommal, több képpel is elérhető, azonnal kommentálható, akár vitatható, kiegészíthető. ÜNNEP Minden helyszínen tisztelettel gondoltak a hősökre Virággal, zászlóval, kokárdával Március idusára zászlódíszbe öltözött városunk. Virággal, apró kis nemzetiszínű zászlóval a kezükben, kokárdával a mellükön ünnepelték az ajkaiak a forradalom és szabadságharc 163. évfordulóját. A március 15-ei központi ünnepségen a megemlékezés három ajkai negyvennyolcas honvéd - N. Antal István, Parragh Lajos, Trsztyenszky István - sírjának koszorúzásával kezdődött a régi temetőben. Utána a Kossuth-szobornál a gyönyörű tavaszi napsütésben már több mint kétszázan gyülekeztek, hogy meghallgassák az ünnepi beszédet és megnézzék a műsort. A népszerű Bányász Fúvószenekar zenéje és a Himnusz után az ünnepség szónoka, Pék Attila önkormányzati képviselő lépett színpadra. Felidézte 1848. március 15-ét, amely a nemzet életében olyan történelmi sorsfordulók egyike, amely által többnek és igazabbnak tudjuk magunkat, érezzük egy közösség törvényszerű összetartozását, s magunk mögött tudjuk azt a szellemi erőt, amit Széchenyi István, Kossuth Lajos, Petőfi Sándor, Arany János, Vasvári Pál, Táncsics Mihály, Jókai Mór életműve jelent a magyarságnak. Cselekedetük történelmi érvényét még a szabadságharc legyőzésének tragédiája sem törölheti el. Minden nemzet életében vannak fordulópontok, amelyek hosszú időre kijelölik annak sorsát, azt a mozgásteret, pályát, amelyen az elkövetkezőkben járni lehet, s járni kell. Március 15-e egy ilyen pillanat. Amikor végignézünk az általunk eddig megtett, sok száz esztendőt átszelő úton, láthatjuk: március 15-e azon kevés történelmi dátumok közé tartozik, amely kedves minden magyar ember számára. Azon a tavaszon, a „népek tavaszán” egész Európa recsegett-ropogott a rajta végigsöprő forradalmi hullám csapásai alatt. Egy új Európa volt születőben, amelyben nincsenek születési előjogok, amelyben minden adófizető polgár olyan nagykorú tagja államának, akinek joga van döntenie a sorsa felett, s amelyben a nemzet tagjai felelősek egymásért. Ezt jelentette a hármas jelszó a tizenkét pont alján: „Szabadság, egyenlőség, testvériség”. Az ünnepi beszéd után a Bródy Imre Gimnázium Színkörnek az ünnep rangjához méltó műsorát tekinthették meg a résztvevők, amelyet Kovács Krisztina Szabószerkesztett és rendezett. A szereplők a verses, zenés műsorban élethűen jelenítették meg a forradalmat. Előadásukban érződött az emberség - Petőfi embersége -, és az, hogy a szabadságharc elbukott, de a szabadság gondolatát nem törölhették ki a szívekből. A rendkívül sokrétű produkcióban az Ajka - Padragkút Táncegyüttes közreműködésével valamennyi szereplő igyekezett hozzájárulni ahhoz, hogy kellemessé tegyék ezt a napot, és a megértés, a tisztesség, egymás megbecsülése szabályozza életünket. A rendezvény után a koszorúzás következett: a Kossuth-szobor talapzatánál először a város vezetői, majd a pártok, társadalmi és civil szervezetek képviselői helyezték el a tisztelet és a megemlékezés koszorúit, virágait. Az ünnepség a Szózat dallamaival ért véget. * * * A Templomdombon az evangélikus templom mellett a Fidesz ifjúsági szervezete, a Fidelitas ünnepelt. Nem véletlenül választották ezt a helyszínt, hiszen 1843-ban Petőfi Sándor itt vett részt szentmisén. A rendezvényt megtisztelte Ágh Péter, a Fidelitas országos elnöke. (folytatás az 5. oldalon) Pék Attila ünnepi beszédét mondja (Fotó: Györkös) A város vezetői koszorúznak a Kossuth-szobornál (Fotó: Györkös) KÖZÉPPONTBAN Márciusaink, Petőfink Az ember általában márciusban szokta leemelni könyvespolcáról Petőfi Sándor verseskötetét. Hogy miért nem teszi máskor is, az ugyanolyan megmagyarázhatatlan, mint maga a március, ez a különös hónap, amely már nem tél, de még nem teljesen igazi tavasz. Pedig most már előkerültek a könnyebb kabátok, amelyek gomblyukába kitűztük a tavalyról gondosan megőrzött kokárdát, mert tudtuk: fontos találkozóra készültünk március 15-én, legnagyobb nemzeti ünnepünkön. S e találkozón újra ott volt Petőfi Sándor nagy költőnk is, akit a magyar nép mítoszának tartanak, az egyetemes líra egyik legnagyobb képviselőjének. Emberség - Petőfi embersége - ez az, ami nem maradt el a magyar szabadságharc 163. évfordulóján sem. Bár a szabadságharc elbukott, de a szabadság gondolatát nem törölhették ki a szívekből. Lám, mégsem olyan jellegtelen, átmeneti hónap ez a március, amikor csak a szerény hóvirág és az ibolya nyílik. Mert kinyílnak ilyenkor a lelkek is, és alig van ember, aki legalább egyszer ki ne mondaná hangosan vagy csak befelé fordulva, önmagának, a Petőfi által legszentebbnek tartott szót: szabadság! Ezért kerülnek le ilyenkor a polcokról a csak kívülről poros verseskötetek. Költőjük több mint költő. Halálával vált többé Tollár Sándor