Ajka - Ajkai Szó, 2015 (28. évfolyam, 1-46. szám)
2015-10-23 / 37. szám
Fontos a biztonság A hideg időjárás beköszöntével elkezdődött a fűtési szezon, ilyenkor hangsúlyt kell fektetnünk a fűtőberendezéseink ellenőrzésére, karbantartására. Régebben a sparheltek, kis kályhák fával történő begyújtásánál észre lehetett venni, ha dugulás jelentkezett, hiszen amikor visszaáramlott a füst, akkor azonnal intézkedett a gazda. Napjainkban a különféle tüzelési technológiák alkalmazásakor számtalanszor robbanások, tűzesetek fordulnak elő, ha nem ellenőriztetjük a tüzelőberendezéseinket, kéményeinket. A ”VKSZ” Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt. kéményseprési csoportvezetője, Köcski Károly tájékoztatott bennünket az ellenőrzés folyamatáról. Elmondta, hogy 2014. január 1-től Ajkán - és a megye többi településén is - a kéményseprési feladatokat az ő szolgáltatójuk vette át. Évente egy alkalommal végzik a sepréseket, ellenőrzéseket, amelyekre nagy szükség van, hiszen idővel a tartozékok és a béléscsövek elhasználódhatnak, a járatok eldugulhatnak. Amennyiben a kémény állapota indokolja, akkor az előírtnál gyakoribb ellenőrzés is szükséges lehet. Ha valaki problémát észlel, akkor a bejelentést követően - a szabad kapacitások függvényében - a lehető leghamarabb elvégezik a szolgáltatást. Első alkalommal nem számolnak fel kiszállási díjat, további igények esetén azonban már igen. Fontos információ, hogy a szolgáltatási területen lévő összes használatban lévő, valamint tartalék kéményt ellenőriztetni, szükség esetén tisztíttatni kell. Elsőre, ha nem tudnak bejutni az ingatlanba, további értesítőket adnak ki, újabb időpontok megjelölésével, ha ezek ellenére sem járnak eredménnyel, akkor jelentik a tűzvédelmi hatóság felé. Jogszabályban előírt kötelezettség a kéményseprőket beengedni és munkájukhoz a feltételeket biztosítani. Ellenőrzésekkor a kéményseprőknek, ha nem megfelelő tömörségű füstcsöveket, kéményeket találnak, vagy azoknak nem megfelelő az állékonysága, soron kívül értesíteniük kell az elsőfokú építés-felügyeleti hatóságot, valamint gázfogyasztó készülék esetében a földgázelosztót. Probléma lehet a tüzelőberendezés működése közben az égéstermék 5 percen túli tartós visszaáramlása és a ki nem égethető égéstermék-elvezető belső felületén lerakodott szurokréteg. Az olyan kémény, amelynél a jogszabály szerinti műszaki vizsgálatot nem végezték el, az összekötő elem nem megfelelően rögzített, vagy a tisztítóajtó, tisztítóidom nem megfelelően záródik, veszélyforrás lehet. Ilyen esetekben a közszolgáltatónak jogszabályi kötelezettsége értesíteni a hatóságot. Fent nevezett hibák mind élet-, és vagyonbiztonságot veszélyeztetnek, ezért az égéstermék-elvezetőt a hiba kijavításáig üzemeltetni tilos. Leggyakoribb probléma a fokozott légzárású, vagy utólag tömített nyílászárókkal van, amelyeknél az égéshez, illetve az égéstermék hígításához szükséges levegő utánpótlása akadályozott. Ilyen esetekben külön kell gondoskodni a szükséges levegő-utánpótlásról légbeeresztők beszerelésével. Szükséges minden fűtési szezon elején az első begyújtásra nagy figyelmet fordítani. Célszerű a levegősen bekészített fát felülről begyújtani és az égéshez a kellő levegőt biztosítani. Tilos lezárni a kályhát, ha a tűztérben még pár cm-nél nagyobb, sárga lángok láthatóak. Az első alkalommal minden eseményre figyelni kell. A szénmonoxid-mérgezést is elkerülhetjük, ha résen vagyunk. Ez a melléktermék a tökéletlen égéskor keletkezik, és a tömörtelen kéményen, vagy a