Ajka - Ajkai Szó, 2021 (34. évfolyam, 1-45. szám)

2021-03-26 / 11. szám

A város lapja Á­j K * 34. évfolyam, 11. szám, 2021. MÁRCIUS 26., péntek Továbbra is zár alatt vannak a szociális gondozó intézmények. Talán a nyuszi enyhülést (enyhítést) hoz. Lapunkat Mihályi Melinda tájékoztatta 2. oldal Tömör Sándor plébános kitörölhetetlen nyomokat hagyott Ajkán. Munkásságának emlékét nem csak a lelkek őrzik, de Isten házai is 5. oldal Az önvédelem ismerete önismerettel kezdődik. Az Ajkai Kapocs Helyi Akciócsoport most a fogyatékkal élő nőknek segít 6. oldal 1 • . * .jf Rugalmas, az olvasók igényeire reagáló szolgáltatások A könyvtár új vezetője ■ Tilhof Endrét, Utassy Istvánná Irénkét és Bölcs­­keiné Kocsis Zsuzsát talán nem szükséges bemu­tatni az ajkaiaknak, hiszen minden könyvtárba járó számára ismerősen csengenek a nevek. A ma már nyugdíjba vonult szakmai vezetők továbbra is ak­tív szerepet töltenek be a művelődésben. Az intéz­mény szakmai igazgatóhelyettesi posztján tavaly ősz óta Simon Judit informatikus könyvtárost kö­szönthetjük, akivel többek között a változásokról, a felelősségvállalásról és a fejlődés fontosságáról beszélgettünk. Hogyan esett az Ön sze­mélyére a választás? Bölcskeiné Kocsis Zsu­zsa nyugdíjba vonulásával üresedett meg az intézmény szakmai igazgatóhelyettesi posztja, ő pedig javaslatot tehetett az utód személyére. Sokat gondolkodott ezen, hiszen tény, hogy nem én voltam az egyetlen lehet­séges jelölt. Amikor szóba került a nevem, nem dön­töttem azonnal, rágódtam rajta, néhány olyan embert is megkérdeztem, aki jól ismer, közel áll hozzám, és adok a véleményére. Elődeim után nagy megtiszteltetésnek és felelősségnek érzem a város könyvtárának vezetését. Milyen szakképesítéssel rendelkezik? A főiskolai Szombathelyen diplomámat szereztem, ott lettem informatikus könyvtáros. Ma már így ne­vezik a hivatásunkat, hiszen az idők során egyre job­ban begyűrűzött a számí­tástechnika a munkánkba. Nemcsak azzal, hogy szá­mítógéppel kölcsönzünk, gépi katalógust használunk, hanem egyre több rendkívül hasznos adatbázis, program, alkalmazás születik. Ezekről jó, ha tud egy könyvtáros, de a használatát sem árt elsajá­títani. A jelenlegi helyzetben pedig, amikor az online tér­ben kell helyt állnunk, egyre fontosabb ez a tudás. Ezért is végeztem el a Pécsi Tudo­mányegyetemen a kiegészítő képzést, ahol 2009-ben dip­lomáztam. Marad-e ideje kikapcsoló­dásra, rekreációra? Több hobbim is van, sze­retek kézműveskedni, a fotó­zásba is belekóstoltam (tagja vagyok az Ajkai Fotóklubnak is, bár inkább csak szívom magamba a tudást a nagyok­tól), épp egy éve tettem szert egy kerékpárra, amivel nyá­ron megkerültük a Tisza-ta­­vat, és teljesítménytúrákon is részt szoktam venni. Re­mélem, hamarosan ezekre is sor kerülhet, mert igazi testi-lelki kihívás, amikor 20-25 km-t kell legyalogol­ni 4-6 óra alatt. A nemrég örökbefogadott kutyánkkal is sétálok, de a termete és az életkora révén csak kisebb távokban partner. Az otthoni, munkahelyi környezete, a családtagok, a kollégák hogyan viszo­nyultak az elismeréshez, a sikerhez, támogatják-e a mindennapokban? Nagyon szerencsés vagyok, abszolút támogatást érzek minden irányból. 