Balassagyarmat - Ipoly Hírnök, 2002. január-június (4. évfolyam, 1-24. szám)
2002-03-29 / 11. szám
Balassagyarmaton és Salgótarjánban járt Orbán Viktor „Aki nem büszke a magyarságára, másik pártra szavaz!” Országjáró kampánykörútjának második napján megyénkbe látogatott Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke. Először Balassagyarmaton találkozott a helyi polgári egyesületek vezetőivel, illetve a város elöljáróival, majd a régi megyeháza dísztermében tartott nagygyűlésen mondott beszédet. Salgótarjánban pedig a József Attila Művelődési Központ feljárójáról köszöntötte a Fidesz-szimpatizánsokat. Balassagyarmaton ezen a csütörtöki kora délutánon felbolydult méhkashoz hasonlított a régi vármegyeháza környéke. Minden járókelő, érdeklődő polgár kíváncsi volt Magyarország miniszterelnökére. Orbán Viktor a városházáról jövet nehezen tudott haladni meghívói, illetve a fülhallgatós, marcona biztonsági őrök között, akik árgus szemekkel figyelték a tömeget. Benn, az épület nagytermében szinte egymást taposták az emberek. A nézőtér teljesen megtelt, az ajtóban férfiak és nők szorongtak, a karzaton egy tűt sem lehetett leejteni, aki pedig nem fért be, az előtérben kivetítőn követhette az eseményeket. A színpadon a házigazda polgári szervezetek „kokárdás” képviselői foglaltak helyet. A belépő kormányfőt hatalmas, percekig tartó vastaps fogadta, majd Csábi István előadóművész szavalta el Komjáthy Jenő: Magyar című költeményét. Az egyesületek nevében dr. Zeke Lajos nyugalmazott kórházi főorvos mondott köszönetet a kabinetvezetőnek a ‘98-as választási ígéretek teljesítéséről, s futballnyelven szólva kívánt sok kitartást Orbán Viktornak a pálya széléről ért támadások és a „szabálytalan belemenések” elviseléséért. Ezután Balla Mihály országgyűlési képviselő, a 4. számú választókörzet Fidesz-MDF színekben induló jelöltje lépett a pódiumra. Röpke számvetésében kiemelte, hogy a kormány munkája nem volt hiábavaló, bizonyítják ezt az eredmények, amelyek az eltelt időszakban a nyugat-nógrádi térség felemelkedését szolgálták, a családok élete kiszámíthatóbbá vált, a nyugdíjak értéke nőtt, 1998 óta 2700 új munkahely létesült, bérlakások épültek, tehetséggondozó programok indultak útjukra. A berházások sorában megemlítette még a kórházi rekonstrukciót, a szemétlerakót, a szennyvízhálózat kiépülését, az elkerülő út terveit. Kijelentette: a jövő Nyugat- Nógrádban is elkezdődött. Mondandója végén átnyújtotta Orbán Viktornak a Civitas Fortissima Emlékérmet, amelyet Balassagyarmat adományozott a kormányfőnek. A miniszterelnök köszönetében leszögezte: neki Balassagyarmatról is a híres egri várvédő, Dobó István szavai jutnak eszébe az Egri csillagokból: „inkább kevés oroszlán, mint sok nyúl”. Hiszen ezekre a jellemvonásokra van szükség akkor, amikor az ellenség orkánszerűen támad és a golyózáporban kell építő munkát végezni. A napi politikai kérdésekre rátérve az áprilisi szavazás egyik tétjének nevezte, hogy ezúttal nem valami ellen, hanem valami mellett érdemes voksolni és így a lelkekben is bekövetkezhet a rendszerváltás. A Fidesz úgy vélte, ez már 1998-ban megtörténhetett, de tévedniük kellett, mert a „múlt szívós, küzdőképes”, s a kommunista diktatúrából a szabad átmenet végére április 21-én tehet pontot az ország. Hangsúlyozta, „akaratból épül fel a világ”, s ennek az akaratnak szép példái látszanak már, mint az Esztergom és Párkány között átívelő és összekötő Mária Valéria-híd, a Nemzeti Színház, az erdélyi magyar egyetem, a szerbiai és horvátországi templomok felújítása, Nyugat- Nógrádra kivetítve pedig a munkanélküliség tizenhét százalékosról kilencre történő csökkentése. Orbán Viktor szerint az emberek gondolkodásmódjában az elmúlt két-három évben gyökeres áttörés történt. A polgárok döntő többsége hazánkat tehetséges országnak látja, és személyes terveket szövöget, így valóban eljöhet az a pillanat, hogy a mások sikerének örülhetünk, ami eddig a magyarokra nem volt igazán jellemző. A Széchenyi-terv népszerűsége határtalan, amelyben az egyéni célkitűzések szervesen összekapcsolódnak az ország felemelkedésével. Magyarnak lenni a jövőben biztos befektetésnek számít majd, akár határokon túl élünk, akár innen. A választásokról szólva pedig hozzátette: „akik nem büszkék a magyarságukra, azok másik pártra szavaznak”. A jövőről szólva a miniszterelnök a fiatalokban látja a reményt. Míg 1990-ben csak nyolc százalékuk jutott be felsőoktatási intézménybe, addig mára ez az arány közel negyven százalékos, de természetesen itt nem lehet megállni. A magyar gazdasági modell felépítéséről nyilatkozva kifejtette, három pillérre kell támaszkodni. Az egyik a különféle tapasztalatok életképes egyeddé gyúrása, a másik az állami finanszírozású infrastruktúra-fejlesztés, a harmadik pedig a magyar sajátosságok felhasználása, mint a termálkincs, a földrajzi fekvés, a műszakimatematikai agyi kapacitás. Mivel pedig ennek megteremtésében csak saját magunkra szorítkozhatunk, nem lehet más cél, mint a szellem és a tanulás terén lefőzni az Uniót, abban fölébük kerülni, amiben úgyis erősek vagyunk. Nem hagyta megjegyzés nélkül Orbán Viktor a választási győzelem esetén megvalósítandó konkrét terveket sem. Beszélt a mezőgazdaság 800 milliárd forintos fejlesztéséről, az egészségügy rendbetételére szánt 600 milliárdról, az átlagkeresetek kétszeresre emeléséről, amihez április 7-én elég egy csuklómozdulatot megtenniük a polgároknak. Az ellenzékről pedig csak annyit mondott: „minél idősebb a nagypapa, annál jobb tanuló volt az iskolában.” H.H. 2002. március 29. ttjot.v wTP'MnK’