Ajka - Ajkai Szó, 2015 (28. évfolyam, 1-46. szám)

2015-10-23 / 37. szám

Fontos a biztonság A hideg időjárás beköszöntével elkezdődött a fűtési szezon, ilyenkor hangsúlyt kell fektetnünk a fűtőberen­dezéseink ellenőrzésére, karbantartására. Régebben a sparheltek, kis kályhák fával történő begyújtásánál ész­re lehetett venni, ha dugulás jelentkezett, hiszen amikor visszaáramlott a füst, akkor azonnal intézkedett a gazda. Napjainkban a különféle tüzelési technológiák alkalma­zásakor számtalanszor robbanások, tűzesetek fordulnak elő, ha nem ellenőriztetjük a tüzelőberendezéseinket, ké­ményeinket. A ”VKSZ” Veszprémi Köz­üzemi Szolgáltató Zrt. kémény­­seprési csoportvezetője, Köcski Károly tájékoztatott bennün­ket az ellenőrzés folyamatáról. Elmondta, hogy 2014. január 1-től Ajkán - és a megye többi településén is - a kéményseprési feladatokat az ő szolgáltatójuk vette át. Évente egy alkalommal végzik a sepréseket, ellenőrzé­seket, amelyekre nagy szükség van, hiszen idővel a tartozékok és a béléscsövek elhasználód­hatnak, a járatok eldugulhat­nak. Amennyiben a kémény állapota indokolja, akkor az előírtnál gyakoribb ellenőrzés is szükséges lehet. Ha valaki problémát észlel, akkor a be­jelentést követően - a szabad kapacitások függvényében - a lehető leghamarabb elvégezik a szolgáltatást. Első alkalommal nem számolnak fel kiszállási díjat, további igények esetén azonban már igen. Fontos in­formáció, hogy a szolgáltatási területen lévő összes haszná­latban lévő, valamint tartalék kéményt ellenőriztetni, szükség esetén tisztíttatni kell. Első­re, ha nem tudnak bejutni az ingatlanba, további értesítő­ket adnak ki, újabb időpontok megjelölésével, ha ezek ellenére sem járnak eredménnyel, akkor jelentik a tűzvédelmi hatóság felé. Jogszabályban előírt kö­telezettség a kéményseprőket beengedni és munkájukhoz a feltételeket biztosítani. Ellenőrzésekkor a kémény­seprőknek, ha nem megfelelő tömörségű füstcsöveket, kémé­nyeket találnak, vagy azoknak nem megfelelő az állékonysága, soron kívül értesíteniük kell az elsőfokú építés-felügyeleti ha­tóságot, valamint gázfogyasztó készülék esetében a földgázel­osztót. Probléma lehet a tüze­lőberendezés működése közben az égéstermék 5 percen túli tartós visszaáramlása és a ki nem égethető égéstermék-elve­zető belső felületén lerakodott szurokréteg. Az olyan kémény, amelynél a jogszabály szerinti műszaki vizsgálatot nem végez­ték el, az összekötő elem nem megfelelően rögzített, vagy a tisztítóajtó, tisztítóidom nem megfelelően záródik, veszély­­forrás lehet. Ilyen esetekben a közszolgáltatónak jogszabályi kötelezettsége értesíteni a ható­ságot. Fent nevezett hibák mind élet-, és vagyonbiztonságot ve­szélyeztetnek, ezért az égéster­mék-elvezetőt a hiba kijavításá­ig üzemeltetni tilos. Leggyakoribb probléma a fokozott légzárású, vagy utólag tömített nyílászárókkal van, amelyeknél az égéshez, illet­ve az égéstermék hígításához szükséges levegő utánpótlása akadályozott. Ilyen esetekben külön kell gondoskodni a szük­séges levegő-utánpótlásról lég­­beeresztők beszerelésével. Szükséges minden fűtési sze­zon elején az első begyújtásra nagy figyelmet fordítani. Cél­szerű a levegősen bekészített fát felülről begyújtani és az égéshez a kellő levegőt biztosítani. Tilos lezárni a kályhát, ha a tűztér­­ben még pár cm-nél nagyobb, sárga lángok láthatóak. Az első alkalommal minden esemény­re figyelni kell. A szénmono­­xid-mérgezést is elkerülhetjük, ha résen vagyunk. Ez a mel­léktermék a tökéletlen égéskor keletkezik, és a tömörtelen ké­ményen, vagy a tüzelőberende­zésen