tüzelőberendezésen keresztül kerülhet be a lakásba. A nem kellően tömör kályhákból, kandallókból, füstcsövekből, az elszennyeződött fürdőszobai átfolyós vízmelegítőkből közvetlenül is juthat szén-monoxid a lakótérbe. Ezért célszerű CO - érzékelőt beszerezni minden olyan helyiségbe, ahol a felsorolt veszélyek előfordulhatnak. Tisztázatlan eredetű nem bevizsgált készülékeket ne vásároljunk, arra ne bízzuk a biztonságunkat, életünket! Az érzékelőket a gyártó előírásainak megfelelően telepítsük és használjuk! Hasznos, általános tudnivaló még, hogy éghető, robbanásveszélyes anyagot a fűtőtest közelében ne tároljunk. Cs.Rosits Évi Évente egy alkalommal kötelezően elvégzik a sepréseket (Fotó: Györkös) Iskolásoknak tartott előadást a hagyományőrző civil szervezetek bevonásával az ajkai bányászat kezdetének 150, valamint a Bányászati Múzeum alapításának 50. évfordulója évében Angermayer Judit néprajzos. Az iskolai osztályoknak a múzeumban tartott előadást, majd végigvezette őket a kiállításokon. A foglalkozás végén feladatlapot töltöttek ki a diákok, majd mindenki ajándékot, a múzeum fotójáról készült hűtőmágnest kapott ajándékba. Ajka a bányászatnak köszönheti gyors fejlődését, jelenlegi arculatát - fogalmazta meg Angermayer Judit. - A hagyományok ápolásának része az ipartörténet is. A bányászat, mint a nehézipar egyik ága, önmagában is fontos, és számos kulturális tevékenység, tánccsoport, zenekar, énekkar működése kötődik hozzá. Az ünnepek, a szeptemberi Bányásznap és a védőszent, Szent Borbála ünnepe ugyancsak számos értéket hordoz. A gyerekek többsége sokat tudott a bányászatról, főként azok, akik családjában valaki dolgozott az ágazatban. Az emlékév lezárása után is látogatják a gyerekek a kiállítóhelyet, valamint a városi múzeumban is zajlanak a múzeumi órák, amelyek témája valamely közelgő ünnep vagy régi néphagyomány. (Fotó: Györkös) Egyedülálló értékmentés történt Filmforgatókönyv-sorozat záró darabja jelent meg nemrégiben a Fekete István Irodalmi Társaság gondozásában. Az érdeklődő olvasók közül sokan tudják, hogy Fekete István nem csak ifjúsági és állatregényeket írt (habár ezek a legismertebbek), hanem felnőtteknek szóló, történelmi, társadalmi témájú műveket is. Az azonban még kevéssé ismert, hogy az író, akinek szoros kötődése volt Ajkához, nagy sikerű filmek forgatókönyveinek is szerzője. Ezt a hiányosságot kívánta pótolni a Fekete István Irodalmi Társaság, mikor öt évvel ezelőtt útjára indította ezen forgatókönyvek sorozatban való kiadását. A művek a megjelenés sorrendjében: Dr. Kovács István, Féltékenység, Aranypáva, A túlsó part, és az idén megjelent Névtelen katona. Horváth Tibortól, a Társaság elnökétől (aki egyben a kötetek tervezője-szerkesztője is) megtudtuk, ezekből a forgatókönyvekből nagy sikerű filmek készültek, amely filmekhez olyan neves színészek adták nevüket, mint pl. Sulyok Mária, Páger Antal, Csortos Gyula, Somlay Artúr, Gobbi Hilda, Ajtay Andor - és még lehetne sorolni a magyar színjátszás színe-javát. A forgatókönyvek többsége társadalmi problémákkal foglalkozik: a kisparasztság és a nagybirtok, a feltörekvő falusi értelmiség és a nagyvárosi pénzemberek világának összeütközésével, a becsületes, romlatlan kétkezi dolgozók világképe és a tipikus, világháború előtti dzsentri mentalitás kibékíthetetlen ellentétével. Kivétel a Névtelen katona, amelyben az író a kor (1942) aktuális történését, Bácska világháborús visszacsatolását vette témául. A filmek, amelyek Fekete István forgatókönyveiből készültek (csakúgy, mint az