17 éve dol­gozom a könyvtárban, a kol­légák jól ismernek a hibáim­mal együtt, de bízom benne, hogy tudják, számíthatnak rám minden esetben. Nem vagyok az a típusú vezető, aki csak utasításokat ad, ki­veszem a részem a minden­napi munkából is, legyen az ötletelés egy programról, vagy rendrakás a raktárban. Mi a legjobb az Ön számá­ra ebben az új szerepben? Ez egy olyan feladat, ki­hívás, ami szakemberként és magánemberként is fej­lődéssel kell, hogy együtt járjon - és ezt én szeretem. Egy fiatalosan, lendületesen megjelenő, kommunikáló, megújulásra kész könyvtár képe lebeg előttem. Úgy lá­tom, hogy ebben a kollégáim messzemenőkig partnerek, ha pedig nagyon belevesznek a „rózsaszín felhőbe”, vissza is tudnak rántani. Mi a legnagyobb kihívás, illetve mi a legnagyobb fele­lősség a vezető szerepében? Legnagyobb felelősségnek a kollégák érdekképviseletét tartom, amivel eddig nem nekem kellett foglalkoznom. A Városi és a Bányászati Mú­zeum is a könyvtárhoz tar­tozik, ezen a területen is so­kat kell tanulnom. Évek óta küzdünk a helyhiánnyal, egy nagyszabású felújítás is ránk férne, de megfelelő pályázati lehetőség hiányában ez szin­te megoldhatatlan feladat. De nem adom fel, folyama­tosan keressük a megoldást erre is. Hogyan éli meg a mun­kahelyi közösség a változá­sokat, amelyeket részben a vírushelyzet okozott, rész­ben a közalkalmazotti jog­viszony megszűnése? Úgy vélem, hogy egyelőre nem érzünk nagy változást a közalkalmazotti jogviszony megszűnésével. Az önkor­mányzat részéről maximá­lis támogatást kaptunk, így sokkal szerencsésebben „jöt­tünk ki” a helyzetből, mint sok más városban. A vírushelyzet viszont ra­dikális változást hozott az életünkbe. Más úton kell el­érnünk az olvasókat, sokkal nehezebb a velük való kap­csolattartás, nem egyszer ke­rültünk már olyan helyzetbe is, hogy egy épp meghozott kormánydöntés miatt frissen megszervezett programun­kat kellett félbeszakítani. Gondolok a nemrég meg­hirdetett „Könyvfaló” játé­kunkra. Sajnos azt tapasztal­juk, hogy nem egyértelműek a meghozott döntések. Az utolsó pillanatban dől el, hogy adott határozat vonat­kozik-e a könyvtárra, vagy sem. Emlékezzünk vissza a novemberi bezárásra: 10-én este 9 órakor tudtuk meg, hogy másnaptól tilos kinyit­ni! De ne menjünk vissza ennyire az időben: a március 8-án életbe lépett kormány­­rendelettel kapcsolatos értel­mezést, miszerint a teraszon történő könyvkölcsönzés is tilos, aznap reggel kaptuk meg. Ezzel a könyvtárosokat, a könyvtárakat hozzák kelle­metlen helyzetbe. Jelenleg mit éreznek a leg­nehezebb feladatnak? Én úgy vélem, hogy nagyon sok időt, energiát kell bele­fektetnünk az olvasók vis­­­szacsábításába. Ugyanezzel küzdenek a művelődésszer­vező kollégák is. Sokan fél­nek közösségbe menni, bár én nagyon remélem, ha újra visszatér az élet a régi me­derbe, az emberek ki lesznek éhezve a közös programok­ra, a kultúrára, az olvasásra, amitől lassan egy éve el va­gyunk zárva. (folytatás