Ajka - Ajkai Szó, 2013 (26. évfolyam, 1-46. szám)

2013-11-22 / 42. szám

Néptáncgála eleink nyomában Táncról táncra címmel bemutatta éves gálaműsorát az Ajka-Padragkút Táncegyüttes a múlt pénteken. Ezzel városunk egyik értékes kulturális állomásához érkezett, ami egyben megnyitotta az idén 19 éves Bakony Néptáncfesztivált. A Nagy László VKSZK színháztermében Schwartz Béla polgármester köszön­tötte a meghívott vendé­geket és a néptánckedvelő közönséget. Beszédében hangsúlyozta az együttes népi hagyományokat ápoló tevékenységét: - Az ajkai táncosok mindig eredeti forrásból merítenek, hiszen szinte minden évben ellátogat­nak Erdélybe és eleven kap­csolatot ápolnak az ott élő adatközlőkkel, hogy a ha­gyományokhoz hűen őriz­zék, használják és alkossák újra az őseinktől tanult tánckincset, szokásokat, dalokat. Az ajkai együttes műso­rában az utóbbi években a zenekarok is egyre több dramaturgiai szerepet kap­nak, ezúttal a sepsiszent­györgyi Heveder zenekar és a túrás Zagyva Banda muzsikált a táncosok lába alá. Az előadásban azon­ban a kiváló muzsikusok ellenére is a táncos produk­ciók kapták a főszerepet. A gálát a kalotaszegi koreog­ráfia nyitotta meg, kezdve a hajnali lassú, keserves dal­lamaival, amit a páros tán­cok és a legényes követett a szapora ritmusra, vegyítve a tájegység román közössé­gének táncaival. A gazdag vidék mulatozási szokásai után Magyarborzás kör­nyékét elevenítették fel egy hosszabb összeállításban az előadók. A táncos előadá­sok közben a Heveder ze­nekar sajátos előadásmód­jával nyűgözte le a hallga­tóságot, rövid történetek­kel, anekdotákkal ékesítve a muzsikát. A félidő előtti darab Bonchida magyar­jainak, és az ott élő romá­nok és cigányok táncainak különbözőségeit tükröz­te, virtuozitásával, dal- és tánckincsében lévő válto­zatosságával lenyűgözte a nézőket. Ezután a Kár­pát-medence küzdőjelle­­gű, vagy fegyvertáncainak egyik fajtájával, hajdauval állt színpadra egy kama­racsoport az együttes régi és jelenlegi tagjaiból. Az előadás második részében a Máramaros vidékének dús és virtuóz páros tán­cait láthattuk, az Iza folyó partjáról érkező nagysajói lépések színpadi koreog­ráfiájával, majd Mezőségre látogattunk el gondolat­ban, ahogy a magyarpalat­­kai táncházak hangulatát életre keltették az együttes tagjai. A fináléban vajda­­szentiványi táncrenddel a Maros megyei község ízét és zamatát varázsolta az együttes a színházterem fa­lai közé a két zenekar közös muzsikájára. A műsor után hajnalig tartó táncházban mulattak az Ajkára érkező néptánco­sok a két fellépő és a méltán országos hírű Dűvő zene­kar közreműködésével. A táncos produkciók kapták a főszerepet (Fotó: Györkös) Szexuális nevelés a fogyatékosügyben Hét országból érkeznek fogyaté­kossággal foglalkozó szakemberek a Molnár Gábor Műhely Alapítvány­hoz egy EU-s projekt keretében. A szakemberek november 13-20. között a fogyatékossággal élők sze­xuális neveléséről tanácskoztak, illetve foglalkozásokat tekintettek meg a magyar fogyatékosügyet képviselő Molnár Gábor Műhely Alapítvány szervezésében. A fogyatékossággal élők szexuális neveléséről kevés szó esik itthon és külföldön egyaránt, s nem is csak a rosszul értelmezett sze­mérmesség miatt. A téma ebben a megvilágításban többnyire saj­nos csak akkor kerül a társadalmi nyilvánosság látókörébe, ha a fo­gyatékossággal élő ember bűncse­lekmény áldozatává válik. Ez volt az egyik ok, amiért - éppen ajkai kezdeményezésre - nemzetközi összefogással akarták felhívni a fi­gyelmet a SEAD projekt résztvevői a fogyatékossággal élők szexuális nevelésének szükségességére. (A SEAD a Sexual Education for Adults with Disabilities cím rövidí­tése, jelentése: szexuális nevelés fogyatékossággal élő felnőttek ré­szére.) A projektben 7 ország vesz részt: Nagy Britannia, Hollandia, Belgium, Németország, Finnország, Litvánia és Magyarország. A program 2012- ben indult és várhatóan 2015-ig tart. A projekt célja, hogy felvilágosítás­sal, tréningekkel és oktatással ké­szítsék fel a fogyatékossággal élő­ket, szüleiket és családtagjaikat, a gondozóikat valamint a fogyatékos­ügyben dolgozó