Balassagyarmat - Gyarmati Napló, 1997 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1997-03-14 / 1. szám
2_______________________________ Városházi hírek Alapító okirata lesz a börtönnek Nincs munkanélküliség a rácsok mögött Balassagyarmat - A Balassagyarmati Fegyház és Börtön az előző évben 140-150 százalékos kihasználtsággal működött. A korábbi évekhez képest megnövekedett a fegyház fokozatú, vagyis súlyosabb bűncselekményekért elítéltek, illetve előzetes letartóztatásba helyezett személyek száma. A Gömbölyként elhíresült, műemlékileg is védett intézmény működésének részleteivel is megismerkedtek a március 11-i képviselőtestületi ülésen az önkormányzat tagjai. Emellett határoztak az intézményi térítési díjak mértékéről, átlagosan 20 százalékos emelést hajtva végre, és a közigazgatási hivatal felhívására törölték a törvénysértő passzusokat a köztartozások közadók módjára történő behajtásáról A Balassagyarmati Fegyház és Börtön működéséről Palotás Iván ezredes, az intézmény parancsnoka tájékoztatta a képviselőket abból az apropóból, hogy az önkormányzatnak véleményt kellett mondani a börtön alapításáról. A több mint másfél évszázada létező intézménynek ugyanis ez idő szerint nincs alapító okirata, azt a büntetés-végrehajtásról és az államháztartási reformról szóló törvények értelmében most készítik el. A parancsnok tájékoztatójából kiderült, hogy évről évre nagyjából ugyanakkora összegből kell gazdálkodniuk, ami azt jelenti, hogy költségvetésük reálértéke folyamatosan csökken, ezért a működés finanszírozása egyre kevésbé biztosítható. Üzemeltetési kiadásaik több mint 50 százalékát a közüzemi díjak, 22 százalékát a járművek üzemeltetési költsége viszi el. Helyzetüket az átlagosnál jobbnak tartja a parancsnok abból a szempontból, hogy az intézet nagyságrendje optimálisnak tekinthető, s biztosított a fogvatartottak teljes körű foglalkoztatása. Viszont hátránya a Gömbölynek, hogy a sajátos építészeti megoldás következtében a biztonság fenntartása az átlagostól nagyobb befektetést igényel. Az intézetben másfélszáz hivatásos fegyőr teljesít szolgálatot, 17 százalékuk egyetemi diplomával rendelkezik, a tiszthelyettesek 53 százalékának van középfokú végzettsége. Az elítéltek foglalkoztatásáról az Ipoly Cipőgyár Kft gondoskodik. A cég az elmúlt évben 400 ezer pár munka-, illetve úgynevezett formacipőt értékesített itthon, és az exportpiacon. Jelenleg 277 elítéltet és 281 szabad munkavállalót foglalkoztat a társaság, amely ez évben 170 millió forintos beruházással, egy korszerű direktfröccsöntő berendezést vásárolt a kapacitás növelése és a termékszerkezet bővítése érdekében. A berendezést március 13-án adták át. (Az Ipoly Cipőgyár Kft tevékenységére még visszatérünk.) A képviselők a börtönről szóló tájékoztató mellett megtárgyalták az intézményi térítési díjakról szóló előterjesztést is. Döntésük értelmében a bölcsődékben és az óvodákban naponta 109, a lánykollégiumban 216, a fiúkollégiumban 234, az általános iskolákban 138, a középiskolákban pedig a menzáért 100, míg az idősek otthonában 216 forintot kell fizetni április 1-től. A rendelet átlagosan húsz százalékos emelkedést eredményez, amelyből mintegy hét százalékot vállalt át a város. A testület más témákkal is foglalkozott, ezekről a későbbiekben részletesen beszámol a Gyarmati Napló. Hlavay Richárd Gyarmati Napló INTERJÚ Akit a polgárok fizetnek Nem könnyű a dolga egy város választott vezetőjének. Manapság, amikor semmire sincs elég pénz, igazán jót, igazán látványosat nem lehet elérni, mert jó, ha ma egy település el tudja kerülni a csődöt. Juhász Péter, városunk polgármestere azonban tudja: húszezer ember azért fizeti őt, hogy minden erejével a jólétükről gondoskodjon. - Nagyon nehéz valamiféle összhangot teremteni a vágyak és a lehetőségek között - mondja. - S ha mindent végiggondolunk, a végén mindig a pénzhez jutunk el. A város költségvetése ugyan csaknem három milliárd forint az idén, de már most előre eldőlt szinte az utolsó fillérig, hogy mire költjük el ezt a hatalmas összeget. A város működtetése önmagában is sokba kerül, fejlesztésre, korszerűsítésre csak morzsák jutnak. Az emberek azonban várják, hogy az önkormányzat segítsen közösségi gondjaikon. Azért megpróbálunk. Ipolyszögön például a gázellátás, Újkóváron pedig a vízhálózat építése van most a napirenden. Balassagyarmaton az önkormányzati lakásépítés befejezése az egyik legfontosabb feladat. Jut valamennyi a csatornahálózat bővítésére és a ma még földes utak burkolására is. Sajnos nagy gond, hogy a korábban rendbehozott utak állapota rohamosan romlik, ezen is el kell gondolkodnunk és erőnkhöz mérten tennünk is kell. - Mennyire érezheti komfortosnak a települést a itt lakó húszezer ember? - Néhány területen már feltétlenül eljutottunk oda, hogy azt mondhassuk: európai mércével mérve is megfelelő a szint. Említhetem például a telefóniát. Az elmúlt években jelentős és látványos fejlődés következett be ezen a területen, s ma már viszonylag könnyen lehet vonalhoz jutni a városban. De azt is fontosnak tartom, hogy a Balassagyarmaton lévő intézmények hálózata is jól szolgálja a polgárok igényeit. Manapság a legtöbb ügyet helyben lehet elintézni, s nem kell mondjuk Salgótarjánba utazni. - Ha a komfortosságról beszélünk, felmerül: tesznek vajon ezért a polgárok is valamit? Ha most nincsenek is látványos akciók, én azt látom, hogy a legtöbb gyarmati ember a maga erejéhez mérten igyekszik a város közösségi érdekeit is figyelembe venni. Amikor korábban például egy szombati napon amolyan nagytakarítást szerveztünk, jó volt a fogadtatása. Sajnos jelenleg 14,5 százalékos a városban a munkanélküliség - ami magasabb az országos átlagnál, de a megyében a legalacsonyabb -, tehát az emberek megélhetési gondokkal küszködnek. Ez rányomja a bélyegét, hogy mit engedhetnek meg maguknak, és mit nem, de szerintem egy szegény család is tisztán tarthatja a portáját, s nem csak a kerítésen belül, hanem azon kívül is. Hadd dicsérjem meg a kertbarátkort, amely tavaly Pro Urbe kitüntetést kapott, hiszen nagyon aktívan tevékenykednek. - Ez az átmeneti állapot mennyire jellemzi azt, ami nem az utcákon, a közterületeken van, hanem a fejekben? - Ott is érzékelhető. Ám az emberek többségében megvan az igény arra, hogy szellemiekben is gyarapodjon. A városban a közművelődés feltételei jók, a művelődési központ a lehetőségekhez mérten megfelelő szolgáltatásokat nyújt és színvonalas programokkal várja az érdeklődőket. Régi vágy egy színház felépítése, ám erre most sajnos nem gondolhatunk komolyan az anyagiak hiánya miatt. Furucz Zoltán