a 4. oldalon) Simon Judit, a Városi Könyvtár új szakmai igazgatóhelyettese (Fotó: Györkös) Már csapkod a ménkű Pedig még nyár sincs, de már gyülekeznek a viharfel­hők. Rig Lajos országgyűlési képviselő, aki „civilben" CO­­VID-mentén önkénteskedik, facebook-oldalán arról kese­reg, hogy egy tavalyi mintavételét felhánytorgatva a Pesti Srácok arról jelentetett meg cikket, hogy erőszakoskodott munka közben egy aprósággal. Ő erről most így ír: „Fontos leszögezni, a tesztelés nem kellemes, ugyanis a mentőknél előírt eljárásrend szerint az orrgarat nyál­­kahártyáról történik a mintavétel. Ha nem így teszünk, értékelhetetlenné válik a minta. Ezt minden esetben el­mondjuk. Ugyanúgy, ahogy annak menetét is, így történt ez szeptemberben (!) Veszprémgalsán is. Valószínű nem véletlen, hogy a cikkben megnevezett édesanya a követ­kező üzenetet írta az ominózus tesztelés estéjén: 'Drága Lajos! Még egyszer elnézést kérek, hogy kissé ide­gesen tagadtam meg a fiamnál az orron keresztüli min­tavételt. Mint látod, csak annyira bánt, hogy aludni sem tudok. Sajnálom a Kristófot is és titeket is, hiszen látszott, hogy nagyon fáradtak voltatok. Újfent elnézést kérek. Marcsi.­ Az én lelkiismeretem tiszta.” De tiszta-e vajon azoké is, akik lejárató kampányt csinál­tak az odaadással végzett önkéntes munkából és nyu­godtan hajtják-e álomra a fejüket? - kérdezi a képviselő. A karaktergyilkossági­ kísérletet egyébként Rig Lajos egyértelműen a Fidesz­hez köti, s nem sok okunk van ké­telkedni szavai igazában. De - mint ahogyan kezdtem - csapkod a ménkű. Több olyan, a 3. sz. országgyűlési választókörzetben élő, a Fi­­desz-táborhoz erősen kötődő személyt is köztörvényes bűncselekményen értek, vagy gyanúsítanak, akik bíztak abban, hogy a hatalomhoz való közelségük (dörgölődzé­­sük?) majd menlevelet ad számukra. Hát nem jött be. Sz. Balázs rágalmazásért bűnösnek bizonyult, jelenleg két év próbára bocsátását tölti. S. Balázsnak három hónapon belül be kell vonulnia a kóterbe, hogy leülje büntetését. F. Angélát (szintén „pesti srác”) nem régen rabosították a Központi Nyomozó Főügyészség szegedi ügyészei, rá­galmazás vétsége miatt. Persze ezért a baloldalon sem kell örömtáncot járni. A mindenkori hatalmon lévőknek nagyon nehéz elkerülni a harsonló érdek- és szerencse­­vadászokat. Az élet már csak ilyen. L. S. ■ Tour de Ajka virtuálisan Véglegesen eldőlt, április végén a hagyományos formában, személyes jelenléttel nem tartja meg két, április végére tervezett országos versenyét a Tovafutók SE. A Tour de Ajka és a Liget Félmaraton a pandémia miatt már 2020- ban is elmaradt. Az idén, ha nem is a hagyományos módon, de lehetőséget biztosítanak azonban a szervezők a virtuális teljesítésre, aminek szabályrendszere jelenleg áll kidolgozás alatt. Péntek Zoltán elmondta, hogy sem a kormányrendelet nem teszi lehetővé a versenyek megrendezését, sem a szponzoraik nem támogatnák azt. A versenyekre való jelentkezést egyébként már lezárták. A virtuális vetélkedésen azok indulhatnak majd, akiknek sikerült időben regisztrálniuk. (ta)m

Next