szakembereket, hogy megfelelő választ tudjanak adni a szexualitással kapcsolatos kérdésekre, problémákra. A projekt egy olyan nemzetközi ta­pasztalatokon és tudáson alapuló módszertani eszköztárt hoz létre, amely mind a hét résztvevő ország szokásaiban és kultúrájában jól alkalmazható a fogyatékossággal élők szexuális nevelésére. Az érin­tettek ehhez az eszköztárhoz egy közös kiadvány formájában fognak hozzájutni Magyarországot a Molnár Gábor Műhely Alapítvány képviseli, Lovas Irén intézményvezető irányításával Az Alapítványnak nem ez az első nemzetközi projektje, korábban egy kreativitásfejlesztéssel kapcso­latos programban dolgozott együtt az említett országokkal .­ ­A HÉT EMBERE Rajzoljuk harmonikussá Harmonikusabb éle­tet élhetünk - a kutatási eredmények bizonyítékai szerint -, ha a bal és a jobb agyfélteke működésében egyensúlyt teremtünk. En­nek egyik módszere lehet a rajzolás Zabó Kitti és Bajczi Marianna szerint, akik egy különleges jobb agyfélte­­kés rajztanfolyam oktatói. Legutóbb november elején jártak Ajkán, hogy újabb csoporttal osszák meg tudá­sukat és élményeiket. A négynapos tanfolyam legfiatalabb résztvevője Ka­tona Blanka volt, aki a ma­­gyarpolányi iskola har­madik osztályos tanulója. Imád rajzolni, és édesanyjá­val együtt vettek részt a fo­lyamon. Katonáné Gombosi Mónika nagyon büszke lá­nyára, aki problémamente­sen végigcsinálta a feladato­kat és sokat fejlődött a rajz­tudása. A kislány önmaga is elégedett és örül az általa készített alkotásoknak. Több éve annak, hogy Marianna és Kitti meg­tartották az első ajkai jobb agyféltekés rajztanfolya­mot. A régi rajzosok rend­szeresen összejönnek, hogy megosszák élményeiket, ötleteiket és beszámoljanak fejlődésükről. Kozák Melin­da évekkel ezelőtt ismerke­dett meg a jobb agyféltekés rajzolással, azóta már a szí­nes és a festő tanfolyamot is elvégezte, és gyermekeivel együtt rajzol. A képei nagy részét ajándékba adja, de magunk at­ óvoda falára is készített már rajzot. Nagy Éva az augusz­tusi tanfolyamon vett részt, és azóta szinte egy rajongói klub épült ki körülötte. Nem igazán hitt abban, hogy meg fog tudni tanulni rajzolni. A tanfolyam elvégzése óta ko­rábban soha nem tapasztalt élményeket szerzett, mert nemcsak megtanult rajzol­ni, hanem egyfajta nyugal­mat, önfeledt alkotási időt is hozott az életébe ez a mód­szer. A benne végbemenő változást biztosan környe­zete is érzékeli, mivel sok ismerőse is kedvet kapott a rajzoláshoz és beiratkozott a mostani képzésre. Zabó Kitti a tanfolyam­záró kiállításon elmond­ta, hogy a tanfolyam egy perspektívaváltást idéz elő bennünk, ennek köszön­hetően olyan dolgokat ve­szünk észre, amik korábban elkerülték a figyelmünket. A tanfolyam rajtechnikái egyszerű gyakorlatokból állnak, amelyek elvégzése semmiféle előképzettsé­get nem igényel. A rajzolás közben megélt élményeiket a résztvevők megosztják egymással, ez is egy fontos része a fejlődésnek. A jobb agyféltekés rajzo­lás oktatói a honlapjukon bárki számára hozzáférhe­tő tanulságos és gondolat­­ébresztő kisfilmeket tesznek közzé, amelyek a www.rajz­­tanfolyam.com címen érhe­tők el. A PORTRÉRAJZOLÓ A Regös Klub látogatása Székesfehérváron A jövőre immáron 20 éves Regös nyugdíjasklub tagjai számára mindig fontos volt a kultúra, a művészet és a történelem jelen­léte a programjaikban, így október 8-án is egy nagyon tartalmas kirándulást szervezett Székesfehérvárra és környékére Horváth Magda, a klub vezetője. Az egykori királyok városa látnivalóinak bejárása után felüdülés­képpen a Pákozdi Arborétum őszbe borult fáit, bokrait néztük meg, majd a kilátó tetejéről a Velencei-tó csodás képe tárult elénk. Az arborétum közelében a pákozdi Don kápolnánál em­lékeztünk az 1943-as áldozatokra. A napot egy kellemes beszél­getéssel egybekötött vacsorával zártuk. M­indannyian feltöltődve, új-régi történelmi ismeretekkel gazdagodva tértünk haza. Kö­­szönjük Horváth Magdának e feledhetetlen élményekben gaz­dag programot - írta meg többek közt lapunknak a klubtagok nevében Csendes Róbertné. (Részletes élménybeszámolója az Ajka. Ma honlapon olvasható!)

Next