Ajka - Ajkai Szó, 2022 (35. évfolyam, 1-45. szám)
2022-09-16 / 31. szám
Gyémántlakodalom van a mi utcánkban.. . Több mint 60 évvel ezelőtt kötött házasságot Czingler Sándor és Czingler Sándorné (Stark Gizella). Augusztus 27-én összegyűlt a közel negyventagú szűk család, hogy méltóképpen ünnepeljék meg a pár gyémántlakodalmát. A házasságkötésre 1962. augusztus 18-án, a tatai tanácsháza anyakönyvvezetője előtt került sor, amire Gizi néni és Sanyi bácsi is élénken emlékszik vissza mind a mai napig. Az akkori tanúk sajnos már eltávoztak az élők sorából, így őket fiaik képviselték az ünnepen, amit a Civil ház termében tartottak. Hosszas szervezés után összegyűlhetett a család, hogy mindannyian szeretettel és nagy örömmel személyesen kívánhassanak hosszú boldog életet a kerek évfordulót ünneplő párnak. Gizi néni számára az egyik legfontosabb érték a családi béke. A mai napig őrzi a családi tűzhely melegét, a gyerekek, unokák, dédunokák rajongásig szeretik őt és azt a rendet, amit a lakásban és az életben egyaránt igyekszik tartani. A hosszú és boldog házasság titkát sokan szeretnék meglelni. Minden kapcsolatban vannak szebb és kevésbé szebb napok. Fontos erény a türelem, az egymás iránti megértés. Sanyi bácsi szerint hagyni kell a másikat olyannak, amilyen. A legfontosabb, hogy ne akarjuk a párunkat a magunk képére átformálni, megváltoztatni, hiszen amilyennek megismertük, olyannak szerettük meg és ez maradjon is így! Az ünnepség részeként a tatai anyakönyvi hivatal munkatársa előtt Gizi néni és Sanyi bácsi megerősítették a 60 évvel ezelőtt tett házassági fogadalmukat. NéNom A szűk család. Jobbra az „ifjú pár" (Fotó: a szerző) AJKA RAJTJA Ideje: 2022. szeptember 16. (péntek) 15.30 óra Nevezés: 14.30-tól Helye: Ajka, Sportcentrum: Ajka, Sport u. 23. Aj Résztvevők: Akik a helyszínen megjelennek és a korosztályuknak megfelelő távot teljesítik. Versenyszámok: 1. korcsoport: 800 m (Sportcentrum és környéke) - 2014-ben vagy később született leányok és fiúk 2. korcsoport: 1200 m (Sportcentrum- Tesco- Sportcentrum) - 2012-2013-ban született leányok és fiúk 3. korcsoport 2000 m (Sportcentrumtól az Ipari parkig és vissza) - 2010-2011-ben született leányok és fiúk 4. korcsoport: 2400 m (Sportcentrum- Ipari park - Tesco- Sportcentrum - 2008-2009-ben született leányok és fiúk - 40 éven felüli nők és férfiak (1981 és 1962 között születettek) - 60 éven felüli nők és férfiak (1961-ben és korábban születettek) 5. korcsoport 3400 m (Sportcentrum, Ipari park, Tesco - Fő u. Ifjúság u. Sport u.-Sportcentrum) - 15 és 40 év közötti leányok és fiúk, nők és férfiak (2007 és 1982 közöttiek) Időrend: 14.30 -15.30 óra Nevezés 15.30 A rendezvény megnyitója, bemelegítés 15.40 AJKA RAJTJA I. korcsoport lányok rajtja 15.50 AJKA RAJTJA I. korcsoport fiúk rajtja 16.00 AJKA RAJTJA II. korcsoport rajtja 16.15 AJKA RAJTJA III. korcsoport rajtja 16.40 AJKA RAJTJA IV. korcsoport rajtja 17.00 AJKA RAJTJA V. korcsoport rajtja Rajt-cél: Sportcentrum, Ajka, Sport u. 14. (Bányász pálya) Díjazás: Tévénként az első 3 férfi-női befutó díjazásban részesül. KÖZÖS ÚT, KÖZÖS JÖVŐ #MOBILITÁSIHÉT aoaa. szei.tkm heh ih. .sz „Nem vagyok a szavak embere” Érdekes beszélgetés egy székely íróval ■ Az irodalom és a helytörténet iránt érdeklődő vendégeket várták a művelődési központ kiállítótermébe szeptember 7-én a székelykeresztúri Szente B. Levente „Vízmerítő” című kötetének bemutatójára. A szerzővel Szőke Melinda irodavezető, helytörténész beszélgetett. Szente B. Levente rendkívül sokoldalú, ami önéletrajzi bemutatásából is kiderült. A székelykeresztúri polgármesteri hivatal köztisztviselője húsz éve, kipróbálta magát újságíróként, helytörténettel is foglalkozik, emellett regények és versek írásával tölti ki maradék idejét. Az idén több elismeréssel jutalmazták munkáját. A Magyar Kultúra Napján megkapta a Magyar Kultúra Lovagja címet, Székelykeresztúr Önkormányzata pedig a Pro Cultura díjat ajándékozta neki. Az erdélyi