Albertirsa - Életjel, 2022 (14. évfolyam, 1. szám)
2022 / 1. szám
ÉLETJEL EGYHÁZI ESEMÉNY 2022. Karácsony Toronyátadó istentisztelet Az Alberti Evangélikus Egyházközség november 13-án, délután 15.00 órai kezdettel toronyátadó istentiszteletre hívta és várta a híveket és az érdeklődőket. Mint ismeretes, az Alberti Evangélikus templom 1774-78 között épült. Az akkori szabályozás szerint a protestáns templomoknak nem engedték, hogy tornyuk legyen, így azt utólag, 1797-1798. között építették hozzá. Az alberti evangélikus egyházban őrzött szlovák nyelvű írás szerint Váracskay András földesúr hívására 1711. szeptember 29-én Csányi György, Takács Mihály és Harram Pál elöljárók vezetésével, 24 szekérrel érkeztek Albertibe az első telepesek, és magukkal hozták Claudínyi Frigyes lelkészüket is. Az első, fából-sárból épített templomukat, lakóházaikat a Gerse-menti Marasztyi réten építették fel. 1763. június 28-án földrengés rázta meg a községet, melynek következtében a templom és sok lakóház is megrongálódott. A Mária Teréziától kapott királyi engedély birtokában Gegus Zakariás lelkész munkássága alatt 1774. áprilisában kezdték meg az új templom építését, melyhez Szeleczky Márton - alberti földesúr - a templom helyéül szolgáló telket és 30.000 db Albertin égetett téglát adományozott. A templomépítés 1778. július 4-én fejeződött be. Venich György szolgálatának idejére esik a templom hatalmas tornyának felépítése, melyet 1797-1799-ig építettek. A lelkész Juhász Ferenc ideje alatt, 1834-ben a torony gömbjét és csillagát megújították, valamint 1839-ben harang öntését határozták el. A harangot a Hornung Pál pesti harangöntő készítette el 1840-ben. Ugyancsak ebben az időben döntöttek a torony és a templom külső kimeszeléséről. Kiss Endre szolgálat idején, azaz 1873-ban újra kimeszelték a templomot és a tornyot, és a belső javításokra is sort kerítettek. 1892-ben került az új toronyfedél a helyére. 2015-ben süvegcsere történt. A toronyátadó istentiszteleten Győri Péter Benjámin evangélikus esperes és Veczán Zoltán evangélikus lelkész hirdettek igét. Az esperes úr istentiszteletében kiemelte, hogy a gyülekezetnek az építés idején hatályos szigorú megkötések miatt kellett több mint 20 évet várnia arra, hogy szeretett templomukhoz torony is épülhessen. Ez a torony elődeink hitének a kifejezése, a hitükért való bátor kiállás jelképe, valamint ahogy mondta: ez az ünnep túlmutat önmagán, mint ahogy a tornyoknak is az a dolguk, hogy túlmutassanak önmagukon. A toronyban nem az a lényeg, hogy ott áll egymagában, hanem az, amit jelképez: az Istennek az emberekhez lehajtó szeretetének a mozdulatát mutatja. A toronyban megszólaló harang szimbóluma annak, hogy Isten hív minket az imádságra, az istentiszteletre. Ugyanakkor a torony figyelmeztet is, hiszen van rajta egy óra, ami az idő múlására emlékeztet minket, arra, hogy az életünk véges. A toronyavató istentisztelet második felében ünnepi köszöntők hangoztak el. Beszédet mondott Fürjes Zoltán, Egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár, Pogácsás Tibor országgyűlési képviselő, Fazekas László Albertirsa polgármestere, Bárdossy Tamás, a Dél-Pest Megyei Egyházmegye felügyelője, valamint Iker Ferenc, az Alberti Evangélikus Egyházközség felügyelője, világi vezetője. Veczán Zoltán köszönetet mondott Kassik Károly gondnoknak, presbiternek, akinek áldozatos munkája nélkül nem jöhetett volna létre a torony felújítása. Az ünnepi köszöntőket követően sor került a nemzeti színű szalag átvágására. Az Alberti Evangélikus Templom tornya nem csak azt jelzi már messziről, hogy fizikailag hol található a templom, hanem csúcsával az ég felé törve mutatja azt is, merre vessük figyelő szemünket, nyílt lelkünket és hálával teli szívünket a Gondviselő felé - ezért különösen fontos időről időre megemlékeznünk a templomtorony fontosságáról. Forrás: Az Alberti Evangélikus Egyházközség 250 évének története 1711. szeptember 29-től 1961. szeptember 29-ig. Összeállította: Roszík Mihály alberti evangélikus lelkész. Szántó József: Albertirsa képes krónikája Fotók: Bodor Péter.