Ajka - Ajkai Szó, 2020 (33. évfolyam, 1-45. szám)

2020-09-18 / 32. szám

33. évfolyam, 32. szám, 2020. SZEPTEMBER 18., péntek A város lapja rh As vk ^ ; Wi'1m Nem csak szebb lett, szebben is szól... 4. oldal Szem előtt van, mégsem kap elég figyelmet 5. oldal „Megért egy estet” 6. oldal 'Io­l­y a 'É Bódé befogadó, megújulni képes, jövőben bízó városrész ■ Szoboravatóval és könyvbemutatóval ünnepelte Bódé városrész az Ajkához csatolása 70. évfordulóját szeptember 11-én. A kenyérgyári körforgalomban álló Mesebeli Életfa Kapolcsi Kovács Csaba és Kiss Miklós alkotása, A múló idő kertje Bódé helytörténeti könyv szerzője Utassy Istvánná. A szoboravatón Szabó-Ko­vács Krisztina verset mondott, majd az Ajka-Padragkút Táncegyüttes két tagja mutatkozott be Ramasz László koreográfiájával. Ünnepi köszöntőjében Schwartz Béla polgármester ki­jelentette, hogy amikor 2002-ben visszaadták Bódénak a városrész kulcsát, az volt a szándékuk, hogy felszabadítsák az itt élőkben az erőt. Joggal feltételezték, hogy ebben a városrészben nagyon sok erő van, amelyet az emberek hor­doznak magukban. Akkor szá­mos teendő várt rájuk, amit mára el is végeztek. Már kiépült a csatornahálózat, megújult a városközpont, elkezd­te működését a bolgárkert, ami hatalmas vívmány volt, hire a fél világot bejárta, pontosabban az, hogy egy labdarúgó pályából kertet varázsoltak. Az új lakótelep a város egyik legnépszerűbb helye. Utak, jár­dák épültek, Bódé vonzó vá­rosrésszé vált. A polgármester kijelentette, hogy természetesen ezzel nem lehetünk megelégedve, hiszen még van számtalan ten­nivaló. Meg kell építeni a kerék­párutat egészen Csingervölgyig, az új városrész megközelítését a Csikólegelőről is lehetővé kellene tenni, a Dózsa utcát szinte teljes egészében át kellene építeni. A temetőhöz vezető utat szélesíteni kell, ugyanitt parkolót építeni. Bódét mindig úgy emlegették, mint gyümölcsös városrészt, színes múltjával, jelenével. Ezt a célkitűzést, életritmust sikerült megragadnia két művésznek, Kapolcsi Kovács Csabának és Kiss Miklósnak, akik most más oldalukról mutatkoztak be. Csa­bát grafikusként, Miklóst üveg­művészként ismertük meg. Ők együtt megalkották ezt a csodá­latos életfát, amelyet remélünk, a közösség befogad. Az alkotás sokaknak tetszik, közösségi ol­dalakon is sok elismerő szót ka­pott. A fa ugyan nem fog nőni, de a polgármester reméli, hogy a városrész növekszik, fejlődik, a lakosság pedig élvezi az életet. Az alkotók nevében Kapolcsi Kovács Csaba köszönte meg a bizalmat. Megtisztelőnek tartja, hogy őket kérték fel az alkotás elkészítésére. Az életfa Schwartz Béla ötlete volt. A fa jelképezi, hogy mindannyian a természet szülöttei vagyunk, onnan érkez­tünk, oda térünk vissza és onnan kapjuk a kincseinket, amelyekkel jól vagy rosszul gazdálkodunk. A szív alak, a fa szerkezete Csa­bától származik, a gyümölcsök, amikben üvegszemek vannak, Miklóstól. A fában női alakok is el vannak rejtve, mégpedig azok a tündérek, akik Csabának segí­tettek. A résztvevők Dávid Eszter tolmácsolásában a Vigyázz a madárra című dalt hallgatták meg, gitáron kísért Papp Ferenc. A rendezvény a bódéi közösségi ház kertjében folytatódott, ahol Gerencsér Hilda, a városrész ön­­kormányzati képviselője köszön­tötte a nagy számban megjelent érdeklődőt és elmondta, jelenlé­tükkel támogatják a lokálpatri­óta bódéi lakosságot, aminek ha valamikor lesz évkönyve, piros betűvel kerülhet bele ez a nap. Az a szülőhelyhez kötődés érzése, ami a bódéi lakosságot áthatja, nagyon szép. Büszkeség, ha az ember egy ilyen városrész kép­viselője lehet, mert azt jelenti, hogy soha nincs egyedül. Bódé egy csodálatos gyümölcsöskert, lakói képesek az összetartásra, a megújulásra és arra, hogy az em­lékeiket megőrizzék. Utassy Istvánná a könyv szerzője elmondta, Bódé olyan közösség, amelyik mindenkit befogad. Amikor Ajkához csat­lakoztak, még városi rangja sem volt, de bízott a lakosság abban, hogy együtt jobban fejlődhet­nek. A szerző elmondta, hogy az emlékeket meg kell örökíteni az utókornak, különben elvesz­nek. A mai nyugdíjas korosztály még emlékszik arra, hogyan él­tek a szülők, nagyszülők, milyen szokásaik voltak, melyik épületet mire használtak, vagy kik laktak abban. - Tartoztam Bódénak az­zal, hogy megírtam a könyvet - mondta Utassy Istvánné. - Itt születtem, nőttem fel, szerettek engem. Jó volt bódésnak