keresztül kerülhet be a lakásba. A nem kellően tömör kályhákból, kandallókból, füst­csövekből, az elszennyeződött fürdőszobai átfolyós vízme­legítőkből közvetlenül is jut­hat szén-monoxid a lakótérbe. Ezért célszerű CO - érzékelőt beszerezni minden olyan helyi­ségbe, ahol a felsorolt veszélyek előfordulhatnak. Tisztázatlan eredetű nem bevizsgált készü­lékeket ne vásároljunk, arra ne bízzuk a biztonságunkat, éle­tünket! Az érzékelőket a gyár­tó előírásainak megfelelően telepítsük és használjuk! Hasz­nos, általános tudnivaló még, hogy éghető, robbanásveszélyes anyagot a fűtőtest közelében ne tároljunk. Cs.Rosits Évi Évente egy alkalommal kötelezően elvégzik a sepréseket (Fotó: Györkös) Iskolásoknak tartott elő­adást a hagyományőrző civil szervezetek bevonásával az ajkai bányászat kezdetének 150, valamint a Bányászati Múzeum alapításának 50. év­fordulója évében Angermay­­er Judit néprajzos. Az iskolai osztályoknak a múzeumban tartott előadást, majd végig­vezette őket a kiállításokon. A foglalkozás végén feladatla­pot töltöttek ki a diákok, majd mindenki ajándékot, a múze­um fotójáról készült hűtőmág­nest kapott ajándékba.­­ Ajka a bányászatnak kö­szönheti gyors fejlődését, je­lenlegi arculatát - fogalmazta meg Angermayer Judit. - A hagyományok ápolásának ré­sze az ipartörténet is. A bá­nyászat, mint a nehézipar egyik ága, önmagában is fontos, és számos kulturá­lis tevékenység, tánccsoport, zenekar, énekkar működése kötődik hozzá. Az ünnepek, a szeptemberi Bányásznap és a védőszent, Szent Borbála ünnepe ugyancsak számos értéket hordoz. A gyerekek többsége sokat tudott a bá­nyászatról, főként azok, akik családjában valaki dolgozott az ágazatban. Az emlékév lezárása után is látogatják a gyerekek a ki­állítóhelyet, valamint a városi múzeumban is zajlanak a mú­zeumi órák, amelyek témája valamely közelgő ünnep vagy régi néphagyomány. (Fotó: Györkös) Egyedülálló értékmentés történt Filmforgatókönyv-sorozat záró darabja jelent meg nemrégiben a Fekete István Irodalmi Társaság gondozásában. Az érdeklődő olvasók közül sokan tudják, hogy Fekete István nem csak ifjúsági és állatregényeket írt (habár ezek a legismertebbek), hanem felnőtteknek szóló, történelmi, társadalmi témájú műveket is. Az azonban még kevéssé ismert, hogy az író, akinek szoros kö­tődése volt Ajkához, nagy sikerű filmek forgatókönyveinek is szer­zője. Ezt a hiányosságot kívánta pótolni a Fekete István Irodalmi Társaság, mikor öt évvel ezelőtt útjára indította ezen forgatóköny­vek sorozatban való kiadását. A művek a megjelenés sorrendjében: Dr. Kovács István, Féltékeny­ség, Aranypáva, A túlsó part, és az idén megjelent Névtelen kato­na. Horváth Tibortól, a Társaság elnökétől (aki egyben a kötetek terve­­zője-szerkesztője is) megtudtuk, ezekből a forgatókönyvekből nagy sikerű filmek készültek, amely filmekhez olyan neves színészek adták nevüket, mint pl. Sulyok Mária, Páger Antal, Csortos Gyula, Somlay Artúr, Gobbi Hilda, Ajtay Andor - és még lehetne sorolni a magyar színjátszás színe-javát. A forgatókönyvek többsége társa­dalmi problémákkal foglalkozik: a kisparasztság és a nagybirtok, a feltörekvő falusi értelmiség és a nagyvárosi pénzemberek vilá­gának összeütközésével, a becsületes, romlatlan kétkezi dolgozók világképe és a tipikus, világháború előtti dzsentri mentalitás kibé­kíthetetlen ellentétével. Kivétel a Névtelen katona, amelyben az író a kor (1942) aktuális történését, Bácska világháborús vissza­csatolását vette témául. A filmek, amelyek Fekete István forgatókönyveiből készültek (csak­úgy, mint az író minden