Balassagyarmat - Gyarmati Napló, 1997 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1997-03-14 / 1. szám

2_______________________________ Városházi hírek Alapító okirata lesz a börtönnek Nincs munkanélküliség a rácsok mögött Balassagyarmat - A Balassagyarmati Fegyház és Börtön az előző évben 140-150 százalékos kihasznált­sággal működött. A korábbi évekhez képest megnöve­kedett a fegyház fokozatú, vagyis súlyosabb bűncse­lekményekért elítéltek, illetve előzetes letartóztatásba helyezett személyek száma. A Gömbölyként elhíresült, műemlékileg is védett intézmény működésének részle­teivel is megismerkedtek a március 11-i képviselőtes­tületi ülésen az önkormányzat tagjai. Emellett határoz­tak az intézményi térítési díjak mértékéről, átlagosan 20 százalékos emelést hajtva végre, és a közigazgatási hivatal felhívására törölték a törvénysértő passzusokat a köztartozások közadók módjára történő behajtásáról A Balassagyarmati Fegyház és Börtön működéséről Palotás Iván ezredes, az intézmény pa­rancsnoka tájékoztatta a képvi­selőket abból az apropóból, hogy az önkormányzatnak vé­leményt kellett mondani a bör­tön alapításáról. A több mint másfél évszázada létező intéz­ménynek ugyanis ez idő szerint nincs alapító okirata, azt a bün­tetés-végrehajtásról és az ál­lamháztartási reformról szóló törvények értelmében most ké­szítik el. A parancsnok tájékoz­tatójából kiderült, hogy évről évre nagyjából ugyanakkora összegből kell gazdálkodniuk, ami azt jelenti, hogy költségve­tésük reálértéke folyamatosan csökken, ezért a működés fi­nanszírozása egyre kevésbé biztosítható. Üzemeltetési ki­adásaik több mint 50 százalé­kát a közüzemi díjak, 22 száza­lékát a járművek üzemeltetési költsége viszi el. Helyzetüket az átlagosnál jobbnak tartja a parancsnok ab­ból a szempontból, hogy az in­tézet nagyságrendje optimális­nak tekinthető, s biztosított a fogvatartottak teljes körű fog­lalkoztatása. Viszont hátránya a Gömbölynek, hogy a sajátos építészeti megoldás következ­tében a biztonság fenntartása az átlagostól nagyobb befekte­tést igényel. Az intézetben másfélszáz hivatásos fegyőr teljesít szolgálatot, 17 százalé­kuk egyetemi diplomával ren­delkezik, a tiszthelyettesek 53 százalékának van középfokú végzettsége. Az elítéltek foglalkoztatá­sáról az Ipoly Cipőgyár Kft gondoskodik. A cég az elmúlt évben 400 ezer pár munka-, il­letve úgynevezett formacipőt értékesített itthon, és az export­piacon. Jelenleg 277 elítéltet és 281 szabad munkavállalót fog­lalkoztat a társaság, amely ez évben 170 millió forintos be­ruházással, egy korszerű di­­rektfröccsöntő berendezést vá­sárolt a kapacitás növelése és a termékszerkezet bővítése érde­kében. A berendezést március 13-án adták át. (Az Ipoly Cipő­gyár Kft tevékenységére még visszatérünk.) A képviselők a börtönről szóló tájékoztató mellett meg­tárgyalták az intézményi téríté­si díjakról szóló előterjesztést is. Döntésük értelmében a böl­csődékben és az óvodákban na­ponta 109, a lánykollégiumban 216, a fiúkollégiumban 234, az általános iskolákban 138, a kö­zépiskolákban pedig a menzá­ért 100, míg az idősek otthoná­ban 216 forintot kell fizetni áp­rilis 1-től. A rendelet átlagosan húsz százalékos emelkedést eredményez, amelyből mint­egy hét százalékot vállalt át a város. A testület más témákkal is foglalkozott, ezekről a későb­biekben részletesen beszámol a