lenni. Az itteniek annyiszor tudtak megújulni, újrakezdeni. Hittek a jövőben, dolgoztak, eközben énekkart, zenekart, színjátszó csoportot, olvasókört, sporte­gyesületet működtettek. Létezett a bolgárkert, volt vízimalom, hentes, zöldséges, szabó, cipész, vendéglős, akik komfortosabbá tették a bódéiak életét. A Bóday család Öcsről költözött be és ran­got adott Bódénak, öregbítve a település hírnevét. Ma is élnek a községben olyan emberek, akiket mindenki ismer. A 100 esztendős Tóth Sándor szé­pen szaval, énekel, Hauser Jenő bácsi, a kisgazda, aki a miniszter­­elnöknek is ír levelet, Szimeiszter Imre szaval, énekel, és csaknem minden rendezvényen részt vesz A szerző az egykori bódés han­gulatot kívánta megörökíteni. A régi fotók az egykori életet, a lakókat mutatják be. Köszönetet mondott mindazoknak, akik a megőrzött fényképekkel segítet­ték a munkáját, valamint Bónis Ferencnének, Mics Antalnak, Ajka Város Önkormányzatának, a Nagy László Városi Könyvtár és Szabadidő Központnak a tá­mogatását. Schwartz Béla elismeréssel szólt a könyvről, annak szerke­zetéről, ugyanis épületenként halad, így az olvasó megtudhatja, melyik család hol lakott. Bódén sok kereskedő és iparos megélt, ami bizonyítja, hogy gazdag te­lepülés volt. Hauser Jenő bácsi álma, hogy ismét legyen mészár­szék. A könyv érdekes, élvezet olvasni. A bemutatót követően a Nosztalgia nyugdíjas klub tagjai vendégül látták a több, mint 100 megjelentet. Szimeiszter Imréné klubvezetőtől megtudtuk, hogy egész héten a rendezvényre ké­szültek. A vendégeket pörkölt­tel, pogácsával kínálták. Bódén, a térség gyümölcsöskertjében a vendéglátás nem lehet gyümölcs nélkül, az asztalokon kosárba al­mát és szilvát tettek. (ta)A Bódé múltjába kalauzol Utassy Istvánná könyve. A polgár­­mester megköszöni (Fotó: Györkös) Az életfa fája szoborba álmodva. Érdemes közelebbről is megnézni (Fotó: Györkös) Te mit tennél a mérlegre? Úszógumit, vagy szívet...? Felhalmozunk, habzsolunk, mindent magunknak akarunk. Mindig kevés, ami van, kell belőle az újabb, a drágább, a sokadik. Egyre több ruha, kütyü és felesleges holmi vesz körül bennünket, na meg jó pár plusz kiló úszógumiként - amit általában feszengve takargatunk - másoknak meg alig jut valami. Hébe­­hóba esetleg egy-egy adomány, vagy egy jó szó, a szürke hétköznapokban meg marad a bizonytalanság és az üres tányér, meg a szívfájdítás. Ördögi kör ez, hiszen aki megteheti, egyre csak gyűjtögeti a tárgyakat és a hamis illúziókat, mondván ez most „csak" 500 Ft volt, na és hogy az új felszerelésben bombanő/álom pasi lesz. Na meg figyelemreméltó, okos, egészséges, gazdag, olyan, akit mindenki csodál. Egyedi? Hát nem. A sort a végtelenségig lehetne folytatni, holott nem a szépen maszkírozott valóság mögött rejlik a boldogság, hiszen nem attól fog valaki kitűnni a tömegből, ha hitelből vett almás­ telefonnal szelfizget egy szép kocsi (ami természetesen nem az övé) mellett... A szív az, amit érdemes mérlegre tenni, hiszen aki jó, az minden körülmények között az marad, nem kell semmilyen émelygős cukorszirup, vagy színpompás csomagolópapír, hogy ezt mások is észrevegyék. Szerencsére Ajka e tekintetben is kivételes város, mert itt elég sokan érzik, hogy jónak lenni, bizony jó. Adni pedig öröm. Helyi történet, hogy egy kamasznak az volt minden vágya, hogy legyen egy focilabdája. Ennél azonban sokkal többet kapott néhány ajkai angyal jóvoltából. A játékszer mellé mez és meghívás is érkezett, hogy álljon be a csapatba. Remélhetőleg a fiú barátokra talál és kristályként fog csillogni annak tudatában, hogy ismeretlenül is sokan állnak mögötte és támogatják. SzR­­m Mattot adott a Bányász SK az NB I/B-nek Tavaly megnyerte a NBI/B-s csapatbajnokságot a Bányász SK sakkcsapata, idén pedig ismét sikerült jó stratégiát felállí­taniuk, ugyanis izgalmas küzdelemben 8:4-re legyőzték a Vi­adukt Biatorbágy gárdáját idegenben, így ezúttal is ők állhat­nak a képzeletbeli dobogó legfelső fokára. Bajnok a Bányász! Nyertes meccset hozott: Egresi Máté, Cseke Richard, Pásti Áron, Gaál Zsóka és Kolimár Kristóf - tájékoztatta lapunkat Mihályfi Gábor, a Bányász SK Ajka szakosztályvezetője, így már nem kérdés, hogy a következő versenyszezonban a NB I-ben indul majd az ajkai csapat. A Bányász idei évéről hamarosan hosszabban is beszámolunk. Addig is gratulálunk a sikerhez! SzR. •

Next