írása), el nem évülő „útravalót”, iránymuta­tást adnak minden kor számára: a humánum, az örök erkölcsi és szellemi értékek útjára irányítanak. Mint Horváth Tibortól megtudtuk, nincs tudomása róla, hogy bár­hol bármikor ilyen jellegű sorozat megjelent volna, azaz egy író által írt forgatókönyvek sorozata. Ezzel a Társaság­­ és képviseletében Ajka is) egyedülállót, maradandót alkotott, céljai szerint értékeket ment és terjeszt. A könyveket a Társaság tagjai kapták-kapják ajándékba. Magyar Imre Emlékünnepély A Magyar Imre Emlékün­nepély az egyik legrangosabb rendezvény az ajkai kórház életében. Az idén októberben négy év után ismét összegyűl­tek, hogy átadják a Magyar Imre Emlékplakettet. Kine­vezték az új vezetőket és a tu­dományos ülésen meghallgat­ták a kollégák előadását. Dr. Kovács Ilona osztályve­zető főorvos, a Tudományos Bizottság elnöke, hosszasan méltatta Magyar Imre mun­kásságát, aki gyógyított, taní­tott, oktató könyveket, regé­nyeket írt és kórházat igazga­tott. Rendkívüli teherbírással rendelkezett, igényes, sokol­dalú, példamutató orvos volt. A nevét 1990-ben vette fel a kórház. Dr. Nyári Ildikó főigazga­tó köszöntötte a vendégeket, köztük dr. Horváth József al­polgármestert és a megjelent képviselőket. Majd méltatta Sümegi Józsefné ápolási igaz­gató szakmai munkáját, aki­nek az idén adományozták a Magyar Imre Emlékplakettet. Az elismerést a kórház kö­zösségének a javaslata alapján ítélték oda. Az ápolási igazga­tó 1972 óta a kórház dolgozója, tanuló ápolóként ott kezdett, majd három műszakban dol­gozott. Később osztályvezető főnővérként tevékenykedett. Jelenleg ápolási igazgatóként a főigazgató jobb keze. Nagy szerepet vállalt a nővérképzés­ben. Szoros kapcsolatot ápolt a Szent-Györgyi középiskolával a nővérképzésben. Ő szervezte a továbbképzéseket a kórház­ban. Az intézmény jelenlegi átalakításában oroszlánrészt vállalt. Meghatódva vette át az elismerést. Majd dr. Nyári Ildikó fő­igazgató és dr. Hajdú Mária, az intézmény orvos igazgatója, dr. Bencsura Tünde ideggyó­gyász szakorvost adjunktussá léptette elő. Főorvosi előlépte­tésben részesítettek nyolc or­vost, akik hosszú évek tisztes­séges munkájával kiérdemel­ték az elismerést: dr. Bognár Andrea belgyógyász és kar­diológus szakorvost, dr. Fata Hortenzia vezető pszichiáter szakorvost, dr. Nagyné dr. Ka­szás Eszter gyermekgyógyász szakorvost, dr. Nagy Marian­na ideggyógyász szakorvost, dr. Neményi Ildikó csecsemő­gyermekgyógyász és gyermek pulmonológus szakorvost, dr. Takács Andrea belgyógyász és infektológus szakorvost, dr. Varga István belgyógyász szakorvos, diabetológust. Mindannyian magas színvo­nalú szakmai munkát végez­nek, tudásukat folyamatosan bővítik a továbbképzéseken, konferenciákon. Az ünnepi ülés színvonalát emelte Cserményi Zsolt he­gedűjátéka és Vörös Jánosné zongorakísérete. A hegedűt nem véletlenül helyezték ezen a napon előtérbe, hiszen Ma­gyar Imre rendkívül jól hege­dült, zenekarban is játszott. A program a tudományos üléssel folytatódott. Ekkor a frissen kinevezett főorvo­sok a saját szakterületükön végzett tudományos mun­kájukat mutatták be, ezzel is bizonyítva megfelelőségüket a feladatra. Az érdeklődő kol­légák hallhattak előadásokat a sella környéki folyamatokról, az ischemiás szívbetegségről, a kettes típusú cukorbeteg­ségről, a tüdőgyulladásról, az asztmáról, a gyermekgyógyá­szati prevencióról, valamint a traumatikus gyász és halálhír közlésének összefüggéséről is. Cs.B.É. A kórház vezetői (állva) az ünnepségen: dr. Nyári Ildikó, dr. Hajdú Mária, Sümegi Józsefné (Fotó: Györkös)

Next