író minden írása), el nem évülő „útravalót”, iránymutatást adnak minden kor számára: a humánum, az örök erkölcsi és szellemi értékek útjára irányítanak. Mint Horváth Tibortól megtudtuk, nincs tudomása róla, hogy bárhol bármikor ilyen jellegű sorozat megjelent volna, azaz egy író által írt forgatókönyvek sorozata. Ezzel a Társaság és képviseletében Ajka is) egyedülállót, maradandót alkotott, céljai szerint értékeket ment és terjeszt. A könyveket a Társaság tagjai kapták-kapják ajándékba. Magyar Imre Emlékünnepély A Magyar Imre Emlékünnepély az egyik legrangosabb rendezvény az ajkai kórház életében. Az idén októberben négy év után ismét összegyűltek, hogy átadják a Magyar Imre Emlékplakettet. Kinevezték az új vezetőket és a tudományos ülésen meghallgatták a kollégák előadását. Dr. Kovács Ilona osztályvezető főorvos, a Tudományos Bizottság elnöke, hosszasan méltatta Magyar Imre munkásságát, aki gyógyított, tanított, oktató könyveket, regényeket írt és kórházat igazgatott. Rendkívüli teherbírással rendelkezett, igényes, sokoldalú, példamutató orvos volt. A nevét 1990-ben vette fel a kórház. Dr. Nyári Ildikó főigazgató köszöntötte a vendégeket, köztük dr. Horváth József alpolgármestert és a megjelent képviselőket. Majd méltatta Sümegi Józsefné ápolási igazgató szakmai munkáját, akinek az idén adományozták a Magyar Imre Emlékplakettet. Az elismerést a kórház közösségének a javaslata alapján ítélték oda. Az ápolási igazgató 1972 óta a kórház dolgozója, tanuló ápolóként ott kezdett, majd három műszakban dolgozott. Később osztályvezető főnővérként tevékenykedett. Jelenleg ápolási igazgatóként a főigazgató jobb keze. Nagy szerepet vállalt a nővérképzésben. Szoros kapcsolatot ápolt a Szent-Györgyi középiskolával a nővérképzésben. Ő szervezte a továbbképzéseket a kórházban. Az intézmény jelenlegi átalakításában oroszlánrészt vállalt. Meghatódva vette át az elismerést. Majd dr. Nyári Ildikó főigazgató és dr. Hajdú Mária, az intézmény orvos igazgatója, dr. Bencsura Tünde ideggyógyász szakorvost adjunktussá léptette elő. Főorvosi előléptetésben részesítettek nyolc orvost, akik hosszú évek tisztességes munkájával kiérdemelték az elismerést: dr. Bognár Andrea belgyógyász és kardiológus szakorvost, dr. Fata Hortenzia vezető pszichiáter szakorvost, dr. Nagyné dr. Kaszás Eszter gyermekgyógyász szakorvost, dr. Nagy Marianna ideggyógyász szakorvost, dr. Neményi Ildikó csecsemőgyermekgyógyász és gyermek pulmonológus szakorvost, dr. Takács Andrea belgyógyász és infektológus szakorvost, dr. Varga István belgyógyász szakorvos, diabetológust. Mindannyian magas színvonalú szakmai munkát végeznek, tudásukat folyamatosan bővítik a továbbképzéseken, konferenciákon. Az ünnepi ülés színvonalát emelte Cserményi Zsolt hegedűjátéka és Vörös Jánosné zongorakísérete. A hegedűt nem véletlenül helyezték ezen a napon előtérbe, hiszen Magyar Imre rendkívül jól hegedült, zenekarban is játszott. A program a tudományos üléssel folytatódott. Ekkor a frissen kinevezett főorvosok a saját szakterületükön végzett tudományos munkájukat mutatták be, ezzel is bizonyítva megfelelőségüket a feladatra. Az érdeklődő kollégák hallhattak előadásokat a sella környéki folyamatokról, az ischemiás szívbetegségről, a kettes típusú cukorbetegségről, a tüdőgyulladásról, az asztmáról, a gyermekgyógyászati prevencióról, valamint a traumatikus gyász és halálhír közlésének összefüggéséről is. Cs.B.É. A kórház vezetői (állva) az ünnepségen: dr. Nyári Ildikó, dr. Hajdú Mária, Sümegi Józsefné (Fotó: Györkös)