Gyarmati Napló. Hlavay Richárd Gyarmati Napló INTERJÚ Akit a polgárok fizetnek Nem könnyű a dolga egy város választott vezetőjének. Manapság, amikor semmire sincs elég pénz, igazán jót, igazán látványosat nem lehet elérni, mert jó, ha ma egy te­lepülés el tudja kerülni a cső­döt. Juhász Péter, városunk polgármestere azonban tud­ja: húszezer ember azért fize­ti őt, hogy minden erejével a jólétükről gondoskodjon. - Nagyon nehéz valamifé­­le összhangot teremteni a vá­gyak és a lehetőségek között - mondja. - S ha mindent vé­gig­gondolunk, a végén min­dig a pénzhez jutunk el. A vá­ros költségvetése ugyan csaknem három milliárd fo­rint az idén, de már most el­őre eldőlt szinte az utolsó fil­lérig, hogy mire költjük el ezt a hatalmas összeget. A város működtetése önmagá­ban is sokba kerül, fejlesz­tésre, korszerűsítésre csak morzsák jutnak.­­ Az emberek azonban várják, hogy az önkormány­zat segítsen közösségi gond­jaikon.­­ Azért megpróbálunk. Ipolyszögön például a gázel­látás, Újkóváron pedig a víz­hálózat építése van most a napirenden. Balassagyarma­ton az önkormányzati lakás­építés befejezése az egyik legfontosabb feladat. Jut va­lamennyi a csatornahálózat bővítésére és a ma még föl­des utak burkolására is. Saj­nos nagy gond, hogy a ko­rábban rendbehozott utak ál­lapota rohamosan romlik, ezen is el kell gondolkod­nunk és erőnkhöz mérten tennünk is kell. - Mennyire érezheti kom­fortosnak a települést a itt la­kó húszezer ember? - Néhány területen már feltétlenül eljutottunk oda, hogy azt mondhassuk: euró­pai mércével mérve is meg­felelő a szint. Említhetem például a telefóniát. Az el­múlt években jelentős és lát­ványos fejlődés következett be ezen a területen, s ma már viszonylag könnyen lehet vonalhoz jutni a városban. De azt is fontosnak tartom, hogy a Balassagyarmaton lé­vő intézmények hálózata is jól szolgálja a polgárok igé­nyeit. Manapság a legtöbb ügyet helyben lehet elintéz­ni, s nem kell mondjuk Sal­gótarjánba utazni. - Ha a komfortosságról beszélünk, felmerül: tesznek­­­ vajon ezért a polgárok is valamit?­­ Ha most nincsenek is látványos akciók, én azt lá­tom, hogy a legtöbb gyarma­ti ember a maga erejéhez mérten igyekszik a város kö­zösségi érdekeit is figyelem­be venni. Amikor korábban például egy szombati napon amolyan nagytakarítást szer­veztünk, jó volt a fogadtatá­sa. Sajnos jelenleg 14,5 szá­zalékos a városban a munka­­nélküliség - ami magasabb az országos átlagnál, de a megyében a legalacsonyabb -, tehát az emberek megélhe­tési gondokkal küszködnek.­­ Ez rányomja a bélyegét, hogy mit engedhetnek meg maguknak, és mit nem, de szerintem egy szegény csa­lád is tisztán tarthatja a por­táját, s nem csak a kerítésen belül, hanem azon kívül is. Hadd dicsérjem meg a kert­barátkort, amely tavaly Pro Urbe kitüntetést kapott, hi­szen nagyon aktívan tevé­kenykednek. - Ez az átmeneti állapot mennyire jellemzi azt, ami nem az utcákon, a közterüle­teken van, hanem a­­ fejek­ben? - Ott is érzékelhető. Ám az emberek többségében megvan az igény arra, hogy szellemiekben is gyarapod­jon. A városban a közműve­lődés feltételei jók, a műve­lődési központ a lehetősé­gekhez mérten megfelelő szolgáltatásokat nyújt és színvonalas programokkal várja az érdeklődőket. Régi vágy egy színház felépítése, ám erre most sajnos nem gondolhatunk komolyan az anyagiak hiánya miatt. Furucz Zoltán

Next