testvérvárosunkból érkező székely alkotó már többször járt Ajkán. Csendes, filozofikus alkat, szerénysége és alázata figyelemreméltó, nehezen is beszél magáról. Mint mondta: „Nem vagyok a szavak embere” - ami valljuk be, kissé furcsán hangzott egy író szájából, így nem csoda, hogy halk derültséget váltott ki a rendezvény résztvevőiből. Szerencsére Szőke Melinda segítségére volt a szerteágazó gondolatainak, érzéseinek terelgetésében és összefoglalásában - hiszen mondanivalója akadt bőven. A jelenlévők előtt nyilvánvalóvá vált, hogy egy nagyon mély érzésű emberrel ülnek szemben. A halk szavú költő az életútjával, az erkölcsi értékeivel és a tehetségével tiszteletet váltott ki a teremben ülőkből, akik szinte ünnepélyes, csendes figyelemmel hallgatták Leventét. Kiderült, hogy számára az írás nem egy belső kényszer, inkább terápia. Gyökereit tekintve sem áll messze tőle az alkotás, az írás folyamata. Rokona volt Bözödi György (1913-1989) író, szociográfus, történész. Könyvek között nőtt fel, de nagyon sok történetet is meséltek neki nagyszülei, ami erős erkölcsi magatartással ruházta fel. Ellenben a földmunkát nem erőltették - de ő szégyellte volna magát, ezért kiment a többiekkel dolgozni. Néprajzi szempontból ez hasznosnak bizonyult, mert nagyon sokat hallott a régi időkről, a különféle sorsokról. Általános iskolás korában próbálta először papírra vetni a történeteket. Részletesen beszélt a kötetei elkészülésének körülményeiről, melyek sorában a „Vízmerítő” már a tizenegyedik. Ezzel a címadással azt próbálta kifejezni, hogy ne felejtsünk el emberként élni és viszonyulni egymáshoz: ha ítélkezés helyett egy jó szóval, figyelmességgel és törődéssel fordulunk a másik felé, akkor sorsok, életek nyílhatnak meg előttünk. Elhangzott az is, hogy a kötet egy különleges, egyedi világot kínál az olvasóknak, harminc esztendőt átfogó lírai naplójegyzetek formájában, melyekben a költő tükröt tart a jelen valóságának, ezáltal az olvasóknak is. (A kötet megvásárolható a művelődési központ információs pultjában.) Verseit több nyelvre lefordították: angolul, szerbül, bolgárul, lengyelül, kínaiul és hindiül is olvasható. A „Csillagtitok” című könyvének borítóját Csabai Tibor grafikusművész tervezte, illetve a Garabontziás Lap egyik számában a grafikák szintén a művész keze munkáját dicsérik. Jelenleg egy regényen dolgozik, amiről annyit elárult, hogy helytörténetből indul ki, de több fikció is lesz benne. Készülőben van természetszeretettel kapcsolatos mesekönyve, melynek Egerszegi Éva az illusztrátora és hamarosan megjelenik. A szerzőt több meglepetés is érte az irodalmi est során: meghatódva hallgatta saját verseit a közönsége tolmácsolásában, közelgő születésnapja alkalmából pedig ajándékcsomagot nyújtott át beszélgető partnere. RÉ ■ Szente B. Levente testvérvárosunk kultúrájának meghatározó egyénisége (Fotó: Györkös) Az előadás egyik pillanata (Fotó: Györkös) Szente B. Levente életútja 1972-ben született Szörényváron. Apai ágon Bözödújfaluról, anyai ágon Bözödről származik. Az édesapa munkájából adódóan a család sokat költözött, 1979- ben végleg letelepedtek Székelykeresztúron, ahol Levente azóta is él családjával. Középiskoláit Székelykeresztúron végezte (1990), majd két évet járt a székelykeresztúri vaskohászati líceumban, ahol 1992-ben végzett. 2001-2002-ben a marosvásárhelyi Tanárképző Főiskola magyar-néprajz szakának hallgatója. Első írásait a Romániai Magyar Szó 1994-ben közli, majd a székelyudvarhelyi Farkászban, a Hargita Népében, az Udvarhelyi Híradóban és számos folyóiratban jelennek meg cikkei, versei, meséi. 1998-tól szerkesztőbizottsági tagja, 2000-2002 között főszerkesztője a székelykeresztúri Kisváros című közéleti lapnak, társalapítója (Bardocz Levente-Albert mellett) a Felolvasó című, havonta megrendezésre kerülő irodalmi estnek Székelykeresztúron, valamint az egyik alapítója a székelykeresztúri Kányádi Sándor Irodalmi Körnek. 2020-ban lett a Garabontziás Lap főszerkesztője.