Ajka - Ajkai Szó, 2014 (27. évfolyam, 1-45. szám)

2014-03-28 / 12. szám

Felmérték a lakosság igényeit Bejárást tartott Schwartz Béla polgármester március 20-án délelőtt a padragkúti városrészben, délután pe­dig fogadóóra és fórum keretében beszélte meg az ön­­kormányzat elképzeléseit valamint a felmerülő problé­mákat a lakossággal. Mint kiderült, már nem az utak állapotával van a legnagyobb probléma Pad­ragkúton, hanem a belvíz elvezetésével. Az utóbbi években az önkormányzat sokat fordított az utak, jár­dák megjavítására. Mivel azok sok esetben érintik a belvízelvezetést is, a járda­építéseket és felújításokat meg kell gyorsítani. Árok­­tisztításra, ároképítésre azokat a módszereket al­kalmazzák majd, amelyek már beváltak a város más területein. A polgármester szerint a problémák egyik fő oka, hogy a privatizáció során olyan közműelemeket, olyan területeket adtak magánkézbe, amelyeket nem szabadott volna. Több gondot is okozott az, hogy a szennyvíztisztító és a labdarúgópályához vezető út magánkézben lévő terü­leten van, de létezik olyan árok is, amelynek az egyik oldala az egyik, a másik ol­dala a másik tulajdonosé, ám amikor takarítani kelle­ne, egyik sem vállalja.­­ A 90-es években ma­gántulajdonba került a bá­nyaterület is, a tulajdono­sok pedig másra nem hasz­nálták, csak hiteleket vettek fel rá és elzálogosították, de nem tettek semmit an­nak érdekében, amiről az adásvétel szólt. Most a volt bányaterületet kisajátítjuk, és kisajátítjuk azokat a köz­műterületeket is, amelyek problémát okoznak - jelen­tette ki a polgármester. Schwartz Béla beszélt továbbá a jelenleg igen el­hanyagolt bányaterület át­alakításáról, valamint arról, hogy az önkormányzat nem engedélyezi sem Ajkán, sem más városrészekben, a la­kóterületeken belüli ipari tevékenységeket. Ezért a régi bánya területén egy­részt lakóparkot, másrészt közösségi funkciót betöl­tő parkokat, játszótereket, sportterületet kívánnak létesíteni. A tervek között szerepel két családi házas utca és társasházi beépítés, a Padragi út közvetlen kö­zelében pedig egy kisebb bevásárlóközpontot helyez­nének el, amelyhez esetleg néhány szolgáltatóegységet is kapcsolnának. A fórum résztvevői a vá­rosrész fejlesztésével kap­csolatos elképzeléseket örömmel fogadták. Azt is jelezték, hogy az áramszol­gáltató hálózat fejlesztésre szorul, az 50-es években ki­épített hálózatok nem bír­ják el a háztartásokban fel­­szaporodó elektromos be­rendezéseket, ezért gyakori az áramszünet, ami elekt­romos készülékek meghi­básodását vonhatja maga után. A résztvevők közül többen nehezményezték, hogy Molnár László, a pad­ragkúti városrész önkor­mányzati képviselője egyik programon sem jelent meg. * * * Volt már bejárás az ajka­­rendeki és a bakonygyepesi városrészben, március utol­só hetében pedig a tósokbe­­réndi városrészt térképezi fel a polgármester az önkor­mányzat munkatársaival. Szerdán délelőtt a tósoki is­kola elől indulnak bejárás­ra, és hasonlóan a padrag­­kútihoz, fél 2-kor Schwartz Béla fogadónapot tart majd a Tósokberéndért Egyesü­let épületében, ugyanott 17 órakor pedig fórum követ­kezik. Zsohár Gabriella Eszter Az egyik legnagyobb probléma Padragkúton a belvízelvezetés (Fotó: Györkös) Bekerült a Magyar Értéktárba az Ajka Kristály A Hungarikum Bizottság március 18-án tartott ülésén felvette a Magyar Értéktárba az Ajka Kristályt. Hungarikum lett gróf Szé­chenyi István szellemi hagya­téka, a Zsolnay-porcelán és kerámia, a 100 tagú cigány­­zenekar, a Gundel-örökség, valamint a Pick téliszalámi -jelentette be Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, a Hungarikum Bizottság el­nöke Budaörsön, a bizottság ülését követően.­­ A testü­let döntött arról is, hogy a Magyar Értéktárba kerül a magyar akác, a magyar akác­méz, az Ajka Kristály, a heveji csipke, a tárogató, valamint a Nagycenk és Kiscenk közötti Széchényi-hársfasor. Fazekas Sándor kiemelte, hogy az új hungarikumok olyan rendkívül értékes tel­jesítményei a magyarságnak, amelyek határokon kívül is ismertek és elismertek. A ma­gyar kiválóságok száma ezzel 34-re emelkedett. A legtöbb közönségszavazatot kapta és harmadik ajkai­ként Rejtőné Csizmadia Márta bejutott az 1. Sümegi Hang­hullám tehetségkutató verseny középdöntőjébe, tudtuk meg a szintén ajkai kötődésű Kaszap István ötletgazdától. Rejtőné Csizmadia Márta 1440 szavazattal jutott tovább az április 13-án a Kisfaludy művelődési központban zajló második fordulóra. Márta kérdésünkre elmondta, lételeme a zene, a Tósokberéndért Egyesület alkalmi kórusát vezeti. A népszerű énekesnő harmincéves, két kislányt nevel. Ba­rátaival gyakran szerveznek karaoke-partyt. A sümegi regionális tehetségkutató március 16-i első for­dulójából két ajkai - Farkas Attila és Csordás Máté - már a zsűri döntése alapján bejutott a regionális zenei tehetség­kutató verseny középdöntőjébe. Porfelhőben a város A múlt hét elején viharossá fokozódott szél felkavarta a port a várost övező szántókról és beterítette vele Ajkát. Az úrkúti emelkedőről nézve úgy látszott, mintha a fél város eltűnt volna, az ajkai utakon pedig úgy lecsökkent a látótávolság, mintha köd ülne rajtuk. (Fotó: Igyg) Égtek a kocsmák Kigyulladt és részben kiégett két szomszédos büfé-italmérés az autóbuszpályaudvaron. A tűzoltók szerdán hajnalban kapták a riasztást, hogy egy húsz négyzetméteres vendéglátó helyiség teljes terjedelmében ég Ajkán, a buszpályaudvarnál. A helyszínre az ajkai hivatásos tűzoltók vonultak két tűzoltófecskendővel és egy vízszállító gépjárművel, akik a tüzet rövid időn belül eloltották. A tűzeset kapcsán személyi sérülés nem történt. A tető láthatóan megrongálódott, de értesülésünk szerint az épület belsejében is károk keletkeztek. Egyelőre hivatalosan meg nem erősített értesülésünk szerint elektromos zárlat okozhatta a tüzet. (Fotó: Láng)

Next